Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜUUS 19. I Savanya József, a zenész Savanya József fiatalember, 36 éves. Tapossa a bicikli pedálját. Mérges. Ismerőst talál a kövesúton, megáll, kezelnek, szót váltanak, azon jnelegében megemlíti a kudarcát, az elmaradt tapasztást A Szécsi-kanyarban, a Kónyáné házát akarta tapasztani, de nincsen polyva. Potyára tette meg az utat. Pünkösd másnapján. Kapa, kasza, kölcsön iga — Nem számít az, más is dolgozik, igaz-e? Anélkül meglenni, olyan nincsen — mondja, és invitál a tanyába. A mórahalmi tanya takaros. tisztára meszelve, előtte terjedelmes eperfákkal, réttel, kipányvázva tehén, üszóborjú. Fiúgyerek ténfereg az udvaron. Az asszony — várandós —, leteszi kezéből a műraffiából készülő táskát, és szótlanul figyel bennünket Beljebb kerülünk. Mozaiklapokból kirakva az előszoba, konyha, szoba, falvédők, bekeretezett fényképek, tisztes bútorok, virág a vtaszosvászonnal letakart asztalon. Savanya József az újságot félrelöki az asztalról, és már adja is életét — Ritkán érek az olvasáshoz, de csak pártoljuk, ugye, sőt meg van íratva, nemhogy csak vesszük. Ezt a házat örököltem, de nem ám így. Rossz állapotban volt, és négy hód földdel, ebből meg lehet élni. én úgy gondolnám. Hat-hét évig jártam a azakszövetkezetbe, dologra, de nekem lekötött munkahely nem felel meg, mert ugye van egy kis Jószág ls, négy malac, a .szívem ls cifra, most meg állapotos az asszony, tán még lesz egy gyerek. Nem megyek el állásba, és akkor nincs semmi szólás. Savanya József gazdálkodású kínlódás. Kapa. kasza, és kölcsön kéri az igát. Cserébe dolgozik. Vet 1800 négyszögölön kukoricát, 200 négyszögölön krumplit, 1400 négyszögölön rozsot, búzát. Virul a szőlő is 200 négyszögölön, a többi terület •emlyék. legelő. Nem termel ptaera. a konjunkturális növények; paprika, paradicsom, őszibarack hiányoznak. A föld bevétele pénzben mérve összesen három hízó év végén. Kis munka, kis reménység Kétkerekű háztáji kocsi áll az ólnál. Termelési eszköz. Savanya József befogja magát, és furikázza a termést a tanyájába. A földjei sülősek, olykor besikerül az esztendő, silányan van az áldás, néhány fuvar a tolókocsin, és nézhet az istenadta. — A tejet elvigyük a csarnokba, a múlt hónapban 660 forintot adtak azért Ahun valamit adnak, oda csak elmegy az ember, még napszámba is. Helyt kell ott állni. A Kónya-tanyánál másodszor jártam, csak betapasztom, de polyva nélkül? Nem is megyek utána. Most portás lehetne Fakult, kék overáll, barna svájcisapka, fekete haj, barna arc, nemes orr, ezüstfogak, a napszámoskodó ember külső jegyei. Barna gumicipő, viharkabát. Szatyor a bicikli kormányán. Benne simító, a saját gyártmányú hógll, meg ennivaló. Tegnapi maradék, kalács, kolbász, kenyér. A vasárnap morzsái. Felemeli kikímélt kezével a simítót. — Túrós lepényből elég volna ekkora. Nézem a berendezést. Hegedűtök, trombita. Savanya József zenész ls, tanyasi — Dankó Pista. ' — Földműves vagyok én, csak szívességből elmulattatom még a lakodalmi népeket is. Ki mit szán érte, annyit fogadok el. Nincsen szabott kóta. Unokatestvérem tanítgatott még a gyerekkorban, csak maradt valami rajtam. öreg nótákat tudok, elhív, aki meg van szorulva, névnapra, lakodalomra. Ugyan válogatnak a mostani népek, a pénzt meg dehogy dobálják. Hegedű, dob, duda. harmonika is van, csak azon nemigen tudok. A tütüt megiszom, ember szokta azt meginni, csak abból élünk, Jobb a zenélés is tüle. Előszedi a hegedűt, szájába kerekre vágott filmet; tesz és játszik, élesen, rl-~ koltozva fújja a dallamot. Inkább elszomorodom, nem tam oda