Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, l?m. AÜGU8ZTÜS 1«. 99 Az űrkutatás praktikus" oldalai Az űrkutatás új sikerei, a mesterséges holdak ketorán­kozmosz felfedezésére in­duló űrhajók útja mindig lazba hozza földünk embe­rét. Mégis, gyakran < hangzik •I a kérdés: mi hasznunk e milliárdokat emésztő űrku­tatásból. Kevesen tudják, hogy egyre több hasznunk van ebből: az a több száz mesterséges hold, amely nap mint nap sok száz kilométe­res magasságban kering bolygónk körül, kizárólag „földi" érdeket szolgái. Az Űrkatatás praktikus oldalá­ról Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a kővetkezőket mondotta el: — Ma már hazánkban is három éve a meteorológiai ként érkező adása a leg­megbízhatóbb előrejelzés. A Meteorológiai Intézet mű­szerei adott pillanatban rög­zítik a mesterséges hold — Franciaországtól Görögor­szágig terjedő — Látképét, amelynek középpontjában Magyarország áll. A megis­métlődő felvételek elárul­ják, milyen új légörvények vannak kialakulóban, mer­re tart egy-egy esős zóna, s milyen a mozgási sebessé­gé — A mesterséges égites­ték munkába álütása nem­zetgazdasági szinten is fel­becsülhetetlen értéket je­lent. Megkezdődött például Könyvekről sorokban Louis A ragon: Kommunis­ták. Az iró még a második Világháború idején — ille­galitásban — kezdte el írni a francia összeomlás és meg­ujulás regényét. 1949 és 1951 között végleges formába ön­tötte az első hat kötetet, melyben 1939 februárjától — a spanyol polgárháború befejezésétől — 1940 júniu­sáig mutatja be a francia társadalom történetét. Ara­gon később a mü folytatásá­ról végleg lemondott, ezért az elkészült részeket a HO-as évek középén átirta. A ha­talmas mű számos regénytí­pust egyesít magában. Fel­foghatjuk szerelmi regény­nek; a nagypolgári szárma­zású Céclle d'Aigrefeuille — Wlsnerné — és az elszegé­nyedett arisztokrata Jean de Moncey szerelme történetének. Hogy egymáséi lehessenek, egy egesz világnak, és ben­ne önmaguknak kellett meg­változnia; a regény tehát ar­ról is szól, hogyan lesz két francia fiatal kommunista. A regény emellett totális ké­pet ad a „furcsa háború" Franciaországáról, a legkü­lönbözőbb politikai pártok ég csoportok egymáshoz való vi­szonyáról : a Kommunisták tahát politikai regény is. Fenyő István: Nemzet, nép — Irodalom. A szerző a re­formkor ismert kutatója e kötetben a hazai irodalmi gondolkodás sémáit kérdő­jelezi meg. Egy reformkori kritika történet Írása közben eszmélt rá arra, hogy az olyan fogalmak, mint nép, nemzet, nemzeti irodalom „közgondolkodásunkban so­káig egyértelműek voltak a haladással, a humánummal, a társadalmi demokratiz­mussal, sőt nemegyszer a forradalmisággal is". A több­nyire műhelytanulmányként írt munkák számos újonnan megismert tény, feltárt ösz­szefüggés fényénél mélyre­hatóan és marxista értelme­zésben vizsgálja e fogalma­kat. A kötet tíz tanulmá­nya között vannak rövidebb, tenyfeltáró. s vannak át­fogó, egy-egy korszak iro­dalmi mozgalmait elemző Írások. Az Irodalom és tör­ténelem iránt mélyebben ér­deklődő olvasóknak ajánlha­tó. Durlc: A pedagógus. Csak­nem 2 ezer pedagógust kér­deztek meg Szlovákiában tényleges iskolai és Iskolán­klvüli munkatevékenységük időbeli kereteiről, sőt egy húszfős együttes tagjainak elfáradását is kutatták teszt­módszerrel. A fenti vizsgá­lat Indokoltságát, és elvi megalapozását nyújtó beve­zető fejesetekben a szerző sikertelen kísérletet tesz a (Mdagógusszemclylség tipoló­giáinak kritikai áttekintésé­re, a pedagógusi tevékenység lényegi-pszichikus jellemzői­nek megragadására. Problé­malátása sem eredeti, a vizs­gálat megkezdése óta eltelt nyolc év pedig a munka in­formációs értékét is kérdé­sessé teszi. Púja Frigyes.