Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
CSÜTÖRTÖK, 1973. JÚLIUS 5. Barátságban könnyebb SZERETIK Ezerkilencszázhetven augusztusában egy mikrobusz állt meg a frissen elkészült üzemi út jobb oldalán. Hárman szálltak kl belőle, Kecskés József, Vajda János meg Nagy Sándor. Algyő, a falu jól idelátszott, a házakat akkor még nem takarták el a gömbtartályok, sem a lepárlótornyok. A gépek, az acélcsövek kisebb-nagyobb halomban hevertek, a nagy munka éppen hogy elkezdődött A három ember, a siófoki kőolajvezeték vállalat majdani szegedi munkahelyének pionírjai: az olajtechnikus, a szivattyúkezelő, a gépész. Rájuk várt az a feladat, hogy összeszereljék az első szivattyúállomást, és megvalósítsák a hozzá szükséges üzemet, amellyel a szegedi szénhidrogénmező olaját Százhalombattára, a finomítóba juttatják. — Azt se tudtuk, merre van Algyő, hol alszunk estére, lesz-e fedél a fejünk fölött. Zalában már nem maradt feladat Csak egyetlen dologba lehettünk biztosak: itt van a jövő. Ezért jöttünk. S. az is világos volt számunkra, mindent elölről kell kezdeni — mondja elgondolkodva az öles termetű szivattyúkezelő, Vajda Sándor. — És azóta? — Tessék körülnézni. 1970. december 13. óta dolgozik a gépünk, 2 millió 500 ezer tonna olajat küldtünk Százhalombattára. Körülbelül fele annyiért, mint a vasút szállítja. Mert egy tonna olaj 75 forintért utazik vezetéken. Ebben az egyetlen adatban benne van az egész történetünk. Persze a szegedi életünk ennél sokkal többet jelent ... Hogy mit, azt Kecskés Józseftől, a telepvezetőtől meg a piros brigádnaplóból tudom meg. A Siófokiak, úgy tűnik, őszintén második „hazájuknak" tekintik Algyőt, Szegedet. Még nincs teljesen kész az üvegfalú, automatikus, „csendes" szivattyúállomás — a félig szabadon álló, hatalmas zajjal működő gép előtt azonban takaros virágágyat találni. Alig pár méterre arrább nyílt árokban futnak össze a vezetékek, buldózer dolgozik, a gépészek karnyújtásnyira, féltő gonddal simogatják az apró parkot... A szemlélődőt óhatatlanul hatalmába keríti ennek a még mindig születőben levő, alig 30 emberrel dolgozó üzemnek a hangulata. A munkások láthatóan nagyon szeretik, amit csinálniuk kell. — a törzstagok — tudták, hogy a szivattyút három műszakban mindenképpen járatni kell. A törzsgárda — Kecskés'József, Nagy Sándor, Kamenszki Péter, Ötvös Tibor és a feleségek kitartottak. Talán szokatlan.de a sors úgy hozta, hogy Itt öt házaspár együtt dolgozik — a vállalatnak kevesebb lakásról kellett gondoskodnia. Mindannyian Tarjánban kaptunk lakást, az olajos osztásban. — Mit csinálnak a feleségek ebben a nehéz szolgálatban? — Nem csak" adminisztrációban dolgoznak, hanem velünk együtt a gépnél — mondja Vajda Sándor. — Az én feleségem például betanított szivattyúkezelő, a Nagy Sándoré raktáros. Kecskés József felesége pedig üzemtechnikus — de ebből ne gondolja, hogy itt valamiféle rosszul értelmezett családi alapon dolgoznánk. Azaz, hogy — fölöslegesen tartanánk itt az asszonyokat.. • Jócskán megvan az ő dolguk, viszont igaz, ha kell, a segítség is közel van hozzájuk. Mi mindannyian Inkább a munka érdekében alkalmazzuk ezt a családiasságot — úgy, mint barátságotCentrifugál néven szocialista brigádban dolgozunk, s ennek egyik alaptörvénye: együtt könnyebben boldogulunk, A munka nem csak kötelességünk — hanem becsületbeli ügyünk is. Nézem a brigádnaplót, bejegyzé AZ ÉLET KÖVETELTE sek. Az első közös névadóünnepséget 1972. márciusában tartották. A következőt 1973-ban, alig egy hónappal ezelőtt. A brigád legtöbb tagja Tarjánban lakik, a gyerekek a tarjáni bölcsődébe, óvodába járnak. „Természetes", hogy négyszáz órányi társadalmi munkában homokozót, pancsolómedencét, játékokat, tartozékokat készít a „Centrifugár-brigád. Másutt közös kirándulásról, színházlátogatásról tudósít a feljegyzés. — Mindig együtt vannak, szabad idejükben is? — Letelepedni egy idegen városban, nem könnyű. Ismerősök, barátok nélkül pedig szegényebb lenne a szombat, a vasárnap, az este. Mi, zalaiak kire támaszkodhatnánk, ha nem egymásra. Az élet így követelte tőlünk, s mi egymásban nemcsak munkatársakra leltünk. Matkó István A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének AFÉSZ'Választmánya ülést tartott tegnap, szerdán délelőtt, A választmány napirendjének első helyén