Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

4 SZERDA, 1973. JÜLIUS n. fftiunkalcöniflii A tudománV-és *ecíin''c? művészei bejegyzes kijavításáról F. S. szegedi olvasónk Írja: munkaviszonyát a vállalat 1973. április végével megszüntette. A vállalati (elmondás 1973. február 1-én kelt és 90 napos (elmondási idővel 1973. április 30-ra szólt. Egyben a vállalat közölte, hogy április 1-töl 30-ig terjedő időre (elmenti a munkavégzés alól. Csak jóval később, újabb munkahelyén derUlt ki. hogy munkaviaionyának megszűnési időpontjaként a vállalat 1973. április 1. napját Jegyezte be. Felszólalására az előző munkavíthatja ki, amely eredetileg ezen adatok bejegyzésére jogosult volt. A íentl rendelet rögzíti azt ls, hogy a munkakönyvben levő adatok Javítására csak az esetben kerülhet sor, ha elírás, vagy egyéb körülmény folytán, az helyén közölték, hogy ez a bejegyzés a helyes, mert tény- eredetileg bejegyzett adatok legesen eddig az időpontig dolgozott, Így a munkaviszonya is akkor szűnt meg. Kéri: tájékoztassuk arról, hogy a vállalat eljárása helyes-e. Olvasónk esetében a vál- tén dolgozó részére az lalat eljárása szabálysértő utolsó munkában töltött navolt. A munkaviszony meg- pon kell kiadni a munkaszünése időpontjának a fel- könyvet, és az egyéb Járanmondásl idő utolsó napját dóságalt, függetlenül attól, kell tekinteni — függetlenül attól, hogy a dolgozó a tel jes felmondási időt munká- még nem ban töltötte-e, vagy a mun- szűntnek ks teljesítése alól felmentették. Az adott esetben tehát a munkaviszony megszűnésének helyes Időpontja 1973. április 30., mivel a felmondás ezen Időpontra szólt. Ezt nem érinti az a körülmény, hogy vállalati felmondás esehogy a munka alóli felmentése folytén munkaviszonya tekinthető megA munkakönyvi bejegyzés utólagos módosításéval, megváltozásával kapcsolatosan a 12/1967. MUM. számú rendelet kimondja, hogy a munkakönyvbe már bejegyzett adatokat szükség esetén csak az a szerv, vagy személy janem a tényleges helyzetnek felelnek meg, és ez a körülmény biztonsággal megállapítható. Tehát a bejegyzést eszközlő szerv akkor javíthatja ki saját hatáskörében a munkakönyvbe bejegyzett adatokat, ha azok a bejegyzés Időpontjában mér «tévesek voltak. Olvasónk a fentiek alapján kérje volt vállalatától a munkakönyvi bejegyzés kijavítását, ha pedig a vállalat ezek után sem hajlandó azt módosítani, akkor forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. V. M. Nem minden hegedűs... » Patzauer Győzőről sem el- a vezetője. (Tehát ső, sem sokadik pillantásra milliomosról van nem mondaná meg senki hogy milliomos.' Pedig az dolgozó szó...) — A feltaláláshoz nem kell feltétlenül magas szinti*végNem is titkolja, írtak már zettség, bár vitathatatlan, róla ezzel a címmel is új- hogy a tudás, különösen, ha ságcikket: „A milliomos". Én feltettem neki azt a mély és átfogó, rendkívül megkönnyítheti még a feltaCsaládi események •AZABÍAO L kerület ós Kormon Margitnak Viola. Unghváry László «* Szabó Rózának Tibor. Vónya Imre éz li Wentzel Ágoston éz Tóth Ilonz, qrzy Zoltán éz Lasr.tk Judit, Llsztéz Jánoz éz azzbó Sándor éz Antal és Breznyán Donénak ibolya, Lajtár Kornél áz Léhotzl