- Szocialista külpolitika. A könyv a nem­zetközi kérdésekben kevés­bé járatos olvasó számára is közérthetően megvilágítja a szocialista külpolitika elvi alapjait, távolabbi és köze­lebbi céljait, elemzi a szocia­lista országok nemzetközi te­vékenységét. Érinti a nem­zeti és nemzetközi érdek vi­szonyát, az állami és a párt­politika kapcsolatát. A szer­ző hangsúlyozottan szól a Szovjetunió, s hazánk kül­politikai gyakorlatáról, bí­rálja a kínai (albán) állás­pontot. összehasonlítás, illet­ve egyes összefüggések meg­világítása céljából változa­tosan érinti a fejlődő orszá­gok, valamint az imperialis­ta államok külpolitikai lé­péseit, elveit is. Az úgyne­vezett „kényes" kérdéseket sem kerüli el: külön feje­zetek szólnak a „szuperha­talmuk" elméletéről, a nacio­nalizmus jelentkezéséről . egyes szocialista országok­ban, valamint a kompro­misszumokról. tavaly az amerikai EARTS­program, amelybe 40 ország 300 megfigyelő állomással kapcsolódott be. A földünk körül keringő mesterséges hold sok évszázados gazda­sági problémákra ad majd választ. Háromféle színszű­rőn át, és ultravörös sugarú kamerán fényképez óriási te­rületeket, hogy felderítse: milyen a szántóföld ned­vességtartalma, hol akad szemmel nem látható beteg, vagy fertőzött növényzet, merre vannak fellobbanó er­dőtüzek. A „földöntúli" kép­sorok pontosan rögzítik az állatcsordák vonulását, vagy a jéghegyek vándorlását is. A felvételeken egy talaj né­hányfokos hőmérsékleti el­térését is kimutatják: a me­leg — világosabb. Régen például kutatóhajók százai mérték a Golf-áramlat út' Ját, hogy felfedezzék, mer­re vonulnak a halrajok. Ezentúl néhány felvétel, ame­lyen a hideg „fekete" óce­ánban mint tűzfolyam je­lenik meg a Golf-áramlat útja — eligazítja a halász­hajókat. Kevesen tudják, hogy pél­dául az alaszkai olajmezők felderítésére, a vtenkerek alatt húzódó olajtelepek meg­leléeére ugyancsak mestersé­ges hold „vezette" rá az embert. A magyarországi szputnyik megfigyelő állo­másokon — Budapesten, Mis­kolcon, Bajén és Szombathe­lyen — rendszeresen végez­nek nyersanyag-felderítő megfigyeléseket. Ez nem más, mint a hazánkban elsuhanó mesterséges holdak pályájá­nak — a külföldről kapott adatok alapján — való ellen­őrzése. Ha a hold érctelep fölött húz át — néhány mé­tert megugrik. Ha a Föld ké­regmozgása lassúbb, a mes­terséges hold „lelassít", s ez a felszín alatt rejlő gáz- vagy olajmezőt jelez. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a jövő tele­fonközpontja is a mestersé­ges hold. Ma már óriási föld­részek, így Amerika és Euró­pa is mesterséges égitestek segítségével tart fenn tele­fonvonalat. Egy-egy űrállo­máson egyszerre 30 televizió­közvetités, vagy 500 telefon­beszélgetés bonyolítható le. Csap és Záhony barátsága A statisztikai adatok sze­rint a Szovjetunióból Ma­gyarországra áramló teher­szállítmány • 40 százaléka Csap határállomáson jön ke­resztül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csapi határ­állomás dolgozói naponta olyan szerelvényeket fogad­nak, amelyek vasércet és szenet, fát és gyapotot, fé­met és kőolajat, kokszot és szerszámgépeket, nyersanya­got és gépkocsit szállítanak­Ezeket a szállítmányokat át kell írányítaniok a magyar határállomásra, Záhonyra. Magyarországról ugyanakkor olyan vasúti szerelvények ér­keznek. amelyek könnyűipa­ri és élelmiszeripari termé­keket, műszereket, autóbu­szokat és más árukat hoz­nak. Csap jelenleg Európa egyik legnagyobb vasúti ki­kötője, kapacitása naponta több százezer tonna tranzit­rakomány fogadását, több tucat nehéz vasúti szerel­vény rendezését teszi lehe­tővé. A csapi állomáson minden munkaigényes folya­mat gépesített. Korszerű „MAVAG" márkájú villany­mozdonyok és motoros moz­donyok vontatják a szerel­vényeket. Az avatatlan a csapi ál­lomáson