Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

VASÁRNAP, 1973. AUGUSZTUS 19. 7 hízót értékesítünk minden eszten­dőben. — A hízót adják el, vagy föl­dolgozzák? — A zömét mi földolgozzuk sa­ját húsüzemükben. Havonta 400 darab 110 kilogrammos hízó ke­rül a vágóhidunkra. Nem dicsek­vésképp mondom, de ízletes a téeszben készített kolbász. Egyébként 24-féle árut csinálunk, a tepertőtől a gépsonkáig. — Melyik üzletekben lehet kapni tápÍH húsárut? — A Szegedi ÁFÉSZ-nek és az élelmiszer-kereskedelmi válla­latnak adjuk el a húsárut, mi pedig évi 5200 darab hízót vá­gunk. Tudom. Tarján üzleteiben is árulják. Talán jobban emleget­nék a vásárlók, ha a boltban ki­írnák: Itt a téjpél téesz húsáruja kaDható. Mert mindig friss és jó­ízű. GAZDAGH ISTVÁN Háromezer 544 hektá­ron gazdálkodik az CJ Elet Termelőszövetkezet. Szántóterülete 2 ezer 805 hektár. Fűszerpaprikát — a háztájival együtt — 465 hektár terem. Ker­teszetében 13 ezer négy­zetmétert borít üvegház, 55 ezer négyzetmétert a fűthető fóliasátor, és 35 ezer négyzetmétert a „hideg" fólia. A szóvet­kezetnek 1250 tagja van, a dolgozó tagok száma 820, az alkalmazottaké 230. Tiszta vagyonuk 92 millió 568 ezer forint; egy dolgozó évi átlagjö­vedelme 26 ezer 547 fo­rint. Mihálytelek és Alsóváros szö­vetkezetében ott kezdték az új eletet, ahol a tagok kisparaszt korukban abbahagyták. Fűszer­paprikát termett ez a vidék, azt termi most is. Hatezer mázsa fi­nomra őrölt paprikát töltenek ta­sakokba Szegeden ennek a téesz­nek a terméséből. Hites kertész volt mindig az itteni nép. Ma­radt ls. Bevitte tudományát is a közösbe, szándékát, kitartását, leleményét, józan számvetését, kezdeményező bátorságét ls. Ré­Ri gyökereken új hajtás — ez az Üj Élet Tsz. Nem is hajtás, egész­séges törzs. A zöldségtermesztés professzo­ra, a fóliás szisztéma apostola, Somos András akadémikus úgy jár ebbe a szövetkezetbe, mintha haza jönne. Hoz is, visz is vala­mit. Hozza a tudományát, újabb meg újabb ötletét — próbáijaki a nagyüzem! —, és viszi a meg­valósítás tapasztalatát. Nagyon figyelik Mihályteleken, mit csinál a kertészeti egyetem. Amikor a soroksári telepen kis sátrakat kezdtek húzogatni fóliá­ból, nézőnek ott voltak ők ls. Két év nem kellett, eltűntek a meleg­ágyi ablakok a kertekből, lett helyettük fólia. És alatta a régi specialistás: az egymás nyomába lépő retek-, paprikapalánta és az uborka. Még egy példa arra, mennyire könnyen ver gyökeret itt a tudósok szava. Szeptember­ben a fóliás termesztés országos tanfolyamát ebben a szövetkezet­ben tartották. Hivatalosnak és hívatlannak egyformán nyitva volt a füle. Amit itt hallottak, azt kora tavasszal primőráruként a háztájiból indulva is lótni lehe­tett. Egy kérdés a fókertészhez: Nem zavarja-e a szövetkezetet, hogy itt csak akkor indulhat a közös munka, ha vége a retek­szezonnak? — Annyira korán ml nem tud­nánk kezdeni. És a téesznek is jó, ami a tagnak jó. önmagában is jó, ha gyarapodik a tagságunk, de az értékesítést egyébként is mi szervezzük, tehát külön is jó. És a hármas termesztés második lépcsője, a paprikapalánta, már a közös földjébe kerül. Ha itt megállt volna a nagy­üzem, jóval hátrább lennének. Ha minden tagja mestere a kerté­szetnek, miért ne kertészkedhet­ne a közösben is? De a közös használni tud minden olyan le­hetőséget, amit csak együttes erőfeszítés valósíthat meg. Föld­tani rétegvizsgálatok jelezték, hogy alattunk van a meleg víz. Még csak rajzolgatták a termál­kertészet vázlatát, már főzték egyik gondolatból a másikat: fűt­se a melegházat a hévíz — ami­lyen korszerűt lehet, olyat csi­náljunk üvegből! —, de fűtsön mást is. Adja oda a melegét a borjúnevelőnek, csibetelepnek, tarhonyaüzemnek, paprikaszárftó­nak és szociális létesítményeknek is. Második fordulóban kerüljön még egyet 55 ezer négyzetmétert borító fóliasátrak alatt. Lehet még egy apró lépés? Fürdót is csináljunk a legvégére. A fűszerpaprika családi műve­lésű maradt. A téesz jól meg­munkált földjébe, praktikus gé­peivel a ház körül nevelt palán­tét a család ülteti, ő gondozza, 6 szedi, szállításhoz a szövetke­zet ad fuvart, és itt dolgozzák föl a termést ügy, hogy a mol­nárnak csak őrölnie kell. ötszáz család legalább ezeröt­száz tagja kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Amennyi időt hagy a paprika, azt töltt ki a kertészet, a szabadföldi paradicsom és a csemegepaprika. Ügy kapcsolódnak egymáshoz a láncszemek, mintha az egész szö­vetkezetet tervezők csinálták vol­na, rajzlapokra rajzolva, maket­ten kipróbálva. Ahol még egv kis hézagot találtak, oda tettek hamar egy hizlaldát, egy barom­fitelepet, és a kettő kiszolgálásá­ra egy üzemszámba is elmenő húsfeldolgozót. Második vágányon a melléküzemek közlekednek. A „mintha" el is maradhat. Valóban előrelátó tervezők csi­nálták aprólékos számítással, jól képzett, dolgos tagok kezemun­kájával — a dolgos tagok boldo­gulására. Azt mondja mégis a szövetke­zet elnöke, ne írjunk róluk „op­timista" cikket. Rosszul fogott volna a tervezők ceruzája? Rosz­szul illeszkednének a téglák? Esetleg rejtett hibák repednek az új épületen. — Nem erről van szó. Csak pa­naszunk is van. Zöldségtermesztő szövetkezet vagyunk, drága a zöldség a piacon, és nekünk mégis értékesítési gondjaink van­nak. Nem ünneprontás ez, ha be­szélünk róla. És jön a tavalyi panasz. Forin­tért vitte el a kereskedelem a kar­fiolt a szövetkezetből, hatért ad­ta. Mi lett ennek a következmé­nye? — Idén egytlen fej karfiolt nem termelünk. Emelkedett ta­valy a fűszerpaprika ára. Mivel mi a szárítóval segítjük, hogy kárba egy cső se menjen, ettől a haszontól elestünk. Tegyük tehát hozzá apró mon­datként az eddigiekhez, hogy szépen kapcsolódnak egymáshoz a láncszemek a szövetkezetben, a háztáji igyekezet és a közös erő­feszítés valóban szép példáját adják, de éppen az összhang ér­dekében néhány kívülről csatla­kozó láncszem csengésére jó hal­lással még figyelnünk kell. HORVÁTH DEZSŐ Az olaj szom­szédai A Felszabadult* Tsz 1950-ben alakult, jelen­legi területe 5610 hektár, ebből szántó 5 ezer hek­tár. Taglétszáma 1340, ebből a nyugdíjasok száma 520. Az évi át­lagjövedelem 28 ezer 400 forint. A közös gazda­ság bruttó vagyona 208 millió forint. Olajország szomszédságában tartja jó hírnevét, termelési szín­vonalát a Felszabadulás Tsz. A város legnagyobb termelőszövet­kezete. Történetében siker sikert követ, elég emlékeztetnünk rá, hogy az elmúlt 24 esztendőben ebben a kollektívában nem is­merték meg a mérleghiányt. Tavaly a növénytermesztés ár­bevétele 25 millió 500 ezer fo­rintra alakult. Búzából hektáron­ként az országos átlagnál 10 má­zsával' több termett, kukoricából pedig 53,8 mázsa. Nagyon szép eredmény. De hol van már a ta­valyi hó? — kérdezhetjük joggal. Az idén a növénytermesztés tervezett árbevétele 19 millió fo­rint. Az eddigiek szerint biztató a helyzet. Kalászos gabonából 1400 hektár díszlett, 37 mázsás átlag­gal takarították be, a tervezett 35 mázsa helyett. Pedig a tavasz nem kedvezett a búzatengerre. Szegeden, a Felszabadulás Tsz­ben terem legnagyobb területen gabona, igazi „kenyérgyáros" kol­lektíva ez. A többletbevétel 800 ezer forint. Az állattenyésztés ter­ve 24 millió, míg a kertészeté 15,5 millió. — Úgy látjuk, hogy a kerté­szeti tervünk teljesítése okozza a legtöbb gondot ebben az esz­tendőben. Különösen a paprika gyengélkedik — mondja Árendás György téeszelnök. — A többi ágazat biztató. Ahogy megszokta már tőlünk a közvélemény, úgy zárjuk az évet. A vezetőség ha­tározott a közelmúltban, felül­vizsgáljuk a ráfizetéses