Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 161. szám 1973. július 12., csütörtök Ára: 80 fillér Kádár János és Joszip Broz Tito tárgyalásai Brionin Kádár János és Joszip Broz Tito munkatársaikkal a tárgyalóaszta! mellett Szerdán délelőtt a Brioni szigetcsoporthoz tartozó Van. ga-szigeten folytatódlak Kádár Jánosnak,'az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Tüo államfőnek, a J.KSZ elnökének megbeszélései, • amelyeken a két ország és párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről volt szó. A szerdai tanácskozás végeztével a jugoszláv államfő és pártelnök ebéden látta vendégül Kádár Jánost és feleségét. Az ebéd befejezése után a vendégek megtekintették Vanga szigetét. Az MSZMP első titkára ezután visszatért Brionira. Szerdán este Kádár János a szigeten levő szálláshelyén, a Brionka-villában díszvacsorát adott vendéglátója tiszteletére. A . vacsorán Kádár János és Joszip Broz Tito pohárköszöntőt mondott. ... ....... A délelőtti tanácskozás ideje alatt Kádár Jánosné Jovanka Broz asszony, Tito elnök felesége társaságában Pula város nevezetességeivel ismerkedett. A szerda reggeli lapok ki. vétel nélkül heszámoltak Kádár János Brionira érkezéséről, kiemelve a fogadtatás rendkívül baráti és szívélyes voltát. A Politika Expres ugyancsak első oldalán számolt be a megérkezésről. A lap „Akik a hírekben szerepelnek" című állandó rovatában egyhasábos cikkben ismertette Kádár János életútját. A Borba szerdai számában féhyképes riportban számolt be a Brionira való érkezés ről és arról, hogy már a kora délutáni órákban megkez dődtek a megbeszélések a két államférfi között. A Magyar Szó első oldalán megjelent és ugyancsak fényképpel illusztrált tudósítás ki. emelte, hogy a kedden délután megkezdődött megbeszélések több időszerű kérdésről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egyes problémáiról szólnak. Párt- és állami vezetők látogatásai Fock Jenő Pécsett, Németh Károly Szekszárdon, Pnllai Árpád Kecskeméten Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett Baranya megyében. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Bocz József és Czégény József, a pártbizottság titkárai, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára fogadta a miniszterelnököt. s tájékoztatták a megye politikai és gazdasági helyzetéről. A Minisztertanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában megtekintette a IV. Pécsi Ipari Kiállítást és Vásárt. Ellátogatott a Mecseki Ércbányászati Vállalat Ércdúsító Üzemébe, azután ellátogatott a Misina-tetőn emelkedő, csaknem kétszáz méter magas televíziós toronyba. Baranyai látogatását Komlón fejezte be a Minisztertanács elnöke. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán Tolna megyébe látogatott. A megyei pártbizottság szekszárdi székházában találkozott a megye vezetőivel, K. Papp Józseffel, a Tolna megyei pártbizottság első titkárával, Tolnai Ferenccel, a megyei pártbizottság titkárával. Szabó Pál Antal megyei tanácselnökkel és Rúzsa Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával. A vezetők társaságában megtekintette Szekszárd új városközpontját és a Babits Mihály Művelődési Házat, majd a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregységét kereste fel. Délután a mözsi Űj Élet Tsz-be látogatott. Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára szerdán BácsKiskun megyében tett látogatást. Dr. Greiner Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában először a Lajosmizse határában nemrég létesült tanyamúzeumot nézte meg, majd a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetet kereste fel. A délelőtti program Kecskeméten, a megyei pártbizottság új székházának megtekintésével ért véget. Pullai Árpád délután Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoport főnöke társaságában az egyik katonai alakulathoz látogatott, ahol katonagyűlésen vett részt, ahol bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Az új lakások fele házgyári A népgazdasági tervben számítottnak megfelelően, 3,7 százalékkal több építési és szerelési munkát végeztek az ÉVM-vállalatok — közli az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes félévi statisztikai öszszesítése —, mint a múlt év első felében. A legnagyobb eredményeket az a nemrégiben alapított négy közmű- és mélyépítő