senkit. Magam bajlódtam. Irtó rengetegbe került, a portát 17 ezer forintért mérték, betongerendák, téglák, ajtók, erre már jócskán költöttünk, és még fel is kék építeni két éven belül. Apródonként jutok előbbre. Nincs ma már szegény. Aki dolgozik, ki tud öltözködni, kosztja van, itóka, még napszámban is bőven mérnek, vad szegényt nem ismerek. Kikalkulálhatja magának a dolgot, ki ahogy megbecsüli a pénzt, úgy veszi hasznát, mink is elülnénk, ha szórnánk a világba. Savanya József most portás lehetne. SZTK, nyugdíj, csillan a szeme, amikor hallja az ajánlatot, éppen hozzá pászolna a hivatal, de nem lehetséges. Veszélyeztetett terhességű az asszony. Ősszel a pincegazdaságnál húzott ki két és fél hónapot Andrásnapig. Havonta 1500 forintért. Aki megfogott egy liter bort is, annak nem köszöntek másodszor. Hol van már a gyerekkor? Szól a szomorú nóta. Savanya József értelmes arca elborul, legszívesebben dalolná a szöveget, érzéseit érthetőbben teregetné. Hol van már a gyerekkor? Amikor fából mesterkedett egy hegedűt, játéknuk, boldogságnak. A muzsika neki többet ér akárminél. És a muzsika okosan vezeti. Betegen is több lett tegnapi sorstársainál; az elboruló napszámosoknál, És még mindig fiatal. Sz. Lukács Imre A tudomány és technika művészei A meseköltő fia Egy hetvenhét éves feltalálóhoz jöttünk vendégségbe, a Kisfaludy Társaság tagjának, Sebők Zsigmond meseköltőnek, a Dörmögő Dömötör-mesék írójának fiához, Sebők Andorhoz. Egy óriási íróasztal uralja a szobát, ennél ülve tölti legtöbb idejét vendéglátónk. Tizennyolc éve nyugdíjas. Mosolyogva mondja, milyen jól gazdálkodik a felesége: 1661 forint a nyugdíja, mégis van autójuk. sofőrrel, öröklakásuk és balatoni telkük. „Ez aztán a művészet!" — kiáltunk felSebők Andor így folytatja: — Én nemcsak író-újságíró családból származom, hanem színészfamíliából is: anyai ágról rokonom volt Rákosi Szidi. Azelőtt a családban nemigen voltak mérnökök, viszont az unokaöcsémet, Galgóczy Béla vegyészmérnököt igazi feltalálóként ismerték, víztisztító találmányát a világ szinte valamennyi országa elfogadta és megvásárolta. Négy kisgyermek maradt utána, találmányai biztosították, hogy anyagi gondokkal nem küszködik az apa nélkül maradt család. Sebők Andor még a múlt azázadban, 1896-ban született. az első világháborút már végigharcolta, mégsem néz ki hatvanévesnél többnek. Mi teszi ezt — a szellemi frisseség? Mindenesetre valószínű, hogy 6 az ország egyik legidősebb feltalálója. Most is új találmányon töri a fejét. Hogy min. azt nem hajlandó elárulni, azt azonban már tudja, hogy jó nyomon jár, újabb szerkezet kapja majd a „Sebők-féle" előnevet. Egész életében kutató, cselekvő. kíváncsi ember volt. Röviddel egyetemi diplomája kézhezvétele után ő hozta létre a speciális, szakmai logarléceket, például a röntgendózisok kiszámítására és a központi csővezetékek számításaihoz használatosakat. Talán az örökös kíváncsiságnak köszönhető, hogy ma. hetvenhét évesen is Jókedéllyel, tréfás kedvvel bír. A kutató kíváncsiság teszi azt ls, hogy gondtalan öregkort él. Ki gondolná, hogy találmányai olyan szerkezetek, amelyeket már az egyiptomlak „feltaláltak", illetve használtak. Ebben is lehet újat hozni? Vízátemelésre szolgáló berendezéseket szerkesztett Sebők Andor. Egy prospektust ad a kezünkbe. Ez áll benne: „önszívó vízátemelő berendezéiön meg a kedvem. Felesége kezében gyarapodik a műraffiából készülő táska. VllF így elemi Értesítjük 8-egod és Környéke Iskosssaat, hogy TELEVÍZIÓ — nriTOfiF.P liölciönöahetA se Iparrikk KiUrsflruó éh HzolgálUtó V*llalst szegedi boltjában. MIKSZÁTH K. u. 