Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

SZERDA. 1473. JÚLIUS 11. Színháznézőben Belgrádban Világjárók Ha a világtérképen ven­nénk három pontot — mond­juk Toklót, Osakát és Kairót —, akkor egy hatalmas há­romszöget rajzolhatnánk az összekötő vonalakkal, és mégsem férne bele minden, amit frissiben el kellene mondani a belgrádi opera­társulat utazásairól. S azért kezdem éppen ezzel a belg­rádi „színháznéző" beszá­molót, mert az tűnik fel leghamarabb, hogy konti­nenseket „csavarogtak" be a belgrádi művészek. Megfor­dultak szinte minden operai fesztiválon; díjakat és elis­merést vittek haza olyan • nagy zenei hagyományú és ' kultúrájú városokból is, mint Párizs, Edinburgh, Wiesba­den, Salzbufg, Lausanne, Milánó, Bécs... — hogy csak a legnagvját kapkod­jam össze. Magyarországra valamiképp sehogysem ju­tottak el eddig: első itteni bemutatkozásuk a Szegedi Szabadtéri Játékok augusz­tusi ígérete, az Igor herceg­gel és a Normával. Ezt, a világtérképpel való játszadozást aztán a helyszín apróságokkal is hitelesítette. Mert mit tesz az újságíró, amikor már megissza az el­ső kávét egy színházi titkár­ságon? „Beszélni szeretnék I Miroszláv Csangalovlccsal, Györgye Gyurgyeviccsel, Radmila Bakocseviccsel, Gyurgyevka Csakarevics­csel..." — mondom a szíves > kalauznak, ós persze soro­lom, sorolom még a kíván­ságlistát. Világlapok irnak ezekről az operasztárokról, hát persze hogy én' is őket reklamálom. Lesújtó vála­szokat kapok: „Már két hó­napja nem is láttuk, hol Mi­lánóban, hol New Yorkban bukkan fel..." — „Hacsak utána nem repülünk az NSZK-ba" ... „Madridban még meg volt, aztán az elő­adás napján fölbukkant Svájcban..." — „Talán hol­napután itthon lesz már..." Hát akkor várunk. Várunk . és búvárkodunk könyvek­| ben, színlapok, műsortervek tömegében. Ezek is beszéde­sek tudnak lenni. Elmond­ják például, hogy százéves­nél nagyobb múltú színház­ban vagyunk. Operát és ba­lettet jó ötven esztendeje játszanak, nemzetközi hírne­vet azonban tulajdonképpen 1 csak a második világháború után szereztek. A krónika 1951-ig mindössze öt külföl­di vendégszereplést számlál — de onnan évente legalább annyit. Két elevenen buzgó forrása van nemzetközi elis­merésüknek: a szláv és az olasz opera. Dusán Miladi­novics karmester csak úgy magyarázatképpen sorolja ennek természetes okait: „Szlávok vagyunk, tehát a lelkünkből szól ez a muzsi­ka; a mi zenénk. A másik legerősebb zenei hatás pedig az olasz szomszédságnak kö­szönhető." S ha megnézzük a repertoárt, meg az „elő­adásexportot", hát valóban ezzel a legkapósabbak otthon is meg külföldön is. Az Igor herceg, az Anyegin, a Pikk dáma, a Borisz Godunov, a Három narancs szerelmese, a Hovanscsina, a Rettegett Iván, a Mazeppa — ezek az előadások hordták szét hí­rüket a világban. De fogé­konyak más nemzetek zené­je Iránt is, mert ahogy ki­bányásztam egy évkönyvük­ből, balettkaruk 1957 óta mutogatja a világnak Bar­tók balettjét, a Csodálatos mandarint. Megjárták vele Párizst, Wiesbadent, Lausan­net, Brüsszelt, Amszterda­mot, Velencét, Monté Carlót, Varsót, Edinburghot, Bécset, Osakát, Barcelónát. Az ő előadásukban a legkapósabb az európai operaszínpado-" koji Massenet Don