növénye­ket, az egész termelési struktú­ránkat. Az új követelményekhez igazítjuk, a gazdaságosságnak megfelelően, megszüntetjük pél­dául a zöldborsó termesztését. A sertésprogram nagy felelősséget ró a gazdaságunkra, nem elég építkeznünk, az állatokat takar­mányoznunk kell, ezért a takar­mánytermő területeket növeljük, szóba jöhet a napraforgó ter­mesztése is. A szövetkezet beruházásai szinkronban vannak az alakuló termelési szerkezettel. A legna­gyobb építkezés a sertéstelep, ami 15 ezer férőhelyes lesz, jövő má­jus elején üzemel. Korábban jó­val nagyobbról volt szó, a társu­lás gondolata is felmerült, de Végül a Felszabadulás Tsz egye­dül maradt a vállalkozással. Sa­ját erejéből, és az olajipar kárta­lanításából fedezi a költségeket. Vagyis a szokásostól eltérően nincs 70, vagy 50 százalékos álla­mi támogatás. A pénzügyi lehe­tőségek korlátozottak. A telep 65 millió forintba kerül. A meglevő épületekkel együtt majd 20—22 ezer hízót küld piacra évenként a téesztagság. Lényeges beruházás a szárító­üzem is. összesen 32 millióért készült. Lucernall8ztüzemből, ga­bonaszárítóból, takarmánykeverő­ből és gabonatárolóból áll. Szep­tember elején adják át. Honnan a pénzügyi fedezet? Saját erőből, és az olajipari kártalanításból. És a többi „pénzelszívó-csatorna"; 2500 négyzetméteren üvegházat építettek Újszegeden a zöldség­és dísznövényeknek, a termelő­szövetkezet mindhárom kerületé­ben szociális épületeket — für­dők, zuhanyozók, öltözők 250 sze­mélyre. Nem könnyű tehát a Felszaba­dulás Tsz helyzete sem. Nem könnyebb, mint másoké. Valóban, az olajipar az okozott károkat igyekszik megtéríteni, mint más szövetkezetnek, de ez a pénz nincsen arányban azzal a vesz­tességgel, ami közvetlen vagy közvetve károsítja Szeged legna­gyobb gazdaságát. A szegedi me­zők fekete aranya áldozatokat iá követel. Így, a Felszabadulástól is. Ezért többek között a kény­szerű profilváltás, ami évtizedek­re előre megszabja a fejlődés le­hetséges és járható útját, a meg­megújuló, magas színvonalú gaz­dálkodást. Nem könnyű szerep még azért sem Szeged reprezen­táns gazdaközösségének lenni, mert a városi földektói mindig sokat vártak az e tájban élók, or­szág-világ. Az elismerés magyarázata, a megbízható termelés mottójH pe­dig nagyon egyszerű, kézzelfog­ható és utánozható; szorgalom, szigorú takarékoskodás és embe­ri tisztesség. Ez termi gyümöl­csét. SZ. LUKACS IMRE Az Egyetértés Tsz •elődje, a Petőfi. 25 eve, 1948-ban alakult. Az Egyetértés három téesz egyesülése révén, 1913­bun Jött létre. A szö­vetkezet 343 tagja 2438 hektáron gazdálkodik. Rajtuk kívül 111 Jára­dékosa és nyugdíjasa van a téesznek. A híres rózsán kívül főként bú­zát és kukoricát ter­mesztenek. Az állatte­nyésztésben a juhászai­ra és a tojóházakra koncentrálnak. Szóreg nevéről, főként ha a termelőszövetkezetről esik szó, alighanem mindenkinek elsőként a rózsa jut eszébe. A nemzet­közi hírnevű rózsánál azonban talán előbbrevaló a sorban ma­ga a szövetkezet. Az elnökkel. Bódi Jánossal beszélgetve, sok •érdekes kiderül a közösről. Min­denekelőtt az, hogy nemcsak ne­vében mezőgazdasági a terme­lőszövetkezet, hanem a gyakor­latban is. — öt esztendővel ezelőtt ugyan­is — mondja Bódi János — lé­nyegesen több segédüzemága volt a közösnek, akkor az árbevétel­nek több mtnt fele ezekből szár­mazott. El is vonták a figyel­met az alaptevékenységről, a me­zőgazdaságról. Most azt valljuk: helyes arányban szükség van a segédüzemágakra, de az alap a meghatározó. Éppen ezért az utóbbi években a növénytermesz­tés fejlődött leginkább. A növekedés valóban meglepő. A búza termésátlaga — melyet » (Folytatás a 8. oldalon.) Paprlkaöntözés Mllyálytelken Telnek a zsákok a Felszabadulásba Szőregi rózsa kertészek

Next

/
Thumbnails
Contents