Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜLIUS ». Nyakamon vittem a bunkerbe Ismerősként üdvözli a ka­pusokat. Agárdy Gáborral összeölelkeznek, vállon vere­geti a színpadmestert, leke­zel minden ismerőssel, min­denkihez van egykét szava. Pór perc türelmemet kéri, míg ellenőrzi a „járásokat". Közben Agárdy Gábor me­sélt, hogy rengetegszer vélt az előadás közben maszkot, szinte tépik róla az egyik bajuszt, ragasztják a másik szakállt, pillanatok alatt zajlik a ruhacsere. Jön vlsz­sza, mosolyog, ótölel — elő­ször lót életében — s a for­róságot gőzölgő térről az öl­töző hűvösébe invitál. Fel­próbálja az újonnan készült jelmez fejfedőjét. Igazgatja, dicséri. Cigarettára gyújt — „Tessék kérdezni" — moso­lyog, Sinkovits Imre Kos­suth-díjas színművész. Leg­utóbbi színházi feladatairól, szerepélményeiről kérde­zem: — Az elmúlt szezon két új szerepet hozott számom­ra. Csiky Gergely Mukányl­jának címszerepét és Illyés Gyula Testvérek című két­szereplős drámájában Dózsa György figuráját játszottam. Szerettem a maga nemében Mukányi vígjátéki figuráját, ezt a hús-vér embert, Is szerettem a pormentes, de­rűs, mai előadást. György fi­gurája Illyés drámájában viszont életem egyik leg­szebb szerepe. Nem törté­nelmi dráma Illyés müve, hanem napjaink valóság­drámája. Tértől és időtől függetlenül kétféle élet­szemléletet ütköztet. György es Gergely drámája lehető­aég az írónak, hogy elmúlt századokat, éveket és nap­jainkat ültesse a vallató­székbe. Ezt a szerepet éle­tem legnagyobb alakításai közé sorolom. Közhely már, hogy Sinko­vits Imre sokarcú művész, sokoldalú ember. Láthattuk kabaréban, énekelni is hall­hattuk már, formált meg történelmi figurákat, bújt napjaink típusainak bőrébe. Mely szerepeket érzi legin­kább közelállónak önmagá­hoz? — A színész szómára leg­fontosabb alapkövetelmény, hogy a megformálásra ke­rülő szerepével légyen kö­zölnivalója. Sajnos, ennek a követelménynek nem min­dig tud eleget tenni az em­ber. A sokoldalúság ritka adomány, ám sok hátulütője van. Ügy érzem azonban, most mór elérkezett a szi­gorúbb válogatás ideje szá­momra. Szerepeim közül szinte az önmagam gondo­lataival szólok Csák, Dózsa György és Mózes figurájá­ban. Kérem, mondjon néhány szót Madách Mózeséről. — Szeretném a titkát megfejteni annak, hogyan lehetséges, hogy a Madách által 1881-ben megírt Mózes csak napjainkban vált játsz­ható, sikeres darabbá. Az akadémia drámabíráló bi­zottsága azzal utasította el, hogy „mi öntől hazafias művet várunk". Az 1960-as évekig alig néhányszor ke­rült színre, akkor a veszpré­miek mutatták be, közel negyven alkalommal. A mi Mózesünk a 300. előadás felé tart. Hol hát a titok? A Keresztury-átdolgozás lenne a „ludas", vagy a nézők vál­tak érzékenyebbé Madách gondolataira, esetleg nap­jaink problémái változtatták meg a darab akusztikáját?! Egy biztos: Madách nem bibliai történetet jelenít meg, hanem saját népe-nemzete fölötti aggodalmát írta meg. Téves az az elképzelés, hogy ez a darab egyszereplős mű. Két főszereplője van: a nép és Mózes, a tömeg és az egyéniség. A mostani szege­di előadás tartalmilag ugyan­az, mint a budapesti, for­mailag alkalmazkodik a tér sajátosságaihoz. A kőszín­házban a gondolatok közve­títése intimebb, egyszerűbb, itt rusztlkusabb eszközökre és látványosabb megoldá­sokra van szükség. Ebben a darabban együtt játszik testvéröccsével, Sin­kó Lászlóval. Hogyan fejlő­dött, alakult e különös test­véri, művészi, munkatársi kapcsolat kettőjük között? — Sokan azt hiszik, az öcsém színészi pályáját én tapostam ki. Pedig Laci tő­lem függetlenül végezte el a színművészeti főiskolát, vidékre szerződött, majd Budapestre jött, s egy szín­házhoz kerültünk. Mindket­ten attól tartottunk, zavar­juk majd a másikat. A ter­mészetes örömön túl a test­véri kapcsolatnak, ezt a kü­lönös tartalmát régen, a bombázások idején éreztem. A 12 évvel fiatalabb öcsé­met, emlékszem, a bombá­zások