Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

4 \ KEDD. W7S. JÜLTDS SC Szülési segély diplomás dolgozó nőnek P. L.-né szegedi olvasónk egyetemi tanulmányainak be­fejezess után egy hétre gyermeket szült. A szülés utáni 21. napon munkaviszonyba lépett. Néhány napig dolgozott, majd a vállalattól szülési szabadságot kért és kapott. A szülési szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Kérésit a vállalat üzemi kifizetőhelye elutasította, aszal az indoklással, hogy nem jogosult a terhességi-gyer­mekágyi segélyre, mert a szülést megelőzően nem volt munkaviszonyban. Ezért kérdezi: jogosult-e a munkavi­szony ideje alatt kapott szülési szabadság idején terhességi­gyermekágyi segélyre, s ha igen, hová forduljon jogorvos­latért ? Olvasónk esetében a vál­lalat üzemi kifizetőhelye té­vesen járt el. A Munka Tör­vénykönyve alapján a szü­lést követően munkába lépő dolgozó nőt is megilleti a hátralevő Időre a szülési szabadság. A betegségi biz­tosításról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rende­let 15. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezések szerint megilleti a dolgozó nőt a terhességi ­gyermekágyi segély a szülé­si szabadság idejére. Ebből a szempontból közömbös, hogy a dolgozó nő munkaviszonya a szülés előtt, vagy a szülés után kezdődött. Elegendő, ha a dolgozó nő szülési szabad­sagot kap, és a szülést meg­előző két éven belül a ter­hességi-gyermekágyi segély­hez előírt biztosítási idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint az egy évnél hosszabban folytatott iskolai tanulmányok ideje biztosításban töltött időnek minősül. A tanulmányok be­fejezte után munkába lépő nő tehát rendelkezik a ter­hességi-gyermekágyi segély­hez szükséges 270 napi biz­tosítási idővel, s így a szü­lési szabadság tartamára jo­gosult a segélyre. A fentlek értelmében olvasónk a szü­lési szabadság idejére, de legfeljebb a szüléstől számí­tott 112 napig jogosult á terhességi-gyermekágyi se­gélyre. Azt tanácsoljuk, hogy a fentiekre való hivatkozással ismét kérje a vállalat üze­mi kifizetőhelyétől a terhes­ségi-gyermekágyi segélyre való jogának elismerését, és a segély folyósítását. Ha Igé­nyét elutasítanák, forduljon panasszal a vállalatnál mű­ködő társadalombiztosítási tanácshoz, amely határozat­ban kötelezi a vállalat üze­mi kifizetőhelyét a segély kiutalására. Dr. V. 1*1. A tudomány és technika művészei JJ A gyerekzsivaj nem zavar... a A gyáregységvezető zavar­tan fogad pórias egyszerű­séggel berendezett Irodáié­ban. Irtózik a közszereplés­től, arról meg, hogy fénykép is megjelenjen róla, hallani sem akar. Utóbb kiderül, attól fél, hogy romantikus fi­gurát akar az újságíró be­lőle faragni, ő vegyészmér­nök, nem színész, mentege­tőzik. Csendben dolgozni, gondolkodni, töprengeni, kí­sérletezni, ezt szereti, nem a nyilatkozatokat. Különben, közli első mondataival, ne­hogy azt higgyük, hogy min­den feltaláló bolond. A fel­találáshoz vezető út: a szisz­tematikus gondolkodás. A munka. Az éjszakákba nyú­ló kísérletezés. A feltalálók csak egyféleképpen bolondok, hogy a szakmájuk bolondjai. Hát ilyen „szakma bolond­ja" ő is, Dugántsy Béla ve­gyészmérnök, a Tiszai Vegyi Megadóan, leszegett fejjel, elnéző mosollyal hallgatja kérdéselmet. Szűkszavú vá­laszaiból megtudom, hogy mintegy