Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK. 1973. JÜLIIJS 19. 3 Elbúcsúztatták llku Pált Családtagjai, barátai, egy- jai, állami, kulturális, mű- kormánya nevében dr. Ajtai kori harcostársai, az oktatás- vészeti, társadalmi életünk Miklós, a Minisztertanács elúgy. a kulturális élet mun- ismert személyiségei álltak nökhelyettese búcsúzott IIkásainak sokasága rótta le díszőrséget. Képviseltették ku Páltól, a Központi Bikegyeletét szerdán Budapes- magukat a művészeti szövet- zottság tagjától, a kormány ten, a Mező Imre úti teme- ségek, a Magyar Tudomá- művelődésügyi miniszterétől, tő munkásmozgalmi pante- nyos Akadémia és Budapest Munkatársainak, a Műveonjában az elhunyt llku Pál fővárosi tanácsa, s részt vett lődésügyi Minisztérium dolművelődésügyi miniszter ko- a gyászszertartáson a diplo- gozóinak gyászát Gosztonyi porsójánál. A fekete drapé- máciai képviseletek számos János miniszterhelyettes tolnával bevont, koszorúkkal vezetője és tagja. mácsolta. övezett ravatalnál párt- és A Magyar Szocialista Mun- A gyászszertartás az Inóllami vezetők, az Elnöki káspárt Központi Bizottsága, ternacionálé hangjaival ért Tanács, a tábornoki kar tag- és a Magyar Népköztársaság véget. Az első hidrész a Tisza fölött Algyőn Hálók, napsugárzás Gázcsőfektetés árok nélkül X A sima vezetékvégeket hegesztőgéppel olvasztják egybe Képernyőről ellenőrzik majd a szegedi olajmezőt „főnök". — Közel nyolcszáz darab anyás-csavarral kötjük össze az új tagot a régivel, s akkor engedi el a daru a szerkezetet. (Most mái' azt is tudjuk, hogy ez tegnap este húsz óra után, néhány perccel történt meg!) — Ideiglenesen a csavarok A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó párt- és kormányhatározatokkal kapcsolatban a hazai kőolajipar egyik legfontosabb ilyen feladatát valósítják meg a szegedi szénhidrogén-medencében: bevezetik a kőolaj- és a földgáztermelés számítógépekkel történő irányítását, ennek feltételeként pedig a termelési adatok összegyűjtésének telemetriai, vagyis távméréses rendszerét. Ez utóbbihoz tartozó feladatként megoldják az olajmező termelésének televíziós képernyőről történő ellenőrzését. Az új termelésirányítási rendszer előkészítését, bevezetését megkezdték. Teljes kialakítására a következő három évben több mint 250 millió forintot fordítanak. Ezt a világszínvonalon álló üzemszervezési módszert hazánk olajmezői közül elsőként a szegediben vezetik be. Elsősorban azért, mert jelenleg — kiterjedését és jelentőségét tekintve is — ez az ország legnagyobb szénhidrogén-medencéje. Egyszerűsíti, áttekinthetőbbé, s az egész termelést biztonságosabbá teszi a komputeres, illetve telemetriai rendszer bevezetése. A számítógépes termelésirányításra két tervet dolgoztak ki a Vira és Szeak „fedőnéven", két különböző termelési feladatra. Elsőként a „Vira"-program megvalósításához fogtak. Ez a vízvisszanyomási rendszer tökéletes megszervezésére vonatkozik. Lényege, hogy valamennyi vízvisszanyomó kútról, valamint a vízmű berendezéseiről külön-külön és együttesen, több száz műszer és 100 kilométernyi földkábel elhelyezésével egy központba továbbítanak jelzéseket, ahol elektronikus célszámítógép pillanatok alatt feldolgozza a befutó adatokat. Ezzel csaknem ezer mérési helyet ellenőrizhetnek egy helyről anélkül, hogy a helyszínre kellene kimenni. A Szeak elnevezésű másik komputeres irányítóközpontnak jelenleg a tervei készülnek. Ennek az olaj- és gáztermelés irányítása, illetve adatainak összegyűjtése és azonnali értékelése a feladata. A központnak külön épülete, külön számítógépe, illetve telemetriai rendszere lesz majd. Ennél az egyes olajkutak, tankállomások és külön a gázkutak, tankállomások és gázüzemek adatait gyűjtik össze több ezer speciális távjelző műszer, készülék segítségével és továbbítják a közös diszpécserközpontba. Elkészültük után a két rendszert összekapcsolják, hogy sok száz kút, üzem, üzemrész termelését óraműként összehangolják. (MTI) tartják a „hidat", majd jönnek a daru helyébe a szegecselők, a kompresszorral, a sűrített levegővel, s véglegesen összeáll a szerkezet. Aztán jönnek „a rozsdások", vagyis akik a rozsdamentesítő munkát végzik, majd a mázolok, akik megszépítik a hidat. Pontosan egy hét múlva emelik a szemközti oldalon a Vásárhely felőli parton, a testvér-szerkezetet. Csak legalább a tegnapihoz hasonló csendes idő legyen — mondják a hidászok — akkor, az idővel