Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

HEUÜ, WTS. TfTLTTTS 9L A hét végén mintegy 40 ezer vendég érkezett Szegedre, a szabadtéri játékok soron levő előadásainak, az ünnepi hetek kiállításainak és szórakoztató rendezvényeinek megtekintésére. At idegenvezetők a hazaiak mellett bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli turistacsoportoknak mutatták be a várost, aa építészeti érdekességeket, a műemlékeket. Sokan keresték fel az egyetemi füvészkertet, ahol a hazai növények nyári pompája mellett most bontják szirmukat az indiai lótuszok is. A fogadalmi templom több mint tízezer sipos orgonáját péntektől naponta megszólaltatják .az érdeklődőknek. Sokan tekintették meg a zsinagóga Impozáns épületét is. A külföldiek legtöbbje felkereste z Tisza-parti halászcsárdát és a foiyómenti strandokat. Q XIV. Szegedi Nyári Tárlat A felnőttoktatás helyzetéről Megkezdődött a művelődéselméleti egyetem Második alkalommal rendeznek Szegeden művelődéselméleti nyári egyetemet. A tíznapos tudományos előadássorozat ünnepélyes megnyitója tegnap délelőtt volt az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának újszeged) székházában. A nyári egyetem résztvevőit, a megnyitó elnökségének tagjait — köztük dr. Ágoston Józsefet, a Csongrád megyei pártbizottság titkárát. Papp Gyulát, a városi tanács elnökhelyettesét — Maróti Andor egyetemi adjunktus, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte. Az ünnepségen Darvas József, az írószövetség főtitkára tartott bevezető előadást, majd megnyitotta a II. müvelődcselméleti nyári egyetemet. Az idei előadások, ankétok központi témaköre: a felnőttoktatás és demokratizmus. Darvas József előadásában a téma időszerűséget és jelentőségét bizonyította, elemezte szerepét a szocialista közélet alakításában és fejlesztésében. Megállapította. hogy a lenini értelemben vett kulturális forradalom egy új hullámának kibontakoztatása művelődéspolitikánk legidőszerűbb célja és feladata. A tömegek kulturális nevelésében. a tultúra demokratizálásában eddig elért eredményeink jelentősek. Ezeket nem kisebbíti a realista szemléleten alapuló kritika, amely arra kötelez, hogy szembenézzünk a hiányosságokkal. Darvas József ezek között említette: a 15 éven felüli felnőtt lakosság fele — kétmillió ember — máig nem végezte el az általános iskolát; még mindig azon kell dolgoznunk, hogy ne csak nevükben, hanem valóban általánosan és egyaránt magas színvonalon képző iskoláink legyenek. Tényekkel bizonyította, hogy e hiányosságok megszüntetését, a közoktatás, közművelődés szemléleti, tartalmi, szerkezeti átalakítását, szocialista fejlődésünk kívánja meg. Az anyagi javak megfelelő mennnylségének előállításához. az intenzív gazdálkodáshoz, az eddiginél sokkal műveltebb emberekre van szükség. A művelődés azonban — a munka mellett — a legnagyobb emberformáló erő is, a szocializmusban pedig az emberi értékek kiteljesítése, a szabadság világának megvalósítása a cél. És mert minden ember számára biztosítani akarjuk a harmonikus, szép életet, nem mondhatunk le a szocialista demokrácia teljessé tételéről. Gondolkodni, szabadon dönteni, közügyekről véleményt mondani. egyszóval élni a demokráciával — ehhez nemcsak lehetőségek kellenek, hanem tudás, műveltség is. A közművelődés demokratizálásának kérdése egyúttal tehát politikai kérdés. A vele foglalkozó szakemberekre tudatosan élő. szocialista nemzet kialakításának feladata hárul — mondotta Darvas József. A