tizenöt szabadalom van a nevén. Többségükben Kombinát sashalmi gyáregv- a lakkiparral, tehát a gyár­ségének vezetője. egység munkájával kapcso­nyán, például » motorok elektromos impregnálásának eljárásán öt évig dolgozott. Ez a találmány egyébként lehetővé tette az egész el­avult impregnálásl eljárás korszerűsítését, és egyhar­madával csökkentette a fo­lyamat lezajlásának idejét. Ezzel a módszerrel immár évente tízmillió forintos ter­melési értéket állíltanak elő. Ilyen nagyságrendű terme­lésnél az lmpregnálásra for­dított idő egyharmaddal való csökkentése tetemes megta. karítást jelent. Dugántsy Bé­la egy másik találmánya: egy új műfa! Ezt máris 55 millió forintos termelési ér­tékben gyártják. Az új műfa gyártása jelentős, mintegy 13 —14 százalékos hasznot hajt. Dugántsy Béla is „millio­mos feltaláló" Pontosabban: azok közé tartozik, akiknek szellemi erőfeszítése millió­kat hoz évente a népgazda­ságnak. A Kiváló Feltaláló Családi események HÁZASSÁG L kerület Srefed: Padala Pal éa Behány Ilona. Varga Jánoa és Balázs Ziuzsanna. Vlcsy Zoltán és Torányl Izabella, Somodi Lajos éa Pakai Mária, dr. Sasi látván ea Slsák Piroska, Tóth Ferenc cs Fekete Mária. Tápal Mihály eá Cseh Mária, Ottlecz János és Nagy Mária. Szűcs László es Mándoki Mária. Szécal László és Forgács Erzsébet. PcsU János es szendrei Erzsébet. Waldmann Péter éa Tóth Zsuzsanna, Szél Ferenc és Takács Mária, Ör­dög István és Balassy Eva, Tresz. Lajos és Dobó Katalin. Csurgó László éz Laukó Erzsé­bet. Bozsó Miklós és Pálíalvl Olga, Nagypál György és Cse­tényl Márta. Erdóhelyi András es Fekete .ludlt, Kálló Antal és Mojzes Gizella. Kecskeméti Já­nos és Kecskés Mária, petrl András és László-Kóksl Erzsé­bet. Dénes Károly és Oravecz Márin. .loó László és Petrlk Ilo­na házasságot kötöttek. H. kerület szeged: Traplán Mihály és Majzlk Anna. Jéga-Szabó Ferenc es Miklós Erika. Dicső Szilvesz­ter és Hujbert írén, Mahler Ká­roly éz Kriztóf Márts, Gyapjas István és Nacsa Jolán. Virág József és Kiss Edit, Szigeti Ist­ván ás Rácz Rozália Piroska. Megyeri Zoltán és Szűcs Mar­S lt Mária. Mihály Árpád Miklós s Bagó Gizella Eva, Deme László József és Mlksl Margit Erzsébet. Váradt Károly és Szal­ma Márta, Méhes Tibor és Héja Sarolta, Czombos Mihály és Bujdosó Emma, Enyedl István ea Mészáros Márta. Kara Mik­lós és Dajca Ilona házasságot kötötték. III. kerület Szeget*: Antaltk József Dezső éa Tóth Ilona Anna. Szula Mi­hály István és Antalfl Zsuzsan­na, Gáspár József Lajos cs Adok Veronika házasságot kötöttek. Klskundoroszms: Kránicz Lász­ló és Halasi Ibolya, Szélpál Szilveszter és Farkas Mária Magdolna, Balogh Sándor János és Farkas Erika házasságot kö­töttek. SZÜLETES L kerület Szeged: Antal Jánosnak és Molnár Katalinnak Erik. Tóth Sándornak és Hrapó Annának Zoltán Csaba, Grulcs Kálmán­nak és Nagy Erzsébetnek Zoltán Attila, Luteránus Józsefnek és Csík Máriának Enikő Rita. Kris­tóf Andrásnak és Szabó Gab­riellának Gábor, péti Józsefnek es Karlka Ilonának Gábor, Ug­ray áózsefnek és Lippal Erzsé­betnek Attila. Nlkodémusz Fri­gyesnek és Balla Erzsébetnek Frigyes. Balogh Józaefnek és Jaksa Máriának Árpád, Matusík Jánosnak és Homoki Évának Zoltán. Sőregi Józsefnek és Pölyakovlcs Annának Béla. Rácz Bélának és Apró Juditnak Judit Hdiko, Csatordaá Józsefnek ee Csábi