Quijote­Ja; szívesen fogadják velük Sztravinszkij Orfeuszát; az új szezon első előadásai pe­dig az idén ősszel ugyancsak szimpatikus „csillagképben" születtek, mert a program­ban ez áll: Orff: Carmina Burana, Bartók: A kéksza­kállú herceg vára. És itt hadd jegyezzem már meg, ha művészeti szomszédolás­ról van szó amúgy ls, hogy ők is _ tisztelik a művészet nemzeti értékeit, mert a Kékszakállút magyar rende­zővel és díszlettervezővel: Mikó Andrással és Fülöp Zoltánnal képzelik el. Legyen teljes ez az elvont „riport" — egy füst alatt hadd mondjak még el né­hány jellemző dolgot a Belg­rádi Nemzeti Színházról! Itt három tagozat dolgozik egy fedél alatt: opera, balett és próza, de ők birtokolják és látják el műsorral a Zimony­ban épült új színházat, és a Kör 101 elnevezésű kis kör­színházat is, amely a nézőtér formájáról és az ülőhelyek számáról kapta a nevét. Az operatársulatban 45 szólista, 90 énekkari tag, 70-tagú ze­nekar és 60-tagú balettkar működik. A színházban a technikai személyzettel együft 700 ember dolgozik. Szegedre 290-en készülnek, és 80 statisztát itt szerződ­tetnek az előadásokhoz. SZ. SIMON ISTVÁN (Következik: Szeged Jegyében). Orgona­koncert A szegedi orgonakoncer­teknek különleges, megejtő hangulatuk van. A főleg fia­talokból álló közönség visel­kedésében nyoma sincs az ünnepélyes, merev pózok­nak. A kutatóorvos, a kato­na, a farmernadrágos diák és az elegáns színházi ren­dező magától értetődő ter­mészetességgel telepszik le valamelyik oltár lépcsőjére, ha a padokban már nincs hely, ezzel a szükség diktál­ta gesztussal lépve ki, a zene kedvéért, hétköznapi önma­gából. Lehotka Gábor, a hétfői koncert kiváló orgonistája eddigi szegedi fellépései so­rán alaposan megismerhette a Dóm orgonáját, kitapasz­talhatta lehetőségeit és korlá­tait. Hogy műsorának zömét mégis barokk művekből ál­lította össze, az részben ta­lán azzal magyarázható, hogy Lehotka tisztában van az orgonakoncerteknek a ze­nei ismeretterjesztésben és népszerűsétésben betöltött fontos szerepével. A műsor első felében Bach-művek szerepeltek, az F-dúr toccata és fúga, ezt követően három korál előjáték majd a d-moll toccata és fúga. Lehotka a fiatal Bach virtuozitását, lo­bogó temperamentumát az ősvallomás őszinteségével és hőfokán tudja tolmácsolni, a hangszer, a mű és az elő­adóművész probléniátlan ta­lálkozásának élményét azon­ban az Organoedla című Kodály-mű három részleté­nek és Liszt Weinen, klagen variációinak megszólaltatása hozta. Ezzel már jeleztük is a koncert műsorával kap­csolatos kifogásunkat. A sze­gedi dóm orgonája elsősor­ban romantikus és módérn művek megszólaltatására al­kalmas, ezért a népszerű és a már sokat játszott barokk művek helyett szívesebben hallgattuk volna és hallgat­nánk a jövőben a 19. és 20. század mestereinek ritkábban felcsendülő alkotásait. A koncerten közreműködő Karikó Teréz három prae­klasszikus áriát s a Verdi Requiemjének egyik részletét énekelte. Az egyenletes hang­szín, az imponálóan bőséges hangvolumen, a megbízható énektechnika volt Karikó szinvonalas produkciójának legfőbb tartópillére. A mű­vésznő igazán otthon a ro­mantika világában érezte magát, annak ellenére, hogy a Verdi-gyászmise kórust