felnőttoktatás és a társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggéseiről, a képzés formáiról, módszereiről, el.méleti és gyakorlati kérdésekről 11 előadást hallgatnak majd a nyári egyetem résztvevői, kétnapos ankéton pedig a felnőttoktatás rendszerével foglalkoznak. Az augusztus l-ig tartó nyári egyetemre közel 180 népművelési, közoktatásügyi szakember érkezett Szegedre. Az első előadást tegnap délelőtt dr. Vonsik Gyula kandidátus, a TIT főtitkára tartotta: A tudás mint társadalmi cél és eszköz címmel. Ma délelőtt dr. Borivoj Samolovcev belgrádi profeszszor az andragógia tudományos koncepcióját ismerteti előadásában, holnap pedig dr. Tomka Miklós, a Magyar Rádió és Televízió tudományos munkatársa, valamint dr. Pozsgay Imre kandidátus. a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese tart előadást. S. E. Hasznos szolgálat Az Országos Piackutató Intézet tevékenységét a nagyközönség jól ismeri, a Kiváló Aruk Fóruma pályázatról, a ma már sok terméken található aranyháromszögről. És azt is, hogy az évről évre megrendezésre kerülő minősítési akció elsősorban a vevőknek kedvez, hisz révén jobb és szebb dolgokhoz jutunk. De a KÁF „testvéröccséről" — az Interker szolgálatról azonban a szakemberek se nagyon tudnak. Pedig számukra jelentene nagy segítséget, illetve annak a vállalatnak, amely igénybe veszi. A szegedi élelmiszergazdasági kiállításon az Interker először szerepel a nagy nyilvánosság előtt. Innen tájékozódtunk működéséről, céljairól. Arról, hogy 1967 óta rendszeresen gyűjti a hazai vállalatok, üzemek, szövetkezetek legfontosabb termelési, gazdasági információit, és ezeket havonta vastag kiadványokban jelenteti meg. Hazánkban körülbelül 7 ezer gazdasági egység van, közülük 1200-an fölismerték az Interkerben rejlő lehetőségeket — állandóan kapcsolatot tartanak fenn a szolgálattal. De mi is tulajdonképpen ennek a lényege? —Az, hogy a hálózatba kapcsolt vállalatok, intézmények haladéktalanul tudomást szereznek egymás tevékenységéről. pillanatnyi keresletéről, kínálatáról. Tehát munkájuk fontosabb részét, a termelés értékesítését mozdítja elő, illetve termelési feladatokat szerezhetnek általa. De segít a felesleges készletek árusítását, vagy az igények pontos megismerését. Bár a bemutatkozás alig pár napja történt, a piackutató intézet szakemberei szerint máris sikeresnek bizonyult a szegedi szereplés, hiszen több vállalat, ktsz, szövetkezet itt kötött megállapodást arra, hogy a jövőből bekapcsolódik az I«„A színház örökletes varázsát tovább fokozó szabadtéri előadások hűséges kísérői. saját művészeti águnkban élményt nyújtó rangos társai a szegedi nyári tárlatok. Sikeres és hasznos vállalkozás volt a képzőművészetet társul hívni, hiszen a vizuális kultúra e nemes ága nem is esik messze a színháztól. Bátran állithatjuk, hogy egyik alappillére a színpadi játék vizuális felfogásához, megértéséhez vezető utaknak... a város vonzása nem közömbös, mert az egyik legtanulságosabb vonása a nyári tárlatoknak a dramatiz&ltabb megjelenítés, a drámaibb fogalmazás" — ezeket a gondolatokat Bereczky Lóránd írja a XIV. Szegedi Nyári Tárlat katalógusának előszavában. összehasonlítása izgalmas vizsgálódásokra ösztönöz. Megteremtődött-e a szabadtéri Játékok vállalt és vallott népszínháza mellett a nyári tárlatok mindenkihez szóló bemutatója?! Több éve vitathatatlan. hogy a szegedi nyári tárlatok karaktere éppen sokszínűségében, a sokféleség egységében van. A kortárs magyar