Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

a CSÜTÖRTÖK, íjm JÜ14ÜS S. Korszakváltás a villamosenergia-termelésben A világ el SÓ űrhajósának Utója a műszaki-gazdasági általános fejlődése. Az Ipar navak viselő hőerőmű, ame- haladás ós fejlettség egyik fogyasztása az energiatermeVvat májusban avattak fal, legfőbb ismérve. Jellemsfi, lés növekedését követte, évokkal sorolható a szocialista hogy a villsmosenergla fal- tizedenként megkétszerezfiepités jelentőé alkotásai kő- használásában mind a mai dött Az 1962—1972-es időszaze. Az erőművekbe koráb- napig sehol a világon nem kot véve alapul, a villamosban épített legnagyobb ue- észleltek telítődést. A világ energia fogyasztás a legarőpek teljesitókepessége a Mát- viUamosenergia igénye és teljesebben — öt és fólszereravidóki Erőmű 30 megawat- termelése tíz évenként meg- • toa egységétől előbb 50-re, kétszereződik, s évről évre majd 150-re. s a Gagarin Hő- mintegy 7—8 százalékkal Hőerőműben pedig mér 200 me- veksxik. gawattra nőtt. A kazánok Ez a tendencia nálunk is teljesitóképessege — ez érvényesül, miközben a nöugyancsak lényeges műszaki vekedés évi átlagüteme miniparaméter —, csaknem meg- mállsan nagyobb a világátüzszereződött; Gyöngyösön tagnál Villamosenergia ter- dokolják, ugyanakkor a rentöbb mint 800 tonna órán- melésünk az 1950. évi 3 mii- delkezésre álló fütőanyagbáként a góztermelésük. Az liárd kilowattóráról 1970-ig zts többé-kevésbé korlátozza, erőművek nagysága a 100— 14,5 milliárdra emelkedett, A jelenlegi tervidőszakban 300 megawattos ertekről a 1973-ben pedig meghaladta összesen 1500—1600 megaGagarin Hőerőmű üzembehe- a 18,3 milliárd kilowattórát, watt kapacitással bővül a lyezósével 800 megawattra Mindennek villamosítási mu- hazai erőművek teljesítőkéemelkedett, s a«Dunamenti tatóban — egy lakosra jutó pessége. Meglevő erőműveink Hőerőmű a folyamatban le- villamosenergia-termelés — mintegy 38 százalékos arányvő bővítés során eléri az 1900 kifejeződő konzekvenciája: ban már szénhidrogéneket megawattot 1961-ben elértük a világétla- használnak, s az új kapacitáE számottevő műszaki- got, majd szerény mértékben sok is nagyobb részt kőolajtechnikai haladás gazdasási túlhaladtuk, de még mindig származékokból és földgáz vetülete; az 1 kilowattóra elmaradunk az európai orvillamosenergia előállításé- szágok 1 lakosra jutó átlagos hoz szükséges hőfogyasztás vlllamosenergia-fejadagjátol. wc új erőművekben 40—50 Villamosenergia-termelószázalékkal alacsonyabb, sünk a tényleges szükséglemlnt a régiekben Pedig az teket csak mintegy 80 százauj erőművek egy része — lékos arányban fedezi, a példa erre a Gagarin Hőerő- hiányzó 30 százalékot villamosenergia importjával biz IA tudomány és technika művészei A feltalálók testvérei sére — a mezőgazdaságban nőtt, a vegyiparban csaknem négyszeresére, a háztartások fogyasztása pedig 3,3-szorosára. A villamosenergia-ipar folyamatos fejlesztését a népgazdaság növekvő igényel inelő a villamosmű is — már a leggyengébb minőségű szilárd tüzelőanyagokat fogyasztja. Sőt, hogy pontosak legyünk: a visontai lignit világviszonylatban is az egyik leggyengébb minőségű tüzelőanyag, amit erőműben hasznosítanak, ennek ellenére a Gagarin Hőerőmű tositjuk. Magyarország tagja "j*™, "T a KGST-országok Egyesitett Energiarendszerének. Nagyfeszültségű távvezetékek — 220 és 400 kilovoltosak — bői állítják energiát Minden arra vall, hogy a Gagarin Hőerőmű korszakváltást jelez. A folyamatban levő bővítések és az új erőmüvek — így például az olefinmű mellett épülő Tiszai üzemanyaga Meddig újító valaki, s hol kezdődik a feltaláló? Ismerünk olyan feltalálót, akinek a találmánya évenként csak tízezer forint