egyszerűen nem tud kiigazodni a vágányok és az elektromos vezetékek szöve­vényén. Az irányítópult mö­gött ülő ügyeletes azonban könnyűszerrel és biztos kéz­zel: gombnyomással irányít­ja az egész bonyolult mecha­nizmust. Az egyik ügyeletes Pavel Kovaicsuk. Vele együtt dolgozik ma­gyar kollégája, aki azért fe­lelős, hogy Debrecenbe irá­nyítsa a szerelvényeket. A csapi vasutasok nem Is érzékelik, hogy ők a „hatá­ron" dolgoznak. A két test­véri országot elválasztó ha­tárt ők egyszerűen „vonal­nak" nevezik. — Keveset mondok, ha azt állítom, hogy magyar kollé­gáinkkal jó barátságban élünk — mondja a csapi ál­lomásfőnök, Gennagyij Kir­pa. — Hiszen naponta együttműködünk minden kis és nagy ügyben. Mindig ké­szen állunk arra, hogy egy­más segítségére legyünk. Néhány percen belül erről magam is meggyőződhettem. A diszpécserszobában meg­szólalt a telefon: Záhony je­lentkezett : — Segítsetek, elvtársak — szólt a telefonba a magyar átrakodóállomás diszpécsere. Irány — Budapest Eperjesi. — Egy terven fe­lüli szerelvény érkezett, s az állomás túlzsúfolt. Ha tud­játok, fogadjátok! — Nos, most mi legyen? — fordult Kovaicsuk az ál­lomásíőnökhöz. — Egyetlen vágányunk szabad csak. Ezenkívül két szerelvényt várunk Záhonyból. Kirpa azonnal rendelke­zett: fogadjátok a szerelvé­nyeket a tartalékvágányon, majd csak lesz valahogy! A következő percekben máris —szovjet áruszállítások tolat be a szerelvény Zá- lumenét 30 százalékkal honyból — magyar szerszám­gépekkel, cipővel, konfekciós áruval, Ikarus-buszokkal és timfölddel megrakodva. Ve­le szemben van • indulóban szovjet szerelvény szénnel, kénsavval, kőolaj termékkel versenyszerződés, amelyet állomás a debreceni MÁV főigazgatóság egyik fontos vasúti csomópontja lett. — Nagyon hálásak var gyünk a szovjet vasúti dol­gozóknak segítségéért — mondja Balog Gyula, a zá­honyi átrakodó-állomás fő­nökhelyettese. — A kölcsö­nös áruszállítások fejlesztése érdekében még tovább kell javítani együttműködésünket. A többi között tervbe vet­tük, hogy 1973-ban a magyar vo­nö­veljük. Ennek érdekében meg kell találnunk a továb­bi tartalékokat, javítanunk kell minden pályaszakasz munkáját. Ezt szolgálja a .Csap—Záhony" szocialista és vasérccel. Csap dolgozói elégedetten látják, hogy a magyar vas­utasok erőfeszítései révén hogyan fejlődik Záhony. A napi áruforgalom 25 év alatt több mint 127-szeresére nö­vekedett és a záhonyi vasút­nemrég írtunk alá Csapon. A két ország vasutasai megállapodtak abban, hogy munkaversenyük eredmé­nyeit félévenként a két fél illetékeseiből álló bizottságok értékelik. V. Popov Nyolcmillió hektárra! több A Szovjetunióban a mező- Az ország mezőgazdasági gazdasági gépek gyártása ez gépparkja állandóan korsze. év első felében tiz százalék- rűsödik — a gyárak évente kai nőtt 1972 hasonló idő- mintegy 70—80 új modellt szakához képest. Százezernél gyártanak. Az állami gazda­több traktort hoztak forga- ságok és a mezőgazdasági lomba, közöttük sok az új szövetkezetek magas műszaki típusú gép. melyeknek tel- ellátottsága lehetővé tette, , „ , , , , hogy iden tavasszal a gabo- • jesítóképessége hérom-négy- nafélék vetésterületét 8 mii­szer nagyobb a régebbieknél. Hó hektárral növeljék. 