Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS 18. 3 Milyen gyógyszer segítene? ( Akadozik a gyógyszerellátás, nem nyitnak a patikák Mostanában mintha a szo­kásosnál gyakrabban forog­nának közszájon a gyógy­szertárak, pedig a gyógysze­részek áldozatkész munkáját, szakértelmét senki sem vi­tatja. Másról van \ szó: hol ezt, hol azt a gyógyszert nem lehet kapni, s mivel köztük fontossági sorrendet nehéz volna megállapítani — a maga nemében mindegyik egyformán szolgálja egészsé­günket —, bármelyik hiány­zik, egyformán jogosan ne­heztelnek ls miatta. Föltűnő, hogy a Kossuth Lajos sugár­úti meg a tarjáni gyógyszer­tár még mindig nem nyílt meg, holott, legalábbis szem­re, mindkét helyiség átépíté­sét. építését befejezték. Á készletezésben van a hiba A különféle gyógyszerek eló-előforduló hiányáról ne­héz lenne elfogultan véle­ményt mondani, a kérdés alapos, mindenre kiterjedő ismerete nélkül. Szerencsé­re azonban a Csongrád me­gyei helyzet megítéléséhez segítségünkre van moat az Egészségügyi Minisztérium idei első félévi felügyeleti vizsgálatának összefoglaló értékelése, melynek idevo­natkozó bekezdéseit érdemes szó szerint idézni: „A közforgalmú gyógy­szertárakban kifogásolható az egyes gyógyszerek kró­nikus hiánya. Bár az elmúlt évek során egyes gyógysze­rekből országosan ls voltak átmeneti hiányok, Csongrád megyében mind a hiánycikkek szama, mind a hiányhelyzet időtartama meghaladta az országosan tapasztalhatót, azzal tehát nem magyaráz­ható. A hiányos ellátás oka részben a Gyógyszertári Központ elégtelen gyógyszer­készletezési tevékenysége." Még egy adat, hirtelenjé­ben, a hiányosságok túlzott voltának bizonyítására: ezek­ben a napokban igen nehéz hozzájutni Szegeden a Lac­torisan nevű gyógytápszer­hez, melyen csecsemők szó­zat nevelkednek. Most, ami­kor az országos politika hangsúlyozott részévé vált a népességszaporulat növelése, amikor azt szeretnénk, azt akarjuk, hogy a családokban legalább egy, de inkább két­három gyerek legyen, Igen furcsa e politika Ilyen mó­don való keresztezése. Az Egészségügyi Miniszté­rium azt javasolja, hogy vizsgálják felül a Gyógyszer­tári Központ készletezéspoli­tikáját, és dolgozzanak ki intézkedési tervet, amely biztosítja a gyógyszerellátás folyamatosságát mind meny­nyiséglleg, mind összetétel szerint Későn kötötték a szerződéseket Szegeden jelenleg 21 gyógyszertár működik, de ha a volt községekét leszámít­juk, 18. Közülük 8 a Nagy­körúton belül, 8 azon kívül, s már ebből ts látszik, hogy a területi ellátottság nem a legtökéletesebb. Egész Ró­kusnak nincs egy fia patiká­ja sem. Amikor a Párizsi körűt és Kossuth Lajos su­gárút sarkán levő patika épületén megkezdték a fö­démcserét és emeletráépítést, a gyógyszertár Ideiglenesen átköltözött a Lechner térre. A költözés 1970-ben volt, s idén áprilisban az építők elvonultak. A helyiség azóta üresen tátong. A tarjáni új gyógyszertár épületét és belső berendezé­sét 1969-ben tervezte a Sze­gedi Tervező Vállalat. Az építkezés mostanra lett kész, Illetve pontosabban, a hi­ánypótlások, belső munkák ufcan szeptemberben vonul­nak ki belőle az épülők. Te­gyük hozzá, hogy nemrég még úgy volt, hogy csak novemberre, s ez a dátum­eltolódás nem lényegtelen. A Gyógyszertári Központ mindkét patikát a Szegedi Bútoripari Szövetkezettel akarta berendeztetnL S most figyeljük a terminusokat: a kapacitásigénylést 1971. de­cember 9-én adták meg a szövetkezetnek mindkét gyógyszertár berendezéséről, a szerződést, de csak a tar­jánira, 1973. júniusában kö­tötték meg. Hogy közben mi történt? Lényegében semmi. A júniusi szerződésben azt vállalta a SZEBISZ, hogy amennyiben novemberben megkapja a munkaterületet, december 31-re befejezi a berendezés elkészítését. A gyógyszertár ezek szerint. 1974. Január 15-én nyílna meg. Közbe kell vetni azonban két „apróságotr. Az egyik: a környék egyetlen meglevő gyógyszertárát, amely a Jó­zsef Attila sugárút és. a Re­tek utca sarkán található, mivel beleesik a tarjáni épít­kezés nyolcadik ütemének területébe, le kellett volna bontani. A nyolcadik ütem építéséről tavaly már min­denki tudott, de a tarjáni új gyógyszertár megnyitásának sürgetéséről, előrehozásáról senki sem gondoskodott A másik: ha az építők szep­temberben elvonulnak az épületről, akkor ml az aka­dálya annak, hogy a szövet­kezet októberre befejezze a berendezés szerelését? A Gyógyszertári Központ és a SZEBISZ mégsem módosí­totta eleddig rossz terminu­sú szerződését. Bűn lenne, ha a tarjáni gyógyszertárat nem nyitnák meg még az idén. Ami pedig a Kossuth La­jos sugárútit illeti, annak berendezésével — miután a SZEBISZ nem vállalta — a szentesi Általános Vas- és Faipari Szövetkezetet bízták meg, idén februárban. A szerződés szerint június 30­ra kellett volna készen len­niük, de a Gyógyszertári Központ illetékes osztályve­zetőjének, Barcsay István­nak a véleménye szerint jó, ha október 15-én megnyit­hatják a patikát. őszintén szólva, itt sem érti az ember, hogy mi történt 1971. decem­bere és 1973. tavasza között. Egész egyszerűen elfogadha­tatlan az az érv, hogy gyógy­szertári berendezést nem le­het gyártani a helyiség terv­rajzai alapján, hogy csak a kész helyet lehet felmérni. A késői szerződéskötéseket semmilyen érv, semmilyen kifogás nem magyarázza. Kikerülik a dolgozó embereket Az akadozó gyógyszer­ellátás, a gyógyszertárak ké­sői megnyitása mellett rá­adásul még az is rontja ezekben a hónapokban a la­kosság kiszolgálását, hogy egy-egy kisebb patika hetek­re bezár. Három olyan gyógyszertár van Szegeden, melyben csak egy gyógysze­rész dolgozik, s ha 6 szabad­ságra megy, lehúzzák a re­dőnyt, helyettesítésükről nem gondoskodnak. Ilyen a Sajka utca és Római körút sarki kis patika is, mely egyébként szintén részt ve­hetne a tarjániak ellátásá­ban, hiszen aránylag közel van az új városrészhez. Csakhogy ez a gyógyszertár reggel 8-tól délután 4-ig van csak nyitva, amikor dol­gozó ember fel nem keres­heti. Szinte mulatságos, hogy Itt sok olyan gyógyszert is be lehet szerezni, ami a nagy forgalmú patikákból már régen elfogyott. A meg­oldás természetesen mégis az volna, ha az egyszemé­lyes gyógyszertárak osztott nyitvatartással működnének, még ha a forgalmuk ezáltal meg is növekedne. Befejezésül érdemes még egyszer Idézni az Egészség­ügyi Minisztérium vizsgála­tának tapasztalataiból: „A megye közforgalmú gyógyszertárakkal való ellá­tottsága elfogadható, azon­ban az épületek állapota ki­fogásolható. A közelmúltban végzett felmérés szerint azok 48 százaléka