Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

VASÁRNAP, 1373. JÜLIUS 28. Imla 9 a um i • A pám tízgyermekes családból származott, anyám kettővel kevesebből. Földművesek voltak egész őseimtől, de akadt közttik juhász, sőt még be­tyár is. Apám ősi kecskeméti volt, anyám kis­kun, fülöpjakabi. Ketten voltunk testvérek: Anti meg én.,. Két évvel vagyok fiatalabb a „bátyám­nál", 1945-ben születtem. Már kisgyermek koromban kezd­tem a fával bajlódni. Édesanyám vett két bárányt a Lu­gosiéktól — akik ott laktak a Nagygyöp szélén — aztán ezt a két bürgét szaporítottuk. Lett is egy kis nyáj, aztán én őriztem kint a pusztán, az erdőben, kora hajnalokon ás késő délutánokon, mert közben iskolába jártam... Haladtak, szaladtak az évek. én is nőttem, mint fa az erdőben. Egyre nagyobb darabokat szerettem volna faragni, ha nem is sikerültek mindig. Először az orrot tanultam meg faragni, aztán a szemet, majd idővel a szájat, fület és legkésőbb a törzset... Már jól ment a faragás, miközben gimnáziumba kerültem... A forma, a mozdulat érdekel, hogy a száraz anyagot én alakítom, formálom kézzé, lábbá, fejjé — úgy ahogyan látom a parasztot vagy amint éppen faragok. Az ember ér­dekelt elsősorban, külső mozdulataival, belső indulataival együtt. Nagy, vágott felületekkel dolgozom, tükrökkel. A parasztembernek nem csupán a külső részel fontosak, hd­nem a belső: a lélek. Ezt hordozza az arc, a fej. Erről sokat lehetne beszélni. A parasztkoponyák közt megjele­nik minden forma: uborkafej. lótökfej. gölődlnkáposzta-. fordított körtefej. A fej formájáról ls szokott kapni nevet a pusztai ember, no meg a mozgásáról, alakjáról. Nem aértó, inkább játékosak ezek a gúnynevek: aki magas „núdli", a lusta „löttyedt", a jóképű „derekas": a hosszú orrú nő „vasorrú bába", a férfi ..tokmánvnrrú". ha gör­be a lába, akkor „lőcslábű"... A puszta mindig jelleme­ket, egyéniségeket szül, ami utánozhatatlan ember és em­ber között. Alak és beszéd: stílus. Csodálatos, amit fezek az emberek maguknak őriznek: hosszú történetek, dalok, vic­cek, dévajkodó hangnem, megértő, mindent érzékeltető ki­fejezése a nyelvben. Ezért szép a tanyák népének minden életmegmozdulása... Szívemhez nőtt a pusztai ember, mint ághoz a virág, vershez a dal. Faragom őket., amint clteróznak. amint el­alszanak egy kenyérrel a hónuk alatt... Kifaragtam a be­tyárt, amint „sutujják" ... Jelenleg egy rossz tanyában élek... A ház nem az enyém, csak a bútorok, meg az a szépség, amit magamba szívok egy eltört korsón, egv történeten álmodozva. Gyűl- , töm a régi tárgyakat, szegény parasztok, cselédek elnyűtt holmijait. Gyűjtöm a tárgyi és szellemi emlékeket: nem a tárgyat vagy babonát, hanem a szépet becsülöm meg vele. Polyák Ferencnek ra « vallomásé* Forrás Clma folyóiratban Jelent ,me(, 1970-ben. Fafara(ása| a esetett Bar­tók Bála Mflvelódésl Központban lát­hatók. III. BERLIN. 1951 A hidegháborús időszakban ke­rült sor az első berlini találkozó­ra. A német fiatalok legfőbb szándéka az volt, hogy bebizo­nyítsák: a fasizmus nyomasztó korszaka utón újból eróre kaptak a haladó eszmék. 104 országból 26 ezer külföldi fiatal érkezett Berlinbe... VII. BÉCS, 1959 Az ötvenes évek végén tapasz­talható világpolitikai enyhülés es a nyugati ifjúsági szervezetek fo­kozódó érdeklődése a DÍVSZ és az NDK munkája iránt, lehetővé tette, hogy ezt a VIT-et — törté­nete során először — kapitalista ország fővárosában rendezzék. Néhány nap múlva, július 28­ón ismét találkozik a világ hala­dó gondolkodású, forradalmi if­júsága. Ezúttal a VIT színhelye Ismét Berlin, az NDK fővárosa. A szegedi fiatalok küldöttsége is útra készen áll már. Számukra, s az itthon maradók számára ad­juk közre ezt a kis VIT-törté­nelmet. IV. BUKAREST, 1953 A VIT résztvevői a békeharc nagy sikerét köszönthették: Ko­reában aláírták a fegyverszüne­tet, véget ért az amerikai ag­resszió! A fesztiválra 111 ország 30 ezer küldötte érkezett VIII. HELSINKI, 1962 A hetedik fesztivál után a Nemzetközi Előkészítő Bizottság úgy döntött, hogy a következő VIT-et Helsinkiben rendezzék meg. A finn fővárosba 137 or­szágból 18 ezer fiatal érkezett. Magyar küldötteink különösen si­keresen szerepeltek, felejthetet­len élményekkel tértek haza. L PRÁGA, 1947 1945. novemberében, a világ legnagyobb nemzetközi ifjúsági szervezetének, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek ala­kuló konferenciáján merült fel először a gondolat, hogy a haladó Ifjúsági erőket béketalálkozóra hívják össze. V. VARSÓ. 1955 A világháborútól talán legtöb­bet szenvedett európai fővárosból a fiatalok ellátogattak abba az Oswiecim nevű sziléziai városká­ba, amely Auschwítz néven ke­rült be az emberiség történeté­nek legszomorúbb fejezetébe. IX SZÓFIA, 1968 A kilencedik fesztivál megren­dezésére Bulgáriában került sor. A szófiai VIT kiemelkedő ese­ményei a vietnami háború elle­ni tiltakozáshoz kapcsolódtak. A találkozón 20 ezer küldött hallgatta 138 ország képviseleté­ben U Thant üzenetét. H. BUDAPEST, 1949 Hazánk újjáépülő fővárosa má­sodikként kapta meg a találkozó megrendezésének jogát. 84 or­szágból érkeztek küldöttek a bu­dapesti VIT-re. Sokaknak, köz­tük a gyarmati országok fiatal­jainak nemzetközi összefogása tette lehetővé, hogy eljussanak Budapestre. VI. MOSZKVA. 1957 Ezen a VIT-en a szovjet fővá­rosban a világ szinte valamennyi országának képviselői részt vet­tek. A VIT iránt világszerte meg­növekedett érdeklődést jellemzi, hogy a találkozón sok neves sze­mélyiség ls megjelent. Moszkva mintegy 35 ezer küldöttnek adott otthont f 41 Nt X. BERLIN, 1973 Az NDK fővárosa huszonkét ev után ujabb világifjúsági ta­lálkozóra készül. A megváltozott város, a jövőt idéző Berlin ma már mást jelent a találkozó résztvevőinek, mint 1951-ben. Bi-. zonyság a szocializmus építésé­nek sikereiről, a szocialista alko­tómunka eredményességéről. , Házaspár Pali bácsi a clterá/ával öreg paraszt a lopóval (részlet)

Next

/
Thumbnails
Contents