Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

3 CSÜTÖRTÖK, 1973. JÚLIUS Ti. Vietnami vöröskeresztesek Szegeden Tegnap Szegedre érkezett dett vietnami népnek, szenvedett, szinte minden • • a vietnami Vöröskereszt hazánkban tartózkodó háromtagú küldöttsége, amelyet Csongrád megye az országos gyűjtési akcióban is élen volt, a Vért VietnamTran Thi Dich, a Vietnami nak mozgalomban pedig kiyöröskereszt főtitkára vezet ugró' eredményt ért el: az országban összegyűjtött vérmennyiség 10 százalékát a megye véradói juttatták. „A baráti együttérzés és szerepártbizottság és tet beszédes bizonyítékai népünk nevében megköszönmegye, valamint ezek" — mondotta Győri jem a Magyar Vöröskereszt, Imréné. A megyei tanács székházában dr. Bozó Sándor vbtitkár fogadta a vendégeket, köszöntötte a delegációt a megyei Csongrád Szeged megyei város tanácsa nevében, s tájékoztatta őket a megye életéről. A tájékoztatón részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője is. A Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei szervezeté-., nek munkájáról, eredményeiről Győri Imréné megyei titkár tájékoztatta a vendégeket. Elmondotta, hogy 391 vöröskeresztes alapszervezet dolgozik Csongrád megyében, választott társadalmi vezetőségek irányításával, a közelmúltban lezajlott IV. országos kongresszus irányelvei alapján. A fő feladatokat körvonalazva elmondotta, hogy az egészségügyi felvilágosítás, a családvédelem, a környezetvédelmi munka és polgári védelmi oktatás mellett az egyik legfontosabb feladat a véradómozgalom szervezése. Tavaly a megyében közel 26 ezer önkéntes véradó volt. A Nemzetközi Vöröskereszt szervezet egyik leghumánusabb célkitűzése, hogy segítsen a bajba jutottaknak, ennek keretében hazánk s a megye vöröskeresztesei is segítségéve siettek a sokat szenvetönkrement a háború alatt, szegényen, szerény körülmények között élünk. Az önök sikereinek, munkájának megismerése alapján jobban látjuk a mi terveink jövőjét is. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a Vietnami Vöröskereszt és Tran Thi Dich köszönte meg ezután a szívélyes fogadtatást. — Már otthon is számon tartottuk a sok segítséget, most Magyarországon azt is érezhetjük, amiből ez fakad: a szeretetet. Hazánk sokat a magyar nép segítségét. Szeretnénk, ha mindenki érezné, hogy ez a hála szívből jön. A vietnami küldöttség tegnap Szegeddel ismerkedett, ma pedig Hódmezővásárhelyre látogat. Sz. M. Somogyi Károlyné felvétele A vietnami vendégek a megyei tanács székházának termé ben Finn-magyar küldöttségcsere Ma utazik a magyar, holnap érkezik a finn delegáció Holnap, pénteken kezdő- re újságíró, Szabó Gáborné dik a 111. magyar—finn, il- intézeti igazgatóhelyettes, letve a finn—magyar barátsági hét. Ez alkalomból ma Szigeti Lajos egyetemi hallgató, Vörös Mihály vállalati este a késő éjszakai órák- főkönyvelő szegedi, Tar Zolban több száz főnyi magyar küldöttség utazik repülőgépen Finnországba. A magyar delegáció mindenekelőtt a finnekkel testvérvárosi kapcsolatokat fenntartó Debretán ügyvéd csongrádi és Tóth Lajos iskolaigazgató makói lakos tagja a Finnországba utazó magyar küldöttségnek. Ugyanakkor népes finn cen, Miskolc, Pécs, Szeged, delegáció érkezik MagyarorSzékesfehérvár és Szolnok szagra Jyveskyléből, Tampelakosságának képviselőiből rébői, Turkuból, Kemiből, tevődik össze. Megyénkből Riihimákiből és Lahtiből. Az Árendás József tsz-parttit- induló, illetve érkező csokór, Joo Sándor szb-titkár, portokban ott lesznek terméKónya Sándorné üzemi párt- . _ , . , „ , . ,. _ ., , . , . szetesen Budapest es Helsmtitkar, dr. Krajko András egyetemi docens, Mácsai La- kepviselöi isjos vállalati osztályvezető, Szeged