alkalmával én vettem a nyakamba, vittem le a bunkerbe, míg édesanyám kisebbik testvérünket cipel­te. Az akkor érzett fivéri kapcsolat tért vissza, amikor egy színházhoz kerültünk, de már felnőtt módon, más viszonyok között, A különb­ség természetesen feloldó­dott. Jókat szoktunk beszél­getni, érzékenykedés és hiúság nélkül. Néha jól ki­osztjuk egymást. A felesé­gemmel és a testvéremmel a legszigorúbb kritikusai va­gyunk egymásnak. Persze, tudunk ám gratulálni is egymásnak, örülni is egymás sikerének. De nagyon ám ... Tandi Lajos a vizsgámra el tisztériával betölteni a já­tékteret, velük együtt dolgoz­ni, a jó ügyet szolgáló kol­lektív munka kellemes, fel­emelő érzését adja az em­bernek. Sinkó László sokat foglal­koztatott színész — és sokol­dalú színész. Tévé-, rádió-, film-, szinkronszerepek ka­cérkodnak a színházi ember szabad idejével, amiből így egyre kevesebb marad. — Pedig a pihenés nélkü­lözhetetlen, ezt a nyarat sem uzeretném kihagyni a bolgár tengerpart nélkül. Ami a foglalkoztatottságot illeti, szelektálnom kell, mert szá­momra legfontosabb a szín­ház. Ha tíz ember is ül a Az estét sem kímélő ká- nézőtéren, kötelességemnek nikulában egy pohár hűsitő érzem a maximumot adni. ital is elég volt ahhoz, hogy Ugyanakkor hasznos, ha a a bemutatkozás formai sab- színész rokon területeken is Ionjait kötetlen beszélgetés- próbára teszi képességeit, hi­ben oldjuk fel. Szervusz — szek a tévé, a film, a rádió, kínált pertut Sinkó László, a színház egymásra hatósó­s aztán alaposan zavarba ban, mert különleges fel­jöttünk, melyikünk az Idő- adataikkal a mesterség más­sebb. A művészek életkorát más elemeit erősítik, hajlamos az ember népsze- Nincsenek kedvenc szere­rűségük alapján fölbecsülni, pei mindig az aktuális a A mai program A Képcsarnok Kárász ut­cai bemutatótermében ma, csütörtökön délután 5 óra­kor nyílik a Művészet az ott­honban című kiállítás. A kü­lönböző modern bútorokat, szőnyegeket, festményeket és egyéb lakberendezési tárgya­kat bemutató kiállítást Sze­keres Mihály belsőépítész, iparművész nyitja meg. A megnyitó műsorában közre­működik Sinkó László Já­szai-díjas színművész, a Bu­dapesti Nemzeti Színház tag­ja. A bemutatót augusztus 18­ig lehet megtekinteni, hét­köznap fél 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. Nagy az érdeklődés Tegnap délelőtt, péztárnyi- 67 ezer jegy talált gazdara. táskor, valósággal megrohan­ták az érdeklődők a szabad­téri játékok Kárász utcai jegyirodáját. Tóth István, az iroda ve­zetője kérésünkre elmondta, hogy naponta átlagban 20 ezer forint jegyforgalmat bo­A János vitézre már nem kapható belépő, egyetlen elő­adásra sem, a Porgyra is ke­vés. a Mózes három előadá­sára több mint tízezer je­gyet adtak el. az ukrán táncegyüttes két fellépésére pedig közel 7 ezret. A He­Egy kis hűsítő s ha ez a támpont; Sinkó eeízga maTabb Azért szive- W™*™* le. de h«fön pél- gyen-volgyon lakodalom László, a Jászai-díjas szín- 8en f ahS mondja nost dáu' 35 ezret árultak' Nem szombati. *á!a?,J®re:, "iár művész valóban népszerű. talgikuJm - emléksziké- emlékszík arra- ho«y hason10 fégota nincs belépő,uk. sfo­Mégis fiatal. Pécsi Ildikóval, ^ Babel uéhad^regé- helyzel ^fordult volna ko- kozodik az érdeklődb e Győry Franciskával, Végvári tévé£ere*reÍz uSS. * ^"Udia St** ^ndegjatéka Tamással, Cs. Németh Lajos- debreceni Sirály-élőadás Tri- teljesítették a tervet, eddig iránt is. sal, Falvay Klárával végzett i já jázonra. a egy évfolyamon a főiskolán, gonnjara va8y jazonra- a s ami a látszatban csalóka, Medeiából. Végezetül bátyja­Sinkó László ősz tincsei; a ról, Sinkovits Imréről fag­tójékozatlan fényképész akár gattam­negatívnak is hihetné fotó- — A mi testvéri és színé­jat. — Amikor megkaptam Jo- szi kapcsolatunk szemérmes zsué szerepét a Mózesben, és kollegális, maga egy nagy egy esztendeje voltam a sztori. Keveset beszélünk, il­Nemzetiben. Azóta hat év jetve ritkán, de akkor