Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

2 PÉNTEK, 1973. ffltFOS Mi Rádiótelex francia tárgyalások Peking Szerdán szolgálati ügyben Pekingből Moszkvába utazott Leonyid tljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki a határkérdésekkel kapcsolatos szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő szovjet kormányküldöttséget vezeti. Moszkva Csütörtökön a Kremlben befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak ülésszaka. mely többek között foglalkozott az oktatás tökéletesítésével a Szovjetunióban, es elfogadta az erre vonatkozó kerettörvényt; elfogadta a Szovjetunió állami, közJegyzőségéröl szóló törvényt, amely 1974. Januér 1-én lép hatályba. Washington A* amerikai hadügyminisztérium szóvivője szerdán Washingtonban bejelentette, hogy amerikai aknaszedő hajók befejezték a VDK két kikötőjének aknátlanítósát. A szóvivő szerint a héten megindulhat a hajóforgalom valamennyi, eddig lezárt kikötőben. (Folytatás az 1. oldalról.) saság budapesti nagykövete ott voltak a tárgyaláson részt vett részt a találkozón. vett magyar delegáció tagjai, zetközi kérdéseket és a két Losonczt Pál, az Elnöki valamint Gérard Amanrich, ország közötti kapcsolatok Tanács elnöke délután a 8 Francia Köztársaság budalovabbfejleszlesénck kérdé- Parlamentben fogadta Pierre Peitl nagykövete is. Érkezésiéit. Messmert. A szívélyes han- kor a francia kormányfőt és , Kádár János, az MSZMP' guiatú találkozón ' magyar a többi vendéget az eszterKözponti Bizottságának első részről jelen volt Péter Já- §omi Keresztény Múzeum titkára délben a Központi nos külügyminiszter, Nagy bejáratánál Brunszkó Antal, Bizottság székházaban fogad- janos külügyminlszter-ne a városi tanács elnöke ós Árta Pierre Messmert. a Fran- iyeues és Mód Péter, hazánk va Vince, a múzeum igazgacia Köztársaság miniszterei- párizsi nagykövete. tója üdvözölte. Ezután Pierre nőkét. A szívélyes légkörben ... . . , T Messmer, kíséretének tagjai lezajlott találkozón magyar ^^mg^niszter továb- és magyar vendéglátóik nagy részről jelen volt Péter Já- Ff1J™®®™"1"1?' érdeklődéssel megtekintették nos külügyminiszter, Nagy Xunln d-AnmaJrS a felújított és idén tavaszJános külügyminlszter-he- H szal megnyitott világhírű iEJkKSí' hftZÓ"k SeX^^Gér^d kulturális intézmény rendkíPi™ !, , Amanrich budapesti francia gazdag gyűjteményét. Francia részről Michel Jo- naavkövet vettek részt a Erről a muzeum igazgatója bert külügyminiszter, továb- veueK reszt a w adott részletes tájékoztatást, bá Martial de la Fourniere, a 7-° • Az esztergomi látogatás Claude Arnaud, Christlan Pierre Messmer és kísére- rövid városnéző sétával ért — ,, te a késő délutáni órákban véget. Ezt követően a vendAumalc meghatalmazott Elwtergomba látogatott A dégek Visegrádra látogattak, miniszter, valamint Gérard vendégeket útjukra elkísérte majd onnan este hajóval inAmanrieh, a Francia Köztár- Péter János külügyminiszter, dúltak vissza Budapestre. Egy kaíröí lap furcsa cikke • Moszkva (TASZSZ) bar El-Jom című folyóirat lyek, megfeledkezve az arab A TASZSZ hírmagyarázója egyik cikkében a szovjet—kí- —szovjet barátságról, mágírja; a kairól Al Akhbar nal kapcsolatokkal foglalko- csak nem is szovjetellenes. szombati melléklete, az AkhIrán fegyvereket vess A kftaelmúHtwn nagy öszszegü iráni fegyvefvésárláiról érkeztek hírek, amelynek nagysága megközelíti a 3 milliárd dollárt. A nyugati, elsősorban amerikai legyvergyáraknak feladott hatalmas megrendelés realizálása után az ország 300 nagy hatósugarú vadászbombázóval. 