Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
Meghalt llku Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy llku Pál elvtárs, l Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa pénteken, rövid szenvedés után, szívroham következtében elhunyt. llku Pál elvtárs temetése július 18-án, szerdán délután 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. llku Pál elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai szerdán 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a mauzóleum ravatalánál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA flku Pál 1912. október 8-án született szegényparaszti családból. Tanítói oklevelet szerzett. Fiatalon, 20 esztendős korában került kapcsolatba a munkásmozgalommal, 1937 óta volt párttag. 1939-ben kapcsolódott be a magyarországi illegális kommunista pártmunkába. A felszabadulás után a pártfőiskolán dolgozott, majd a Magyar Kommunista Párt pécsi városi bizottságának első titkára lett. Később a Honvédelmi Minisztériumban a politikai főcsoport főnökének helyettese, majd 1958-ig főnöke volt, vezérőrnagyi rangban. 1957-ben honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. Egy esztendővel később miniszterhelyettesként folytatta munkáját a Művelődésügyi Minisztériumban, 1961 szeptemberében nevezték ki művelődésügyi miniszterré. 1958 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1962 és 1970 között a Politikai Bizottság póttagja vott. Kimagasló münkájáért több magas hazai és külföldi kitüntetést is kapott. Tej, hús, export Á szarvasmarha-program napjainkban Az elmúlt évtizedben ha- nyésztés. Hazánkban a tejfosánkban a mezőgazdasági gyasztás csak mintegy 140 linagyüzemekben olyan mély- ter személyenként, ami elma. reható változás következett rad a fejlett állattenyészbe, amire kevesen számoltak, téssel rendelkező és korszeamit kevesen hittek. A nagy- rűen táplálkozó országok laüzemek fokozott területi, kosságának évi tejfogyasztászellemi és tőkekoncentráció- sátóL Mindenképpen több álval létrehozták azokat a lati fehérje fogyasztására nagyüzemi kereteket, ame- lenne szükség. Az egy főre lyekben a műszaki-technikai jutó tej és tejtermék foforradalom erőteljes fejlődést gyasztását — folyadéktejre diktál. Mindez egy alapvető- átszámítva — a jövőben en új termelésgazdasági ma- mintegy 80 százalékkal, azaz gatartásformához vezetett. 100 liter tejjel lenne ésszerű A termelés koncentrációja növelni. Ennek nagy akadámaga után vonta a szakoso- lya a jelenlegi termelési dást és természetszerűleg a szint. Sajnos, az elmúlt évektermelési eredmények rend- ben több izben vaj- és tejszeres és fokozatos növeke- porimportra szorultunk. dését. Különösen a növény- A húsfogyasztás világszertermesztesben értek el ama- .. , .. , , gyár nagyüzemek figyelemre te novekszik- Hazankban is méltó eredményeket, egyik- tapasztalható ez. Ám. az egy másik növényféleséget már f6re j"*0 9—10 kil°grammos világszínvonalon állítanak ^ marhahúsfogyasztás elő. Különböző kormány- messze elmarad a fejlett űrprogramok segítségével meg- szágokétóL oldódott hazánk „kenyérellá- A magyar vágómarha-tertása*. a kezdeti kritikus melés igazi jelentőségét a tőévek után nagy termőképes- kés exportban betöltött szeségű fajtákkal megalapozó- repe adja. Vágómarha és dott egy, ma már Európa- marhahús kiviteléből szárhirű búzatermesztés, ami a mazik a népgazdaság tőkés közelmúlt éveiben rekordter- devizabevételének minden mésekkel honorálta a fá- hetedik dollárja. Ugyanakradtságot, és a beinvesztált kor a közeli és távoli jövőtőkét. Napjainkban már ex- ben mind a világpiacokon, portra is szállítanak. mind a hazai piacokon a foA mezőgazdaság másik gyasztói igények nagyobb alapvető ágazatában is mély- ütemű növekedésével száreható változások történtek, molhatunk. Először a baromfiprogram, majd a sertésprogram került előtérbe, bár olykor-olykor igen