Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

a VASÁRNAP, 1973. JÚLIUS 15. Az élelmiszergazdaságok seregszemléje Készülődés a megnyitásra Program Ma. vasárnap délelőtt lő órától a munkásőrség zenekara ad térzenét a Széchenyi téren. Délben a sajtóház előtti parkban dr. Troemaver Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója nyitja meg a második szegedi szabadtéri szoborkiállítást, melyet Tóth Valéria és Klingl Sándor vásárhelyi szobrászházacoár alkotásaiból állítottak ő sze Este fél 8 órai kezdettel folytatódik Újszegeden, a szabadtéri színpadon, a IV. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál folklórversenye. Holnap, hétlőn délután fél 6-kor a Bar tők Béla művelődési központban nyitják meg Polyák Ferenc Bács-Kiskun megye' fafaragó népművész kiállítását. Érdeklődés kíséri nemcsak Szegeden, hanem az ország más részein is az idei Alföldi Élelmiszergazdaság '73 tájjellegű kiállítást és bemutatót. A július 20-tól augusztus 5-ig megrendezésre kerülő élelmiszer-gazdaságok seregszemléjét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával rendezi meg a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás igazgató' sága. Mar csak néhány nap választ el bennünket az ünnepélyes megnyitótól, összesen 123 magyar és 14 jugoszláv kiállító mutatja be termékeit. Ez egyben azt jelenti, hogy 104 termékkel neveznek be a kiállítási díjakra, összeser 3? termékbemulatóhelyeu. Nemcsak Csongrád megyei cégek vesznek részt rajta, hanem más megyéké is. A Marx téren és a vasútforgalmi technikumban megrendezendő nagyszabású termékbemutatón több mint 30 kiállítási díjat (aranyérem) és nagydíjat (serlegek és oklevelek) osztanak ki. A közönségnél: bemutatják ebből az alkalomból az 1972— 73-ban Kiváló Áruk Fórumán elismerést szerzett élelmiszer-gazdasági cikkeket, amelyek jogosultak a fekete háromszög viselésére. A kiállítás ideje alatt Sze geden, a megyei tanácsszékházban, a Kohó- és Gépipari Minisztérium tájékoztató irodája és a vásár igazgatósága tudományos előadássorozatokat rendez az Alföld élelmiszer-gazdaságáról. A fiatalság, a szakmunkás-utánpótlás is részt vállal a nagy rendezvényből. Az Alföldön levő mezőgazdaság: szakmunkásoka1 képrő intézmények képviseltetik magukat, és ezt E nagy seregszemlét egyben pályaválasztási tanácsadónak használják fel. A diákok tai latvezetőként működnek sz oktatói kiállításon, és szíves felvilágosítással szolgálnak az „utánpótlásnak". Már javában érkeznek a gépek a kiállítás területére. Az idei bemutató is méltóképpen reprezentálja majd az alföldi élelmiszer-gazdaság helyzetét, hiszen a legjobb szövetkezetek, állami gazdaságok mutatják be termékeiket, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szolnok és Hajdú-Bihar megye közreműködésével Az Alföldi Élelmiszer-gazdaság '73 kiállításának sajtótájékoztatója július 19-én délelőtt 11 órakor lesz a Szeged megyei város tanácsháza házasságkötő termében. A sajtótájékoztatót dr. Csikós Ferenc vb-titkár tartja. Másnap, július 20-án délelőtt 11 órakor nyílik a kiállítás, amit dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi min!szter nyit meg. Délután 1 órakor pedig - díjkiosztó ünnepségre kerül sor, a Tisza szálló nagytermében. Sz. L L Megkezdődött a néptáncfesztivál Ünnepélyes megnyitó — Folklórverseny Újszegeden SzíÉÉznézien A karmester Bemutatkozás közben elmondta: szabadkai. Ha nem mondja, sem tagadhatja le, olyan folyékonyan beszél magyarul. — Tegnapelőtt láttam Pesten a Kékszakállút. A Csodálatos mandarint, Bartók másik remekét, magam is gyakran dirigálom. Témánál vagyunk. Dusán Miladinovics operaIgazgatói irodája semmiben sem különbözik montíjuk a Vaszy Viktorétól. Itt is percenként cseng a telefon, ide is be-benyitogatnak énekesek. zenekari tagok, erre is sűrűn jár az adminisztráció, tucatnyi intézkedés, szerződés, levél vár aláírásra. A legfontosabbakat szinte távirati stílusban tisztáztuk. Aztán, hogy gyorsan visszakanyarodtunk a zenéhez, ömlött belőle a szó: — A mai magyar komponisták, ha kevés operát is írngk, azért újszerűek, modernek, izgalmasak. Petrovícs, Szokolay jó úton járnak, ismerem a Vérnászt, a Bűn és bűnhődést, a Hamletet. Jugoszláviában sajnos ritkán születik opera, a mi szerzőink inkább szimfóniát, kamaraműveket, vokálisokat vetnek papírra. Az operaírás hosszadalmasabb, bonyolultabb, meg a sikere is bizonytalan, sokan úgy érzik — nem véletlenül —, hogy a befektetett energia alig térül meg, a mű utóéletében kiaknázatlan marad. Való igaz, az opera mai terméseinek nincs kellő közönségvisszhangja. Persze bizonyos értelemben a mi hagyományaink is mások: míg maguknál Bartókék a népzene gyökereiből az egyetemes zenekultúra számára is frisset, újszerűt, modernet hoztak, addig nálunk ez a fajta nép-. zenei ihlet romantikus köntösben jelentkezett. Ha ott, a helyszínen, Illusztrációt keres Miladinovics, magam javasoltam volna Gotovac Eróját, amit néhány éve a szegedi opera is bemutatott — nagy sikerrel. Egyszersmind tanúskodva, hogy a népies-romantikus ízlésvilág milyen eres kapcsolatot tart a közönséggel. — A mi szerzőink, ha az új zene nyelvén akarnak szólni a közönséghez, úgy vélik, az operaszínpadon kevés babér terem a számukra. Ezért inkább kórusokat, kantátákat írnak. És úgy tudom, Miladinovics karmesteri páiyája sem kizárólag a belgrádi operáé, madrigálkórusa például külföldön is hírnevet szerzett. — Most kaptunk újabb meghívást a Szovjetunióból. Korábban Belgiumban, Párizsban jártunk, meg a római Szent Péter bazilikában, ahol húszezer ember és a pápa hallgatott bennünket. Madrigálokat, motettákat, barokk műveket énekelünk. Tíz-tizenegyedik századi kolostoraink egyházi énekeit zenetudósok rekonstruálják, melyeket aztán zeneszerzők dolgoznak fel az együttesünknek, kizárólag vokális használatra. Ezekkel a kompozíciókkal bárhol szívesen fogadnak, mert unikum. Ha a karmestereket megfaggatjuk, a koncert- és az operadirigálás egyező és különböző szempontjairól, rendszerint valami közelebbit is elárulnak magukról, a műhelyről, zenei hitvallásukról. — Nem tudok különbséget tenni — szögezi le Miladinovics, hogy aztán elmagyarázza, mit jelent számára az interpretálásnak ez a két lehetősége. — Az opera komplikáltabb feladatot kínál, hangversenyen a dirigens, mivel jobbára csak zenekarral dolgozik, legfeljebb első az egyenlők között, az együttesben. Az operánál viszont a zenei komponensek és a rendezés összhangját is a karmester biztosítja egy adott pillanatban, vagyis az előadáson. Nálunk szerencsés munkakapcsolat aiakult ki a rendezőkkel, mivel azok is többé-kevésbé képzett zenészek, elég csupán Szablicsot, a szegedi előadások rendezőjét említenem. Ha viszont drámarendező jön hozzánk, az operába, a dolgok természetéből adódóan segédrendezőt adunk mellé, aki a zenei problémákat is szakszerűen ismeri. A gyakorlatban tehát a következő folyamat játszódik le, míg eljutunk a premierig: a karmester és a rendező közösen dolgozza ki az előadás koncepcióját, a rendező fel tétlenül tiszteletben tartja a karmester zenei elképzeléseit. Amikor a rendező veszi kézbe a szereplőket, mi is ott ülünk a próbákon, s ha befejezte munkáját, újra átvesszük az irányítást, a zenekarral. E közben viszont a rendező figyel a nézőtéren és jegyzetel — mondom, csupán jegyzetel, nem szól bele. Ha mi is végeztünk, jöhet ismét a rendező, s a közös tapasztalatok alapján végrehajtja a szükséges korrekciókat. Ami pedig az operakarmestert illeti, akkor áll hivatása magaslatán, ha az előadáson már senki sem látja, senki sem hallja. Ennyiben feltétlenül különbözik a koncertdirigenstől. Ha operában „halljuk" a karmestert, ott valami baj van... Vagyis kész a recept. Közös óhajunk, hogy azon a három augusztusi napon, amikor a jugoszláv vendégművészek előadásában Borodin és Bellini operái kelnek életre a szegedi szabadtéri színpadon — ne lássuk, ne halljuk Dusán Miladinovicsot, a belgrádi opera karmesterét. Nikoienyi István Népviseletbe öltözött táncosok népesítették be tegnap délelőtt a Dugonics teret. Tíz órakor megmozdult a tarka sereg: 12 nép táncegyüttes tagjai táncolva indultak a Széchenyi térre, a IV. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál megnyitó ünnepségére. A Kárász utcán többszázan nézték végig a népek táncait bemutató színpompás felvonulást, és sokan várakoztak a Széchenyi téren is, hogy szemtanúi lehessenek az idei seregszemle első ünnepi eseményének. A zenés, táncos felvonulás — az idei fesztivál újdonsága — érzékeltette azt a vidám, fiatalos hangulatot, amely a néptáncosok találkozóit évek óta jellemzi. A közönség kóstolót kapott a magas színvonalú táncbemutatókból is, amelyeket majd az újszegedi színpadon csodálhat meg a versenynapokon. A táncos felvonulás után felsorakoztak az együtteseka városháza előtt, elhelyezkedtek előttük a díjakat