és zenekart igénylő zárótételé­nek orgonakísérettel való előadása, a mű szempontjá­ból, vitatható jogosságú vál­lalkozás volt. Csaplár Ferenc A gyermekruha-ellátástol a munkahelyi körülményekig A népi ellenőrzés vizsgálati programja Kedden dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB el­nöke tájékoztatta az újságírókat a népi ellenőrzés folya­matban levő vizsgálatairól, valamint a KNEB második fél­évi munkatervében szereplő — a kormány által elfogadott — feladatairól. Napirendre tűzik az újon­nan beszerzett, korszerű ter­melőberendezések kapacitá­sának kihasználását, illetve ennek helyzetét. Napirendre kerül az ellátás helyzete, a rögzített árú gyermekruhá­zati cikkekből. A népi ellen­őrzéshez érkezett jelzések ugyanis arra utalnak, hogy egyes vállalatok számára ezeknek a termékeknek az előállítása és forgalomba ho­zása gondokat okoz: nehezen hangolható össze nyereség­centrikus törekvésükkel. Mindez ellátási zavarokat okozhat, ronthatja az egyéb­ként sem kifogástalan gyer­mekruházati ellátást. A halhús termelésének és forgalmazásának időszerű problémái szintén szerepel­nek a népi ellenőrzés máso­dik félévi terveiben. A hal­hús termelése ugyanis az utóbbi években nem javult, sőt csökkent. Csökkent a fo­gyasztás is. A szocialista gépimport fejlődését akadályozó egyes tényezők feltárása ls szere­pel a tervben. Hogyan biz­tosítja a kereskedelem és az ipar a lakosság keresletének kielégítését egyes napi ipar­cikkekből — ez egy másik vizsgálódás témája. A KNEB tapasztalata, valamint több bejelentés szerint a lakosság által naponta keresett ipar­cikkek egy része helyenként és időközönként hiánycikké válik. Az utóbbi időben ez olyan cikkeknél ls előfor­dult — például gyufa, iz­zólámpa — amelyeknél ko­rábban ilyen jelenség nem volt észlelhető. A második fél év folyamán fokozzák az árellenőrzö te­vékenységet, és az árellen­őrzés hatékonyságát. Arra keresnek választ, hogy mi­lyen rendszerességgel végzik munkájukat az árellenőrzés­sel megbízott szervek, mi­lyen mélységben ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó terüle­teken az árakkal kapcsolatos rendelkezések betartását. A kijelölt ipari nagyválla­latoknál vizsgálják a számí­tástechnikai eszközök hasz­nosításának és az előfeltéte­lek megteremtésének helyze­tét. Az ipari dolgozók mun­kahelyi szociális körülmé­nyei ugyancsak a vizsgálati témák között szerepelnek. A KNEB tájékozódik a lakás­építő szövetkezetek tevé­kenységéről is. Oszakai ferigád POSTA­LÁDA Elálkazatt ház? Álmos levelet kaptunk, te óramű pontossággal haj­Nem olvasónk neve Almos, nali 4-lg kever. És hordják, nem ls álmairól szólt, mind- És keverik. És a gép zakatol, össze álmos volt, amikor ir- a munkások kiabálva társa­ta. Mint ahogy a tarjáni víz- lógnak, időnként oda-oda­torony környékén lakók kö- vágnak valamit a már el­zűl sokan mások is álmosak készült beton úttestre. Mire az utóbbi napokban. megvirrad, haladnak vagy 25 A buszpályaudvar ugyanis méternyit. Ezzel meg is elég­ablakuk alatt épül. Nem sok szenek a következő hajnali van mér hátra, éppen ezért kettőig. Csak akkor vesz erőt nem éjjel-nappal épitik, ha- raJtuk a buzgóság, nem éjjel. Sőt: éj közepén. A környező