Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Meghalt llku Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy llku Pál elvtárs, l Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa pénteken, rövid szenvedés után, szívroham következtében elhunyt. llku Pál elvtárs temetése július 18-án, szerdán délután 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. llku Pál elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai szer­dán 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a mauzó­leum ravatalánál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA flku Pál 1912. október 8-án született szegényparaszti csa­ládból. Tanítói oklevelet szerzett. Fiatalon, 20 eszten­dős korában került kapcso­latba a munkásmozgalom­mal, 1937 óta volt párttag. 1939-ben kapcsolódott be a magyarországi illegális kom­munista pártmunkába. A fel­szabadulás után a pártfőis­kolán dolgozott, majd a Ma­gyar Kommunista Párt pécsi városi bizottságának első tit­kára lett. Később a Honvé­delmi Minisztériumban a po­litikai főcsoport főnökének helyettese, majd 1958-ig fő­nöke volt, vezérőrnagyi rang­ban. 1957-ben honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. Egy esztendővel később miniszterhelyettesként foly­tatta munkáját a Művelő­désügyi Minisztériumban, 1961 szeptemberében nevez­ték ki művelődésügyi minisz­terré. 1958 óta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, 1962 és 1970 között a Politi­kai Bizottság póttagja vott. Kimagasló münkájáért több magas hazai és külföldi ki­tüntetést is kapott. Tej, hús, export Á szarvasmarha-program napjainkban Az elmúlt évtizedben ha- nyésztés. Hazánkban a tejfo­sánkban a mezőgazdasági gyasztás csak mintegy 140 li­nagyüzemekben olyan mély- ter személyenként, ami elma. reható változás következett rad a fejlett állattenyész­be, amire kevesen számoltak, téssel rendelkező és korsze­amit kevesen hittek. A nagy- rűen táplálkozó országok la­üzemek fokozott területi, kosságának évi tejfogyasztá­szellemi és tőkekoncentráció- sátóL Mindenképpen több ál­val létrehozták azokat a lati fehérje fogyasztására nagyüzemi kereteket, ame- lenne szükség. Az egy főre lyekben a műszaki-technikai jutó tej és tejtermék fo­forradalom erőteljes fejlődést gyasztását — folyadéktejre diktál. Mindez egy alapvető- átszámítva — a jövőben en új termelésgazdasági ma- mintegy 80 százalékkal, azaz gatartásformához vezetett. 100 liter tejjel lenne ésszerű A termelés koncentrációja növelni. Ennek nagy akadá­maga után vonta a szakoso- lya a jelenlegi termelési dást és természetszerűleg a szint. Sajnos, az elmúlt évek­termelési eredmények rend- ben több izben vaj- és tej­szeres és fokozatos növeke- porimportra szorultunk. dését. Különösen a növény- A húsfogyasztás világszer­termesztesben értek el ama- .. , .. , , gyár nagyüzemek figyelemre te novekszik- Hazankban is méltó eredményeket, egyik- tapasztalható ez. Ám. az egy másik növényféleséget már f6re j"*0 9—10 kil°grammos világszínvonalon állítanak ^ marhahúsfogyasztás elő. Különböző kormány- messze elmarad a fejlett űr­programok segítségével meg- szágokétóL oldódott hazánk „kenyérellá- A magyar vágómarha-ter­tása*. a kezdeti kritikus melés igazi jelentőségét a tő­évek után nagy termőképes- kés exportban betöltött sze­ségű fajtákkal megalapozó- repe adja. Vágómarha és dott egy, ma már Európa- marhahús kiviteléből szár­hirű búzatermesztés, ami a mazik a