Honának László, dr. Reg­don Bélának és Bokor Rózsának Krisztina Máris, Ábrahám Im­rének és Temesvári Rozáliának Rita. Molnár Istvánnak és Szabó Olgának István, Haraszti Gá­bornak és Pap Klárának Gábor, Gyuránkl Károlynak éa Gyöm­bér Erzsébetnek Károly. Frank Istvánnak é« stlveg Etelkának István, Farkas Bélanak éa Pap onozó Móriának Tímea, Farkas Évának Mónika. Szabó Jánosnak Jánosnak és Tóth Juliannának nár Irmának Anita. Bárányi Já­nosnak és Borsos Irénnek Lász­ló. Pölös Józsefnek és Rácz Juliannának Ildikó Julianna ne­vű gyermekük született. III. kerület Szeged: canjavec Tamásnak és Takács Kataltn Erzsébetnek Ta­más Gábor, Bodó litvánnak és HALALOZA-S I. kerület Szeged: Vincze Jánosné Nagy Margit. Joó Ferenc, Pataki Im­réné Bugyi Erzsébet, Várhalmt Lajos Jakáb. Poprádi Kálmánná Prochászka veronika, papp De­zső Lajosné Börcsök Julianna. Kelemen Miklós, Dobó Antalné Nagy Julianna. Váradl Imréné Kiss Margit, Zámbó Istvánná Takács Katalin. Dóka Jánosné Hevesi Matild. Oláh Endre, Schőner Lajosné KornelU Erzsé­bet. Kmetyó Oyuléné Hájas Etelka, Kovács József, papp Bé­léné Détárl Mária. Nagylván Pálné Hoffer Adrlenna, stráner Irén Aranka. Sípos József, CsóU István meghált. és Marián Juliannának Edit, Mata Mlklófhak éa Oalambosl Annának Miklós Zsolt, Matula Istvánnak éa Barna Évának Zsolt Jenö. Vásár Dezsőnek és Felhő Máriának Jolán Edit. Rózsa Jó­zsefnek és Muzsik Erzsébetnek József, Fülöp Vincének és Kis Annának Kornél, Vass András­nak és Lengyel Máriának Viktó­ria, Pancza Istvánnak és And­rássy Ágotának Péter István, Klsagócsl Imrének és Mányi Erzsébetnek Erika, Virág Zoltán­nak és Igaz Annának Edit Mó­nika, Pataki Istvánnak és Tóth Ágnesnek Ildikó, Zádort Vil­mosnak és Juhász Évának Eva, Kónya Ferencnek és Bárány Er­zsébetnek Ágnes, Dévlcs Ferenc­nek és Szélpál Rozáliának Erika Rózsa, Gyónl Istvánnak és Mol­János, Juhász-Dóra Mihálynak és Nagypál Erzsébetnek József. Bozóki Antalnak és pável ve­ronikának Antal, Sípos Sándor Mátyásnak és Podlna Julianná­nak Tamás Sándor. Farkás Ist­vánnak és Aklán ibolya Iloná­nak Mónika Ibolya, Tanács Ist­vánnak és Papp Annának Móni­ka Anikó, Miklós Lajos János­nak és Kónya Margitnak Zol­tán, Tompái Sándor Lászlónak és Domonkos Zsuzsannának Fe­renc, Gubás Bélának és Rajnai Eszternek Zsolt, Szalai Kálmán Andrásnak és Gyuris Mária Magdolnának Kálmán, Víg And­rásnak éa Kristóf Évának Csilla. Monostori Bélának és ÜJvárl Valériának Csilla, Szabó Lajos­nak és Molnár Máriának Erika nevű gyermekük született. Szöreg: Tóth Ilona meghalt. Antalné Détárl n. kerület Szeged: Kovács Jánosné Va­dász Erzsébet. Bója Mihály Sán­dor, Berkes Béláné Farkas Ág­nes. Haska Mátyásné Szalma Jülla meghalt. m. kerület Szeged: Szabó István, Börcsök Antal. Apró János, Kósa István, Frlnt-Schwarcze Lóránt Lajos, Farkas Pálné Kucsora Anna, Pakai Ferenc, pozsár Sándorné Bozó Etel, Csiszár István, Nagy János, Csiszár JOzsefné Tombácz Rozália, dr. Madácsy Lászlóné Augusztin Olga, Végvári István meghalt. Klskundorozsma: Márta Antal, Rózsa Sándorné Varga Mária meghalt. latosak. A találmányai fo- kitüntetés arany fokozatát rintban kifejezhető hasznos- kétszer nyerte el. ságát firtató kérdéseimre ki­térő válaszokat ad. Végül megkérdezem: — Titkosak ezek az ada­tok? — Vállalatok belügyeibe vájkálni nem