11. Nyitva: mindennap 7—17.30 őréig. Telefon: H-QBS. lany, fehérre festett ajtók, beosztó napok eredménye. Elmúlt a vályogvetés Ideje ls. — Én gyárosa voltam a vályognak régen. vetettem még magamnak is. Nemigen kapós már, téglából épülnek a paloták. Telket sikerítettem a faluban, az alap téglából készen van, nem hívVizsgálat előtt A KPM AutófelUgyeletének gépjárművlzsgáló állomása Budapesten, a III. kerületi Mozaik utcában működik. Ide rendelik be a gépjárműveket a háromévenkénti kötelező műszaki vizagára. Az Autófelügyelet vizsgálóállomásán naponta 360 személy- és tehergépkocsit, valamint motorkerékpárt ellenőriznek. sek. A berendezéseket a 153 279 lajstromszámú szabadalom védi. Tulajdonos: Sebők Andor okleveles gépészmérnök, Budapest. XII.. Kis János altábornagy utca 48/B. Az ÉM Építőipari Főigazgatósága a Sebők-féle szívótartályok gyártására engedélyt adott, amely berendezés találmány tárgyát képezi. A megrendelőnek a feltalálóval megvalósítási szerződést kell kötni." Aztán a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását olvashatjuk: „A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a találmány eredeti, alkalmazása beruházási és üzemeltetési megtakarítást jelent." A találmány évente legalább 1 millió forint hasznot hoz az országnak. — Van, akinek sok szabadalma van — mondja Sebők Andor. — Nekem csak kettő. Ez a két szabadalom azonban olyan, hogy noha nincs semmiféle „szocialista összeköttetésem", mégis bevezetésre került. Eddig 113 berendezésre kötöttek velem szerződést, de bizonyára Jó néhány ezer van már belőle az országban. Tehát szűkség van rá. A második szabadalom az elsőnek tökéletesített változata. Az elsőt 1957-ben, a másodlkat 1065-ben lajstromozták. Az utóbbi a jobb. Mégis az elsőből szereinek fel többet. — Mert a vállalatok kon* zervatívak — mondja a feltaláló. — Az emberek lusták, nem szeretnek gondolkozni. Hiába írnak önök akármennyit — mutat ránk ujjal Sebők Andor — ezen nem tudnak változtatni. A bevált régit alkalmazzák, pedig az újabb jobb! íróasztalén dossziék egymás tetején, hatalmas halomban. Ilyen papírral telezsúfolt íróasztal legfeljebb íróembereknél látható, nem egy gépészmérnöknél. Sebők Andor azonban nem is tartja magát gépészmérnöknek. — Edisonnak sem volt diplomája — jelenti ki. — Diploma nem kell. Felesleges valami. Az számít, kl mit tud, mit tapasztalt, ml a logikája, van-e Jó ösztöne. A költő miért költő? ö is caak egy rostélyost eszik meg napjában I Én még szakirodalmat sem tartok Itthon. Még a műszaki könyvtárba ls ritkán Jérok. Biztos az idegrendszerben, az agyvelőben van valami, ott a rejtély kulcsa, miért tudok én feltalálni, miért nem az, aki folyton a szakirodalmat bújja... Gulay István Újból kapható KD 160 terménydaráló ára: 2660 Ft Vasműszaki Szaküzlet Sótídorfclya, Tel.: 34 Tóth Béla: Céhmesteri irományok 43. Sietni tudó korszak volt ez. október végén 10 mázsa vajat köpült a gyár. Csak éppen nein dudált, nem gőzre járt. Másnap délelőtt ragyogóan sütött a nap. A tegnapi fülázások elködlöttek, akar a rossz álmok, s alkalmas az idő a tömegelésre. Mér kora reggel híre járt, hogy Kossuth első szegedi útja ulkulméval pedig szabadon engedi a várba 1831-tól bezárt észak-olaszorszngi karbonárikat. Mi a bezárás esztendejét javában Bécsben éltük, tán nem is örömök nélkül. Mint előző céhkönyvember írtam, akkor dolgoztunk Hope és Sniirit legelőkelőbb bátorszalnnlának, s csak fél füllel hallhattunk hazn. s oda, Észak-Olaszországban, ahol a3t-es fölkelést, a pármaiakat, modenalakat leverték, részeseit Magyarországba börtönözték. Ezek a bécsiek