Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK. 1978. AUGUSZTUS IS, Ma este mutalkozik be a Belgrádi Opera a színház egyik igazgatója el­mondta, hogy az Opera má­jus óta turnézik, Madridban kezdték, Lausanne-ban foly­tatták, majd Zágráb, Ljubl­jana következett, most Sze­Először vendégszerepel gyarországi, a szegedi közön­Magyarországon a Belgrádi ségnek. Dusán Miladinovics Népszínház operai tagozata, dirigálásával a legkiválóbb A 240 tagú együttes kedden énekes szólistákat hallhat­érkezett Szegedre, s ma, juk, a címszerepben Dusán csütörtökön este 8 órai kez- Popovicsot, partnereit: Mil­dettel Borogyin Igor her- ka Sztojanovicsot (Jarosz- geden szerepelnek, innen pe­cegével mutatkozik be a ma- lavna), Miroszlav Csangalo- dig Dubrovnikba utaznak. Az uicsot (Koncsak és Galickij), eddigi útjuk során most lép­Breda Kalefet (Koncsakov- nek először szabadtéri szín­na), Milivoj Petrovicsot padra, s május óta hét ope­(Vlagyimir) és másokat. Az rát játszottak külföldön: az előadást Mladen Szablics Igor herceget, az Eladott rendezte, díszleteit Vladimír menyasszonyt, a Pikk dámát, Marenics tervezte, a polo- a Három narancs szerelme­veci táncok szólistái Lidija sét, az Anyegint, a Borisz Pilipenko, Nevena Mirics, Godunovot és Rimszkij-Kor­Borlvoje Mladenovics lesz- szakov Rettenetes Iván ját. A nek. spanyol közönség és sajtó­* visszhang különösen meleg fo­A belgrádi társulat vezetői gadtatása igen jólesett nekik, tegnap délben sajtótájékoz- de nem panaszkodhatnak a tatót tartottak a szabadtéri svájciakra sem, kedvező kri­játékok irodáján, ahol Hor- tikákat kaptak. És természete­váth Mihály igazgatóhelyet- sen fokozott várakozással tes köszöntötte és mutatta be tekintenek a mai magyaror­a vendégeket. Branko Bekics. szági bemutatkozás elé... Kefir és torta Dusán Popovics, a cím­szereplő Mári néni kilencvenéves W^AMmHHMÉfe Mindig van valami Izgal­mas, az előre meg nem be­szélt találkozókban. Dusán Popoviccsal különleges, Igor herceghez séhogysem illő kö­rülmények között találkoz­tunk a Széchenyi téren. Egyik kezében két poharat tartott, tele kefirrel, a má­sikban egyet. Ebből, mulat­ságos egyensúlygyakorlatok ellenére, egyre csak csöpö­gött a fehér folyadék. — Ritkán eseik meg ve­lem, de most teljesen ta­nácstalan voltam — tett „vallomást" nevetve a Virág cukrászdában a művész, majd két szelet tortát kért, tökéletes magyar kiejtéssel. a t t Nekem keI1 Tudományát egy papírdarab- ku idő> am£g felocsúdok az rol szerezte. Kérem, koszó- éneklés után. Most ebből, a nom, viszontlátásra, orvos. küiönieges bódultságból iszo­torta, ásványvíz, nem hideg nyú recsegég rÍBsztott, felné­— ezek, és még néhány más zek a sz(nfalak összeomolva, magyar szó szerepelt az a nézőtér teljesen üres, a Ideiglenes szótárban. kollégák eltűntek, egyedül Elnézést kér, hogy ennyit állok a színpadon. Kosztüm­beszél a „komolytalan" té- ben és maszkírozva, ezt máról, de nagyon szereti az konstatáltam és nyugtattam édességeket, számára fontos, magam: mégiscsak előadás hogy kérni tudjon a pincé- volt. Percek alatt fény derült rektől. Tapasztalatai szerint mindenre. Földrengés volt, a Olaszországban készítik a taskentieknek nem újdonság, világ legfinomabb sütemé- tudta is mindenki, hova me­nyeit. Nem kérem, hogy so- neküljön. Jöttek vissza, gra­rolja fel, hány ország opera- tuláltak a bátorságomhoz, de színpadait es cukrászdáit kénytelen voltam lerombol­járta már