100 csapatszállító repülőgéppel, 700 csapatszállító és tengeralattjáró-elhárltó helikopterrel, valamint 1700 korszerű harckocsival (og rendelkezni. A hírek szerint a haditengerészet erőit is kétszeresére növelik és Itt kívánják létrehozni a világ legnagyobb siklóhajóflottáját (ezek a hajók fedélzetükön 180 tengerészgyalogossal két óra alatt átszelhetik a Perzsa (Arablttböl két partja közötti távolságot Ügy tűnik, Irán jelentős mértékben növelni kívánja befolyását a kapitalista világ egyik legfontosabb olajkitermelő körzetében. 1972ben a Perzsa-Öböl térségéből mintegy 800 millió tonna olajat szállítottak a fejlett tőkés országokba. NyugatEurópa kőolajszükségletének 80. Japán pedig 90 százalékát szerzi be erről a területről. Irán maga is 250 millió tonna kőolajat hozott a felszínre az elmúlt esztendőben. Az utóbbi időben Irán politikájának éle elsősorban Irak, továbbá a Perzsa-öböl déli partján fekvő sejkBégekben működő felszabadítóéi szervezetek ellen Irányul. Ezzel magyarázható többek között, hogy szárazföldi hadseregének négyötöde jelenleg is az iraki határvidék közelében állomásozik. A Perzsa-öböl ellenőrzésének Igényét tükrözi viszont a légi és haditengerészeti támaszpontrendszer, amelyet a közelmúltban építettek ki ebben a körzetben. Ennek megkönnyítését szolgálta három szigetnek (Tomb L, Tomb II. és Abu Musza szigetek) 1971. decemberében történt megszállása is, _ „, zott. A cikk szerzője azon- hanem egyenesen arabellenes ban nem a tényeket. hHnem forrrásokból szerzett koholI a saját koholmányait kom- mányokkal töltik meg hasábmentálta. Azzal kezdte, hogy jalkat. a Szovjetunió állítólag erő- A TASZSZ kommentátora szakkal hódított meg Jelen- leszögezi: köztudott, hogy a tős nagyságú kínai területe- Szovjetunió 1989-től többször ket, majd teljesen szabad- ig Javasolta Kínának, vállaljóra engedve fantáziáját, ki- janak világos, szilárd és áljetentette: a szovjet—kínai landó kötelezettségeket, nmekonfliktus olyan stádiumba lyek kölcsönösen kizárnák a Jutott, hogy már nem lehet támadás lehetőségét. A javlsszakozni, és a viszály ren- vasiatok természetesen minddezésének egyetlen lehetősé- máig válasz nélkül maradge a katonai megoldás. tak. A Szovjetunió javasiaA cikkíró befejezésül azt tot tett a Kínai Népköztárállítja, hogy „a Szovjetunió- saségnak arra is, hogy kösban egyre jobban szaporod- senek különszerződést az nak a Kína elleni preventív erőszakról való lemondásról, csapóst követelő hangok". d* a Wnai fél ezt a javas— Érthetetlen — írja a ,atot Mm íoSBdta el. VégeLA^iért0raTzS,^ezr. Setinfó ráti ország lapja. Az egylpto- E^^ÍJ^^^ miak ugyanis sajat tapasztalataikból tudják, hogy a Szovjetunió következetesen védelmezi az igazság elveit az államközt kapcsolatokban, és kitartóan küzd ezeknek az elveknek az érvényesüléséért szerte a világon. így a Közel-Keleten is. Ennek ellenére — Jegyzi meg a cikk —, mégis meg kell állapítani. hogy Egyiptomban — jet—kínai tárgyalásokat a határkérdések rendezéséről. Fejlődő magyar—francia kapcsolatok Államközi kapcsolataink a Francia Köztársasággal meglehetősen régi keletűek, azonban jelentősebb mértékben főleg az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki. Politikai kapcsolataink élénkülését jelzi, hogy az az említett időszakban miniszterhelyettesi, majd