lehet — vála­szolja csöndesen. Legfőbb munkaeszköze a lombik, a papír és a ceruza. A kísérletekhez szükséges időt természetesen ő is, mint a legtöbb feltaláló, a szabad Idejéből veszi el. Ami — tekintve, hogy hatgyerekes családapa — különös terhe­— Ez azt jelentené hogy ket róhat a csaiádra t8. ön. a feltaláló nem beszél­het szabadon a találmányá­ról? — Beszélhetek róla, de a találmány lényegét köteles vagyok titokban tartant, hi­szen a találmányt eladtam, s így az a vállalat tulajdoná­ba ment át. — S ha, tegyük fel, egy külföldi cég megkörnyékez­né? — Nincs Jogom másik cég­gel tárgyalni. Erre szigorú törvénvek vannak, amit a külföldiek is nagyon jól tud­nak, tehét megkörnyékezés elő sem fordulhat. — A lényeg tehát titok. De azt csak megmondhatja, ml találmányainak témája? Dugántsy Béla csak any­nytt mond: a lakkipari mű­gyantákkal kapcsolatosak. Zömükben kollektív munka eredményei. Mindegyik szak­mai problémaként Jelentke­zett előtte, soha nem látott munkához még úgy, hogy: na, most csinálok egy talál­mányt. Egy-egy találmá­— Nem zavarja a gyerek­zsivaj? — Az sohasem zavar. — Mit szólnak otthon a laboratóriumban töltött éj­szakákhoz? — A feltalálónak általá­ban nem örülnek a csalá­dok... A Dugántsy családban viszont előfordulhat, hogy nem is egy feltaláló fog él­ni. Az apa ugyanis beszél­getésekkel, gyerekeivel foly­tatott eszmecseréivel igye­kezett fogékony, jószemü, gondolkodó, töprengő, szak­mai problémákkal viaskodó emberekké nevelni lányait, fiait. — Talán ... Talán lesz köztük feltaláló is... — csillan fel a szeme, s azt még elmondja, hogy egyik lánya, aki Szegeden jár egyetemre, finn-ugor témá­val foglalkozik. — Kutató fajzat — állapítja meg büszkén. Gulay István Tóth Béla: Céhmesteri irományok Hét sokszor kénytelenedtünk a leselkedésekre, meg a furfangokra, hiszen némely fortélyokat, fogásokat a német mesterek meg a legényeik az életükért sem adták volna oda. Intarziás, fes­tő, berakó, vakcinkező, furnírozó fogásaikért né­hol elácsingóztunk olykor félesztendőket is, mi­Nyomták aztán a lőpélyai bemutatón fölfelé a csákót az aranyvállapúak. — Harangöntvényből! — öntőmester kell! Harang van a környéken annyi, hogy két ár­mádiának elég. Csak egy szóval óhajtsa a veze­re plafonfúrásokkal, lukakon, meg tükrökön át, tés. a tornyokból alászállnak a harangok! kileshettük némely szépséges munkának a forszát. De hát a látott városok, Linz, Berlin, Bécs, Neuhaus megannyi családjára, jó sörivó her­berges cimboráira, a hopszaszákra, a Lizikre, Helgákra, Trézsíkre csak a szebbik belsőmmel tudok, még élek. gondolni. De rendin is van. Most haragba keveredtünk velük, mert nem hagytak bennünket a török után a magunk út­jain menni. De csináljuk a fegyvert, mert mi már senkire sem hagyatkozhatunk. Nem akartuk magunkat kinevettetni Fridivel, de fölgyülemlett már bennünk annyi segíteni­47. A fegyvercsináláshoz sok minden kellett. A szabadsághoz sok fegyver kellett... A hadveze­tés meg nagyon odabízott hozzánk, hogy ha puskaagyat tudunk, tudjunk néki csövét is De a "LX^T'^ÍTif1' THE. WE"; csőhöz nem tudtunk. Ha fábul lehetett volna -• -' csövet sikeríteni, a sógorékat úgy elküldtük vol­na Kismagyarországból, hogy csak kirándulások­kor jöttek volna esetleg elő, a szép alsóvárosi havibúcsúkra, hogy közben némi