Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

f KEDD, 1973. JŰEfüS 31 Váltás az építőtáborokban Vasárnap váltás volt a KISZ nyári építőtáboraiban: kéthetes önkéntes munka után letették a szerszámot az első. június 17-én kezdődött turnus egyetemistái, főiskolásai, középiskolás és szakmunkástanulói. Az első 5000 fiút és leányt — akik ZÖQImel az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésében jeleskedtek — augusztus 25ig, az idei építőtáborozás befejeztéig kéthetes váltásokban még további 25 ezreitkövetik a KISZ harminchat központi szervezésű táborában. Csapadékmérleg Országszerte igen szeszélyes volt a júniusi csapadékeloszlás. mindent egybevetve azonban elegendő csapadék hullott ahhoz, hogy a kapásnövények növekedése meggyorsuljon. A gabonák szemtermése is kitelítődött. A júniusi csapadék a sokévi átlagnál nagyobb volt: az ország különböző vidékei között azonban eléggé nagy különbségek mutatkoznak a lehullott csapadék mennyiségét illetően. Helyenként 160—180 milliméter esőt kapott a talaj, máshol kevesebbet, 40—50 millimétert. Például Karcagon 183 millimétert mértek, s a közeli Túrkevén több mint 100 milliméterrel kevesebbet, mindössze 81 millimétert. A június végi határszemléken megállapították, hogy a talaj is azt mutatja: nem a Medárd késett meg ennyivel, hanem „menetrenden kívül" egészen más jellegű esőket kapott a talaj. Egy kézben a hazai kenderipar Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem újdonság, ha egy termékcsoport gyártása — az alapanyag előállításától egészen a készáru kibocsátásáig • A gyakorlat is igazolja záltuk helyzetünket, s a táa megállapítását? mogatás a volt rostosoknak — Több példát is említhe- inkább előnyt biztosít, de fcek. A pécsi kenderfonógyár- nem hozza hátrányba a konak igen jó az együttműkö- rábbi kenderes gyárak mun— egy gazdasági szervezet dése a ma már hozzátartozó kásáit. Lényegében garantált kezében van. A közbeiktatott telepekkel, a dunaföldvári- a korábbi évben nálunk elcégek általában az önös ér- val, a szekszárdival és a ért nyereségrészesedés, amedekek miatt, csak drágítják tolnanémedivel. A szegedi lyet kiterjesztettek a rostkia végtermék költségeit, bo- kenderfonógyárhoz tartozik a készítő volt üzemeinek dolnyolultabbá teszik a terme- szegvári, a vajháti és az gozóira is. Kettő évig prefelési mechanizmust. A hazai eperjesi telep. Nem szeret- renciát kapunk a nyereségkenderipar széttagoltságának ném előre megdicsérni a szint tartására. Célunk termegszüntetését célozta az az munkájukat, de azt tapasz- mészetesen az, hogy fokozaelhatározás, hogy 1973. ja- táljuk, hogy a szegedi gyár tosan növeljük eredményenuár elsejétől a Rostkikészí- már most olyan termelési lé- inket, hiszen három év múltő Vállalat beolvad a Ken- péseket indított el a szeg- va a preferencia megszűnik, derfonó és Szövőipari Válla- vári telepén, amelyre csak és nem szeretnénk a harmalatba, s így egy kézbe kerül később számítottunk. Július dik esztendőben visszaesni a a kenderfeldolgozás. Az ed- elején, tehát e napokban a nyereségrészesedés összegédi-g eltelt fél év valószínű szegvári üzemben bizonyos ben. Az elosztás módja difkevés ahhoz, hogy végleges előgyártási munkákat is el- ferenciált. A kiosztható öszértékelést adjunk, adjanak a végeznek, előfonást, sőt ott szeg felét ugyan bérarányonagyvállalat vezetői, de ah- fogják gyártani a lazább san minden üzem megkapja, hoz már elegendő, hogy vé- szerkezetű, a kábeleknél fel- negyven százalékát pedig az leményt mondjanak a kez- használásra kerülő kender- elért eredményektől