végig, hiszen tíz ni illúzióikat: én nem tűd­évé állandóan utazik. tam, hova kell ilyenkor men­— 1948-ban kerültem a ni. belgrádi társulathoz, tizenöt A szerepről, Igorról kér­évig voltam az operaház tag- deztem. ja, utána „vándor" művész — 250-nél biztosan több­lettem. Nyugatnémetország- szőr énekeltem. Azt tudom, ban élek, szerepekre, esetleg hogy Moszkvában, Párizs- ^ ^ ^ ^ _ egy-egy szezonra szerződöm ban, Kanadában, Németor- mútatót 'tart' a^Szegedi^Sza­kiilönböző színházakhoz, köz- szágban, és Belgrádban az badtéri Játékok színpadán tük a Belgrádi Operához. Az illető nemzet nyelvén. Kai- Mindkettő rendezője Mladen elmúlt évadban a saarbrüc- róban olaszul. A szegedi Szablics. keni városi színházban éne- Igornak nem lesznek nyelvi — Több mint tíz éve tőr­keltem, a Mesterdalnokok- problémái, itt a térre kell fi- tént, Görögországban dolgoz­ban, a Faísto//ban, az El- gyelni. Rengeteget énekeltem tam. mint vendég. Akkor ér­adott menyasszony ban, az lemezre, tudom, mi a teen- kezett vissza, épp az otta­Alareosbáíban. Nem volt dőm Ilyenkor, amikor a kö- nl nyári játékok Norma elő­könnyű, négy különböző ba- zönség nem a természetes, adására, Maria Callas, a vi­ritonszerep egy évadban, de hanem az erősen hangosított lághírű operaénekesnő, aki mint látja, élek. Még a föld- mikrofont hallja. A szinpa- egy évtizeddel ezelőtt még rengés sem ártott — nevet don úgy érzi az ember, mint- ismeretlen nevű énekesnő­ragyot, és csak kérésemre, ha a saját szólama rádióból ként indult szerencsét pró­magyarázza meg a meglepő jönne. Erre nem szabad fi- bálni. A premier napjón, a kijeientést. — Az a helyzet gyelni, csak tudni kell, hogy déli órákban, hatalmas ko­ugyanis, hogy szeretek me- vannak halk, finom hangok, csikaraván indult Athénből sélni, és ha egyszer elkez- amelyek a fémek közvetíté- az epidauroszi antik rom­dem, nehezen fejezem be. sével az eredetinél is jobbak, színházhoz. Ezek a nyári Márpedig nem kívánhatom, az erőseket viszont nagyon előadások Görögországban hogy egész nap engem hall- eltorzíthatja egy közeli mik- valóságos nemzeti ünnepet gasson. De ez a földrengés- rofon. A szabadtéren, a nyílt & .»to, , ' ahol a nézőkön ügy... A legutóbbi szovjet- színpadon ennél nagyobb ve- kIV,U1 J®1®" vannak a kulfol­unióbelt vendégszereplésem szely a meghűlés. Remélem fjJf°j«gák éppúgy mint uj­urnoDeu venoegszerepiesem . mlnden ba1 néi_ sógírok százai a világ mm­egyik állomása Taskent volt, SüU jó előa^s l^ . Dóm de" ^fról. A meteorológu­a Trubadúrban énekeltem, téren. so — eg a sok éves tapasz­Befejezem az áriát, hallom Sulyok Erzsébet t$ittK,***««lMKJt#*§Í Mii.íMifiÉt** i^at» :1Í MW&MÍ gÉMM i íiiiMi uhUÉ K: «****»»* Mg WS | 'ÉliiMli Branko Bekics és Mladen Szablics a szabadtéri Irodáján Callas, az esőcsináló Szablics rendezi az előadásokat „Márlkát süti a forró nap, árnyékba borítja a fűzfa lombja, az alföld melankó­liája. A szőke Tisza-partján Márinak sejtelmes látomásai vannak. És festi a zöld-lila eget, a fel-felszálló felhőket, a verejtékkel sokszor megön­tözött kincset adó magyar földet. Fest mindent, mit mi szeretünk..." — írta End. re Béla „Miért pingál Mári" című cikkében. Márika, Mári, Mári néni — így hívják a Dohány ut­cabeliek, így a tabániak, a város apraja-nagyja, az egész ország művészvilága. A lexikonok Kovács Mária festőművészként említik, s a név mellet a rideg adat: született Hódmezővásárhe­lyen, 1883. augusztus 