2. Alighogy a gépkocsi rátért az esőtől nedves aszfaltcsíkra, a taxis vidám dalra fakadt. Nem kell üresen visszatérnie. Hamarosan elmaradt Resht városka, s csaknem észrevétlenül egy hegyszorosba jutottak. Az út erdős hasadékban kanyargott, egyik oldalon a hegyek a felhőkig látszottak emelkedni, a másikon meredeken a mélybe zuhantak. A szurdok alján hegyi patak zúgott. Az első teázónái meg kellett dllniok, a sofőr -vizet töltött a hűtőbe. Szergejev érdeklődve néz­te a várakozó, narancssárga autóbuszokat, ame­lyek tetejét ugyancsak megpakolták csomagok­kal, zsákokkal, hápogó kacsákat, kotkodácsoló tyúkokat szállító faládákkal. Figyelmét azonban valamiféle szomorú csönygettyűszó vonta magá­ra: „sivatagi hajók" karavánja közeledett. A vezérteve homlokát tollforgóhoz hasonló, színes •gyapjúfonál-bokréta díszítette, nyakán különböző nagyságú harangocskák lánca fityegett. Ez hét darabból állt, a legnagyobbik játékvödörből ké­szülhetett. Szergejev szívesen várt volna, amíg a karaván odaérkezik, de a sofőr végzett a munká­jával, s rátaposott a gázpedálra. A Cltroén, re­csegő k rosszeriával tovavágtatott vele. Esteledett, amikor a Citroen megérkezett Te­herán európai jellegű északi részébe. Három­négyemeletes házak, tágas ablakokkal. széles, aszfaltozott utcák, parkok, emlékművek. Az utcán azonban a legújabb tipusú autókkal lo­vas kocsik, szamárfogatok, tevekaravánok keve­rednek. A kétpúpú óriások komoran lépegetnek, mintha azon töprengenének, hogy e régi, kényel­mes utakat miért is borították be bitumennel. A Citroön a „Nagyeri" szállónál fékezett. A kereskedelmi képviseletre már késő lett volna belátogatni, így hát Szergejev elfoglalta a szo­báját, és kényelmesen végighevert a divónyon. Reggel, elgyalogolva Teherán legforgalmasabb útkereszteződéséig, az üzletekkel zsúfolt Lale­zár- és az elegáns Isztambul utca sarkáig, befor­dult a Lalezór utcába. Ebben, költői neve elle­nére (Vlrágosrét utca) egyáltalán nem pompá­zott virág, de még egv fűszál sem, viszont na­gyon élénknek, vidámnak tetszett. A kirakatok — a szövettől a szivárvány színeiben csillogó drágakőig — roskadoztak az árutól. Szerge jev hamarosan a fényes, de nem túl hosszú ut­ca végére ért, ott már a Pamlnár kerület kez­dődött, mely a kereskedelmi képviseletnek ls ott­hont nyújtott. Nem sokáig kellett keresgélnie, néhány perc múlvn felkapaszkodott nz épület második emeletére. íme — megkezdődik a mun­kája, A folyosón sok ember — többségük helyi kereskedő — várakozott. — Szergejev Jakov Vasziljevlcs könyvelő Jelent­gorujko főkönyvelő". Bekopogott. — Szabad — hallott egv csengő hangot az ajtó mögül. Belépett, s határozatlanul megtorpant. Az kép­zelte. hogy egy száraz „számkukac" fogadja majd. de csodálkozására egy huszonöt év körüli, kedves arcú nő emelkedett fel az asztaltól. Szer­gejev zavarában olyasmit motyogott, hogy 6 a főkönyvelőt keresi, de a másik határozottan ke­zet nyújtott: — Zagorujko Llgyija Alekszandrovna. a fő­könyvelő. Miben állhatok rendelkezésére? — kérdezte hivatalos hangon, elértve a belépő meg. lepetését. — Szergej Jakov Vasziljevlcs könyvelő jelent­kezem szolgálatra. Llgyija Alekszandrovna arca megváltozott: — Moszkvából? A népbiztosságról? — Nem. Bakui vagyok — válaszolta Szerge­jev és nehézkesen leült a székre. — Igeeen? — a nő nem palástolta csalódott­ságát. Kínos szünet állt be. — Ml újság Bakuban? — törte meg a csöndet Llgyija Alekszandrovna. — Mindig öröm olvan emberrel találkozni, aki hazulról érkezik. Bár én vcsak néhány órát töltöttem Bakuban, de megtetszett nekem. Fél esztendeje, amikor ide­utaztam. — Baku szépül, terjeszkedik. Arra gondolt, hogy untig elegendő a rövid válasz, hiszen ez a nö úgysem ismeri az ÚJ lakónegyedeket, parkokat, — Azonnal láttam, hogy honnan érkezett. Va­jon a mi férfiaink miért mindig kék bosztonru­hában utaznak külföldre? — évődött Llgyija Alekszandrovna. — Mert rkik ellátják őket, ezt tartják a leg. alkalmasabbnak — dörmögte Szergejev, végig­pillantva n ruháján A beszélgetés megint megszakadt. — Hol szállt meg... Jakov Vasziljevlcs? — A „Nágyerl" szállodában. — Még ma bemutatom magát a gazdasági he­lyettesünknek. Jó p/. Ismeretsége, keres majd egy kellemes lakást. Egyedül érkezett, vagy a csa­ládjával?^. (Folytatjuk) 1

Next

/
Thumbnails
Contents