Erzsébetnek Komét, KeresiNéméth Etalka. Sípon Oábor én kának Sándor vnnn Ibolya, Kováén Il 'I^M Amont Ilona. Csonka 11 Tóbláa Ilonának Ilona, Banó- tés Mihály én Dórt Ilonának navfl gyermekük azllKovacn litván éz István ez Cztky Klára. Szabó Jánoz es Vziyon Etelka, Bürüsük Janói á* Oyólal MArla, Kumbor Tibor éz sárközi Emília, Kováén Gáza éz Kovácz Ágnes. KappanTóth Józza! ál Pokorm Erzsébet, Kozénkal Jenő és Kollár Eva, Tanké Láazló éa Agóoay Andrea, dr. Joó András éz Takács Zsuzsanna. Kovácz Jakab ^s Szálai Magdolna, Rácz Kálmán és Vlnozé Mária. Lukác* Tibor és Sározl Katalin, Kádár Béla és Nádudvari Gizella, Rlacsl Bela és Borbás Ilona, Babler Helmut ét Zolomy Judit. Ezumáh McRcx Ebenézer ás Németh Györgyi, Kardoa-Adamovlts Miklós éa Rejtő Valéria házasságot kötöttek. Szóregi Pethó László Ferenc Gyula és Krámer Olga házasságot kö- Attila, tettek. | Katona AranOeék József éz Oalambos Magdolnának Zzolt, Dombi Mihály éa Marosén Klárának Miklós Gábor. Perecz Mihály és Farkai Juditnak Bernadett, Klrt Antal éa ródl Piroskának László, Horváth László é* Borbély Máriának László. Asztalos Ferenc és Kardos Ilonának Dóra Gabriella, Perlaki Antal és Németh Máriának Melinda Rita, szlávlk litván ét Papp Evinak Attila, Iványl Imre ée vadáiz Ilonának Árpád Tamáa. Danyi István éa Bokor Máriának Szilvia, Bálint Sándor éa Kovács Juditnak Brigitta, Varga Lajos és Zakar Annának Klára, Gyatvai Antal és Mezei Máriának Antal József, Bálint Sándor ée Tarl Máriának Szilvia Emeae, Kiss Szakács Margitnak Ágnes letett. m. kerület Szóreg: pópity Mthályné Ballá Mária, Takács Mlhályné ldey Erzsébet meghalt. D. kerület Szegett: Kovács Sándor rencnek éz renyvesl Katalinnak Oábor Antal, Ungi Sándornak éa Benca Honának Láazló Gábor, Bai Lászlónak éa Bíró Irmának Csaba László. Fontos Sándor Gézának és Mészáros Ilonának Sándor Levente, Gera Istvánnak és Madarász Iloná- Szegedi Tóth Imréné Frányó nak István, Szalal Ferenonek és Piroska, Tombácz Oyórgy, LasGömörl Máriának Péter, Bálint kai Mária, Balázs Eva. Lajtár Mihálynak és Barna Erzsébet- Antal meghalt, nek Ágota, Bodor János Istvánnak és Bálint Julianna Erzsé- Tápé: Vlncze Gyorgyné Aes betnek Julianna Csilla, Stefán Terézia, Fárl Sándor, Terhes JóAndrásnak és Csanádi Ilonának zsefné Vlncze Rozália, Csongrádi Andrea Jozefa, Bacsó Sándor- Fábián meghalt, nak és Miikolczi Franciskának Andrea, Balázs Józsefnek kérdést ls, hogy hényszoros. lálói tehetségű ember munVisszakérdezett: nem mind- kéjét ls. Szerintem az emegy? De, valójában mindegy, berek — gondolkodik el Patsokkal érdekesebb az, ho- zauer Győző —, az úgynevegyan lett milliomos. Olyan zett átlagemberek azért nem találmányok által, amik több képesek feltalálni, mert százmilliós hasznot hajtanak mindennapi munkájukban és a népgazdaságnak. Ha tud- napi gondjaikban annyira élnék számolni, azt is klszá- merülnek, ezekkel úgy elfogmíthatnám, Magyarország lalják magukat, hogy egyszetízmlllló lakosára fejenként rűen kimerülnek, másra nem hány forint esik abból, amit jut energiájuk. Az emberek ő hoz agyával a „konyhára", többsége általában nem v*De még ennél ls érdekesebb szí magára azt a fáradságot, azt hiszem, ha arra kérünk ami az újjal való vesződségtől választ, miért lesz az gel Jár. Márpedig fáradság- . ..._.