népgazdaság tőkés közelmúlt éveiben rekordter- devizabevételének minden mésekkel honorálta a fá- hetedik dollárja. Ugyanak­radtságot, és a beinvesztált kor a közeli és távoli jövő­tőkét. Napjainkban már ex- ben mind a világpiacokon, portra is szállítanak. mind a hazai piacokon a fo­A mezőgazdaság másik gyasztói igények nagyobb alapvető ágazatában is mély- ütemű növekedésével szá­reható változások történtek, molhatunk. Először a baromfiprogram, majd a sertésprogram került előtérbe, bár olykor-olykor igen komoly gondot okoz­nak a különböző állategész­ségügyi problémák, mégis ép­pen az elmúlt esztendőben Az elmúlt években a €ö­annyi hízott sertést vásárol- rekvésekkel ellentétben csök­hattak fel a vállalatok, mint kent a tehénállomány. A előzzük az európai országo­kat. Hazánkban a kettős hasz­nosítású magyartarka állo­mány divatozik. Az alacsony termelési szint miatt az igé­nyekhez képest a hústerme­lést sem tudjuk kielégíteni, nem szólva arról, hogy ma­gas a termékek önköltsége, rossz az ágazati jövedelem alakulása. Állandó gond a takarmányellátottsóg, az át­teleltetés, nyáron a febérje­túletetés stb. Beruházások Csökkent a tehénállomány még soha hazánkban. Nap­jaink égető gondja a szarvas­marhaprogram. Nem elhamarkodottan. 9 alaptalanul került előtérbe ez a program és születtek hathatós intézkedések. Ugyanis a szarvasmarha-te­nyésztés a népgazdaság egyik legjelentősebb ágazata, amit érzékeltet az is, hogy a me­zőgazdaság bruttó termelési értékének 14 százalékát, az állattenyésztésnek pedig egy­harmadát adja. Mindennapi termékei gazdagítják a fo­gyasztók asztalát, fontos nép­háztáji állattartás visszaesé­sét nem tudta pótolni a nagyüzemi szarvasmarha-ál ­lomany növekedése. A tej­termelés országosan alig több az T961—1965. évek át­lagánál. S az egy tehénre eső tejtermelésben hazánk az eu­rópai középmezőny szintje alatt van. Ha napjainkban a nagyüzemekben az adottsá­gokkal. a lehetőségekkel job­ban törődnének, a tartáson és technológián javítanának, tehenenként 500—600 literrel több tejet fejhetnének éven­ként. Hosszú távon azonban még így sem lenne gazdasá­gos. Bár az egy tehénre eső élelmezési cikkek, a tejter- tejtermelésben messze elma­melés csaknem teljes egé- radunk a fejlett államoktól, szét, s a húsellátás egyhato- az egy tehénre jutó csontos dát adja a szarvasmarha-te- marhahusterraelesben A szarvasmarha-ágazat nagyüzemi fejlesztését jelen­tősen akadályozza, hogy a fajlagos beruházási igény meglehetősen nagy. több mint kétszeres a többi ál­lattenyésztési ágazathoz vi­szonyítva. Egy tehén és sza­porulatának elhelyezésére, termelésbe vételéhez 120— 130 ezer forint állóeszközre és 54—55 ezer forint forgó­eszközre van szükség. így aztán a technológia, a mű­szaki fejlesztés üteme laGsú. Az önköltséget a jelentős élő­munka-ráfordítás nagyon nö­veli. A megoldás természete­sen vitathatatlan; a fejlett nagyüzemek korszerű állat­tenyésztése. Napjainkban kormányprogram segítségé­vel mindez megvalósulóban van. A tehenészeti telepeken egy tehenészre 25—27 ezer li­ter tejtermelés jut évente, míg az úgynevezett világ­színvonal félmillió liter, azaz hússzorta több a magyar át­lagnál. A tenyésztői munká­ban lassú az előrehaladás, amit többek között az állat­egészségügyi problémák is nehezítenek. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére kedvezőtle­nül hatottak az értékesítési gondok is. Mindez oda ve­zetett. hogy az elmúlt év­ben új program született a magyar szarvasmarha-te­nyésztés fellendítésére. Bár az eltelt időszak rövid, mégis sok kedvező lépés tor­tént, amely világosan bizo­nyítja: a kijelölt út helyes, céltudatos munkával és nem kevés anyagi-szellemi dotá­cióval a szarvas marhaprog­ram is megtermi gyümöl­csét. Június I4-én a kora dél­utáni órákban egy 12 év kö­rüli kislány becsöngetett egy szegedi családhoz. Pénzt kért, hogy hazautazhasson Mindszentre. Az intézeti ru­ha, rajta a pecsét, árulko­dott. A család beszélgetni kezdett a kislánnyal, s köz­ben felhívták a gyermekvé­dő intézetet. A gyerek egyik cigarettáról a másikra gyúj­tott, az égő parazsat két uj­jával eloltotta, s a csikket eltette zsebébe. A beszélge­tés közben kiderült, hogy ír­ni, olvasni nem túd, és per­sze az is, hogy az intézetből megszökött. Visszavitték, de amikor érdeklődött felőle dr. S. Sándorné, azt a választ kapta: ismét megszökött. CSAK AZ ö SORSA? NYITOTT KAPUK Dr. S. SŐndorné azért írta a levelet a szerkesztőségbe, mert ag­gódott a gyermekért, meg­döbbent sorsán: hogy lehet ma egy 12 éves kislány Írás­tudatlan. s vajon merre jár, milyen veszélyek fenyege­tik? A Ba! fasort gyermekott­hon kiskapuja, nagykapuja, bejárata nyitva, tőlem se kér­dezi senki, kit keresek. A folyosón két nagyobbacska fiú illedelmesen köszön. Ma­gam sem akarom hinni ké­sőbb: börtönből szabadult és ma éppen bemutatják sza. baduló levelüket. A szökött kislány, R. M. sorsát bogózzuk az aktákból, és az igazgatónak, Szénási Lászlónak elbeszélésébőL A kislánynak van családja, s a család bármikor szívesen visszafogadja, de hova? Egy szoba-konyhában 17-en lak­nak. nyolc testvére közül hárman felnőttek, olyannyi­ra. hogy élettársukkal és gyerekeikkel laknak alkalmi munkából élő szüleiknél. A gyerekek iskolába nem jár­nak, van köztük besurranó tolvaj is, zsebes is. Részlet egy jelentésből: „Kérésükre tájékoztatjuk a csoportot, hogy R. M. nevű tanuló (született 1960. szep­tember 25.) az 1972/73-as tanévben a pedagógiai bi­zottság felmérése alapján beiskolázást nyert. Iskolába járása azonban csak egy-két hétre tevődött, mivel a testi tisztasága ellen kifogás me­rült fel. Észrevételünket kö­zöltük a KÖJÁL-lal, azon­ban azóta nem jelent meg az iskolában. Az első osztály nevelője a felszólítást de­cember 6-án és január 30­án megtette, azonban az is­kolában nem jelentkezett. A február hónapi családlátoga­tás sem hozott eredményt." Az iskola által kiadott irat .dátuma 1933. június L Egy feL mérés szerint 217 ci­gány-családot tartanak nyil­ván, ahol mintegy 600 gyer­mek van káros hatások ké­nye-kedvének kitéve. Meg­döbbentő szám! A. Margit 13 éves. húga 12. Szüleik el­váltak, az édesanya sokszor 16 órát is dolgozik, s ezalatt a kislányok csavarognak. Margit az intézetbe került, de nem mondhatnánk, hogy ez lenne állandó tartózkodá­si helye. Az többnyire isme­retlen. A kislány megszökik, aztán vagy megtalálják, vagy magától visszajön. Rendsze­rint ő maga jön. Utóbb egy idős ember befogadta, 300 fo­rint havi átalányért, amelyet a ragyogó szép kislány alkal­mi ismerősöktől szerez meg. Életmódját képtelen meg­ítélni, esze mint eSy 10 éves gyermeké, ha egyébiránt már megjelenésére is nagy­lány. Hogy lehet, hogy az inté­zetből ki-bejárnak a gyere­kek, akár egy szelet papír a huzatos folyosóról? Pedagó­giai probléma, makarenkói szinten: lehet-e börtönt csi­nálni egy gyermekvédő in­tézetből? Lehet-e