duttyáni, azaz zöldágakkal kerített lacikonyhékban csak meg­vendégeljük ökelmééket. Mert most. hát harag­ban vagyunk velők. Nem én. magamban, úgy mint Örökös János, aki itten Szegedében születtem, hanem a mosta­ni bajvívásban haragban kell velük legyek. Amúgy én, mint Örökös János, ha dicsekvő egy ember de lennék, csak azt mondhatnám, én sokat emberedtem közöttük, úgy a szakmábani járás-kelés környülállásában. akármi másban. Mert ugyan a sógor, de magánakvalóan hunefut egy portéka, de csak hagyjuk meg. Mindig is azt gondolta: marha a magyar! Csak köpje a mar­kát, adja a baromi izomerejét ide bele az ipari munka haszonhajtásába. Majd okosnak, meg a nyereség eltevőjének meg ottan lészen ő mind­járt. ahol a zsákot kell tartani. Maga a sógor, la! A némöt sógor. való ágyúcsöveket is. De párat, különböző fajta fákbul. Mi azt megtehettük. Csak nyikkantunk: meggyfatörzs kéne. olyan arasznyi átméretű. A kívánság, ahogy a mesékben szerepel, parancs volt. Hozták a meggyfaderekat hajókon, hozták szekérsorokkal valahonnan felülről. Szégyelltük is. Épp csak próbálgatjuk a meggyfacsövet, az­tán de hozzák a nekivalót. Mert meggyfafuraton, kis vasbádoggal kibélelve, lehetett 10 olyan lö­vést kiereszteni, hogy az megfelelt a kívánalom­nak. A Maros hónaljában sikerítettek nekünk olyan lőpályát, amelyen a gyalogosl puská­nak. meg akár a kartácsra járó meggyfaágyú lövésének is meg volt a szabad járása. Csak a meggyfát a lőpor nyomása, meg a do­roncsos vasgolyók szakítása úgy kikoptatta, a nagy melegség úgy kiégette, hogy a 13 lövésnél égett, repedezett szét a faderék. Hiszen ha tíz lövéssel lehetne csatét nyerni, nem ls volna Itt baj, vagy ha az ellenség a mi lövéseinkre szilvás gombóccal válaszolna. Különösen Kossuth után, olyan melegen lobo­gott a harcias érzelem, hogy a féllábú gyerek is katonásdit játszott. Kardot kötött reverendájá­ra a rókusi pap, a muzsikus cigány beállt fegy­veresnek, s mindezeket az égi világon nem tar­totta senki igaztalannak vagy furcsának. Október végén a tanácsülés 45 gimnáziumi ta­nulónak a kérelmét tárgyalta, akik tüzérnek ajánlkoztak, az illő tanfolyamok Pesten való el­végzése után. Eközben következett hasonlóképp Rúzsa Sán­dornak az Alföld régóta kurrentált leghíresebb haramiájának kérvénye a város köztörvényha­tósága elé, hogy de a polgárok és a köznép be­csülésére magát érdemessé teszi, ha kegyelmet nyerne, sokféle tiri-tarka bűncselekményeire. Akkor ő, élete kockáztatásával, kétszázadnyi magával, hasonlószőrű társaival, csatákban és veszedelmekben részt venne az utolsó karikás­ustor durrantásig. Mivel volt ugyan hosszú csö­vű fringiája mindnek, éppen úgy, ahogy minden betyártársnak dupla pisztolyok üldögéltek a szü­tyőderékövekbe tűzve, legkezebelibb szerszá­muknak pedig az ólomgolyós korbácsokban su­hogó csapóvégű karikásustort tekintették. Szegednek akkor újságja nem volt, azt tudtuk, amit láttunk, amit felolvastak a köznép előtt, és napok múlva az események után, amit a pesti újságok hírleltek. Rúzsa Sándor pedig legeslegfelsőbb helyről meg is kapta a kegyelmet, mindenféle betyárok­nak való föltételekkel, amit Jókai Móric, egy mindentudó író és festő hozott le maga, egyene­sen a betyárok rejtekes haramiatanyájára. (FolytatjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents