Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

VASÁRNAP, 1973. AUGUSZTUS tí. m|a|g|a z AZ OJ KENYER ÜNNEPEN A VAROSUNKAT ÖVEZÖ FÖLDEKRŐL. A SZÖVETKEZETEK ELETÉRŐL, A KINT DOLGOZÓ EMBEREKRŐL RAJZOLTUNK KÖRKÉPET. AHOL A KENYÉR TEREM, OTT JÁRTAK MUNKATÁRSAINK. PERSZE NEMCSAK KENYERBÖL ÉLÜNK. TEJ. HÜS, GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG MIND ASZTALUNKRA KERÜL NAPRÓL NAPRA. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEPEN. AZ ÉRTE DOLGOZOK MUNKÁJÁT DICSÉRJÜK, ŐKET KOSZONTJÜK, MOSTANI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKKAL. nagyon) Bús Józsefné (aki neve ellenére mindig vidám), meg Takács Ferencné (aki pedig aki olyan mint a többiek). Mert alapjában véve mindnyájan nagyon hasonlók. Azért szeretnek együtt dolgozni. Velük tart máskor az a három csapattag ls. akik most hiányoznak: Engi Lajosné. Bencsik Ibolya és Bencsik Júlia is. Vass VUmosnét meg a csapat „mutatja be": 6 a szószólójuk, aki emellett a munkában is élen Jár. Ha már soron kívüli pihenőt tartanak, elő is kapnak minden fontos témát. Hogy eshetne az eső, mert nehéz a hagymát szedni, meg nem nő az idén a paprikájuk. Meg ha esne az eső, egy kicsit otthon is utolérnék magukat az elmaradt munkával. Mert van ott is mit tenni — ez az asszonysors: a „második műszak", meg a gyerekek gondja nyomja vállukat. Az ám: a gyerekek. Velük sok a gond, Gyálaréten meg különösen az iskolásokkal, mert nincs napközi. És hogy is tudna nyugodtan dolgozni az anyuka, ha nem tudja, biztos helyen a csintalanokat. Az óvodáskorúakkal kevesebb a gond: ők elférnek mind az oviban. Az iskolásoknak meg jó lenne a volt tanácsházén egy termet átalakítani napközinek. Jó lenne. Meg jó lenne az öttalálatos is a lottón. (Mert hogy évek óta együtt lottóznak, s egyszer már megkörnyékezte őket a szerencse: a jutalomsorsoláson 10 ezer forintos vásárlási utalványt nyertek.) Ne kérdezze senki, hogy a munkáról beszéltünk-e. Beszéltünk hát. Hogy nehéz. Mert sok az asszony a téeszben. nehéz munka is jut bőven. Kenderbetakarítás, meg kukoricatörés, szárvágás. Ámbár a kukoricát az- idén már csőtörő gép „Intézi el". „Űgv hallottuk" — mondják a brigádtagok óvatosan, oedig Mihály Béláné főkönyvelő megerősíti a hírt: Jól hallották. Megszabadulnak az emberek ettől a nehéz fizikai munkától. Ahogy felkelek a térdelésből, magam is simogatom a térdem. Mosolyognak titokban, de szemem sarkából látom: „Egész nap mi se bírnánk" — mondják, hogyne restellkedjek. SZŐKE MARIA A Komszttnol Tn 1950-ben alakult ISO tángál, Gyálaréten. Ma 1(0 tagja van, körülük 60 nyugdíjas, összi-s földterOlet: 570 hektár. Tavaly 2.5 millió forint volt ar. Ssszes JővedelmUk. A kapásniivényuken — hagyma, uborka, fűszer, és pritamlnpaprika — kívül megterem Itt a gabona Is: Állatállományuk .-170 szarvasmarha, 4.10 sertés. Társasjátékot kezdtünk a hagymaföld szélén. A hagymaszedő csapat vezetőjét. Vass VUmosnét — aki a téesz nőbizottságának az elnöke is — kérem, mutassa be az asszonyokat, akik addig is megpihennek, térdüket simogatva beszélgetnek. Magam is letérdelek. Beszélgető partnereim: Koch Róbertné (hkl Hattyastelepről kerékpározik reggelente, mégis alig-alig hiányzik, s az egyik legfürgébb a csapatban) Kúszó Béláné, (akit csak „kisügyesnek" hívnak, mert minden munkára rááll a keze). Szelesl Imréné (a Piriké néni, aki versenyez a fiatalabbakkal is), Jójárt Lajosné (akit meg azért irigyelhetünk, mert az egyik legfiatalabb a csapatban). Simon Istvánná (akinek volna mit tenni otthon is. mert építkeznek, s mert kitűzték már lánya esküvőjének a napját, mégse hiányzik sose a közösből), Kószó Jánosné (akinek szólni kell folyton, hogy ne siessen olyan Két kisebb gazdaságból, á Táncsics es a Dózsa Tsz-ból alakult 12(4 januárjában a. Móra Ferenc Tsz. Földterülete 2 ezer 71 hektár. Ebből szántó 1610 hektár, a többi gyümölcsös, rét és legelő. Tagjainak szánna 520, a nök aránya 53 százalék. A nyugdíjas isz tagok 204-en vannak. Közülük számosan még ma is dolgoznak, hasznos munkát végeznek. A isz vagyona 55 millió forint. A tsz hétköznapjairól és távlatairól a Bocskai utca 3/B szám alatt levő központban beszélgettünk. Nagy munka van az itteni tagság mögött is: sikeresen fejezték be az aratást, s hatvankét vagon gabonát adtak át- a terményforgalmi vállalatnak. — Jó közepes termésről beszélhetünk, amely lehetett volna kicsit jobb is — mondta Szili Antal, az elnök. — Nálunk azonban már lassan meghonosodik, hogy — adottságainkkal élve — több húst adunk a népgazdaságnak, mint kenyérgabonát. Baromfitelepünkről 53 naponként 96 ezer kilogramm baromfit szállítunk. Ha tervünk beválik, akkor ebben az évben darabonként 1 kiló 20 és afölötti súlyú baromfit nevelünk, mintegy 70 vagonnal. A Móra Ferenc Tsz évekkel ezelőtt jelentős beruházást fordított baromfitelepe építésére. A fáradozást siker koronázza azóta is. A tsz gazdálkodása a tudományos eredményekre alapozott. Ezért hoztak létre laboratóriumot, amelynek feladata a talaj tápanyagának vizsgálata, hogy mely földterületen, mit érdemes termelni. A többi között ez a laboratórium dolgozott ki mezőgazdasági hulladék felhasználásával olyan gazdag koncentrátumú táptakarmányt, amelyből 1,93 kilogramm felhasználásával 1 kilogramm húst nyernek. Megteremtették e gazdag koncentrátumú táptakarmány nagyüzemi előállításának feltételeit is. Ha nem is dobálóznak a milliókkal, ami gazdaságos, szükséges és célravezető, arra erejükhöz mérten beruháznak. Elkészült 8 millió forint beruházásból egy 120 vagonos hfltőtárolójuk, amelyben zöldséget és gyümölcsöt tudnak raktározni télire. Ehhez felhasználták a termálvíz energiáját, amely korábban már jól bevált a keltetőtelepnél is. Sokat várnak a fűszerpaprika-szárítótól. Jelentősége, hogy a paprikát anélkül tudják utóérlelni, szárítani, hogy veszítene festéktartalmából, sőt a festékanyaga növekszik. Erre a berendezésre kétmillió forintot költöttek, s az idén már mintegy 150 vagon fűszerpaprikát tudnak benne utóérlelni. Baromfitelepük a csirkekeltetővel együtt évente 21 millió forintot eredményez. Tartanak ezer juhot, amelyből rendszeresen exportálnak. Ami megmarad, azt levágják, ás kimérik. Van száz ló is, vállalnak mindenféle fuvarozást, amiből évente 1 millió forint a haszon. Az idén is számítanak 250—300 hektó borra, őszibarackosuk közel 600 ezer forintot hozott. Legstabilabb jövedelmet természetesen szántóföldi zöldségtermesztés eredményez: mintegy 220 hektáron termelnek idén is fűszerpaprikát, pritaminpaprikát, ceceit, káposztát, karfiolt stb. Valamirevaló téesz ma úgy gondolkodik, hogy egyaránt érvényesíti a jó termelési és üzleti érzéket. A Móra Ferenc Bocskai utcában Csirke csárdát, bárt és szállodát tart fenn, a Marx téri piacon pedig pavilont. Mindezek együttesen közel 8 millió forintot jövedelmeznek évente. A munkába fogott tudomány és technika abban is megnyilvánul, hogy hét agrármérnök, két gépészmérnök, és a különböző szakmákból a technikusok egész sora munkálkodik a kollektív eredmény, s az egyéni boldogulás érdekében. LÖDI FERENC Mindig friss és jóízű A Tiszatáj Termelőszövetkezet 1949. szeptember l-én alakult Srieg. Jelenleg <318 nektár földön gazdálkodik, tagjainak száma 82(1. közülük 382-en nyugdijasok. Fö gazdálkodási ágazatai: búza-, kukorica-, és lucernatermclés, valamint sertés- és szarvasmarha-tenyósztés. Valószínű sokéig emlegetik még a szegedi olajmedence születésével együtt a tápéi szövetkezet kertészetét ls, hiszen ott buggyant fel először az olaj. Kutat fúrattak, hogy meleg vízzel öntözzék a zöldségtáblákat. S mi lett a vége? Elárasztotta az olaj a kelkáposzta- és karalébéültetvényt. Mégsem bánkódott senki, legkevésbé a geológusok. A tápéi gazdaközösséget kártalanították. Az említett esetből kiindulva azt hihetnénk, hogy a tápéi határban a kertészet, a zöldségtermelés dominál. A Tisza két partjához simulnak a téesz földjei, könnyen lelni termálvizet, közel van a piac, a konzervgyár, a paprikáfeldőlgozó, elenyésző lehetne a szállítás költsége. Mégsem a kertészet a meghatározó, hanem az állattenyésztés. Dr. Bodó István elnök így mondja: — Tápén mindig nagy hagyománya) voltak az állattenyésztésnek. A faluban ötszáz tehenet neveltek, a csordára mindennap kijárt vagy négyszáz szarvasmarha. A legelőt ml is nagy becsben tartjuk 151 hektárt gondozunk, amely oly dús. hogy kaszáljuk is, nem győzik a tehenek lelegelni. Sajnos, a háztájiban manapság kevés a jószág, körülbelül harminc tehén lehet a portákon. Az állattenyésztés mellett fejlett a növénytermelés, az öntözés, az építészet és a húsfeldolgozás, mely utóbbi éppen a nagyszámú állatállományra támaszkodik. Az elnök visszakanyarodik a szarvasmarha-tenyésztéshez. — A tehénállomány ma sincs akkora, mint a felszabadulás előtt volt, hiszen a szövetkezet 330 darabot tart. míg 900—1100 szarvasmarhát tej- és húshasznosításra. Van magyar tarka, Horstein Fríz és Limiuslne fajta. A Limiusine fajtát a magyar tarkával keresztezzük, s ebből Jó tulajdonságokkal rendelkező fajta születik. A háztájiban általában vegyes állományt tartanak. Mi 1964—1965-ben építettük fel a szakosított szarvasmarhatelepeinket, négy 108 férőhelyes tehénistállót ellető t, borjúnevelőt, növendéklstállót, tejházat, takarményelőkészftőt és a dolgozóknak szociális épületet. Sterilizált a környezet, kiváló, szép és egészséges az állatállomány. — Tejelő teheneink évi átlagban 3000 litert adnak, de 3< százalékuk 4000, tíz százalékuk 5000 litert ad s van két 6000 literes tehenünk. A tejet a gazdaság eladja a szegedi tejiparnak, a hízott jószágokat pedig az állatforgalminak. illetve a szép hízóbikákat olasz kereskedőknek. örömmel újságolja a tejház vezetője, hogy ők oly tiszta tejet adnak az Iparnak, s ezért harminc fillér felárat kapnak a tejüzemtől, ugyanennyit azért, mert mind első osztályú. így már haszonnal jár a tejtermelés. Különben évente 66 500 liter tejet értékesítenek a Tiszatájból, s ha már a számoknál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy az állam a tápéi szövetkezetnek 6,10 forintot fizet egy liter tejért, amelyet mi 5 forintért vásárolhatunk meg az üzletben. — S a másik állatfajta? A sertés? — A háztájiból behozott sertésekkel kezdtük, öt évvel ezelőtt építettük fel a szakosított telepet. Mi 30 milliót adtunk, tízet az olajipar, a többit az állam. A telepen 4513 sertést tudunk ehelyeznl. de mivel a hizlalás nem tart egy évig, így 7000 Hagymaszedők Gyálaréten Érik a szőlő a Móra Tsz-ben Segít a repülő a Tiszatá/nak