Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

VASÁRNAP, 1973. AUGUSZTUS 19. 7 hízót értékesítünk minden esztendőben. — A hízót adják el, vagy földolgozzák? — A zömét mi földolgozzuk saját húsüzemükben. Havonta 400 darab 110 kilogrammos hízó kerül a vágóhidunkra. Nem dicsekvésképp mondom, de ízletes a téeszben készített kolbász. Egyébként 24-féle árut csinálunk, a tepertőtől a gépsonkáig. — Melyik üzletekben lehet kapni tápÍH húsárut? — A Szegedi ÁFÉSZ-nek és az élelmiszer-kereskedelmi vállalatnak adjuk el a húsárut, mi pedig évi 5200 darab hízót vágunk. Tudom. Tarján üzleteiben is árulják. Talán jobban emlegetnék a vásárlók, ha a boltban kiírnák: Itt a téjpél téesz húsáruja kaDható. Mert mindig friss és jóízű. GAZDAGH ISTVÁN Háromezer 544 hektáron gazdálkodik az CJ Elet Termelőszövetkezet. Szántóterülete 2 ezer 805 hektár. Fűszerpaprikát — a háztájival együtt — 465 hektár terem. Kerteszetében 13 ezer négyzetmétert borít üvegház, 55 ezer négyzetmétert a fűthető fóliasátor, és 35 ezer négyzetmétert a „hideg" fólia. A szóvetkezetnek 1250 tagja van, a dolgozó tagok száma 820, az alkalmazottaké 230. Tiszta vagyonuk 92 millió 568 ezer forint; egy dolgozó évi átlagjövedelme 26 ezer 547 forint. Mihálytelek és Alsóváros szövetkezetében ott kezdték az új eletet, ahol a tagok kisparaszt korukban abbahagyták. Fűszerpaprikát termett ez a vidék, azt termi most is. Hatezer mázsa finomra őrölt paprikát töltenek tasakokba Szegeden ennek a téesznek a terméséből. Hites kertész volt mindig az itteni nép. Maradt ls. Bevitte tudományát is a közösbe, szándékát, kitartását, leleményét, józan számvetését, kezdeményező bátorságét ls. RéRi gyökereken új hajtás — ez az Üj Élet Tsz. Nem is hajtás, egészséges törzs. A zöldségtermesztés professzora, a fóliás szisztéma apostola, Somos András akadémikus úgy jár ebbe a szövetkezetbe, mintha haza jönne. Hoz is, visz is valamit. Hozza a tudományát, újabb meg újabb ötletét — próbáijaki a nagyüzem! —, és viszi a megvalósítás tapasztalatát. Nagyon figyelik Mihályteleken, mit csinál a kertészeti egyetem. Amikor a soroksári telepen kis sátrakat kezdtek húzogatni fóliából, nézőnek ott voltak ők ls. Két év nem kellett, eltűntek a melegágyi ablakok a kertekből, lett helyettük fólia. És alatta a régi specialistás: az egymás nyomába lépő retek-, paprikapalánta és az uborka. Még egy példa arra, mennyire könnyen ver gyökeret itt a tudósok szava. Szeptemberben a fóliás termesztés országos tanfolyamát ebben a szövetkezetben tartották. Hivatalosnak és hívatlannak egyformán nyitva volt a füle. Amit itt hallottak, azt kora tavasszal primőráruként a háztájiból indulva is lótni lehetett. Egy kérdés a fókertészhez: Nem zavarja-e a szövetkezetet, hogy itt csak akkor indulhat a közös munka, ha vége a retekszezonnak? — Annyira korán ml nem tudnánk kezdeni. És a téesznek is jó, ami a tagnak jó. önmagában is jó, ha gyarapodik a tagságunk, de az értékesítést egyébként is mi szervezzük, tehát külön is jó. És a hármas termesztés második lépcsője, a paprikapalánta, már a közös földjébe kerül. Ha itt megállt volna a nagyüzem, jóval hátrább lennének. Ha minden tagja mestere a kertészetnek, miért ne kertészkedhetne a közösben is? De a közös használni tud minden olyan lehetőséget, amit csak együttes erőfeszítés valósíthat meg. Földtani rétegvizsgálatok jelezték, hogy alattunk van a meleg víz. Még csak rajzolgatták a termálkertészet vázlatát, már főzték egyik gondolatból a másikat: fűtse a melegházat a hévíz — amilyen korszerűt lehet, olyat csináljunk üvegből! —, de fűtsön mást is. Adja oda a melegét a borjúnevelőnek, csibetelepnek, tarhonyaüzemnek, paprikaszárftónak és szociális létesítményeknek