Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

12 VASÁRNAP, 1973. JÜLIUS 2ft A mai program Ma, vasárnap déli 12 óra- gusztus 2-án befejeződ* kor nyílik a XIV. Szegedi nyári egyetemen. Az előadáNyári Tárlat, a Móra Ferenc sok a felnőttoktatás és deMúzeum Horváth Mihály ut- mokratizmus témakörével cai képtárában. A tárlaton foglalkoznak, közülük az elközel 200 képzőművész sőt dr. Vonsik Gyula kandimintegy 350 alkotása — táb- dátus, a TIT főtitkára tartja laképek, grafikák, szobrok, holnap délelőtt 10 órakor, érmek és iparművészeti tárgyak — láthatók. A kiállítást dr. Simó Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese nyitja meg. A megnyitóünnepségen adják át az 1973. évi XIV. Szegedi Nyári Tárlat díjait. Este 8 órakor másodszor mutatják be a Dóm téri színpadon Madách Imre Mózes című drámáját. Holnap, hétfőn délelőtt lesz a II. Művelődéselméleti Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitója. A nyári egyetemet Darvas József, az Írószövetség főtitkára nyitja meg az MSZMP oktatási igazgatóságának újszegedi székházában. A részt vevő mintegy 190 népművelési szakember, művelődési házak igazgatói, a tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársai, pedagógusok, húsz előadást hallgathatnak meg az auTurnézni indulnak A próbák, a versenyek, a vendégszereplések napja ffe gálaest izgalmai és fáradsá- lius 23.: Balatonaligán a Laga után bár a ijalatonra uta- sowiacy és a Naiden Kirov, A Mózes szép sikerű pén- zik a nemzetközi néptánc- Siófokon a Ciuleandra a hogy egysze- tragiku^ S?2L5ÍÜS ~ ^Ul™^ * ^ SS. SK? elsőSÜ 3 Madách Imre: Mózes KEVÉS HASONLÓ vállalkozásra emlékszünk ezen a téren. Marton Endre nemcsak kacérkodott a gondolattal. be is bizonyította, lehet akár kőszínházat játszani itt, darabot rendezni a dóm előtt is, a dóm ellenére. Nem ő az egyetlen, kiváltképp azok között nem. akiknek a szükség törvénye a templom „eltávolításának" ötleteit diktálja a rendezés legfontosabb feltételéül. Azok között viszont valószínűleg egyedüli, akik a szükségből képesek erényt formálni, s egy már kész koncepciót, előadást hajlandóak ismét visszakeresni az eredeti szövegből azért, hogy a szabadtéri különleges adottságainak rajzolóasztalán újratervezzék. Miként Keresztwry Dezső egy sebész érzékeny pengéjével hajtott végre műtétet a Mózes drámatestén anélkül. hogy idegrendszerét fölsértette volna — úgy operált meg Marton Endre is egy ritka sikerszériát megért előadást, mely ráadásul egészséges volt. A műtétet számára a szegedi színpad Don Carlos> i , . r vagy a szinten zsidó temat noki Jethróiát méreteinek, környezetének, a feldolgozó Racine-mű, az 3 , . . , játék-beszéd-mozgás szüksé- Atália - a zsarnokság szen- Adam szinesen klrajzolt Ka" ielle8ü képeknél, már langes korrekcióinak és a né- vedélyes gyűlöletével, asza- lebet említjük — a teljesség kad a nézők figyelme, nehehai vendégségnek, a Budai badsag szent óhajtásával, igénye nélkül természete- zebben koncentrál, vagyis a Nagy Antalnak tapasztalatai- o^ii^t sen" És két tanúlsáSot> m*ly- lehetőségekhez mérten itt Egmont, anyáját, Gelley Kornél lát- tására. A másik tanúiság: a és Szirtes darab végefelé, a kamaralasztott vezér és a célokért , , ,, . ,. , ... , , ból adódó szempontok hol lelkesülő, hol pedig az lyel a tén eloadas szolgait, a gyorsabb tempó celsze„konzíliuma" javasolta. A ínségben meghátráló, bizal- A fáraói udvar merev képé- rűbbnek tűnik, templomot letakarta mégsem mában is folyton bizalmatlan bői nehéz kinézni az éppen mondhatnánk, hogy egysze- k?nflÍktuSaK Ha végig. ..j 1^7 kísérjük a darab tragikumai, , , , , . ... ... rűen csak eltávolította. A megrázóan nagy drámai kép^ dulat elengedhetetlenül szuk- játékok nyeresege. vitorlaszerűen kifeszített tüll- let áll előttünk. Az elnyofüggöny. a rávetített színek mott zsidóságot leckéztető szivárványos villódzásaival Mózes megtudja maga is . . . . zsidó, a nep köze erve mar ugy absztrahált, hogy a ter cselekszik, saját kezével toegyik elemét, az égboltozatot rolja meg az egyiptomi