16-án. Mári nem pingál mór. Kilencvenéves! • A keresztségben Mária ne_ vet kapó Kovács kőműves leánykája az ismeretlenség­be fullad — Mári életének kilenc évtizede — regény. Zsenge gyermek még, ami­kor „elállítják" libapásztor­nak. Aztán avanzsál: tehe­nekre ügyel. Emberi meg­aláztatások kényszerítik ar­ra, hogy a város seprűgyárá_ ban dolgozzék. Majd egy piktorhoz ajánlja egyik is. merőse mindenesnek. Tor­nyai János és Kovács Mária 1905 augusztusában tizforin. tos bérben meg is alkudnak. A vásárhelyi Serház téren kezdődik Mári életének újabb szakasza. Mos, takarít, bevásárol. Csakhamar a fes­tő élettársává lesz, és az el­dobált deklikre festeni kezd. Tornyalnak megtetszenek próbálkozásai — biztatja, ta_ nítgatja. A végtelen vásárhe­lyi határban közösen dolgoz, nak. Mári pingál... Tornyai 1911-ben a pesti Művészházban állít ki — ké­pei mellett ott vannak Mári festményei is. Felfigyelnek ró, s a további kiállítások sora meghozza számóra a teljes elismerést. Medgyánszky: Ha én még A Belgrádi Opera két be­Numizmatikai kiállítás talat — szerint Görögország nak ezen a részén augusztus­ban soha sincs eső. Azon az emlékezetes papon is tiszta volt az ég. Ám fél órával a Norma premierje előtt egy­szerre gyülekezni kezdtek a felhők, öt perccel kezdés előtt óriási felhőszakadás zúdult ránk. „Az isten meg­haragudott Callasra" — mondogatták sokan. Három nap múlva ragyogó időben nagyszerű előadást Tegnap délután dr. Csongor Győző, a szegedi Móra tunk • • • Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg a Juhász A szabadtéri játékokról, Gyula művelődési központban a gyűjtőklub idei, immár Európa nyári produkcióiról hatodik kiállítását. A klub kilenc tagja — Almási Mihály, folyt a beszélgetés. És termé­Báló Emil, Dombi Gyula, dr. Csongor Győző, Fekete Jenő, szetesen a szegedi Dóm tér­Mezei Imre, Muhi Géza, Nádor Károly és Siflis József — ről. mutatták be gyűjteményük egy-egy részét. A kiállításon — Saját tapasztalataimat láthatjuk I. István ezüstdénárjaitól a magyar történelem és meggyőződésemet tudóVn sok-sok kurrens pénzét, egészen napjainkig, emlékpénzeket, elmondani, hiszen volt alkal­érmeket, Jelvényeket és plaketteket.. A több ezer darabot mam jó néhány szabadtéri nek vetítéssel, világítási ef­bemutató numizmatikai kiállítást szakirodalom és kata- produkcióban dolgozni. Ezek fekt.usokkal könnyebbé tenni lóguslapok bemutatása teszi teljessé. A tárlatot augusztus a nyitott terek, természet ad- a közönség dolgát, érthetőb­20-lg lehet megtekinteni, naponta délelőtt 10-től este 7 ta környezetek, építészeti bé tenni az előadást, óráig. architektúrák mindig meg- Tandi Lajos határozták a produkciókat. Például Athénben, az Akro­polisz alatti színházmarad­vány éppoly adott környeze­te egy előadásnak, mint a Rijeka fölötti vár- és erődít­ményrendszer, Krk városka főterének temploma és kö­zépkori tornya, vagy a sze­gedi Dóm tér architektúrá­ja. Természetesen más Tru­badúrt játszottunk a Rijeka fölötti várban és megint mást Krk szigetén, a városka kavicsos terén, ahol a kato­nák a középkori vártorony természetes velejárói voltak. Ezekből vontam le magam­nak a tanulságokat: szabad téren nagyon fegyelmezetten kell dolgozni. Alá kell ren­delni az előadást az adott környezetnek. S ez Szegeden is igaz. Amikor megismertük a szegedi Dóm teret, arra törekedtünk, hogy ne vál­toztassunk azon, ami meg­van. Meghagyjuk a környe­zet varázsát, de igyekszünk