„,. . egyik emberből feltaléló, gal jár, rendkívül nehéz fel- * f.?"?!?, ^! míg a másik ugyanolyan találni valamit. Ami mégen- * ™ uk végzettséggel és lehetőségek- nél ls nehezebb, hogy a takel is megmarad „étlageifl- lálmányban szabadalmaztatbernek". hat6 gondolat Is legyen. ... .,, Az Egyesült Izzó patzaue- Még nehezebb egy szabadal- helyl lógkür a munkában? rizé toréban . pon'tozabb.n maztatott találmánynak a -"^kMnlTte elektrokémiai laboratóriumé- termelésbe való bevezetése, munkahelyi légkör döntőjében beszélgetünk, amelynek - iS®n nehéz szokott lenni a Umtőrágű. Nern mindegy, már bevezetett, szabadalmaz- nogy az ember milyen hantátott találmány gazdasági flulatban lép be a gyárba kiértékelése, illetve a benne reggel, és munkája végeztérejlő anyagi javak realizálá- vei milyen kedvvel távozik sa. Mindezt végigcsinálni ha- Szükség van a kollégák, talmaa energia kell. Hogy az munkatársak segítségere ée egyik ember feltalál, a mé- * vállalat vezetőinek buzdísík nem? Erre csak azt vá- tására is, egyszóval olyan laszolhatom, hogy nem min- légkörre, ami lehetővé teszi den hegedűn játszó emberből kudarc esetén a megújholesz művész. dúst. — Ml volt az első talál- — Találmányai sokrétűek, mánya' Többségük, ha jól tudom, - Az első két hőnapra rá L^^^^^'Ln^C10^1 ú«u„ old meg, de van köztük péli rZni L kann" dául korrózlógátló és -védő Un vitSanln ^nilanyag, egy másik a nyomdaJán. Vitathatatlan, hogy ez h Tr".. . .. ' Is mint sok másik a vélet- betűk élettartamát növeli, a is, mint SOK másik, a veiet- következ6 a nagy tisztaságú nyegesen magasabb színvonalú a kémiai technológia. — Befolyásolja a munkaErnőné Bus Etelka, Kurunezi Mátyáiné Török Jusztina. Kenéz Sánüorné Komáromy Jolin, sütő Mihály. Megyesl Mátyáiné Kriván Julianna, Bulik Jánosné Palotás Erzsébet, Bakodi Ferencné Bzivsrl Etelka, Dombi László. Temesvári Mihály, Patrovic Blagojáné Kónya Rozália, Csikós Jenőné Bonyhay Erzsébet Rozália. Klas Imre, Mészáros Imre. Nagy Sándorné Igaz Rozália, Farkas Ferencné Vlncze Ilona, Juhász Erzsébet, Balla Albert, Lakó Antalné RóthmUUar Katalin, Fakete Istvánná' Rohoska Ilona meghalt. Tóth Jenő és Terhes juhász Katalinnak Sándor, Föln. kerület Singed i Liptai János és Szabó Terézia házasságot kötöttek. ül. kerület Szeged: Barta István Gyula és Gyebnár Emma, Ordaa Károly es Hattayer Róza, Horváth Zoltán Imre cs Kónya Valéria Aranka házasságot kötöttek. Klakundorozsmal Nagy Sándor ea Király Margit. Tóth József és Majláth Jolán, Nagy András éa Mangó Ibolya házasságot kötöttek. 8ZULETES I. kerület Szegedi Kádár Mihály és Deák Katallnnflc Szilvia, Sókl Károly ét Kopasz Izabellának Zsuzsanna Ágnes. Schiller György és Kurucz Zsuzsannának Zsuzsanna, Slsa István és Kurunczt Zsuzsannának István Lajos, Ágoston István és Daka Máriának Tamás, Német István és Kovács Piroskának Tünde, Sánta László és Rehák Juliannának László, Szemerédi Imre és Faragó Máriának Eva, Györe Ferenc és Prágai Katalinnak Barbára, Katalin, Olasz Sándor és Bánsági Katalinnak Imola, Hegedűs László és Kiss Annának Szilvia, Tombácz Antal és Ábrahám Rozáliának