testvérvárosának, dr. Megyeri János főiskolai Turkunak küldöttei péntetanár, dr. Sándor János in- ken reggel érkeznek a metézeti személyzeti osztályve- gye székhelyére A 43 főnyi zető, dr. Simon Antalné or- küldöttség három napot tolt vos, Simon Józsefné vállala- Szegeden, majd Budapestre ti osztályvezető, Szabó End- utazik. Tudományos ülés Egerben szerdán befejezte munkatársai, akik ezúttal a munkáját az országos törté- történelem és a tömegkomnész vándorgyűlés. A há- munikáció kapcsolatairól taromnapos tudományos ülé- nacskoztak. Számos előadás sen mintegy háromszázan hangzott el a történelemnek vettek részt: történészek, a televízióval, a filmmel, a tanárok, művészek, újság- rádióval, a saitcwai való ta^^óéip. e& Jtagcsolaláccl. . ^^wx^fikxifc^^fcAwr . Ajka II. termel A magyar—szovjet alumíniumegyezményre épülő új Ajkai Timföldgyár, az Ajka II. már termel, s az idén 170 000 tonna timföldet állít elő. A Nyírád—Szőc—Halimba bauxitbányáinak kincsét feldolgozó Ajka II. Timföldgyár építését 1967-ben kezdték meg 2,1 milliárd forintos beruházássaL Az új gyár az elmúlt évben már több mint 43 000 tonna timföldet termelt. A napokban megkezdődött az új timföldgyór termelésének „felfuttatása", s ezzel gyakorlatilag kezdetét vette a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményből Ajkára háruló feladatok megvalósítása. A kormányprogramban szereplő beruházásból már csak 450 millió forintot kell felhasználni. Ez év végéig minőségjavító berendezéseket építenek, és elvégzik a tereprendezési munkákat. Az Ajka II. Timföldgyár az idei tervezett kapacitásának elérése után jövőre 220 ezer tonna, 1975-ben pedig 240 000 tonna timföldet ad. Üzem és demokrácia A

címben használt és kötőszót lényegében el is hagyhattuk volna, mivel az üzemi demokráciáról meditálgatunk ebben az írásban. Mégis így fogalmaztuk, hiszen oly sokat beszélnek arról, hogy az üzem, a vállalati gazdasági élet és a demokrácia nem minden esetben illik össze. Előfordulhat ilyesmi is, valamilyen speciális szakmai kérdésben, amikor nehezen képzelhető el a demokratikus vita, a szavazás. Nyilvánvaló ostobaság lenne egy tartószerkezetnél azon vitatkozni, hogy a pillérekhez négy tonna vagy öt tonna cementet kell-e felhasználni, amikor annak meghatározott statikai törvényei vannak. Persze gondolhatják, hogy az üzemi demokráciával kapcsolatban nem is erről vitatkoznak. Többről van szó, az emberi viszonyokról, a magatartásról, egy új rend új alapvonásairól, a szocialista demokráciáról, amelynek nem különálló része az üzemi demokrácia, hanem hús a húsából, vér a véréből. Ez a lényeg és nem is az utolsó szempont. A demokráciában az emberi tényezők a perdöntőek, s az emberi tényezők szerepe, jelentősége máshol nem is nyilvánulhat meg jobban, mint a munkahelyen. Az emberi kiteljesedés egyik legfontosabb mozgástere a munkahely, ahol kétféleképpen is előtérbe kerül az egyén: mivel tulajdonos, a jogait ott gyakorolhatja, de egyben munkavállaló is, ahol a kötelezettségeit teljesítenie kell. A mélységekben sokáig és messzemenően elkalandozhatnánk, de most ettől tekintsünk el, maradjunk csak az üzemi demokrácia kézzel is megfogható oldalainál. Tegyük fel a kérdést, valahogy így: kell-e a vezetésnek, kell-e a beosztott munkásoknak az üzemi demokrácia? Ne hamarkodjuk el a feleletet, próbáljunk elfogulatlanul választ keresni. A Munkaügyi Minisztérium szakemberei nemrégiben lefolytattak egy vizsgálatot, negyven vállalatnál tizenháromezer embert hallgattak meg ebben a kérdésben. A kapott adatok feldolgozása során jellemző tényekhez juthatunk. A véleménykérés, az interjúk, a vállalati jegyzőkönyvek tömkelegéből és a szakszervezeti szervek