függően fonalat. Az esztendő végéig osztjuk szét, tíz százalék ma300 tonnát készítenek, és rad egyéb címeken történő mind az NDK-ba szállítják, megkülönböztetésekre. Ez az 0 S az emberi kapcsolatok? — A szegedi kenderfonógyár ebben is példamutató. A gyári pártbizottság jó deti lépések tapasztalatairól. Marosi János, a KSZV vezérigazgató-helyettese is így kezdte mondanivalóját: — Különösen akkor kevés a fél esztendő egy vállalat életében, ha az összevonás indokai bonyolultabbak volalapvető koncepciónk, ennek megfelelően átdolgoztuk a negyedik ötéves tervidőszakra szóló terveinket is, • 1975-re már saját kasszánktak. Annyit azonban kije- kapcsolatot teremtett a fa- ra szeretnénk támaszkodni. lenthetek, hogy az alapkoncepció bevált, a szervezet kialakult, amely alkalmas egy országos nagyvállalat műlusi, illetve területi pártszervekkel, s fontosnak ítélik meg ezt a koordinációt. A mi elvünk az, hogy nem ködtetésére. A korábban és csupán dolgoztatni akarunk MTI Fotó — Tóth Béla felv. — KS VÍZTORONY AZ OLAJMEZÖN. A szegedi szénhidrogén-medencében, az algyői központi ipartelep szomszédságában 350 köbméteres vasbeton víztorony épült. Rendeltetése, hogy jó ivóvízzel lássál el elsősorban az olajmező szociális központját, amely egyebek között konyhát, éttermet, orvosi rendelőket, irodaházat, fürdőket foglal magában. ! hosszú ideje együttdolgozó i kenderfeldolgozó ipar olajoj zottan működött, s ebbe a j jól bevált szervezeti mechanizmusba kellett beépíteni a rostkikészítő eltérő szervezeti és irányítási metodikáját. 0 Mit ért az eltérésen? — Azt, hogy a rostkikészítőnél tipikusan a centrális vezetés uralkodott. Ezt a Gépesített postai kézbesítés Mórahalmon Tegnap, hétfőn reggel ün- nak vele, mint sajátjukkal, a menetrendszerű kézbesítés nepélyesen indították útjára Külön szólt arról, hogy a előnyeit, például azt, hogy a gépesített külterületi kéz- község vezetői az első perctől felvételt is elvégez a kézbebesítőket — Tóth G. János fogva támogatták a kézbesí- sítő. gépkocsivezetőt és Zombori tés korszerűsítését, nemcsak Az első nap a dűlőutakon elJánost. A mórahalmi posta- az elgondolás szakaszában, helyezett zöld színű levélszekhivatal előtt dr. Hódi István, hanem a megvalósítás során rények körül az érkézési időa Szegedi Postaigazgatóság is. Ezért köszönet jár a hely- pontban többen várakoztak, helyettes vezetője rövid be- belieknek. A község lakói közül sokan szédében méltatta ennek az A tanyai kézbesítést gyor- örömmel nyilatkoztak arról, eseménynek a jelentőségét, sabbá és biztoságosabbá te- hogy ezzel az új kézbesítési Mint mondotta: e község vő gépkocsizó külterületi pos- rendszerrel közelebb kerülkülterületén az elmúlt idők- tás első indításónál jelen volt . . -„h(r/ ham,rahh ben igen sok nehézséggel a község tanácselnöke Mu- teK a vllagnoz' namaraOD tudták csak ellátni a külte- rányi György, aki jelentős megkapják a híreket, levelerületi postai kézbesítést, mert változásnak mondotta ennek ket és más küldeményeket, ezt a nehéz foglalkozást sen- megvalósulását. A községi ki sem akarta vállalni. A párt csúcsvezetőség titkára, postaigazgatóság területén Oskó László pedig arról szómár bevált támpontrendsze- lott hogy mit jelent ez a rű kézbesítés bevezetését ha- rendszer a hírlapok terjesztározták el, ezzel egyetértett tésében, a politikai mozgósía község párt- és tanácsi ve- tásban, hiszen a helyben felzetése, és ez a megvalósítás adott leveleket másnap már során is megmutatkozott. Ki- kézbesíteni tudják ezután, fejezte reményét hogy a la- Mint megtudtuk, azért