korszerűtlen, felújítandó. Felszerelésük szintén kiegészítésre szorul. Kifejezetten magas viszont a megye gyógyszerészekkel való ellátottsága. Hiányos­ság, hogy a gyógyszerészek — asszisztensek aránya lé­nyegesen rosszabb az orszá­gos átlagnál, s így a korsze­rű munkamegosztás lehető­ségei beszűkültek. Ennek egyik oka a gyógyszerészek létszámának talán a szüksé­gesnél magasabb volta." Tehát esetleg jutna még egy gyógyszerész a Sajka ut­cai, meg a többi egyszemé­lyes patikába is? Fehér Kálmán Figyelik a folyót Kutatók a Tisza élővilágáról A halászok érzik legjob­ban a Tisza bőségét vagy szűkmarkúságát, aszerint, hogy mikor milyen a halak járása. Esztendők óta pa­naszkodnak már a vízen já­ró emberek, hogy egyre fogy a Tiszából a hal, s amit fog­nak, az jórészt silány. Mon­dogatják, hogy nincs a ha­laknak elég táplálékuk, mint volt azelőtt, és nem találnak ívóhelyet sem a hullámte­rek csatornázása után. Va­lamikor — még tíz évvel ezelőtt is — olyan volt a Tisza virágzása a folyó tel­jes hosszában, hogy egyik partról nem lehetett átlátni a másikra. Ez a természeti jelenség is odaveszett: az Idén is csak gyéren virágzott a Tisza, a pár óráig élő lep­kékre nem ugrott föl a hal a víztükörre. A halászok azt mondták, hogy már nem is él a Tisza, csak folyik és vi­szi magával a halat elűző, táplálékát pedig elpusztító szennyező anyagokat. A Tisza halállományában azok is kárt tesznek, akik a méreten aluli nemes halat — harcsát, kecsegét, márnát, pontyot — kifogják és elvi­szik. Elfogyott azonban a Tiszából a csuka, és meg­öregedtek a kecsegék is, ki­lón fölüli súlyút alig produ­kál a szerencse, a 30—40 de­kásak pedig 5—6 évesek. A Magyar Tudományos Akadémia Tisza-kutató bi­zottsága állandó megfigyelés alatt tartja a folyót. E mun­kaközösség tudja legjobban, hogy mekkorát változott az utóbbi Időben a Tisza és élő­világa. Dr. Marián Miklós, a Móra Ferenc Múzeum tudományos főmunkatársa, a Tisza-kutató bizottság titká­ra szerint a Tisza még tiszta folyó, de csak addig lesz az, amíg tudunk rá vigyázni, ha biztosítani tudjuk, hogy az is maradjon. A Tiszát figye­lő szakemberek közül két halkutató, dr. Harka Ákos és Tóth Lajos esztendők óta figyeli és jegyzi az élő Tisza és holtágainak halállomá­nyát, az abban észlelt vál­tozásokat. Eredményeiket is­merve, dr. Marián Miklós hangsúlyozta, hogy a Tisza halállománya jelentősen csökkent. Ennek oka az ivó­helyek hiánya, másrészt a derítetlen, tisztítatlan ipari szennyeződés bevezetése a folyóba. A szabályozás óta gyorsabban lefolyik a víz, s ennek következtében keve­sebb a halak tápláléka is. A még derítetlen vizeket eddig elbírta a folyó nagyobb hal­veszteség nélkül. Az úgy­nevezett szennyvízbírság nem old meg semmit: a de­rítőket mindenütt meg kell építeni, ha legféltettebb kin­csünkre, a tiszta vízre vi­gyázni akarunk. Svájc, az Egyesült Álla­mok után Magyarország volt a harmadik, amely annak Idején betiltotta a zöldség­félék permetezését DDT-vel. Ez a vegyszer a táplálék­láncon keresztül a szerve­zet károsodását okozhatja. De vajon a különféle mosó­szerek. amelyek a csatorna­hálózaton szintén a Tiszába kerülnek, okozhatnak-e a folyók élővilágában károso­dást? — Elvileg olyan mosósze­rek vannak forgalomban — mondotta dr. Marián Miklós —, amelyek órákon belül le­bomlanak, tehát a folyóba kerülve evesztlk az élővi­lágra káros hatásukat. Leg­jobb lenne persze, ha ezek a vizek sem kerülnének a Tiszába. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy az ipari vizek szennyezőhatása okoz­ta elsősorban a halak termé­szetes táplálékának csökke­nését, például a virágzás gyérülését, az Iszapban élő apró lények pusztulását. A Tisza élővilágát más ol­dalról nézve viszont dr. Ma­rién Miklós megállapította, hogy a változás nem egyol­dalú. A folyó halállományé­nak csökkenésével szemben egyes vízimadarak, például a közönséges bakcsó, és a rendkívül ritka kiskócsag, az utóbbi években igencsak el­szaporodtak a Tisza menti rezervátumokban. Szaporu­latuknak kedveznek a rizs­földek, az öntözőcsatornák. Ma már minden megyében természetvédelmi bizottságok őrködnek a táj faunája fö­lött, s ez a munka kiterjed a folyók halállományának védelmére is. Éppen a Ti­sza-kutató bizottság javasol­ta — a gerinces állatok vé­delmére — a természetvé­delmi hivatalnak, hogy ren­delje el minél előbb a kecse­ge védelmét, és Intézkedjék az állomány szaporításáról. Kisköre 25 kilométer hosszú tórendszerű tározója nagyon alkalmas kecsegeivadék te­lepítésére, mert a tórend­szer nem állóvíz. Ha lassan is, de átfolyik rajta a Tisza. A folyó halállományénak védelmét szolgálják a tisza­füredi halkutatók is, akik könnyű műanyag csíkkal — benne TI monogrammal és a hal sorszámával, meg­jelöltek kétezer másodnya­ras pontyot a kopoltyúnáL Aki Ilyen halat kifog, s a műanyag jelölést elküldi a szarvasi Halászati Kutató Intézetnek, az minden eset­ben 30 forint jutalmat kap figyelmességéért, amellyel segíti a halkutatók munká­ját. L F. Hidraulikus exkavátor A nehéz földmunkákat ma már csaknem kizárólag gé­pekkel végzik. Egyre újabb földmunkagép-konstrukciók születnek, kétféle fejlesztési tendencia alapján: részben nagyteljesítményű óriás gé­peket készítenek, részben ki­sebb teljesítményű, de moz­gékony gépeket. A rakodó­és kotrógépek családjában ez utóbbi csoporthoz tarto­zik a hidraulikus exkavátor, a szovjet mérnökök egyik új, érdekes konstrukciója. A lánctalpas járműtest energiaforrása 75 lóerős Die­sel-motor, amely fogaskere­kes olajszivattyút hajt, ahonnan háromfelé ágazik el a nagynyomású olaj: az emelőkart és a puttonyt mozgató dugattyúkba. Illet­ve a forgóasztalt mozgató hidraulikus motorba. Az ex­kavátor mindkét lánctalpa külön meghajtású, így akár helyben is megfordulhat Az exkavátor a legkülön­bözőbb föld- és rakodómun­kák elvégzésére alkalmas. Ha árkot, vagy kisebb gödröt kell ásnia, a gép fordított merítőkanállal (puttonnyal) dolgozik (a puttony térfoga­ta egyébként 0,5 köbméter). A merítókanál helyébe mar­koló-rakodó ls felszerelhető a gépre, vagy helyettük ta­lajgyalu ls felerősíthető a járműtestre. Figaro Salzburgban A salzburgi ünnepi játé­kok vezetősége évtizedek óta nagy gondot fordít arra, hogy nemzetközi művészgár­dát szerződtessen. Az idei Figaro házassága „rekordot" állított fel: Mo­zart operáját a francia Jean­Plerre Ponelle rendezésben a német Herbert von Karajan vezényelte; a gróf Finnor­szágból érkezett (Tom Krau­se), felesége Angliából (Eliza­beth Harwood), a Figarót az osztrák Walter Berry