megtakarítást eredményezett, de ismerünk oyan újitott is, aki több mint egymillió forintot takarított meg egyelen újításával. Az újítót Selypes Andrásnak hívják, fényképét e cikk mellett láthatják. A MÁV Szegedi Igazgatóságán dolgozik, a pályafenntartási osztály hídcsoportjának vezető, je. Hídmérnök. Hat éve kezdett újításokkal foglalkozni, azóta nem kevesebb, mint 3 millió 426 ezer forintot nyert vele a népgazdaság. A Kiváló ŰJÍtó kitüntetés arany fokozatát 1969-ben kapta meg. Első két újitáea vasúti „műtárgyak", magyarán hidak építésével kapcsolatos. Az egyik kis hld az orosháza —csongrádi, a másik a szentes—vásárhelyi vasútvonalon épült az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság beruházásában. Selypes András ezt a két kis hidat „megújította". Mit értsünk ezen? — Az eredeti terv túlságosan komplikált volt — mondja. — Viszonylag kis építéstechnológiai ' és szerkezeti változtatást javasoltunk és dolgoztunk ki, aminek eredményeképpen ennek, a léjavaslatra, hogy az újítást nem tartja célszerűnek bevezetni. Úgy lehet, én is ezt tettem volnu az ő helyében. Az, hogy az újítók díját a részesedésből kell kifizetniük a vállalatoknak, nagy kárt okoz u népgazdaságnak... . Újító valaki vagy feltaláló? Majdnem egyre megy. A szabadalmaztatható új gondolat népgazdasági haszna sokszor kisebb, mint egy nagy horderejű, jelentős újításé. Selypes András rá a legjobb példa. A MÁV Szegedi Igazgatósága az újítások eredményeként jelentős munkasikereket ért el az elmúlt években. 1971-ben a Szikrai Állami Gazdaság egy vasúti kishidat építtetett. A terveket „megújították" — 880 ezer forinttal olcsóbba került 1972-ben a budapest—hercegszántói főközlekedési út bajai átkelési szakaszát kellett korszerűsíteni. Egy újítás révén 300 ezer fonltot takarítottak meg. A szatymazl állomáson hat nap alatt építettek be hat vágány ajá egy keretszerkezetet. Ez a munka korábban egy évig akadályozta volna a forgalmat. És még sorolhatnánk tovább... Egyben azonban az oli jért volna. 240 ezer forintos újításért Igazán nem sok. Amikor fizetésre került volna a sor, mégis bajok támadtak, csupán ötszáz forint újítási dijat akartak adni neki. — Az újító nem pénzért dolgozik — mondja Selypes András —, hanem mert szereti érezni, hogy hasznos ember. Egy újításom megvalósításáról azért mondtam le, mert az Illető vállalat fömérnöke magához hívott és azt mondta: „Ezért az újításért is egyetérthet velünk: ha az nyolcvanezer forint járna, újításokról szólva csak úgy Nekem százezer forintom röpködnek a százezer fortnszénhidrogének és az atom- [ nve«ében kicsiny, csupán tíz- van a dolgozóim jutalmazó- tok a cikkben, feltétlenül na•rö lesz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervidőszak végén a vlllamosenergia térkőt tk össsze a szomszéd or- "^lésben már a szénhtdrogészágokkal, villamosenerglát exportál, Importál, sőt trantajlagos hőfogyasztása ked- zitszállításokat is végez, vezőbb az országos átlagnál. A villamosenergia-igény A villamosítás, az egy folyamatos és gyors növekekesra jutó vlllamosenergia désének Magyarországon Is termelés és felhasználás ma- döntő tényezője a gazdaság nek lesznek a főszereplők, de az évtized záróesztendejében — várhatóan 880 megawatt Induló kapacitással — az első magyar atomerőművet is üzembe helyezik. Garamvűlgyi István Egyetemi tanulmányokat folytató dolgozó 2 ^ * kedvezményeiről Sz. J. szeged! olvasónk levelező hallgatóként szeretne egyetemet végezni. Kéri: tájékostassuk arról, hogy ebben az esetben milyen kedvezmények Illetik meg. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeit a 15/1987. (XI. 18.) Mü. M. sz. rendelet tartalmazza. Eszerint a továbbtanuló dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidőbeosztásban, Illetve nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely öt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, Illetve az azokon való aktív részvételben akadályozza. A rendelkezés szerint a levelező tagozaton tanulót a tanulmányi szabadságon felül szabadnap is megilleti. A szabadnap arra szolgál, hogy az oktatási intézmény által elfirt kötelező foglalkozásokon a hallgató részt vehessen. A szabadnapok száma tanévenként nem haladhatja meg a műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegen nyelvű szakképzést biztosító felsőtokú oktatási intézményben a 30, egyéb felsőfokú intézményben — három évet meg nem haladó képzésnél — a 15, ezt meghaladó tanidejű képzésnél pedig a 18 munkanapot. A tanulmányi szabadság a három évet meg nem haladó képzés esetén 21, négyéves és ezt meghaladó képzés esetén pedig 27 nap. A rendelkezés ezen felül a szakdolgozat, vagy diplomaterv elkészítéséhez külön szabadságot is biztosít, az oktatási intézmény jellegétói függően. A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető alap- és pótszabadságon felül Jaz. A levelező tagozatoa .hallgató utazási költségtérítést is kaphat abban az esetben, ha munkahelye az oktatási intézmény székhelyétől 50 kilométernél távolabb fekszik, és a dolgozó átlagkeresete a havi 1800 forintot nem éri el. Havi 1800 és 2200 forint közötti átlagkereset esetén az utazási kölség felére jogosult a hallgató. Az utazási költségtérítés évente legfeljebb 10 alkalommal Illeti meg a hallgatót, a kötelező foglalkozásokon, valamint a vizsgákon vak) részvétel céljából. Megjegyezni kívánjuk, hogy az utazási költségtérítés, valamint a munkaidő-kedvezmények időtartamára szóló átlagkereset a dolgozót csak akkor illeti meg, ha a munkakörére jogszabály, vagy kollektív szerződés által előirt szakképzettséget szerzi meg, ha nappali tagozatos képzés befejezéseként előirt esti, vagy levelező tagozati képzésben vesz részt, vagy ha a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Ha a dolgozó e feltételeknek nem felel meg, a tanulmányi szabadság, illetve munkaidőkedvezmény megilleti ugyan, de arra munkabért nem kap. A jogszabály ezenkívül egyéb részletkérdésről is rendelkezik. Dr. V. M. méteres nyílású teknőhídnak a megépítésénél egymillió kétszázötvenezer forintot spórolt meg BZ építtető. A második újításom háromszázhuszonegyezer forintot eredményezett egy új szerkezettípus, a zárt vasbeton keretszerkezet alkalmazásával, Így, a szakember prózai előadásában meglehetősen egyszerűnek tűnik Selypes András két újítása, pedig valójában a műtárgyak építésénél eddig nem alkalmazott megoldásról van szó. Az újító ráadásul tervező is volt egyben, az újításhoz sok-sok oldalas tervdokumentáció is hozzátartozik. Harmadik újítása, amit egy gépészmérnök társával nyújtott be, a vasútnál szükséges növényvédelmi munkák gépesítését oldotta meg. Az újítás megvalósítása, amint ő mondta „oltári" küzdelmek árán sikerült, annak ellenére, hogy évente mintegy 240 ezer forint megtakarítást biztosít. Olvasóink sokszor olvashatták, hogy a feltalálók mennyit pereskednek feleslegesen, Nos, az újítók, ebben is a feltalálók testvérei, tetszik-nem tetszik, ők is hatalmas jogi apparátusnak adnak munkát De miért? Talán olyan sok pénz forog kockán? Szó sincs róla. Selypes Andrásnak a megkötött, aláírt és lepecsételt újítási szerződés szerint a növényvédelmi munkák gépesítésének kidolgozásáért nem több, mint 4700 forint séra. Elvinnéd az ő pénzű- gyobb figyelmet kérünk az ket?" Azt feleltem, nem. És újítóknak, a főmérnök ráírta az újítási Gulay litván Gombatermesztés Csongrádban a Derekegyházi Állami Gazdaság hűtőházát a holtidényben luskagomba-termesztéssel hasznosítják. Az értékes erdei növénynek szinte természetes körülményeket teremtettek: automata berendezésekkel tartanak állandó párás, hűvös klímát. A hűtőházban negyven-ötven dekás laskafürtöket szednek. Tóth Béla: Céhmesteri irományok JL A 23-1 történet dühös folytatása az éj közbejöttível megakasztott nagyszerű kezdetnek. A reggeli hajnal első pirkadása összeelegyül az őrtűz lobogásával, s kísérteti fényben világítja az éjt keresztülvirrasztott barikádok emberét. 