még ro­mantikát is adni a szökés­nek azzal, hogy zárt kapuk vagy éppen rácsok ellenére próbálnak kijutni a gyere­kek? Levélírónk meg ép­penséggel azon háborodott fel, hogy nem találja meg se az intézet, se a hatósága szökött kislányt. Sok-e a szökés, vagy kevés? Ha száz szökés történik, az körülbe­lül húsz gyereket jelent — szinte menetrendszerinti pontossággal ugyanazok szökdösnek meg. Sose Iáz­tam se életben, se fény­képen azt a 21 éves algyői fiatalembert, mégis megis­mertem. F. Marit bújtatta három hónapig. A kislány még nincs 16 éves. Véletle­nül találtak rá: a fiúnál la­kott ugyan, és soha ki nem mozdult a házból, hogy meg ne találják, viszont egyszer kerékpárral indultak vala­merre, amikor az algyői úton elütötte őket egy autó. A fiú nem sérült meg, a kis­lány kórházba került. Ter­mészetesen a kórház jelen­tette az intézetnek, s most itt ülünk egymással szem­közt. Alacsony, vékony, bar­na kislány, 12 évesnek ha nézném. — Nagyon rendes fiú a vőlegényem, azt mondta, hogy elvesz. Az anyjával la­kik és az öccsével, nekünk fcülöQ szobánk volt. Jól ke­A VŐLEGÉNY res, 3 ezret is hazahoz, én meg főzök, mosok neki, jó felesége leszek. — Hol van most? — Kiküldetésben. Nem irt. de jön majd — feleli. Az in­tézet igazgatója mondja a kislánynak: írj neki, jöjjön el, szeretném én is megis­merni, hadd lássam, milyen fiú. — Rendes az! Nagy haja volt, mondtam neki, hogy nem tetszik, csak látná, most takarosan meg van nyírva. Én valahogy mégsem re­mélem, hogy minden ilyen „takarosan" sikerül majd, ahogy Mari tervezi. B. Piroska 13 éves, n éves kora óta házassági közösség­ben él egy férfival, szülei tudtával. Az édesanyja férj­hez akarja adni — engedé­lyért is jártak —, az apja ellenzi. A közelmúltban élet­társa rajtakapta egy férfival a ligetben, visszazavarta az intézetbe. A kislány vagy fi­atalasszony, vágy hogy is nevezzük — megszökött. B. József 13 éves, szülei elvál­tak, négy hétig volt az in­tézetben, amikor megszökött. Betört volt iskolájába, és szétverte a bútorokat több tanteremben. Most a csa­nádpalotai nevelőotthonban él, remény van rá, hogy mégiscsak beilleszkedik a közösségbe. Mert a nevelőotthonokban ritka a szökés. A gyermekvé­dő otthon átmeneti hely, itt kísérelik meg, hogy az addig is szomorú kalandokon át­esett gyerekeket megkössék, az otthonhoz szoktassák. Ahány gyerek, annyi mód­szer, külön-külön életsorsot, múltat hordoznak. Mert múltja már egy aprócska gyermeknek is van. Tibike 3 éves volt, és amikor beke­rült a gyermekvédő otthon­ba. mindent összeszedett, ami a kezébe került, és eldugdos­ta a kis ágyába. Ennivalót, játékot, mindent, mert ez számára újdonság volt, úgy érezte, meg kell szereznie. Elhalmozták mindennel, a legcsillogóbb kockával, a leg­jobb falatokkal, és pár hét múlva Tibike ágya nem volt már a rejtett kincsek tárhá­za. Kinek mit mond ennek az aprócska gyermeknek a megnyilvánulása ? Kétezer gyermek sorsa fe­lett őrködik a gyermekvédő intézet. Egy részük nevelő­otthonban él, a szerencséseb­bek nevelőszülőknél, a Bal fasori otthonban pedig az újonnan gondozásba vett gyermekek. Jóllehet, szélső­séges esetek ezek, amiket most pár mondatban vázol­tunk, mégsem tűnhet telje­sen reménytelennek az a célkitűzés, amely az intézet mottója: nevelni kell eze­ket a gyerekeket, és egész emberekként visszaadni őket a társadalomnak. De ez nem mindig sikerűi Szőke Mária

Next

/
Thumbnails
Contents