sokat, telt el, s számomra csupán „ ... .. , , iósolia annyi változott, hogv közben valaK1 nz eve 1Ry 30s°lja parókát kellett csináltatni, me8 pályámat, aligha hiszem annyira kifehéredett a ha­jam. Munkájáról, szerepeiről nem vezet statisztikát. Arra azonban pontosan emlékszik, hogy 1961—62-ben már itt volt a szabadtéri színpadon, a Major rendezte Tragédiá­ban statisztált mint friss dip­lomás. ' — Akkor jártam először Szegeden, s nagyon jól érez­tem magam, Különösen a el. Főiskolás koromban Imre bátyám művészete mint mér­ce állt előttem, néha nyo­masztóan, valamiképpen mégis serkentően. Akkor csak vizsgaelőadásomra jött el, ott látott, ott hallott elő­ször színpadon. Aztán újabb négy esztendő múltán, mi­kor egy társulatba kerül­, , . , .. tünk, kezdtük igazán megis­város hangulata fogott meg, , hirtelenében csak Debrecen- merm egymást. Senkinek hez tudnám hasonlítani, ah- sem kívánhatnék nagyobb hoz a városhoz, ahol elkez- örömet, teljesebb boldogsá­dődött színészi Pályám, s got. ÚRy érz mellette ahonnan nősültem. Kell meg , , . bizonyíték a szimpátiámról? megtalaltam a magam helyet Az idei Játékokon kettős anélkül> hogy bármi is za­szerepben látjuk: a Mózes várná munkánkat. Köszönöm premierjének másnapján az alkalmat, hogy beszélhet­közreműködlk a néptáncfesz- tem rdla tivál gálaestjén is. — Rendkívül érdekes és vonzó vállalkozás a Lakoda­lom. Táncaiban, a különböző népviseletű emberekben szinte az európai kultúra, folklór vonul végig a nézők előtt, olyan produkciókban, mely valósággal kiált az ilyen hatalmas színpad után. Érzésem szerint a Mózes sem Nikolényi István , Aea 8. Sándor felvételei Élénk a forgalom, a vendéglátás a Dóm téren, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat pavilonjában, már a játé­kok megkezdése előtt is. A rekkenő hőség megállítja a já­rókelőket a pavilon előtt, s a friss hideg sör szinte mo­solyog a vendégre Koreogiáfiai verseny A néptáncfesztivál tegnap vetlenebb, cselekményes vagy délután megtartott koreog- elvontabb, szimfonikus tánc­ráfiai versenyének anyaga: kompozíciók kerültek szín­12 olyan tánckompozíció, padra. A verseny célja, hogy kevésbé alkalmas Ide, min- amelyek irodalmi igénnyel — a nemzeti folklórklnca ele­denekelőtt azért, mert az megfogalmazott gondolato- mejt jg felhasználó — Ú1 előadás, Marton Endre ren- kat, emberi érzelmeket, han- ... ,. . _ .. ,, dezése vizuálisan is képes gulatokat a tánc formanyel- sz'"Padi művek megalkoté­megjelenítenl a mű gondola- vén közvetítenek. A feldől- sára ösztönözze a koreográ­tiságát. Sikerült kellő sta- gozott témáktól függően köz- tusokat. Ma. csütörtök este tartják a Dóm téri színpadon a Hegyen-völgyön lakodalom főpróbáját. A Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesz­tivál gálaestjének rendező­koreográfusa Nóvák Ferenc, díszlettervezője Székely László, karmestere Daróczi Bárdos Tamás lesz. Bemu­tató: szombaton este 8 óra­kor, .. 011111 JOZSCf íelvetele A szakmai közönség előtt először a román együttes mutatott be történelmi tár­gyú verseny müvet, majd a lengyel csoport, a Meghalt Matyi című humoros népi játékot. A csehszlovákiai lm­rlch Mészáros koreográfiá­ja egy falu lakói és a ci­gányság közötti kapcsolatok­ról beszélt a tánc formanyel­vén. Állják a verbunkot címmel Hubay Győző művét a tatabányai. Borlói—Ga­lambos: Jártatós című kom­pozícióját a miskolci együt­tes mutatta be. A csepeliek a Látogatás, a szovjet együt­tes a Fűzfácska. a zalaiak a Sosem volt cigányország cí­mű müveket vitték színpad­ra. A Bartók-együttes ere­deti magyar táncelemekből Nagy László verseire kom­ponált művet mutatott be. Tímár Sándor alkotását. Györgyfalvay Kataljn Kain és Abel című műve a Vasas­együttes versenyszáma volt, a Kirov-együttes a bolgár államalapítás történetét fel­dolgozó müvei mutatott be. A versenyt A Varda folyó mentén című kompozíció, a jugoszláv együttes bemutató­ja zárta.

Next

/
Thumbnails
Contents