szemben is — ismét ők lesznek a győztesek! Legfeljebb újra önmagukat ismétlik, mint már annyiszor tették, ami azért nem mindenkor szégyen. Balogh György Gázcsövet, fektetnek a földbe, de nem kell árkot ásni; kell cserélni" a sok évtizedes öntöttvas-gázvezetéket, de nem feltétlenül szükséges azt felszedni. A DÉGÁZ új módszerrel, polietilén csöveket használ fel, úgynevezett béléscsőnek. Tegnap, szerdán a Hajnóczi utca és a Lenin körút kereszteződésénél az országban először alkalmazták, illetve mutatták be a szakembereknek a műanyag gázvezeték hegesztési eljárását. Szerelőárok ásásával két irányban 80— 100 méteres szakasz bélelhető műanyag csővel, a 15—20 méteres vezetékeket két ember könnyedén helyezi föld alá, s a kóbor áram sem veszélyezteti az elektromosságot nem vezető műanyagot. Az új eljárással bélelt gázcsövekhez a bekötésekhez is műanyag csövet alkalmaznak. Hegesztés előtt szorítóbilincset szerelnek a csövek végére A szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál különleges, napsugárzás elleni I védőhálók gyártásával köny- | nyítik a nagyüzemi kertészetek kánikula elleni védekezését. Különösen a fóliás A vállalatnál nemrégiben felszerelt műanyagfólia-gyártó fonó és hurkoló gépsorokkal olyan finom szálú és apró lyukú, emellett tartós, az időjárásnak ellenálló hálókat is gyártanak, amelyek alkalmasak az erős napsugárzás elleni védekezésre. Mindemellett ezek a hálók a napsugarak, valamint a levegő egy részét átengedik, s így ideális klímát teremtenek a növénynek. Ezenkívül másik fontos funkciót is betöltenek: megóvják a növényeket, a paradicsomot, a paprikát, s egyéb termést a jégveréstől is. A vállalat üzemei több százezer négyzetméter ilyen háló gyártására rendezkedtek be, s már jelentős megrendeléseket elégítenek ki. Az Ady Endre úszódaru, amely pontosan huszonöt éves — részt vett a szegedi híd felépítésében is 1948-ban — nyolc nappal ezelőtt útnak indult a csepeli kikötőből, leúszott a Dunán Jugoszláviába, majd felúszott a Tiszán Algyőre, és tegnap, szerdán, reggel hat órakor a kisebbik emelőkampójával megmarkolta a kereken ötventonnás hídtagot, megemelte, beúszott vele a folyó közepébe, onnan óvatosan nekiereszkedett a partnak, s Víg József hajóskapitány parancsnoksága mellett, alig több mint egy óra alatt, a meder fölött helyére tette az ötszáz mázsás szerkezetet. Egy ember állt a hídszerkezeten, a drótkötélbe kapaszkodott, s mint egy bíró a futballpályán, időközönként egyet vagy kettőt füttyentett. A daruról egy másik ember egyet vagy kettőt visszadudált, s szót értettek. Az egy fütty annyit jelent, hogy a szerkezetet emelni, a kettő: kissé lejjebb ereszteni. S miközben némi csodálattal figyelem, hogy ez a hatalmas daru ezt a hatalmas vaskolosszust — amikor kell — nulla egész harminc század centiméterre is képes megemelni, eszembe se jutna, hogy Sághi Károly, a Hídépítő Vállalat főmérnöke, s a többiek, tervező- és építőmérnökök meg a szerelőmunkások, számomra eddig teljesen érthetetlen dolgok miatt izgulnak, de méghozzá — mennyire! Azt mondja nekem a főmérnök: — Ilyenkor mi imádkozunk, hogy véletlenül se legyen eső, mert akkor emelkedik a vízszint és megfeszül a kötél és vele feszül a szerkezet, és elvész a munka, és kezdődik minden élőiről. És imádkozunk, hogy ne apadjon a folyó, hogy ne legyen nagy szél, legfeljebb Vira és SZEAK lengedezzen, mert úgy jobban bírjuk a hőséget, és hogy a környéken meg ne szegjék a hajózási tilalmat, mert akkor a hullámok megmozgatják a hajódarut, az pedig magával mozdítja a szerkezetet, és kezdődik élőiről minden... Ma reggel már tudjuk: zseniálisan „imádkoztak". Amíg viszont én a parton nézelődöm, a szakemberek pedig jónéhányan izgulnak, addig a szerelők közül, a legjobbak meg egyben a legbátrabbak — a kettő ugyan általában egy időben érvényes, de itt külön is kell hangsúlyozni! — szóval ők a meder felett lengenek, a szerkezettel együtt, majd a beemelés után, azonnal „kötöznek"! S, hogy mit jelent a hídépítők nyelvén a „kötözni" ige, azt azonnal, amikor ideje adódott, elmagyarázta Kun Árpád — akiről már lapunkban is szóltunk, a szerelőfőnök: — Szóval, hogyis kötöznek a hidászok? — Csavarral — mondja a ü Az érintkező felületeket gyaluval illesztik kertészetekben — miután a fóliát leszedték — a viszonylag gyenge növények a szabadföldieknél érzékenyebbek a hirtelen időjárás-változásra, a hidegre s a nagy melegre egyaránt.