tisztkölcsönözte, melyre minden- tartó becstelenségét. Viszképpen szüksége lehetett az szaút nincs> de a nép még séges a közönség tájékoztaaz, hogy fellépjenek az otta- Székesfehérváron a VolzsanNikolényi István ni szabadtéri színpadokon. A ka együttes lép feL előadásnak, hiszen a cselekmény sivatagban játszódik. A tér másik elemével, a földdel (éppen a méretek miéretlen a szabadságra, pusztába vonul hát Mózes, hogy onnan kiválasztottként térve ismét vissza, feláldozza a családi boldogságot is. SzaHegyen-völgyön lakodalom A SIKER éppoly fergeteges, mint a produkció. A hat és fél ezer ember tapsa, lelkesedése, parázs hangulata att) lényegesen könnyebb kadatlan küzdelemben telik szinte tükörképe a nemzetdolga volt. Varga Mátyás stilizált sziklái természetes szélességében övezik a játékteret, amit a középen leu. • 1,1. , közi gálaestnek, a tegnap esélete a húsos fazekakhoz el- te bemutatott Hegyen völvágyódó néppel annak fel- gyön lakodalom című kétréismeréséig, hogy a megfertő- szes táncjátéknak. Friss , zött nemzedéknek el kell szemmel láttam a premiert, eresztett fuggonyszeletek pusztulnja a nemzetté válás. számomra az idei nemzetkömélységben is kettéválasztanak. s amely nemcsak a sötétbe vesző háttér felé, de . . zi lakodalom egyszeri és hoz; a tiszták, az egyiptomi megismételhetetleni élmény, fogságra már nem emléke- Hét nép táncosad — szovjezők mehetnek csak be Ká- tek, csehek, jugoszlávok, ^e,?,t.er,b!,n_!effe!fle_tt naánba. A tragikum betelje- \!n^lekJ_5,ománok'„lf^^ sülne: Áron és az őrült Mirjam után (nincs félmeg- táncfesztivál versenyein szel kéli lépcsősorokkal előre is kiterjed. A sivatag és az égbolt kagylószerűen kinyíló belsejében, a különböző fényhatásokra, bravúrosan lélegzik ez a színpad, s akkor is teljes élményt nyújt, mikor egyetlen szereplőt tart csupán a hátán — kiváltképp, ha az Sinkovits Imre. Ám, a kinagyított felület (ahová a dobok, zörejek, sikoltások távolról érkeznek, egyszersmind a hangok hullámhoszszán végtelent sejtetve) a és magyarok —, a IV. Nemzetközi Szakszervezeti Néphalnia, neki az a nép jutott, a magyar nep lakodalmas melvnek tiszte-sorsa hoav szokásait megelevenítő promelynek tiszte sorsa, nogy dukcióban A nyelvi nehéz_ szolgaságának bűneit szenve- ségek korlátait természetes déssel mossa le: az így meg- egyszerűséggel „táncolták át" tisztult népet már új hős, az együttesek, s ennek eredJózsué vezeti Jerikó falai "lényeként egységes produkk„ , cio született a Dóm téren. A Hegyen-völgyön lakoda- \ SINKOVITS IMRE felser- lom egyívű drámai hullám- teremti meg a táncjáték rit- jezo táncok-szokások bemu- telen vállalkozás. Mindendült férfiként lép színre Mó- hegyekben ' és -völgyekben musát._emeU ^ a drámai tatásával. esetre Nóvák Ferenc, a renStflis József felvétel®* zes alakjában — és munkábővelkedő cselekmény. nézők végig követhették a jat bevegzo, elfaradt oreg- magyar lakodalmas szoká- sze a külföldi A csúcspontokat, ad hangsúlyt, ,, ... , a lírai betéteknek, köti ösz- Keresgélhetjük az okat, miért oly nepszerű ma a együttesek dező-koreográfus másodszor is bizonyított. Bizonyította, „ . . .. . ., hogy kiváló koreográfus, aki darab másik főszereplőjét ember, mikorra sírba száll, sokból egybefűzött drama- produkcióit. nlmreffibb lak fcrfnétF a tánC0k néPszokasok ere" vigalmára sereglő sokszínű, cionáló, mindenféle hivalko- ri Sa merítik müvének alapanyaja be egy népvezér fanatiz- tarka nép gyülekezetétől a dástól és magamutogatástól dani táncok népszokásoké gát S bizonyítot„ta- . hogy musával, szenvedélyes hittél, menyasszony-vőlegény be- mentes díszletei között — a ' nagyszerű rendező, aki hálobogással Szuggesztív egyé- mutatásán, a legény- és le- néptáncfesztivál gálaestje. S miért e gálaest óriási sike- romszáz táncos mozgatását . .." , ánybúcsúztatón. a menyasz- Háromszáz táncos együttes re?! A látvány, a monumen- éppoly biztonsággal végzi, msége onmagdDan is aucai- szonyöitöztetésen és ajándé- produkciója — a legénytán- talitás csábításának ellenáll- mint ahogy két ember lírai