is. Második fordulóban kerüljön még egyet 55 ezer négyzetmétert borító fóliasátrak alatt. Lehet még egy apró lépés? Fürdót is csináljunk a legvégére. A fűszerpaprika családi művelésű maradt. A téesz jól megmunkált földjébe, praktikus gépeivel a ház körül nevelt palántét a család ülteti, ő gondozza, 6 szedi, szállításhoz a szövetkezet ad fuvart, és itt dolgozzák föl a termést ügy, hogy a molnárnak csak őrölnie kell. ötszáz család legalább ezerötszáz tagja kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Amennyi időt hagy a paprika, azt töltt ki a kertészet, a szabadföldi paradicsom és a csemegepaprika. Ügy kapcsolódnak egymáshoz a láncszemek, mintha az egész szövetkezetet tervezők csinálták volna, rajzlapokra rajzolva, maketten kipróbálva. Ahol még egv kis hézagot találtak, oda tettek hamar egy hizlaldát, egy baromfitelepet, és a kettő kiszolgálására egy üzemszámba is elmenő húsfeldolgozót. Második vágányon a melléküzemek közlekednek. A „mintha" el is maradhat. Valóban előrelátó tervezők csinálták aprólékos számítással, jól képzett, dolgos tagok kezemunkájával — a dolgos tagok boldogulására. Azt mondja mégis a szövetkezet elnöke, ne írjunk róluk „optimista" cikket. Rosszul fogott volna a tervezők ceruzája? Roszszul illeszkednének a téglák? Esetleg rejtett hibák repednek az új épületen. — Nem erről van szó. Csak panaszunk is van. Zöldségtermesztő szövetkezet vagyunk, drága a zöldség a piacon, és nekünk mégis értékesítési gondjaink vannak. Nem ünneprontás ez, ha beszélünk róla. És jön a tavalyi panasz. Forintért vitte el a kereskedelem a karfiolt a szövetkezetből, hatért adta. Mi lett ennek a következménye? — Idén egytlen fej karfiolt nem termelünk. Emelkedett tavaly a fűszerpaprika ára. Mivel mi a szárítóval segítjük, hogy kárba egy cső se menjen, ettől a haszontól elestünk. Tegyük tehát hozzá apró mondatként az eddigiekhez, hogy szépen kapcsolódnak egymáshoz a láncszemek a szövetkezetben, a háztáji igyekezet és a közös erőfeszítés valóban szép példáját adják, de éppen az összhang érdekében néhány kívülről csatlakozó láncszem csengésére jó hallással még figyelnünk kell. HORVÁTH DEZSŐ Az olaj szomszédai A Felszabadult* Tsz 1950-ben alakult, jelenlegi területe 5610 hektár, ebből szántó 5 ezer hektár. Taglétszáma 1340, ebből a nyugdíjasok száma 520. Az évi átlagjövedelem 28 ezer 400 forint. A közös gazdaság bruttó vagyona 208 millió forint. Olajország szomszédságában tartja jó hírnevét, termelési színvonalát a Felszabadulás Tsz. A város legnagyobb termelőszövetkezete. Történetében siker sikert követ, elég emlékeztetnünk rá, hogy az elmúlt 24 esztendőben ebben a kollektívában nem ismerték meg a mérleghiányt. Tavaly a növénytermesztés árbevétele 25 millió 500 ezer forintra alakult. Búzából hektáronként az országos átlagnál 10 mázsával' több termett, kukoricából pedig 53,8 mázsa. Nagyon szép eredmény. De hol van már a tavalyi hó? — kérdezhetjük joggal. Az idén a növénytermesztés tervezett árbevétele 19 millió forint. Az eddigiek szerint biztató a helyzet. Kalászos gabonából 1400 hektár díszlett, 37 mázsás átlaggal takarították be, a tervezett 35 mázsa helyett. Pedig a tavasz nem kedvezett a búzatengerre. Szegeden, a Felszabadulás Tszben terem legnagyobb területen gabona, igazi „kenyérgyáros" kollektíva ez. A többletbevétel 800 ezer forint. Az állattenyésztés terve 24 millió, míg a kertészeté 15,5 millió. — Úgy látjuk, hogy a kertészeti tervünk teljesítése okozza a legtöbb gondot ebben az esztendőben. Különösen a paprika gyengélkedik — mondja Árendás György téeszelnök. — A többi ágazat biztató. Ahogy megszokta már tőlünk a közvélemény, úgy zárjuk az évet. A vezetőség határozott a