különböző szakminiszteri látogatások követték egymást, 1965 januárjában pedig a magyar külügyminiszter volt hivatalos vendége a francia fővárosnak. Ezt követte a francia külügyminiszter magyarországi viszonüátogatása 1966-ban. A két ország államközi kapcsolatainak történetében az egyik legjelentősebb dátuma 1968 márciusához fűződik, amikor Fock Jenő miniszterelnök hivatalos látogatást tett Franciaországban. Az ottani vezetőkkel folytatott tárgyalásokon mindkét fél kinyilvánította azt az óhaját, hogy országaink viszonyában a gazdasági és kulturális kérdések felkarolása mellett olyan új szakasz nyíljék meg, amelyben előtérbe kerül a politikai együttműködés is számos nemzetközi kérdésben. Egyben megállapodás született a legmagasabb szintű hivatalos látogatások gyakoribbá tételére, s ennek jegyében fogadjuk most hazánkban Pierre Messmer francia miniszterelnököt. Az elmúlt években egyébként közvetlenebb érintkezés alakult ki a két ország parlamentjei és külügyminisztériumai között, s ennek során rendszeres külügyi konzultációkra is sor került. Ami a két ország gazdasági kapcsolatait illeti, a magyar—francia árucserét az 1970 januárjában aláirt hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodás szabályozza. Az egyezmény alapján a magyarfrancia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulásában bizonyos javulás tapasztalható, kölcsönös kereskedelmi forgalmunk fejlődésében azonban változatlanul alapvető problémát Jelént az árucsere kiegyensúlyozatlansága. Például a Franciaországba Irányuló éxporlunknak körülbelül 78 százaléka mezőgazdasági termék, a Közös Piac mezőgazdasági politikája miatt azonban nehézségekbe ütközik az előirányzatok realizálása. A két ország gazdasági és Ipari együttműködésének kérdéseivel az 1968 őszén megalakult gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság foglalkozik. Tevékenységének hatására főleg az elektronika, a gépkocsiipar, a kohászat, a gépipar, a gyógyszer- és vegyipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az építőipar, a könnyűipar, az Idegenforgalom, valamint a pénz- és bankügyek terén vált élénkebbé az együttműködés. A két ország kulturális kapcsolatai— az 1968-ban aláírt egyezmény alapján — a kívánatos szinten fejlődnek. Ugyancsak 1966-ban Jött létre a műszakitudományos együttműködési egyezmény. A magyar és a francia intézmények közvetlen műszaki-tudományos együttműködésének kérdéseit külön megállapodás rendezi. Halász István mint a szóbttn forgó hetilap példája is mutatja — akadnak sajtóorgánumok, ameEgyiptom igyekszik leszerelni a líbiai „unió-menetet" • Kairó (MTI) Oteifi, a parlament alelnö- ban ém Líbiában népezavaAz Arab Szocialista Unió ke és Mahgub, az ASZÚ zást rendeznének az egyesiKözponti Bizottságának fő- ideológiai titkára is. tett politikai vezetőség altitkársága szerda esti ülé- Kairóból érkezett jelenté- kotményos nyilatkozatéról, sén úgy határozott, hogy a sek szerint a líbiai tüntető- amely a Genhaziban és TrlKairótól 500 kilométerre menet több mint 2000 gép- pollban lefektetett elvek fekvő Mersa Matruhban fo- kocsin közeledik az egyip- alapján bejelentené a kétorgadják azt a líbiai tüntető tomi határ felé. Egyelőre gí6f, egyesülését. E koncepmenetet, amelynek résztvevői nem ismeretes, hogyan rea- ^ szerint szakaszosan, foeredetileg a kairói elnöki gált a líbiai vezetés az kozatosan valósulna meg a palota előtt rendezendő ülő- egyiptomi