Csaba Antal, Daru Jánoa és Szabó Juliannának Csaba. József, Szolnoki József és Gyuris Máriának Elvira, Hercz-.: Antal és Bán Erzsébetnek Attila, Almást István és Goetl Margitnak Eva Katalin. Magyar István és Murányi Ilonának Zoltán, Kukla János cs Molnár Annának Csaba. Jeney Tivadar és Mózes Máriának Oabrialla. Tisza István és Lévai Honának Róbert, Németh Mihály Évának Gábor. Csiszár István és Masa Magdolnának Roland, Nagy Imre és Molnár Annának Ildikó, Kalmár József éá Fodor Margitnak Zauzaanna, Vörös Imre és Argyusl Magdolnának Erika Ágnes, Oárgyán József és Tanács Jolánnak Sándor, Béleczkl Imre éa Király Ibolyának Ildikó, Tax Rudolf éa Tóth Ibolyának Tímea, Toronyköy Láazló éa Raffal Erzsébetnek Péter, Nagy Sándor és Deák Máriának Pétér Róbert. Markó dl Józsefnek és Ördög Ibolya Margitnak Zsolt József, Kis Józsefnek és Dékány Erzsébetnek Zsolt, Puskás Sándor Józsefnek és Vass Máriának Mária nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Kiss Károlyné Kökényei! Eva Ilona, Szalontal látni. kerület Szeged: Hevesi Szilveszter, Dukai Lukácsné Csűri Anna, Bata Ferencné Szűcs Rozália, Lehotai Lajosné Petrovszki Mária, Hegedűs Béláné Baranyl Jolán, Erckövl Gézáné Kutl Erzsébet, Povázsai László, Kiss Józsefné Csamangó Veronika, Nyári Sándor Miklós, dr. Nagy Gáborné szomor Mária, Dobó Imre, Huszta Lajosné FUlekl Etelka, Szekeres István meghalt. N" ván, Bellér Sándor, SUll-Zakar Szerda buzduUamf hogy a sz^ ÍZl « tjrlg^ultadtt*. ros értelmében lárni kezd- bó1' egy kővetkező a hidegro« érteimében járni Kezd- hengerművekben alkalmazott élettartamát hosszabbítja meg, s aztán ott a legjelentősebb találmánya, a nagy tisztaságú wolframtem az Izzó üzemeit, figyeltem, és felfigyeltem sok b^geQrpá,r°k olyan problémára, ami megoldásra várt. Ebben az Időkeudé.eaUvottm«PáUfikn«^IGh alapanyag előállítása. Kiketedese volt a legnagyobb 8zámolta 8 még> mlt jelente_ nek összességükben a népgond. A találmányom ezt a gondot szüntette meg. Az- BazdaRÓanak? tán rövidesen egy nem ke- 8 ' vésbé fontos kérdéssel, a . ~ rádiócső-rácsok nagy menynylségben történő gyártása közben fellépő méretpontos- I'^ÍIE" ság-problémával kezdtem erleKelese' bevezettek megtörtént de minden amelyet a termelésbe, a népgazdasági és mindegyik 3B£SU£RL SÍ sssru szabadalmam, amit 1970. jaszabadalmaztatott ls. — Hány találmánya van? R .„I„KI, *..AA. nuár elsejével vezetett be a rinT ttz?nnyolc' ezek közül vállalat' az h-om több mint tíz nyert szabadalmaztatást. — Melyikre a legbüszkébb? — A legjelentősebbre. A nagjf tisztaságú wolframalapanyag előállításának kidolgozására. Olyan országokben 13 millió 200 ezer forint vállalati megtakarítást eredményezett. Beszélgetésem a milliomos feltalálóval eddig tartott. A rotyogó folyadék elcsábította tőlem Patzauer Győzőt. Gulay István Tóth Béla: Céhmesteri irományok delkeztek a király bentmaradt egymilliója fölött, De nem kell hinni, hogy a párizsi levegő beparancsolatul lőn kifüggesztve, hogy a kenyérsü- folyással lenne a munkára, hogy amit ott el tők nyissák ki boltjaikat — 25-én tünedeztek a tud egy ember készíteni, azt nálunk ls éppen barikádok. 