képzőművészetnek nemcsak a legjellemzőbb műfajai adnak itt randevút. hanem generációi, stílustörekvései, útkeresései is. Ahogyan a szabadtéri játékok programjában ki-ki megtalálja a felkészültségének. Ízlésének és érdeklődésének megfelelő produkciót, úgy kínálja-e ez a kiállítás változatos és változó arcát az egyre differenciáltabb kiállításlátogató közönségnek?! Csakhogy elég-e kínálni, kiszolgálni a meglevő igényeket?! Ez a tárlat tájékoztat, ha a hűvös objektivitás szándékával közelítünk hozzá: ingerel, ha a végletes stílustörekvéseket szikráz tatjuk egybe; megnyugtat, ha kiszűrjük az óhatatlanul bennmaradt vitatható színvonalú műveket; bizalommal tölthet el bennünket, ha a fiatalok hangsúlyos szereplésére figyelünk; és sajnálhatjuk, hogy nincs mégegyszer akkora képtárunk, ha a kiállítást zsúfoltnak találjuk. Mindenről szólni. minden művész és alkotást megemlíteni — közel kétszáz művész mintegy 350 alkotása szerepel a tárlaton —. minden felvetődő kérdésre válaszolni azonban reménytelen vállalkozás lenne. A tárlat legmarkánsabb vonulata realizmus jegyében fogant. Ez az erőteljes irányzat példázza a művészi ágak előremutató erőit, a magyar képzőművészet mai erényeit, hozzá kapcsolódik, illetve ellenére szól minden más iránytűvel dolgozó stílustörekvés, de jól láthatóan rajzolódnak a realizmus kerékkötői. sablonjai is A néppel vállalt sorsközösség, a tájhoz fűződő emberi kapcsolat, a hódmezővásárhelyi, illetve az ő ars poétikájukhoz kapcsolódó művészeknél a legerőteljesebb. Ez a piktúra is megújulásra vár, a Melocco Miklós: Radnóti Miklós terker-hálózatba. Ügy tartgazdálkodásuk* érdekében8 — megváltozott világ sürgető feltétlen szükségük van. Parancsa egyre feszítőbb M. I. kényszerítő erőnek bizonyul. Néhány alkotó műveiben teMegkezdődtek a Porgy és Bess próbái Vasárnap este másodszor játszotta a Dóm téri színpadon a Nemzeti Színház együttese Madách Imre drámai költeményét, a Mózest. Az előadást a megye és a város párt- és állami vezetőinek társaságában megtekintette dr. Simó Jenő művelődési miniszterhelyettes is. Bár a kétrészes mű szünetében zivatar riasztotta a mintegy öt és fél ezer főnyi nézőközönséget, néhány perces késéssel elkezdődött második részt zavartalanul élvezhették. A nagysikerű előadást a kitartó közönség hatalmas tapssal köszöntötte. Tegnap, hétfőn este a Dóm téren elkezdődtek Gerschwin kétrészes operájának, a Porgy és Bess-nek próbái Aíifcó András érdemes művész irányításával. Az Operaház együttese július 27-én, pénteken este mutatja be a művet Begányi Ferenccel és Házy Erzsébet Kossuth-díjas, érdemes művésszel a címszerepekben. meti — ki nosztalgikusán, ki hűvös objektivitással, ki inkább már az újra figyelve — azt a paraszti világot, mely hosszú évekig kínálta témáit a képzőművészeknek Erdős Péter számára ennek a paraszti életformának már csak díszletel és kellékei maradtak, ezért díszlelhatású Kamr.asarok című képei. Csizmadió Zoltán és Cs. Pata] Mihály ecsetje már csak Tanyarom-okat tud megörökíteni. Mellettük Fejér Csaba próbálja nosztalgikus hangulatokkal és nagyfokú mesterségbeli tudással őrizni ami őrizhető, menteni, ami menthető. Csikós András a piktúra képi tartalommá emelésével újítja meg az alföldi festészet hagyományait. Szalai Ferenc — bár belülről szemléli a változást és önmagát — szeme egyszerre látja a hunyorgó tanyaablakot, az ablakból a megváltozott táj követeként feltűnő aratógépet. Hézsö Ferenc Tanya-képe vörhenyes. levélnyomalokhoz hasonló stilizált fáival átvezet egy síkokból építkező stflusvonulathoz. melynek legrangosabb képviselői Bálint Endre léleknyomatai és Országh Lili olajképei. Ez a fajta festészetnek síkokból, nyomatok ritmusából, montázselemekből építkező szerkezete öncélú játékokhoz is vezethet, mint Szekeres Emil és Velényi Rudolf képein. Korga György montázstechnikával készült Vizuális töredék Bugáéról, Pestről című képe széttört kaleidoszkóp. melynek nincs belső szerkezete, belső rendje, összetartó ereje. A. kiállított festmények között meglehetősen kevés a portré. A néhány közül is mindössze kettő képvisel új színt, új eredményt ebben a műfajban. Lóránt János képe, a marionet-paprik? Jancsival játszó Madách-megidézés és Zoltánfy István reneszánsz képeket idéző, a figurákat a modern környezetbe helyező míves alkotásai. Az expreszszív és gesztusfestészet is jó néhány üres művet sorakoztat fel. pedig e kifejezési módnak is vannak olyan mély emberi tartalmakat felmutató lehetőségei, mint Pataki Ferenc Tűzvivő-je. Sváby Lajos képei, Végh András Kaszások című festménye és Somogyi Soma László Körhinta című műve. Dorogi Imre Dózsa-kéoe saiátos és magányos kőszirt: mélv tüzei, felfokozott indulatait. felső izzása a legszebb Dózsa-megidézések közül való. A színvonalas szoboranyagban is első helyen kell említenünk Melocco Miklós Radnóti-szobrát. Mély humanizmusa, ragyogo plasztikai megjelenítése, újszerűsége e műfaj legjobb alkotásai közé emeli e szobrot. (Szeged városának nincs Radnóti Miklóshoz és költészetéhez méltó köztéri szobra. E mü megvásárlásával és felállításával régi adósságát róhatná le a város.) Jó néhány megldézést láthatunk — a Dózsa-szobrok mintha Jj estek volna egy-két évet —. köztük azonban csak Somogyi Árpád nyugágyban fekvő, subával takaródzó Móricz Zsigmondja és Szabó Iván faszobra, a Lőrinc barát emelkedik ki. A portrékészitők közül olyan fiatal alkotók emelkednek ki, mint Tóth Valéria és Farkas Pál. A szoboranyag másik része a formaritmusokra, illetve ötletekre épít. A sikerültek közé sorolhatjuk Meszes Tóth Gyula. Józsa Bálint, Maróti János. Seregi József térformáit, ám csak ötlet marad Kutas László. Herczeg Klára és Kucs Béla alkotása. Az érmészek kevesen szerepelnek a tárlaton, műveik színvonala is sok kívánnivalót hagy maga után. A mai éremművészet szélső pólusait mégis plasztikusan képviselik Csúcs Ferenc erőteljes, pozitív plasztikával dolgozó, realista portréi. illetve Szöllőssy Enikő pozitív-negatív vésetekre, vonal-folt ritmusra, tenyérnyi egységekre törekvő alkotásai. Kajári Gyula Sinka-portréja erőteljes grafikai alkotás, teli lendülettel, energiával. Ugyanígy a vonal bűvöletében alkot az apró motívumokból éoítkező csipke-tusrajzokat készítő Honthy Márta és Takács Győző. A montázs jelleg a grafikai műfaj uralkodó vonása: Czinke Ferenc. Diskay Lenke, Tassy Béla ennek legjelesebb képviselői. Újszerű, stilizált motívumritmusaival hoz érdekeset Dohnál Tibor. Pető János a klasszikus rajzi tudás mestere, míg Sziráki Endre a modern ember apró rezdüléseinek kifejezője. Pap p György linómetszetein megteremteni igyekszik folt. vonal, népi motívum külső és belső egységét. Az iparművészeti ágak mindössze egy-két alkotással jelzik jelenlétüket. Ez ahhoz kevés, hogv a magyar ioarművészetről megbízhat* értesülésekkel sznlonHpnak azt viszont bizonyítják, hogv az alkotók magas szintű mesterségbeli tudással, a stilizáció, a dekorativitás mély ismeretével rendelkeznek. Tandi Lajos