mas arra, hogy a többiek kozási szertartáson át a zá- cosok egyszerre mozduló ke- va az alkotók mai. korszerű táncát súlypontozza. Érti a megméressenek, megítéltes- rókép gyertyás táncáig íve- cses, fehér harisnyás lábren- produkciót teremtettek. Nem ritmus, az ellenpontozás forsenek az árnyékában. Igazi szálat. Erre a cselek- getege, a férfiak verbunk- engedtek a hajdani szokások telyait, kiaknázza a humor . ményre fűzték az alkotók a jának fergeteges jókedve, a nosztalgikusságra csábításánépi- szokások, táncok gyertyástánc visszafogott lí- nak. de nem is váltak hiöleli igazán magába, a népet; Az emberöltőnyi ennek sorsáról szól Madách életutat szemünk láttán járdrámája. TALÁNY, hogy a század hatvanas éveitől történelmünk egyik legkritikusabb évszázada (közte két világháborúval) telt el a Mózes fájdalmas aktualitásának felismerése nélkül. Peellenfele nem a fáraó, és ötlet forrásait, s nagyszerű játékos módjára a tér dig a Mózest tiszta fejjel nem a nép szolgalelkűség°> gyöngyfüzérét, s betétekként rája, "a kettősök — a vőle- valkodó, magamutogató, vá- kínálta lehetőségeket. Sinkó i •• * . .1 ' A T.Z .'. : j. TIT _ ... T ír i ' _u.„ córi riínrim/íónnmmó "Crtzr T.:it!7m írfQ7i momror* lorfámr nehéz félreérteni. Madách, a mű születésének évében, egy országgyűlési beszédében már a zsidók babiloni fogközöttük a hangadó Abiram — egy-egy új szín. különös gényt Flasz László táncolta, sári _ dínomdánommá. EgyAgárdy Gábor aki plasz- fény a gyöngysorban — a a menyasszony Pál Zsuzsa szerű, jól követhető cselektikus eszközökkei teremti érSsükef ^^ ^ ~ finoman kidolgozott- üfe? a ,e.hf" László igazi magyar legény a násznagy dramaturgiailag nagyon fontos, bár nem túl hálás szerepében. Karmestere a színpadi játéknak, a a lakodalomra, harmonikus betétei, az egész tőségeit minden ízében kimeg az egyén fenntartásait vőlegény-, menyasszony- vendégsereg színes, köszön- használó és az eklektikussáh^cniítntto = Rach is. A mózesi út esendőbb köszöntésüket, ajándékozási tő forgataga — nagvszerű él- g°t kiküszöbölő, a tiszta folk. tréfás, énekes legénytemetés saganoz nasonutowa a uacn- _ jeleneteiket, s azokat a nagy- mény. lórkincsből merített produk- színészi remekelés. Meg keU korszakot, az osztrák ossz- vanaorat Áron Avar isi ^^ piIlanatokat amikor ciójukat. Felidéztek és új- említeni Kührner György birodalom ellen tiltakozva va"-> eszelős asszonyat no- átyeszik a magyar legények- A SZIVÁRVÁNY színei- raalkottak. A tiszta forrás- karmesteri munkáját és a szinte kulcsot kínált a Mó- hut Magda állítja elénk, lányok táncát, ahogyan egy 15611 Pompázó népviseletek, ból, az ősi és archaikus dal- szólóénekes. Kotlári Olga telzes megérteséhez, hogy az míg Józsué szerepében Sin- „épként táncolnak a tömeg- "®Pdalok eo" ™ Sfw lamokt?ók tánclépésekből és jesítményét. . , ,, . , - í rtt nem,priA . , , , - „.. . , tettek teljessé es egeszitet- mozdulatmotivumokbol a moószövetségi zsidóság tortene- ko Laszlo, az uj nemzedek jelenetek során. Tomegjele- ték ki a latványt. A ma- dern korhoz szóló nemzetkötében jelképesen ismerjen ma- új hősének jelleméből is elo- „etek, egész teret betöltő gyar nép évszázadok alatt zi táncjátékot teremtettek. gára annak a kornak ma- legez valamit. A népes sze- hatalmas, kavargó táncok kikristályosodott szokásián- vidámat élvezeteset látvá gyarsága, melynek sorsa ha- replőgárdából (a példásan váltják egymást lírai pilla- ^ ^^f^zEmberi nyosat- ' sonlóképpen válságosra for- fegyelmezett statisztéria natokkal, kettősökkel. E pá- élet egy nagyon je,„nWs ese. A siker kovácsait, a műdult. A darab szabadságdrá- mellett) még Máthé Erzsi ros táncok és a több száz tán- ményét, mozzanatát jeleni- sorban szereplő alkotók néma. mint a Teli Vilmos, a belső tűzzel megformált cos együttesének váltakozása tette meg tartalmas és kife- veit felsorakoztatni reményA FOLKLÓR ismét csatát nyert a Dóm tér színpadán. A táncos lábú leányok és legények, külföldiek és magyarok a néptánc nemzetközi nyelvén a barátság nagykövetei voltak; Tandi Lajos