a lehető legtökéletesebb elő­adást produkálni, s ezzel a műre irányítani a közönség figyelmét. Ebben a koncep­cióban rendeztük át a sze­gedi Dóm tér sajátos környe­zetére az Igor herceget és a Normát. Mladen Szablics véleménye szerint a szegedi Dóm tér nagyon alkalmas olyan hősi operák előadósára, mint pél­tartot- dóul az Igor herceg. Azt is elmondta, hogy elképzelni sem tudja itt például a Traviátát, viszont szívesen rendezné a Végzet hatalmát, a Faustot, és különösen a Trubadúrt. Arról is szólt, hogy bár a Norma jó néhány részlete Intim kör­nyezetben játszódik, igyekez­Mári néni vásárhelyi kiállításának megnyitásán egyszer a Mária tiszta gyer­mekleikével tudnám látnt a természetet... Lyka: A leghatározottabb tehetség, csak meg tudja ta­lálni az érvényesülés feltéte­leit a mai sivár világban. Rippl-Rónai: Ember a Márt... Tornyai: Mári művészete, a Jövő művészete. A világháború a tömegtra­gédiák mellett érleli Mári tragédiáját is. Tornyai 1918­ban Pestre költözik, Mári egyedül marad. Sőt: utcára kerül. Endre és a zárkózott Koszta állnak mellette. Üj szakasz kezdődik ismét életében. Szomorú szakasz. A nyomor szakasza annak elle­nére, hogy többször kiállít. A felszabadulás hoz eny­hülést számára. Olyan mű­vészek, mint Barcsay és má­sok nyugdíjsegélyt Járnak ki neki, és szabadulva a lét­fenntartás gondjai alól ismét pingálni kezd. Sajátos, egyé­ni, kissé impresszionisztikus képei minden jelentős tárla­ton jelen vannak, s mint a környezetről szóló vallomá­sok — egvedülállóak. Mári néni — kilencven­éves. Nem fest többé, de egy életrpű és regény sűrűsödik éveibe. Ezért emlékezünk Kovács Móriára! Szabó Endre Szeptembertől: Két nappal korábban fizetik a nyugdijakat A posta-vezérigazgató uta_ sítást adott ki a nyugellátási és a gyermekgondozási utal­ványok kifizetésének új rendjéről. A vezérigazgató rendel­kezésére szeptembertől — decembert kivéve — havonta két nappal korábban, 22-e helyett mér 20-ón megkez­dik a kifizetést, amely a hó­nap végén fejeződik be. De­cemberben — mint ismere­tes — a csúcsforgalom te­hermentesítésére évek óta már 14-én kezdődik a nyug­díjutalvónyok kézbesítése. Amennyiben az utalványok kézbesítésének első napja, vagyis 20-a vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, akkor a kézbesítést mór 19­-én megkezdik. A Nyugdíj­folyósító Igazgatóság egyéb­ként már az új kézbesítési rendnek megfelelően adják át a postásoknak az utalvá­nyokat. Az utasítás külön felhívja a figyelmet, hogy a kifizeté­si rendszer átszervezésével. Illetve a kifizetést időszak előrehozásával kapcsolatos átsorolásokat — a SZOT er­re vonatkozó irányelveinek megfelelően — a legkörülte­kintőbb gondossággal hajt­sák végre a postahivatalok. Az új kifizetési rendszer be­vezetéséről, a megváltozott kifizetési napokról a kézbe­sítők még ebben a hónapban értesitik az igényjogosulta­kat. (MTO Felemelték a szójabab felvásárlási árát A termelői érdekeltség fo­kozására szabályozták a szó­jabab felvásárlási árát: a megállapított irányár: má­zsánként 1100 forint. Az ed­diginél 350 forinttal maga­sabb ártól a termelők és a vevők közös megegyezéssel fel és le egyaránt 15 száza­lékkel térhetnek el, A korszerű állattenyésztés­ben, -tartásban egyre inkább nélkülözhetetlenek a fehér­jében gazdag tápanyagok, ta­karmányok, amelyek iránt világszerte nő az érdeklődés. Az egyik legértékesebb fe­hérjenövény a szójabab. i

Next

/
Thumbnails
Contents