napilapjaiban örömhírként talalódtak, hogy a polgárban föl ne böffenjen a mindennapi húsleves, attól való féltében, boav majd nem bánik elég kemény kézzel a királvi hatalom a lázongókkal. Ha most hirtelen megszorítanának, talán meg tudnám mondani gyalupadomra tett papírjaimnak. hogy miképp is váltunk mi. iparos legények, gyárlak és kisműhelyiek a politikai történésekre érzékenyekké. Több herbergben elmondott gyújtó hangulatú beszélgetés érzékenyített bennünket büszkének lenni hazánkra, szakmánkra. elszomorodni rokonaink, közelállóink rozoga állapotjain. Nem egészen Dobsa Lajos módján Járt ugyan az eszünk kereke, a szánk csuklóspántia. Dobsa színészi pózokkal kísérve vágott ki olyan dikciókat, dobbantva, patetikusan szétcsapva kezeit, amit mi, iparosok, bár rokonoztak, elgondolásaink az övével, mi csiszllkek, félig nyitott szeműek, párizsi utakra vágyakozók, világ asztalos iparának befogadására kitárulkozók, politúros kezűek, mi ezt el se mertük nyikkantani az eszünkben. Magamról mondom: nekem az, hogy haza, amit Dobsa nagybetűvel mondott, s nagy forróságú szavakkal, elismerem, de nékem nem ott volt kottaszöge a szónak. Valahol anyám szoknyája alsó szegélyénél kezdődött, apám gorombaságán, férfias keménységén, a dologra tanítás kedvességein ót, az odafigyelés és megcsináló.* örömeinek vegyülékében, a Tisza-partnak, a reggeleknek és estéknek, az evéseknek és éhezéseknek. a pofonvágósoknak, tücsökszavaknak, a megfürdéseknek, elszaladásoknak, vtsszatalálásoknak, lányok utáni leselkedéseknek az ízeiben lakott. Az irósodó akác és tarlóvlrágok mézeiben lakott annyi íz, ami megfelelt annak a szónak: hazám! Szégyelltük, hogy Magyarország börtöne más nemzetek gyerekeinek, Tán amikor ezeket az én elettitkaimat tartalmazó céhkönyveket csak előássák, tán akkor ragyog a haza. korábban megkívánt igazi fényeiben, glóriáiban? Az olaszok pedig szennyes szürke vitorlavászon gúnyában ötvenszer tíz sorban álltak, mint a kendert fésülő héhéjszög, olyan rezdületlenül. Kossuthra várván. Mivel előzőleg jelentették az osztrák várparancsnoknak, hogy a Honvédelmi Bizottmány elnöke pedig minden huzavona nélkül elszabadítja az ötszáz olasz karbonárikat, kik között az utcai énekestől és csepűrágóktól, szakmájukra nézve találtattak cremonai hegedűkészítők éppúgy mint maga az egykor való modenai püspök és pék, cukrász, játékkészítő, harangöntő, karvezető kántor, templomi énekes, szőnyegszövő, szénégető, márványfaragó, oltáraranyozó, útburkoló. gombkötő paszományos. fuvaros. lótenyésztő, birkapásztor, hentes, gyertyaöntő, teknővájó, szitakötő, pincemester pohárnok, szállodai londiner, Idegenvezető, papnövendék, utcaseprő, hajós boeman, azaz födélzetmester, egyenruhaszabó, csizmadia, orgonakészítő asztalos, templomüvegező, aranyműves, kardcslszór és puskaműves, sarkantyúkészitő. tetőzslndelyező, mézeskalácsos, halász, vendégfogadós, nyerges, ágyúmester, erdész és mudarász. kútásó, temetőcsősz, községi slntér. katonai hóhér, toll- és bőrkereskedő, utcai írnok, apátsági számtartó, magánzó, földbérlö, házaló-kereskedő, lovas-postás, bádogos, ónműves, csöngő- és ko. lompcslnáló. tűzzománcozó, könytáros a módénál egyetemen, szögcsináló, vándorló nyomdász, orvossegéd, azaz chlrurgus, tyúkszemvágó és gőzfürdői masszírozó, patkoló kovács, tábort szerpap, csillagász és kalnedériumcsináló, táncés illemtanár. szépitőszerkészítő és oatikus. bordélyházi portás, mühtkato*. tükörkészítő. bognár és hintógvártó, piaci kikiáltó, hivatalszolga, bolti eladó, kályharakó. kenyérsütögető, bundacsináló szűcs, selyemszövő és süveges. (Folytatjuk.)