vállalat érte el, melyek tavaly még többnyire az indulás gondjaival voltak elfoglalva, s így érthető, hogy ez év első felében 20— 60 százalékkal több építési munkát végeztek. A lakásépítő ÉVM-váltalatok az első fél évben 13 289 új otthont építettek, 1211gyel többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az új lakásoknak több mint a felét a házgyárakkal rendelkező vállalatok szerelték össze. Kétezer méter mélység húsz nap alatt A szocialista verseny eredményei A hazai olaj- és földgázkutatás súlypontja az Alföldre tevődött át. Az itt dolgozó olajbányászok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a kitűzött programot teljesítsék. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem olajbányászainak nyolcvanöt százaléka — követve a szocialista brigádok kezdeményezését — széles körű szocialista munkaversennyel segíti az új olaj- és földgázlelőhelyek feltárását. Az anyagtakarékossággal, a költségek csökkentésével, az ésszerűbb termelési módszerek hasznosításával tavaly hatmillió forint megtakarítást értek el. Az üzem dolgozói az idén tovább gazdagították a munkaverseny formáját és tartalmát. Brigádösszejöveteleken a munkafelajánlások egész sorát tették. A műszaki fejlesztési osztály dr. Münnich Ferenc nevét viselő szocialista brigádja negyedmillió forint megtakarítást vállalt azzal, hogy házilag új műszereket szerkeszt, és helyez üzembe. A szegedi üzem gépkocsijavító részlegének szocialista kollektívája kétszázezer forint alkatrész-megtakarítást tűzött ki célul. A szegedi medence Szilágyi Mihály szállítóbrigádja együttes felajánlásának értéke megközelíti a háromnegyedmillió forintot. Szegeden, ahol a legintenzívebb a kutató- és feltáró munka, Leginszki István szocialista brigádja úgy tökéletesítette a munka szervezését, hogy egy kétezer méteres fúrást húsz nap alatt lemélyítenek. A brigád vállalása között negyedmillió forint értékű üzem- és kenőanyag megtakarítás is szerepel. A brigádok összehangolt jó munkájának eredménye, hogy az első félévi programot teljesítették, s megtakarításban várhatóan túlszárnyalják a múlt évi szintet. Alapozzák a szalámigyári toronyépületet Az esztendő elején arról tájékoztattak bennünket a Délmagyarországi Építő Vállalat vezetői, hogy ebben az évben legalább 1 milliárd forint értékű építési és szerelési munkát végeznek el Szegeden, és a környékbeli településeken. A milliárdból lakásokat, iskolákat, orvosi rendelőket, üzleteket, utakat és üzemeket építenek. Egyik legjelentősebb, és a kormány által is kiemelt nagyberuházásnak számít a szalámigyári építkezés, amely tavaly kezdődött el, és 1975 végére, vagy 1976 elejére fejeződik be. Most, hogy magunk mögött hagytuk az esztendő felét, körülnéztünk az építkezéseken, azt tudakolván: hogyan haladnak, mennyit valósítottak meg az idei programjukból az építőmunkások. Első utunk a vágóhídhoz vezetett, ahol teljes újjáépítést végeznek, és új szalámigyárat építenek. Az építkezés vezetője, Mura Mészáros József elmondotta, hogy a 720 millió forintos beruházásnak majdnem a fele építőipari tevékenység, hiszen 320—340 milliós munkát végeznek el a DÉLÉP szakemberei. Tavaly körülbelül 30 millió forint értékű munka fejeződött be, ebben az esztendőben úgy tervezték, hogy 70 millió lesz a teljesítés. Az év első felében 31 millió forint értékű építkezést végeztünk el. Tehát a második fél évre maradt a nagyobbik rész. A miértre is megkaptuk a választ. Alapozzák a leendő szalámiérlelő toronyépületét. Tizenkét méterre a földbe süllyesztettek betoncölöpöket, de a cölöpök oldala dudoros lett. Szakemberek — közöttük a műegyetem képviselői — vizsgálgatták a talajt és a cölöpöket. Pontot tettek az ügy végére, hozzá lehet kezdeni az érlelőtorony alapozásához, és építéséhez. Az új szalámigyár területén épülő torony magasabb lesz, mint a Maros utcai. A hatvanhárom méter magas épületet úgynevezett batimetál zsaluzótechnológiával készítik, a külsejét pedig luxaflex borítólemezzel fedik, a fényes lemez visszaveri a napfényt, nem melegedik fel az épület a legnagyobb kánikulában sem. Az egész építkezés menete megfelelő ütemben halad, bár néhol elmaradtak, de más területeken előbbre állnak, mint azt az előzetes tervek meghatárolták. G. % Somogyi Károlyné felvétele A leendő szalámigyártó üze m épületének vázszerkezetét állítják össze