tapasztalataiból összegyúrt anyagok megközelítően pontos választ adtak, melyekre érdemes odafigyelni. Már elöljáróban rögzítsük: van igény arra, hogy a munkás bekapcsolódjék a vállalat irányításába. Tudniillik ezt az alapvető kérdést sokan cáfolják: art mondván, hogy a beosztott dolgozót csak a saját munkaköréhez kapcsolódó tények érdeklik, s annak ismeretével meg is elégszik. A közvéleménykutatás ennek az ellenkezőjét látszik igazolni. Az persze megint más kérdés, hogy egy-egy adott helyen milyen formáit használják ki az üzemi demokráciának, miMegbízások, kinevezések Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes szerdán, a Művelődésügyi Minisztériumban megtartott ünnepségen rektori, rektorhelyettesi és dékáni megbízásokat, valajnirrt egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezéseket adott át. A szegedi egyetemet érintő megbízatásokat, kinevezést ismertetjük. Rektori megbízást kapott: k£fldű* Géza egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetemen. Rektorhelyettesi teendők ellátására kapott megbízást Rácz János egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetemen. Egyetemi tanári kinevezést kapott: a József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszékére Rácz János egyetemi docens. Egyetemi docensi kinevezést ókuenötep vettek át. lyen módozatai vannak a munkás beleszólási lehetőségének. A helyi körülményekhez érdemes igazítani a formákat: vannak üzemek, ahol rendszeresen megtartják a törzsgárdatagok közgyűlését, van a törzsgárdának vezető testülete, jó forma a szocialista brigádvezetők rendszeres értekezlete, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, az üzemi újság, amely kétoldalú tájékoztatásra képes: a vezetők elmondják a vállalat terveit, a dolgozók pedig saját tapasztalataikat a lap hasábjain keresztül, ide lehetne még sorolni a faliújságokat, a hirdetőtáblákat is, ha arra kifüggesztik a legfontosabb közlendőket. Az előbb felsorolt formák alkalmasak arra, hogy a vállalat vezetésének segítséget adjanak gazdasági irányító munkájukhoz. Két alapvető fórumot érdemes külön is megvizsgálni. A termelési tanácskozások és a brigádértekezletek gyakorlatát. A megkérdezettek fele azt mondta, hogy a termelési tanácskozás igen jó arra, hogy megfelelő információt adjanak a munkásoknak a vállalati tervekről, általános gazdasági kérdésekről. De ez a fórum, a termelési tanácskozás csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozók már előre informálódtak az egész vállalat helyzetéről. De milyen a valóság? A megkérdezett dolgozóknak csak 18 százaléka mondta, hogy ismeri a vállalat egészét érintő gazdasági kérdéseket, 28 százalék csak a saját munkakörében volt tájékozott, 54 százalék a saját munkáját ismerte, míg az adatszolgáltatóknak 8 százaléka a saját munkájával sem volt teljesen tisztában. Kiderült, hogy általában kétévi munkaviszony után mutatkozik a dolgozóknál érdeklődés az üzemi általános kérdések iránt, s legerősebb a beleszólási igény és az informálódási készség tízéves munkaviszony eltöltése után, ekkor szerepet játszik a munkahelyhez való ragaszkodás is. S

általános tapasztalat, hogy a termelési tanácskozásokat elegendő negyedévenként megtartani, hiszen ennél rövidebb idő eltelte még nem ad új információkra lehetőséget. Sokan hangoztatják, elsősorban a munkások között, hogy ki kellene terjeszteni a termelési tanácskozás hatáskörét és jogkörét, különösen termelési és bérügyekben. A brigádértekezletekről megoszlanak a vélemények. A vezetők általában első helyen említik hasznosságát, mivel ezek az összejövetelek csak kisebb létszámot mozgatnak meg, s gazdasági problémáik egy behatárolt területen mozognak. A