alakí­totta, Susanne-t a görög Te­resa Stratas, dr. Bartolót az olasz Paolo Montarsolo, Cherubint a spanyol Teresa Berganza, s hogy ml se hiá­nyozzunk a nemzetközi mű­vésztalálkozóról, a kertész szerepét a magyar Kelemen Zoltán énekelte. Az előadás nagy sikert aratott. Dr. Nagy Istváo — Elviselhetetlen vagy. Miért rúgod össze a port olyan emberrel, akitől az előmeneteled függ! Ne haragudj, ha a barát jogán őszinte le­szek: nem vagy tárgyilagos. Winkler természe­tesen nem eléggé tapasztalt, de nem is ostoba. Azt hiszem azért haragszol, mert ő került abba a beosztásba, amelyikre te pályáztál. — Ezzel együtt buta, mint a sötét éjszaka. S gondold el, ez a kretén vette magának a bátor­ságot, hogy engem kioktasson, amikor ideutaz­tam. Egy álló óra hosszat ködös célzásokkal igyekezett tudtomra adni, hogy a mi egész had­műveletünk csak a keleti győzelemmel ér véget. Mintha én nem tudnám ezt! Mintha nem dol­goztunk volna együtt a Barbarossa-terv részle­tein! Tudva, hogy én kiválóan tájékozott va­gyok a közel- és közép-keleti politikában, unal­masan arról győzködött, hogy alapvető célunk — a katonai szövetség Iránnal, elfoglalni In­diát, s megszerezni az iraki olajat az Oroszor­szág elleni háborúhoz. Különösen hosszan és za­varosan ecsetelte, hogyan szervezzem meg a sza­botázsakciókat Bakuban. Nem győztem cérná­val és megmondtam, ne kábítson engem a buta közhelyeivel. — Jobb lett volna hallgatni. Most egyre kö­vetelőzőbb lesz. — Igazán nem vallottunk szégyent. Megszer­veztük az iskolákat, tapasztalt instruktorokkal rendelkezünk, folyik a felkészítés. A közeli na­pokban megkezdjük ügynökeink átdobását Oroszországba. Mit akar még tőlünk? — Winkler a bakui rezidens miatt nyugtalan­kodik. — Bemutattam egy sor Jelöltet az orosz emig­ránsok közül, de Winkler ragaszkodik hozzá, hogy az illető szovjet ember legyen, aki élvezi a helylek bizalmát... Mit csináljak — utazzam át, hogy megfelelő embert találjak?! — Sötéten látod a helyzetet, Hans. Megold­hatjuk a problémát anélkül, hogy elutaznál. Té­ged tanítsalak rá — hogyan? — Max, te ma egyszerűen rossz hangulatban vagy. Otthagytam az irodámban Heckertet, be­fejezem vele a dolgom és visszajövök. Leját­szunk egy parti biliárdot. Szergejev befordult a Sahrezára. A sugárút széles, aszfaltozott szalagja két sorra tagolta a házak kődobozait, melyeket már a Harmadik Birodalom építészei emeltek, akik ugyancsak el­özönlötték Iránt. A mecsetek háttérben látszó kupolái, a karcsú minaretek élesen elváltak e kincstári jellegű épületektől. Az idő délfelé járt, a nap irgalmatlanul ége­tett. Egy zöld táblás üzlet előtt állt meg, amelyen szép, arab ligatúra hirdette, hogy. itt rövidáru­val kereskednek, a bolt pedig Musza Amirájé. Az üzletből ötven év körüli, alacsony termetű iráni férfi lépett ki, jellegzetesen húsos, hosszú orrával híva fel a figyelmet magára. Ritkuló, hennával festett haja a napfényben bíborszí­nűnek látszott. — Agai Szergejev1, örülök a találkozás­nak. A ház. ahova megyünk, itt van a közel­ben. Ez az üzlet az unokafivéremé — hadarta gyorsan, és türelmetlenül elvezette Jakov Va­szlljevicset az üzlet elől, mintha félne, hogy be­lép oda. — Köszönöm a fáradozását, agai Hodzsa AB. t agai = űr (Folytatja*}

Next

/
Thumbnails
Contents