27-én kl volt nyitva a bank — s oly Jól és ügyesen ne tudná elkészíteni ugyanPárizs utcáin újra hullámzik a tömeg, szóval azon ember, azt se kell hinnünk, hogy éppen Párizs ismét — Párizs! A nép letette fegyverét, francia születésűnek kell lennie a jó munkásom ;j„i„u„„. xioot u„„„ o^ nak, mert hiszen a magyar ember Párizsban az ideiglenes kormány fólszólítá őket, hogy ad- ^ lenne ev eBetben m£t most olyan igen ka. 38. Mennyi ellenséget győzhet le egy nemzet, ha ellenséges indulat, pártviszály, belszakadás helyett, mint együtt élő-haló testvérek, az úgy ls közös jóié' kiküzdésére egymásnak segítő kezeket nyújtanak, annak dicsőséges példáját láttuk e három napi harcban. 100 000 fegyveres katona oltalmazta a trónt, ágyú, puska, egész szuronyerdő volt a népre szegezve, de mert egy hatalmas. egy teremtő isten szelleme lengé át a dicső nemzetet, s mert e szellem volt a nép fegyvere, meghajolt előtte a szuronyerdő, elnémult az ágyú. a trón hamuba dőlt, s mint újjászületett phönlx lépett kl lángbölcsője, a trónus tüzéből a megifjodott szabadság! Párizsban 1652 barikád volt, az igazgatás egész formája fölforgatva, semmi a réglbül, új eszméket az új nemzetnek, s mindezt néhány nap alatt. 24-én este már elindult a posta, rennák be a katonai fegyvereket, s ők készek azt pénzen váltani meg, de csak kevés fogadta el az ajánlott összeget, s legtöbben ingyen adják viszsza a katonáktól elszedett fegyvert. Február 26-án már nemzeti dolgozó házak alakítását rendeli a kormány, 28-án a statusépítések folytatását a közmunkaügy-miniszter, és így szól. — Párizsi munkások! Önök kívánata: becsületesen élhetni munkájok díjából. A kormány minden igyekezete kívánatuk betöltésére lesz intézve. Az Ideiglenes kormány igyekezete főképp oda van irányozva hogy a munkásosztály állapotán könnyíisen. Franciaország a munkásoknak köszönheti virágzását, ezek pecsételték vérökkel ez új szabadságot, s most, midőn a béke napja beáll, midőn a munkás nép visszatér műhelyéhez, kié, ho nem az ő szorgalmok tartja fel a hazát? Az ideiglenes kormány belátja ezt, s midőn első gondoskodása ez osztályt illeti, nem tesz mást: mint az igazság és méltányosság törvényeinek hódol Franciaországban első ember a munkás, s azért is oly virágzó Franciaország. pós nem alkalmaztatnák őket a legjobb műhelyekben, nem lenne szóval mint amennyi van, annyi becsületük. Az ember egyformának születik csakhogy a nevelés szerencsés vagy szerencsétlen körülménye vezeti előre, vagy hagyja tespedésben. Most. hogy hirtelen beállt az egymást pusziló párizsi héke verni kezd a hír róla, hogy tán minálunk. oaahaza Magyarországon is másképp fúj. nak már o szelek. S ahhoz nagyon haza kell mennünk, hogy ml is megérezzük. Szivárgott a híre a németnek, osztrák rebelliónak ls, s ezt a párizsiak nagybetűs újságokon hurcolták szét a nép között A hajógyár se hajócsinálással foglalkozott ettől az időtől kezdve. Ezért nekünk, idegeneknek, csak úgy volt életlehetőségünk, miután pénzünk semmi, ha beéllunk a polgárőrsercg. be. Ott ruhánk, kosztunk, szállásunk kitelik, de hát Fridivé; nem nagy lngerenciát éreztünk a katonaélei Iránt úgysem, hanem abba maradtunk. hogv uccu neki, Bécsen át, csak vágtassunk haza. (Folytatjuk.) 4 )