is kosság megértően fogadja jelentős a tanyai kézbesítés ezt az új rendszert, mely gépesítése Mórahalmon, mert sokkal biztonságosabb a ré- a nagyközség lakóinak 64 ginéi. Csaknem 700 ezer fo- százaléka külterületen, tarintjába került a támponto- nyán él. Gondos tanulmákon felszerelt levélszekré- nyozás után' jelölték ki annyek és a terepjáró gépkocsi nak a 35 támpontnak a hebeszerzése a postának. Ezzel lyét, ahol 280 levélszekrényt együtt viszont ugrásszerűen szereltek fel, egy-egy levélmegnőtt a szolgáltatás szín- szekrényben öt címzett kavonala, hiszen a gépkocsi pott fiókot. A levélszekrémenetrendszerűen járja vé- nyek nincsenek nagyon meszgig a kijelölt támpontokon szire a tanyáktól, így azok levő levélszekrényeket, me- megközelítése nem ütközik lyekben elhelyezik a külde- nehézségbe. Mivel a támponményeket. Amikor átadta a toknál a járat érkezésének községi hivatalvezetőnek, ideje és ott-tartózkodási időMakra Antalnénak ezt az új tartama fel van tüntetve, kézbesítési rendszert, akkor ezért a lakosság hamar megarra kérte őket, úgy bánja- szokhatja és kihasználhatja ebben az irányban haladunk és érzésem szerint nem is rosszul. 0 Az alapanyagot mégsem a vállalat állítja elő, hanem a mezőgazdasági üzemekben termelik. Milyen a kapcsolatuk a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal? — Való igaz, hogy a mea vidéken levő üzemeinkben, hanem korszerűsíteni is, a munka kultúráját kívánjuk magasabb szintre emelni. E törekvéseinkben nem nélkülözhetjük az emberek megértését, támogatását, a pártszervezetek és a tömeg- zőgazdaság adja a nyersszervezetek segítségét. anyagot, s ennek vannak 0 Mindenütt ilyen simán előnyei, de hátrányai is. A mennek az ügyek? mezőgazdasági termelés in— Ahol nagyobb volt a gadozóbb, mint az ipari felmetódust kellett átállítani, kezdeti bizonytalankodás, ott dolgozás. Érdekeltségi hulnagyobb önállóságot adni a most érlelődnek az együtt- lámzás tapasztalható. Az álhelyi vezetésnek és termé- működés jobb feltételei. Az ianrlj a minisztérium is másszetesen nagyobb felelőssé- üzemek vezetői megértik mas területet ösztönöz: most get elvárni tőlük. A gyárak lassan, hogy egy nagyválla- az anattenyésztés van somegkapták az éves tenniva- lat vagyunk, aktívabbá, ön- ron A kendertermelés kilóikat, s azok megvalósításá- állóbbá kell tenniük veze- es;k az érdeklődési körből, ban nagy önállósággal ren- tési stílusukat. Sehol sincs csináljuk, ahogyan tudjuk. már komolyabb kritizálni- Fel keiiett emelnünk a kenvaló. Elegendő, ha az első félévi eredményeket említem: mi azt szabtuk meg feladatként, hogy minden területen tegyenek eleget a tervben meghatározott cédelkeznek. A rostkikészítő korábbi telepei valamelyik feldolgozó egységhez tartoznak, így lényegében saját maga állítja elő alapanyagát is a gyár. 0 A régi nézeteltérések eltűntek-e? — Eltűnőben vannak. Korábban állandó vita kerekedett az anyag minősítéséről, A rostkikészítő azt állította, hogy a kenderszál A-minősítésű, a feldolgozó kenderfonógyár viszont csak B-osztályúnak értékelte. Most, hogy egy szervezetbe tartozunk, rövidre lett zárva a technológiai sor, s a belső automatizmusok szabályozzák a folyamatokat. derkóró beváltási árát, hogy a termelési kedvet megtartsák a gazdaságok. Erre az esztendőre a vállalatnak több mint 20 millió forintjába került az átvételi árak Exportcikk a sóvirág Évtizedek óta Európa-szer- gedi felvásárló telepe, 5 hold te jó hírnévnek örvendenek kiterjedésű területről. A lea szegedi, Szeged környéki szerződött termelők huszonszáraz virágok. A megyében