résztvevők az ilyen tanácskozásokon közvetlenebbek, nyíltabbak, nem mennek bele ugyan az egész vállalatot érintő kérdésekbe, de a részlet, amelyet viszont teljes mélységében boncolgatnak, meghatározó egy-egy részterület' életében. A minisztérium szakembereinek felmérése során kiderült, hogy a jelenlegi jogi szabályozások bőven elegendőek arra, hogy az üzemi demokrácia kiteljesedjék, tartalommal telítődjék. Nincs szükség újabb jogszabályokra, a meglevőket érdemes jobban kihasználni, életrekelteni. Ehhez azonban legalább három problémával kell leszámolni — állapították meg. Ilyenek: a szemléletben ialélható hibás nézetek, a felkészültségben és a szervezettségben meglevő gondok. Vegyük sorra e három területet. A szemléletbeli problémák: azt mondja néhány vezető, hogy a dolgozók bevonása az irányításba nagy energiát igényel, s a ráfor, dítás arányában nincs viszszatérülés. Egyszemélyi vezetés van, nem kell szavazni gazdasági kérdésekben. Aligha helyeselhetőek az ilyen álláspontok, hiszen a javaslatok egyáltalán nem akadályozhatják a vezetés hatékonyságát, legfeljebb segítséget adnak hozzá. Sok vezető „fázik" a megokolásoktól, a « magyarázatoktól, ezért szívesen elhagyja a demokratikus formákat. Késne a döntés, lassulna a gazdasági folyamat végrehajtása — mondják mások, majd önmaguk számára is felmentést keresve azt emlegetik, hogy a dolgozókat a részletek képzettségük, felkészültségük miatt, sem érdeklik. Azonos színvonalú képzettség, hozzáértés és áttekintőképesség kellene mindenki részéről, akkor lenne értelme az egésznek. Van ebben valami igazság, de mégsem így igaz a dolog. Ha a vezetők a műszaki zsargont használják, az úgy előadott tények valóban nehezen érthetők a munkásembernek, de el lehet mondani mindent, még a legbonyolultabb műszaki problémát is „magyarul", azt hiszem van erre példa bőven öveges profeszszortól Ábrahám Ambrus szegedi akadémikusig. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezett dolgozók többségét érdekli a vállalat gazdasági perspektívája, bér-és jövedelempolitikája. A munkások nem „buták" ezekben a kérdésekben. A szervezettség és felkészültség oldaláról nézve, az üzemi demokrácia kiteljesedése ugyancsak gátakba ütközik. A rosszul, és ráadásul későn előkészített termelési tanácskozás nem lehet megfelelő fórum. Érdemes előre kiadni a beszámoló anyagát, időt hagyva a dolgozóknak arra, hogy átnézzék, felkészüljenek a tanácskozásra. Mit hiányoltak a megkérdezett munkások? Többek között azt, hogy áttekinthetetlenek a beszámolók, nehezen lehet megérteni a vállalati információkat. Ha véleményt alkotnak, az is eltűnik az útvesztőkben. Sajnos, azt tapasztalták a Munkaügyi Minisztérium szakemberei is, hogy az információk középszinten „elvesznek", azok is amelyek felülről és azok is, amelyek alulról áramlanak. M

it lehetne végezetül elmondani, hogy az üzemi demokrácia valóban nagyobb életre keljen? Elsősorban azt, hogy a vezetők rendszeresen számoljanak be dolgozóiknak az elért eredményekről, mondják el a hibákat is. azok okait, kérjék a munkások segítségét, hogy segítséget kapjanak. A helyi körülményeknek legjobban megfelelő formákat válasszák az üzemi demokrácia gyakorlásához. Érdemes így cselekedni, mivel ezt kívánja társadalmi és gazdasági előrehaladásunk ügye. Gazdagh István Szállítási rekord A vasutasnapra készülődő MAV-dolgozók kimagasló eredménnyel köszöntik az ünnepet. A MÁV vezérigazgatóság kereskedelmi szakosztályán most elkészült gyorsjelentem szetmt ugyanis júniusban az elmúlt évek azonos időszakának legnagyobb árumennyiségét továbbította a vasút, amelynek több mint 125 esztendős fennállása óta az első félévi eredménye is peldatían. \