figyelmeztetésre, tPj1es anló A második elsztrájkkal akarták klerősza- amennyiben Kadhafi Szadat „ordolás egv köznontt födekolni a két ország teljes kérésének megfelelően, nem rBf;(v rendszert körvonalaz egyesítését. tanúsít bölcs és felelősségtel- miben az esetben effv ideigPénteken és szombaton Jes magatartást, akkor nem 1enPs alkotmánvos nvtlatkonagyszabású egyiptomi—lí- lehet kizárni egy sajnálatos T„f s^bátvozná s korménvbíai találkozót rendeznek összeütközés lehetőségét sem. módiát a két- vaev Mersa Matruhban. Ennek ke- Szadat Kadhafihoz Intézett t«bb éves átmeneti szakos-', retében tömeggyűlést tarta- üzenete kiemelte: az egyipnak, majd szűkebb körű tomi nép teljes mértékben párbeszédet folytatnak a két támogatja az egység ügyét, ország egyesítésének problé- Kadhafi legutóbbi látogatóméiról. Az egyiptomi alkot- sa sorén meggyőződhetett ármányos és politikai szervek ról. hogy egyiptomi részről bizottságot alakítottak a 11- őszintén törekednek az eny- megválasztásáról. A hnrmablal menet fogadására, és a hülés útjában álló akadá- dfk' 'avaslat szerint az unió párbeszédek lebonyolításéra, lyok eltávolítására. Ezt bi- «>«ri»»<T»s fnrmá'ábnz Vö*»tf_ s ugyanakkor felszólították zonyítja az. a három lavaslat 1 értésként pirvesftont Írott a líbiHl menet vezetőit, is, amelyet a Hatem minisz- „ két orszáa külpolitikáját., hogy válasszák ki a több- terelnők-helyettes elnökletéezres tömegből azt a száz vei alakított kormánybizott- „„UMLAfSt Amikor ez mezszemélyt. aki r?szt vesz az ság dolgozott ki az egyesü- tarait n*-<grivB7ági renegységről folytatandó eszme- lés megvalósítására. deznének az sikotmlnvtse cserében. Az. egviptomi bi- Az első elgondolás szerint vetetrőT f~ r- uníő elnökőzottsag tagjai kőzött vaa szeptember l-én Egyiptom- nek személyéről. Arab fegyveres akció Athénban • Athén (AP) ni, hogy palesztinai és „egy fegyvert, és egy gombnyoTizenhét embert tart túsz- antinacionalista csoport" tag- mással lezárta a belső üvegként fogságban Athén egyik ja. ajtót, majd maga is piszközponti szállodájában egy A ké7lvránátt«l és oénnisz toIyt Ontott- Miután a táarab fiatalember. akiről tonvri ^feuvVe™ttf^i mad6nak nem sikerült beegyelőre csupán annyit tud- e16bb az E^ % izrVeli lég/- ny°™}a a7 üvegujtót üldőtérsaság Athén központjában ®161 a k?z®" ^'í3 levő irodájába próbált be- menek"Ul "t.foglyul jutni, valószínűleg azzal a ^tte a Mállodá előcsarnocéllal, hogy felrobbantsa a kóban, tartózkodókat majd helyiséget. Minthogy nem ez eRy f°lyosón elbarikádozta az első merénylet az El Al ma«atellen Athénban, az irodában A rendőrség azonnal kflállandóan polgári ruhés rülzárta a szállodát és megrendőr őrködik, és annak ti- kezdődtek a tárgyalási kíífT0,* ?_ h®* kletek. Az arab férfi köhatolásl kísérletet. A terro- .... . , , • „ J . rlsta mér átjutott a belérat zd,te- hogy kizéró,a« Pat" első üvegajtaján, amikor a takosz miniszterelnök-helyetrendőr észrevette kezében a tessel hajlandó tárgyalni. FIGYELEM! ideién. A lavaslat szerint népszavazást rendeznének mind az alkotmánytervezetről. mind pedig az egvesfllt köztársaság elnökének Vidéki vállalatok budapesti fuvarjaik visszfuvarját megoldhatják! Vállalatunk CSEPELI BÁNYÁJÁBAN készpénzvásar• ássál történő kavicskiadás: REGGEL 5 ÓRÁTÖb . ESTE Zfl ÓRÁIG VTZBOL TERMELT bányakavics, felrakással 51,— Ft/m*. KAVICSBANYA VÁLLALAT CSEPELI Ü/EM Bp. XXI., Csepeli út Telefon: 278-281.