közelmúltban, felülvizsgáljuk a ráfizetéses növényeket, az egész termelési struktúránkat. Az új követelményekhez igazítjuk, a gazdaságosságnak megfelelően, megszüntetjük például a zöldborsó termesztését. A sertésprogram nagy felelősséget ró a gazdaságunkra, nem elég építkeznünk, az állatokat takarmányoznunk kell, ezért a takarmánytermő területeket növeljük, szóba jöhet a napraforgó termesztése is. A szövetkezet beruházásai szinkronban vannak az alakuló termelési szerkezettel. A legnagyobb építkezés a sertéstelep, ami 15 ezer férőhelyes lesz, jövő május elején üzemel. Korábban jóval nagyobbról volt szó, a társulás gondolata is felmerült, de Végül a Felszabadulás Tsz egyedül maradt a vállalkozással. Saját erejéből, és az olajipar kártalanításából fedezi a költségeket. Vagyis a szokásostól eltérően nincs 70, vagy 50 százalékos állami támogatás. A pénzügyi lehetőségek korlátozottak. A telep 65 millió forintba kerül. A meglevő épületekkel együtt majd 20—22 ezer hízót küld piacra évenként a téesztagság. Lényeges beruházás a szárítóüzem is. összesen 32 millióért készült. Lucernall8ztüzemből, gabonaszárítóból, takarmánykeverőből és gabonatárolóból áll. Szeptember elején adják át. Honnan a pénzügyi fedezet? Saját erőből, és az olajipari kártalanításból. És a többi „pénzelszívó-csatorna"; 2500 négyzetméteren üvegházat építettek Újszegeden a zöldségés dísznövényeknek, a termelőszövetkezet mindhárom kerületében szociális épületeket — fürdők, zuhanyozók, öltözők 250 személyre. Nem könnyű tehát a Felszabadulás Tsz helyzete sem. Nem könnyebb, mint másoké. Valóban, az olajipar az okozott károkat igyekszik megtéríteni, mint más szövetkezetnek, de ez a pénz nincsen arányban azzal a vesztességgel, ami közvetlen vagy közvetve károsítja Szeged legnagyobb gazdaságát. A szegedi mezők fekete aranya áldozatokat iá követel. Így, a Felszabadulástól is. Ezért többek között a kényszerű profilváltás, ami évtizedekre előre megszabja a fejlődés lehetséges és járható útját, a megmegújuló, magas színvonalú gazdálkodást. Nem könnyű szerep még azért sem Szeged reprezentáns gazdaközösségének lenni, mert a városi földektói mindig sokat vártak az e tájban élók, ország-világ. Az elismerés magyarázata, a megbízható termelés mottójH pedig nagyon egyszerű, kézzelfogható és utánozható; szorgalom, szigorú takarékoskodás és emberi tisztesség. Ez termi gyümölcsét. SZ. LUKACS IMRE Az Egyetértés Tsz •elődje, a Petőfi. 25 eve, 1948-ban alakult. Az Egyetértés három téesz egyesülése révén, 1913bun Jött létre. A szövetkezet 343 tagja 2438 hektáron gazdálkodik. Rajtuk kívül 111 Járadékosa és nyugdíjasa van a téesznek. A híres rózsán kívül főként búzát és kukoricát termesztenek. Az állattenyésztésben a juhászaira és a tojóházakra koncentrálnak. Szóreg nevéről, főként ha a termelőszövetkezetről esik szó, alighanem mindenkinek elsőként a rózsa jut eszébe. A nemzetközi hírnevű rózsánál azonban talán előbbrevaló a sorban maga a szövetkezet. Az elnökkel. Bódi Jánossal beszélgetve, sok •érdekes kiderül a közösről. Mindenekelőtt az, hogy nemcsak nevében mezőgazdasági a termelőszövetkezet, hanem a gyakorlatban is. — öt esztendővel ezelőtt ugyanis — mondja Bódi János — lényegesen több segédüzemága volt a közösnek, akkor az árbevételnek több mtnt fele ezekből származott. El is vonták a figyelmet az alaptevékenységről, a mezőgazdaságról. Most azt valljuk: helyes arányban szükség van a segédüzemágakra, de az alap a meghatározó. Éppen ezért az utóbbi években a növénytermesztés fejlődött leginkább. A növekedés valóban meglepő. A búza termésátlaga — melyet » (Folytatás a 8. oldalon.) Paprlkaöntözés Mllyálytelken Telnek a zsákok a Felszabadulásba Szőregi rózsa kertészek