bemutató úttörők. Az ünnepi csöndben felharsant a fesztivál szignálja. Az ünnepség szónoka, Vas Witteg Miklós, a SZOT alelnöke lépett a mikrofonhoz. Megnyitó beszédében rámutatott: a szakszervezeti kulturális tevékenység célja az ország népének művészeti nevelése, a dolgozók ízlésének fejlesztése. Ez jórészt az öntevékeny művészeti csoportok — köztük a néptáncegyüttesek — munkájával valósul meg. Vas Witteg Miklós ezután megnyitotta a néptáncfesztivált, a tavalyi győztesek, a Bihari együttes tagjai meggyújtották a fesztivállángot. A vendéglátó város és a fesztivál intéző bizottsága nevében Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Elmondta, hogy a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényei közül a néptáncfesztivál szolgálja leginkább a népek közötti barátság erősödését. Így a nemzetközi seregszemle nemcsak az ünnepi játékoknak és Szeged kulturális életének része, több annál. A városi tanács nevében elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a fesztivál megszervezéséért évek óta nagy munkát végeznek. ÜnA szovjet Volzsanka együttes bemutató tánca nepélyesen átadta a Bihari együttes tagjainak a város kulcsát, ezzel jelképesen szegedi polgárokká fogadta a nemzetek táncosait. Ezután az ünnepség legszebb pillanatai következtek: a szignál hangjai kíséretében felvonták a fesztiválzászlót, egyidejűleg népviseletbe öltözött úttörők szaladtak virágcsokrokkal a vendégekhez és többszáz galamb repült a magasba. A tizenkét együttes ezután egyenként másfélperces táncbemutatót tartott, végül valamennyien magyar csárdással búcsúztak a megnyitó közönségétől. Tegnap este megkezdődött a fesztivál folklórversenye is az újszegedi szabadtéri színpadon. Először a házigazda ÉDOSZ Szeged Együttes ifjúsági csoportja lépett fel, bemutatták a Kalocsai párnatánc című kompozíciót. A versenyen kívüli bemutató után a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes produkciója következett. A tegnapi első versenynapon még három csoport mutatkozott be; a csehszlovákiai Zeleziar, a miskolci Avas és a jugoszláviai Kosta Abrasevie együttes. A táncosok 20—25 perc időtartamú nonstop néptáncbemutatóját 15 tagú nemzetközi zsűri értékeli majd. Ma este folytatódik a folklórverseny a Tatabányai Bányász, a szovjet Volzsanka, a lengyel Lasoviacy táncegyüttes és a Vasas Központi Művészegyüttes Tánckara bemutatójával. A folklórversenyek harmadik, befejező napján, holnap este, ismét négy együttes szerepel a színpadon. A román Ciuleandra, a bolgár Najden Kirov, a Csepel és a Zalai Táncegyüttes. S. E. Szegeden a Mózes szereplői Bár a közönséget tegnap este csak Újszegedre, a szabadtéri színpadon induló folklórversenyre várták, azért a dóm előtt egyelőre ásító hatalmas nézőtér sem maradt teljesen üresen. A színpad pedig már napok óta teljes díszlettel ad otthont az előzetes próbáknak. A templomkapuhoz behúzódó, a rivaldához teljes szélességben kitárulkozó, stilizált sziklákkal szegélyezett, áttetsző függönnyel beárnyékolt játéktéren még tegnap délután is magnóról hangzott a szöveg és zene. Idei újításként így próbált a statisztákkal Bodnár Sándor és Tatár Eszter rendező, akik Marton Endre asszisztensei a fesztiválnyitó Mózeshez. Hanem tegnap este lezajlott az első komplett próba is. A hivatalos kezdést csak hétre írták ki, a jó szemű színházbarátok azonban már előbb fölfedezték a nézőtéren, az árkádok alatt sétálgatva, vagy»a büfésoroknál Kohut Magdát, Agárdi Gábort, Szirtes Ádámot és másokat. A Budapesti Nemzeti Színház művészei, Madách Mózesének szereplői, lassan teljes létszámmal befutottak a helyszínre: Marton Endre természetesen a nézőtér első soraiban felállított rendezői asztalhoz, Sinkovits Imre pedig, egy vérbeli címszereplőhöz illően, a színpadra sietett. A tegnapi este aztán már az Övéké volt a színpadon. Vagyis megérkeztek Szegedre a Mózes szereplói. Marton Endre, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Budapesti Nemzeti Színház igazgatója másodszor rendez a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az alkalom, mely Szegedre szólította és szólítja immár másodszor, sem mindennapi: 1959ben, a Játékok felújításakor Kós Károly Budai Nagy Antal című történelmi drámáját állította itt színpadra, most pedig, a szabadtéri tizenötödik, jubileumi évében, Madách Imre Mózesét rendezi. A próbanapok még: vasárnap, hétfő, szerda. Pénteken, július 20-án premier, N. L