öten vannak A talajok , jelenleg szorvanyosan alig • \ • tíz holdnyi területen termesz- változatosak, megtalalhatok tenek ilyen száraz virág faj- a békés-csanádi löszháttól, a tákat, amelyek közül legdi- Tisza—Maros folyami öntésvatosabb a fehér sóvirág, talajig, illetve a Duna—Tisza Nagyrészt Újszegeden és közi enyhén meszes homokig. Szőregen. a Maros szögben Az idei első exportszállíttermesztik a tatár sóvirágot, mányt május 19-én a szegedi de már próbálkoztak vele Tisza-pályaudvarról indítotDeszken, Magyarcsanádon, ták útnak, Svájcba, sőt a domaszéki és szatymazi Újszegedről a száraz viráhomoktalajokon is, jó ered- gok jelentős része az NSZKménnyel. ba kerül, igen jó vásárló még Az idén összesen 115 má- Olaszország Ausztria, újabzsa staticét kötött le a ban Belgium és Hollandia is. Csongrád megyei Mezőgazda- Becslések szerint az idén sági Termékértékesítő Szövet, igen jó terméseredmény mukezeti Közös Vállalat újsze- tatkozik száraz virágokból. lóknak. Ez sikeres volt min- felemelése, jövőre 36 millió den gyárunkban, a vertikum lesz ez a kjadás, mivel naminden lépcsőjében teljesí- gyobb területen vetnek kentették a félévi tervet, vala- dert. Mi szorgalmazzuk azt melyest javult a termele- is hogy a mezőgazdasági kenység és a hatékonyság. üzemekben korszerűsítsék a 0 Általános tapasztalat, termelést, új típusú kenderhogy a vállalatok osz- betakarító és préselőgépeket szevonásakor az erő- vásároljanak, sebb veszi át a diktá- 0 Mi a legfőbb gondjuk? lás jogát, s a gyengébb _ Az átszervezés kapcsán alkalmazkodik. Dc ezen 60 millió forint fejlesztési túl a dolgozókat köz- hitelre van szükségünk, vetlenül érintő jovedel- amelyhez nekünk is hozzá mi lehetőségek valtoza- kell tenni 30 mjHjót. Tizensa zavaró. E téren mi a hatról tízre csökkentjük a helyzet? rostkikészítő telepeink szá— Nem tagadom, vannak mát, de ezt csak úgy lehet meg nehézségek, de azok megoldani, ha korszerűsítjük természete nem kóros, mivel azt a tízet. A megígért hatmagától értetődő és velejá- vanmillió forint valahol a rója e nagy átszervezésnek. banki páncélszekrényekben A félévi értekelés is meg- fekszik, pedig a gépeket már erősítette, hogy kisebb gon- meg kellene rendelnünk. Így dokkal küzdünk az alap- elvesztettünk egy kerek eszanyag-gazdálkodás vonalán, tendőt, s ez minden vonatrezsinehezsegek is elofordul- kozásban hátráltat bennünket. 0 Summázva, mi a véleménye az eddigi munkáról? — Az átszervezés véleménak, s a készletgazdálkodásban is javítani kell a munkánkon. Arra irányul minden törekvésünk, hogy kéthárom év alatt átvegyük a gazdálkodásnak olyan rend- . , , , szerét és módszerét, amely nyem1/lfetrl"t volt: ,s korábban kialakult a Ken- megoldhatatlan nehézségeink nincsenek. Minden ido es pénz kérdése csupán. Az inkorszerűsítésére fegrált hazai kenderipar életkepes, s realizalni tudjuk elképzeléseinket, amely beleillik a könnyűipar tizenöt éves távlati koncepciójába. derfonó és Szövőipari Vállalat berkeiben. A belső mechanizmus alkalmat adott az összevonás. Mi a gyáraknak meghatározott tervteljesítéshez hat főbb mutatót adunk. Megjegyzem, hogy ez az alapja a gyárak közötti -munkaversenynek is, melyet rendszeresen értékelünk. Ami a dolgozók kereseti, jövedelmi helyzetét illeti, senki sem károsodott az összevonás miatt. A nyereségrészesedésben sközponti segítséggel stabiliA hazai textilipar átlagos színvonalán működhet ez az ipari ágazat, de még egyszer megemlítem, hogy ehhez és a jobb hatékonyság biztosításához feltétlenül szükség van legalább kilencvenmillió forintra. Gazdagh István I