100 ezer fegyveres katona van Párizsban, s a nép ezt tudja — 8 napi elékéggel vannak ellátva a kaszárnyák, a katonaság. Kezében puska, szurony, ón, puskapor, oly nagy bőségben, hogy fölvettethetnének vele egy városnegyedet. S a katonaság rendezett. Az éjt nyugodalomban tölté, meleg ágyban pihente kl a nap fáradalmait, s új erőt, bátorságot gyűjtött a reggeli étel-italból — míg a nép utcaköveken virrasztott, dideregve. éhesen, szomjasan. Ily körülmények között ki állhat jót a kimenetelről? Győzhet-e az elszórt, éhes-szonijas csapat: kinek sem vezére, sem biztatója egy jóltartott táborsereg ellen? Töltött ágyúkat cipelnek végig az utcákon, tüzérek izzó kanóccal kísérik a vészjósló madarat, a nép ezt tudja, s mégis, habár mindenki kétkedve rázza fejét a kimenetelen, habár mindenki borzad e szemlére, ő maga az, aki rendületlen. A Concorde piacon ágyúk vannak kiszegezve. Tömérdek barikádot építenek: messegeriák, omnibuszok. cabrlolettek, liszttel, porral tömött zsákok: hogy az ágyú se járja, kövekkel színig rakott hordók, díványok, márvány asztallapok, szekrények hevernek egy-egy csomóba halmozva, s megannyi bástyát képezve zárják el a szabad közlekedést. A templomok előtti rácsolatot szétszedte már a nép. Kettő-három feszíti e vasléc hegyét az utcai kövezet hézagaiba, s így föltépve az első 4—5 követ, a többit úgy morzsolják utána, mint a csöves tengerit, vagy a száraz pogácsát. E kövekkel legelőször is a leültetett kocsik belsejelt töltik meg, azután előtte s utána halmozzák a rakást, közbe, hogy erős, összetartó legyen, hosszú vasrudakat, olykor egész sorompót fektetnek. Kétfelől a házak mellett annyi hely van hagyva, mennyi elég egy gyalog embernek, hogy a résen teste élivel vergődhessek át. A nép töltött fegyverrel őrzi a rést, a jövőket vagy menőket a másik oldalon bocsátja. Szigorú rend, mtnden elmenő köteles a barikád tetejére egy követ tenni föl, akkor mehet, addig nem, kivévén a nőket, az öregeket és a gyermekeket. Dobsa Lajcsi úgy be volt ettől rúgva mér az első nap, hogy még mi is utána kezdtünk részegedni. Bár eleinte afféle „Sancsó Pancsának", azaz a bolond spanyol lovag legendás fegyverhordozójának tekintettük magunkat Lajus mellett, hisz, ahogy étlen-szomjan járva iszogattuk szemünkkel az eseményeket, csak nyomta kezünkbe szuronyos puskáját, míg ő egy-egy barikád szögletére húzód.va, csak sebesen jegyezgette az események fordulásalt, szemébe szökő eseményeit. De lejegyzett az itthon maradott ha-, ragosainak szóló intelmeket, míg így az utcai forgatagban fogalmazódtak meg. A gaminokról, szóval a párizsi utca fiainak hőstetteiről szóló fe. jezetében egyik Írásának így kérdi föl a honi földbirtokosság fiait: St. Martin utcában történt. A sorkatonaság egész csapatja közeleg egy olyan barikád felé, melynek résén egyetlen gamin áll őrt. A gamin észreveszi a közeledőket, s kétségbeesve kiabál, segítségül híva társalt. Szavára nem hajtanak, történetesen éppen néptelen az utca. Ezalatt a katonaság egyre közeleg, s a gamin látja, nincs remény, fölragadja tehát a zászlót, s a barikád tetejére ugorva, térdre ereszkedik. A katonák célba veszik. (EolvtíUjuU