most ideológiai téma szerepelt.; a jelenlevők dr, Ágoston Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának előadását hallgatták meg a szocialista közgondolkodás helyzetéről és a X- kongresszus, valamint a Központi Bizottság elmúlt évi, novemberi határozataiból eredé feladatokról. Az előadás részletesen foglalkozott azzal a társadalmi jelenséggel, hogy áa emberek tudatában ai észrevehető javulás ellenére meg fellelhetők nem szocialista, a szocialista normákkal ellentétes nézetek is. Feladatunk, hogy e nézetek elleni küzdelemben az egészséges munkás közvéleményre hallgassunk. Arra kell törekednünk, hogy köznapi gondolkodásunk alapja a moral»mus legyen. A választmány a továbbiakban állást foglalt a szövetkezetek kölcsönös fejlesztési alapjának felhasználásáról. Eddig kölcsönöket folyósítottak a rászoruló szövetkezeteknek a fejlesztési alapból. Ez a kölcsön minden esetben dinamikus fejlődéshez vezetett, de a viszszatérítés időszakában sokszor okozott gondot. Az elfogadott módosítás lényege: a fejlesztéshez szükséges öszszegek egy részét juttatásként kaphatják a szövetkezetek. ha a feltételeknek mindenben megfelelnek. Döntött a testület a szövetkezetek fejlesztéséhez nyújtandó pénzügyi támogatás mértékéről ls, körültekintően mérlegelve a beérkezett igények és lehetőségek realitásait. EGYÜTT — Három év nem sok. Sikerült enynyi idő alatt letelepedni? — A kezdet itt is roppant nehéz volt, de azt már lassan elfelejtjük. Az első hónapokban többször cserélődött a társaság, az alapítók Érett kalászok Szaporodnak a keresztek, szaporodnak a kopaszra nyírt árpatarlók. Fizet a nyár, megérett a búza, a betakarítás ügyes napjait élik a mezőgazdasági nagyüzemek. Zúgnak a kombájnok, ömlik a szem, magtárakba, tárolóhelyre gyűl az új, gazdag termés. A nyár öröme ez, tartós, és mély hagyományai vannak a paraszti múltban, a búzaszentelésektől az első kaszacsapásig, az első kévék kötéséig, a mindennapi kenyér előteremtésére és tiszteletére. A nyár a bőség szimbóluma. Idén sem panaszkodhatunk, bár egyes helyeken a szárazság sok gondot okozott, ennek ellenére megnyugtató a termés. A betakarításról, tárolásról gondoskodni az elkövetkezendő hetek feladata. A nagyüzemek időben készültek erre a munkára, kijavították a gépeket, új kombájnokat vásároltak, hogy zökkenőmentesen és gyorsan múljon el az aratás. Az állami gazdaságokban például egy kombájnra 125 hektár gabona betakarítása vár. A kormány különböző intézkedései folytán mintegy 90 ezer vagon szárítási kapacitással rendelkeznek a mammutbirtokok. A termelőszövetkezetekben sem kedvezőtlen a kép, a betakarítási munkák anyagi és műszaki ellátása megfelelőnek bizonyult. Az AGROKER ügyeleti szolgálatot tart, s mint a Szeged környéki földeken, az ország más tájain is szerviz-, illetve műhelykocsikat indítanak el, összesen 1100 szerelővel, hogy a helyszínen gyors segítséget nyújthassanak az aratógépeknek, kombájnoknak a zavartalan üzemeléshez. Az idei anyagi és műszaki ellátás az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen javult. Az emberekről való gondoskodásnak is szép példáit sorolhatnánk. Az aratók s az aratás megérdemli -a tiszteletet. Igaz, hogy a régi aratások oda vannak, a verejtékező gürcölések, a sohasincs megállások, a dús szövetkezeti táb. Iákról okos gépek takarítják le a kalászost. Könnyebb lett az aratás és gazdagabb. Ilyenkor a kombájnosok, a jókedvű szerelők kerülnek az érdeklődés középpontjába, akiknek felelőssége a minél kisebb veszteségű betakarítás. A gép, ha a legtökéletesebb is, csak gép, az ember nélkül nem boldogul, s ezért a nyár próbája most sem marad el, egész embere, ket követel; az időjárási viszontagságok, esők, viharok, forróság és az idő múlása mind-mind termésbefolyésoló tényező. Ha Időben nem kerül magtárakba a szem, nagyobb a veszteség, gyorsan pereg a gabona. mázsaszám megy veszendőbe, elhull sok forintunk, amire pedig szükségünk van. Többször írtunk már javuló hozamokról, a termésbiztonságról, arról, hogy az elmúlt években a magyar növénytermesztés a búza- és a kukoricatermeléssel igen tisztes eredményt vívott ki, napjainkban a legjobb búza- és kukoricatermesztő országok között emlegetnek bennünket. Elmúltak a régi idők, az ötvenes évek keserű tapasztalatai, a nagy termőképességű búzafajták beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Aratnak a kombájnok. A dorozsmai határban szerdán öt hatalmas, gépmonstrum indult a nagyüzemi táblákra, azóta ömlik az árpatenger. ígérnek a földek. Három-négy mázsával több terem hektáronként, mint amit még néhány hete mutatott a föld. A dorozsmai József Attila Tsz a tervezettnél 20—30 vagonnal többet adhat piacra. És szép, tiszta gabonát. Ezen a nyáron exportra szállít 80 vagon búzát. Kampánytervek készültek erre a gépesített, de jelentős, nemcsak kenyeret adó, hanem jó pénzbevételi forrásnak számító munkafolyamatra. Két-három hét alatt a Szeged környéki földekről letakarítódik az aranyló kalászos, a nyári forintdömping. Ha kedvező marad az idő. Az ember teremtő kedve, akarata meg. van hozzá. Sz. b. L Plakátjaink 'Á plakát az utca művésze- Kedves és színes színfoltte. És hírcsatorna is. Képes- ja jesz a szegedi nyárnak a i könyv, melynek lapjai ház- Nemzetközi Szakszervezeti falakon, hirdetőoszlopokon NcmzetRozl Szakszervezeti vesznek körül bennünket. Neptáncfesztivál. Plakátja is Fölhívják a figyelmünket, kedves és szfnes színfoltja a eligazítanák, tájékoztatnak,' városnak. Népművészeti raofel világosítanak — s ugyan- tívumokból és szecessziós akkor színes és kedves folt- színvilágból komponálta Káliai a városnak. A szegedi lai Júlia, a szegedi Tömörnyár gazdag és változatos ké°y gimnázium művésztaeseményei is tükröződnek "ára. A fekete-ciklámen-liennek a különös képes- 'áskék színek különös harkönyvnek lapjain. A város- móniája és a népművészeti ban Járva, lépten-nyomon elemekből kibontakozó lánytalálkozunk a szegedi nyár alak modern és szép plakáteaeményeiről hírt adó pia- ta lényegül, kátokkal. S elmondhatjuk, Egyszerűségével, geometriszínvonalas, Művészileg is kus építkezésével, racionális Igényes plakátok adnak hírt megoldásával és közérthető j a Szegedi Szabadtéri Játékok szimbolikájával ragad meg rendezvényeiről, a szakszer- az Alföldi Élelmiszer-gazdavezeti népténcfesztiválról és ság '73 című, szegedi kiállíaz Alföldi Élelmiszer-gazda- tás plakátja. A magyar triság '73-kiéllítésról. kolor színeiből építkező geoÖrömmel látjuk ezeket a metrikus keretben kalászt plakátokat, mert Jól slke- tartó kéz egyszerre jelképezi rült alkotások, mert a há- a magyar Alföld kalászt terrom plakát, bár három ku- mő vidékét és a földet rneglönböző stílusban készült, munkáló embert, mégis elérik közös céljukat: öröm olyan plakátokkal egy pillanatra megállítanak találkozni az utcák forgatabennünket, tudatunk blendé- gában, melyek egy pillanatra je kattan, s megőrzőnk egy {eihivó jellegükön túl kellepillanatfelvételt. melyre ké- mesek a szemnek, megnyugsőbb emlékezhetünk. tatóak. esztétikai örömet A Szegedi Szabadtéri Játé- okoznak. Jó látni, hogy egykok Idei plakátja méltó a re több és tehetségesebb grajubileumhoz, a felújított jé- ftkus kap jelentős feladatot, tékok tizenötödik évadjához. s jó látni, hogy a különböző A fekete alaptónusú plakát vállalatok, üzemek, lntézmécentrumában a jelképpé ne- nyek is felismerik a jó plameeedett dóm fotografikus kát hatását. Az utca művéképe, körülötte a „napfény szete lassan valóban hű lesz városá"-ra utaló geometrikus igazj tartalmához. Környezeelemekből szerkesztett Nap. tünket szépíti, kézen fog. elareny napküllők és -szirmok vezet, informál. Mint ez a egyszerre, melynek villogó három szegedi eseményről op-artos sugarai megmozgat- tudósító plakát. Ékei véroják a szemet, s utalnak a 8Unknak. játékok eszmei jelentőségére, kisugárzó hatására ls. , T. fc. Az AFESZválasztmány illése Somogyi KSrolyné felvétele A Dőm téren minden a tervek szerinti ütemben halad. Képünk tanúsága szerint már a János vitéz díszleteit festik. A Kárász utcai irodában kapósak a jegyek, eddig 62 ezer belépő kelt el. A Hegyen-völgyön lakodalom július 21-1 gálaestjére, valamint a János vitéz négy augusztusi előadására már nem lehet jegyet kapni, sőt, a Porgy és Bess című Gershwin-operára is csak nagyon korlátozott menynyiségben, inkább az augusztus 1-1 előadásra. A Mózesnek is csak az első két előadására árusítanak már. Hamarosan teljes lesz a műszak a Dóm téren: holnap, pénteken műszaki próbát tartanak a Mózesből, vasárnap délután 5 órától pedig statisztaválogatás, statisztapróba. A helyszínen is lehet jelentkezői Festenek, válogatnak