házak lakói fo­Ugyanis napok óta két óra— gadásokat kötöttek, noha lát­fél három körül megjelenik szik a munka ütemén, hogy az aszfaltkeverő gép, és szin- ez nem lóverseny. Mégis. Van, aki abban fogadott, hogy az aszfalt minőségének ártanak a napfény. (Noha a nap mostanság háromnegyed 8 körül nyugszik. S ha a bri­A Brüsszeli krt. 9. számú II. kerületi tanács előadójá- gád ilyenkor kezdene kever­házban hat család lakik, s Val éppenséggel a végsőnek n». zörögni, kiabálni stb., az egy éve eldugult a W. C. , a másfél-két óra, amíg dol­csatornája. Tavasszal pedig vélt határldő napJán' hétfön goznak, szűken, de beleférne még az emésztőgödör is meg- íart munkatársunk a hely- a csendrendelet terminusai­telt. Elképzelhető, milyen színen, azonban ez a határ- ba.) Avagy: maszek munka körülmények között lakik a idő is intézkedés nélkül ez? Lehet, hogy este szundi­földszinti család, ahol négy „ lt , tanak, éjszaka hazzáfognak. kicsi gyermek van, s hogy a Nem úgy a környék lakói! fertőzésveszély nem feltéte- Az eset annál is felháborí- Mert azok és gyermekeik lezés, azt bizonyítja az is, tóbb, hogy végsősoron min- éjszaka nem alszanak, noha hogy a gyerekek közül vala- den illetékes tud a ház la- "^ndezfcsak''atóri^mert melyik állandóan beteg. So- kóinak keserves helyzetéről, hátra van még vagy 300— rolni is sok lenne a dátumo- és mégsem történik semmi. 400 méternyi szakasz a jár­kat, hányféle levélváltás tör- Nem csoda hát, ha elkesere- dából. Ilyen tempó mellett tént az IKV, a KÖJÁL és désükben az ott lakó embe- az még 3ótpfr1 napi éjszakai nem alvást ielent a Talaerőgazdálkodási Válla- rek azt mondták: elátkozott Ha C8ak nJem gondoskodik lathoz ez ügyben, s minden- ház ez. A kérdés már csak a Magas- és Mélyépítő Vál­féle kitűzött határidő már az, hogy hány ilyén „elát- lalat a munka alaposabb réges-rég elmúlott, azonban kozott ház" van Szegeden, a szervezéséről. Mert felelni le­senki „em intézkedett. A Talaerőgazdálkodási Vallalat £f Ts^mo^-t Na érkeznek a fesztiválra a magyar néptáncosok Síömöeton a Széchenyi téri ünnepélyes megnyitóval kezdődik a IV. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesz­tivál Szegeden. A magyar és külföldi együttesek fogadá­sára már minden készen áll. Elkészültek a kedves, muta­tós tápéi szatyrok, amelyek­ben a néptáncosok megtalál­ják az egyhetes eseményso­rozat részletes programját, műsorfüzeteket, a fesztivál­jelvényt, a kendőt, a nyak­díszt és a fesztiválújság, az Aranypapucs első számát. A magyar együttesek tagjai ér­keznek elsőként a városba, őket már ma. szerdán fo­gadják a MAV nevelőinté­zetben berendezett szállás­helyen. Délután a munka is megkezdődik: a gálaest közös próbáját tartják. Hol­Mf> várják * csehszlovák vendégeket pénteken pedig a többi külföldi csoport is megérkezik, hiszen este már mindenki részt vesz a meg­nyitó ünnepség próbáján. Az idei újdonság a szom­bati nyitóünnepséget meg­előző díszes felvonulás lesz: a Dugonics tértől a Széche­nyi térig tartó útvonalon az együttesek menettánca szó­rakoztatja majd a közönsé­get. A tíz órakor kezdődő megnyitó ugyancsak sok lát­ványosságot Ígér: az együtte­sek tánckompozíciókat mu­tatnak be, végül valameny­nyien csárdást táncolnak a téren. A szombat, vasárnap és hétfő esti újszegedi folklór­versenyekre — amint azt Varga József, a fesztivál tit­kára elmondta — már csak nagyon kevés jegy kapható. A gálaestre, a Hegyen-völ­gyön lakodalom 21-i előadá­sára minden jegy elkelt. Ma jelenik meg az Aranypapucs első száma, amelyben az együtteseket mutatják be. Az újságot a megnyitón és a versenynapokon pavilonok­ban mozgóárusoknál le­het megvásárolni. A második szám a versenyek eredmé­nyeiről tájékoztat majd, a gálaest előtt árulják. Az idén az újjászervezett ÉDOSZ-együttesböl az ifjú­sági csoport tart verseny előtti bemutatókat. Szomba­ton a lányok a Kalocsai párnatánc, vasárnap a fiúk a Csanádi legényes, hétfőn a Békési csárdások című kom­pozíciókat, Born Miklós ko­reográfiáit mutatják be. A versenyek díjai: az arany-, ezüst- és bronzpa­pucs. Ebben az évben az az együttes kapja a fesztivál nagydíját (a Tanácsköztársa­ság-emlékmű kicsinyített mását) is, amelyik elnyeri az aranypapucsot. A 15 tagú nemzetközi zsűri mellett most is szavaz majd a kö­zönség. A kedvenc együttes a gálaest utáni díjkiosztáson kapja meg a Budai Sándor készítette citerát. Ezen a zá­róünnepségen valamennyi résztvevőnek átadják a fesz­tivál plakettjét, Tóth Sándor szobrászművész, alkotását. A néptáncosok a várossal is jobban megismerkedhet­nek ebben az évben. A majd­nem 500 vendég ellátogat a szegedi üzemekbe, kiállításo­kat tekintenek meg, barátsá­gi esten vesznek részt Szék­sóstón, a külföldiek pedig a fővárosba és a Balatonhoz ls ellátogatnak. S.R. jóvoltából"? A másik pedig, akkor úgy hogy mi akadályozza a Ta- rajta! lajerőgazdálkodási Vállalat munkáját, személyi feltéte­lek, vagy anyagiak? Ezt jó volna, ha a felettes szervek eldöntenék. is dolgozzanak Nem dicséri az IKV körül­tekintését, munkáját az, ami a Palánk 5. számú ház la­kóinak panaszából kiderül. Védőrács nélküli konvekto­ruk ugyanis a madarak ked­venc fészkelőhelye, mondani se kell, milyen veszélyt je­lent ez. Már előre félnek a szeptemberi próbaégetéstől, ahol esetleg azonnal tűzol­tási gyakorlatot is lehet vé­gezni. A ház lakói azt kér­ték, hogy a nyári szabadsá­gok előtt az IKV szerelje fel a rácsokat. A 225—61/1/ 73. számú levélben január 26-i dátummal azt a választ kapta Klárafalvi Aladár az IKV-tól, hogy a védőrácsot május 30-ig felszerelik. AZ IKV naptára még — úgy látszik — nem érkezett el május 30-ig. Szerkesztői üzenetek G. Pál (Takaréktár u. 8 ): Jelenleg nem tilos a város­ban autódudát használni. S. Józsefné (Partizán u. 8.): Bi­zonyára pótolják az arra al­kalmas évszakokban a ki­száradt fákat utcájukban. De, hogy gesztenyefát ültet­nek-e, arra nem tudunk vá­laszolni. T. Istvánné (Hala­dás tér 9.): Kérdésével for­duljon a Delta Kereskedelmi Vállalat vevőszolgálatához. B. Mihály (Szőreg. Kolozs­vári u. 22.): Az utalványok időtartamát a nyugdíjfolyó­sító intézet állapítja meg. Mi nem tudjuk panaszát or­vosolni. K. Lászlóné (Tarján 508/A): Dehogy is tartoznak köszönettel! Amiben lehet, szívesen segítünk olvasóink­nak. Joó Béláné (Oskola u. 15.): Panaszát kivizsgálásra továbbítottuk a 10. sz. Volán igazgatójának. A kivizsgálás atán foglalkozunk az esettek

Next

/
Thumbnails
Contents