komoly gondot okoznak a különböző állategészségügyi problémák, mégis éppen az elmúlt esztendőben Az elmúlt években a €öannyi hízott sertést vásárol- rekvésekkel ellentétben csökhattak fel a vállalatok, mint kent a tehénállomány. A előzzük az európai országokat. Hazánkban a kettős hasznosítású magyartarka állomány divatozik. Az alacsony termelési szint miatt az igényekhez képest a hústermelést sem tudjuk kielégíteni, nem szólva arról, hogy magas a termékek önköltsége, rossz az ágazati jövedelem alakulása. Állandó gond a takarmányellátottsóg, az átteleltetés, nyáron a febérjetúletetés stb. Beruházások Csökkent a tehénállomány még soha hazánkban. Napjaink égető gondja a szarvasmarhaprogram. Nem elhamarkodottan. 9 alaptalanul került előtérbe ez a program és születtek hathatós intézkedések. Ugyanis a szarvasmarha-tenyésztés a népgazdaság egyik legjelentősebb ágazata, amit érzékeltet az is, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 14 százalékát, az állattenyésztésnek pedig egyharmadát adja. Mindennapi termékei gazdagítják a fogyasztók asztalát, fontos népháztáji állattartás visszaesését nem tudta pótolni a nagyüzemi szarvasmarha-ál lomany növekedése. A tejtermelés országosan alig több az T961—1965. évek átlagánál. S az egy tehénre eső tejtermelésben hazánk az európai középmezőny szintje alatt van. Ha napjainkban a nagyüzemekben az adottságokkal. a lehetőségekkel jobban törődnének, a tartáson és technológián javítanának, tehenenként 500—600 literrel több tejet fejhetnének évenként. Hosszú távon azonban még így sem lenne gazdaságos. Bár az egy tehénre eső élelmezési cikkek, a tejter- tejtermelésben messze elmamelés csaknem teljes egé- radunk a fejlett államoktól, szét, s a húsellátás egyhato- az egy tehénre jutó csontos dát adja a szarvasmarha-te- marhahusterraelesben A szarvasmarha-ágazat nagyüzemi fejlesztését jelentősen akadályozza, hogy a fajlagos beruházási igény meglehetősen nagy. több mint kétszeres a többi állattenyésztési ágazathoz viszonyítva. Egy tehén és szaporulatának elhelyezésére, termelésbe vételéhez 120— 130 ezer forint állóeszközre és 54—55 ezer forint forgóeszközre van szükség. így aztán a technológia, a műszaki fejlesztés üteme laGsú. Az önköltséget a jelentős élőmunka-ráfordítás nagyon növeli. A megoldás természetesen vitathatatlan; a fejlett nagyüzemek korszerű állattenyésztése. Napjainkban kormányprogram segítségével mindez megvalósulóban van. A tehenészeti telepeken egy tehenészre 25—27 ezer liter tejtermelés jut évente, míg az úgynevezett világszínvonal félmillió liter, azaz hússzorta több a magyar átlagnál. A tenyésztői munkában lassú az előrehaladás, amit többek között az állategészségügyi problémák is nehezítenek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kedvezőtlenül hatottak az értékesítési gondok is. Mindez oda vezetett. hogy az elmúlt évben új program született a magyar szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére. Bár az eltelt időszak rövid, mégis sok kedvező lépés tortént, amely világosan bizonyítja: a kijelölt út helyes, céltudatos munkával és nem kevés anyagi-szellemi dotációval a szarvas marhaprogram is megtermi gyümölcsét. Június I4-én a kora délutáni órákban egy 12 év körüli kislány becsöngetett egy szegedi családhoz. Pénzt kért, hogy hazautazhasson Mindszentre. Az intézeti ruha, rajta a pecsét, árulkodott. A család beszélgetni kezdett a kislánnyal, s közben felhívták a gyermekvédő intézetet. A gyerek egyik cigarettáról a másikra gyújtott, az égő parazsat két ujjával eloltotta, s a csikket eltette zsebébe. A beszélgetés közben kiderült, hogy írni, olvasni nem túd, és persze az is, hogy az intézetből megszökött. Visszavitték, de amikor érdeklődött felőle dr. S. Sándorné, azt a választ kapta: ismét megszökött. CSAK AZ ö SORSA? NYITOTT KAPUK Dr. S. SŐndorné azért írta a levelet a szerkesztőségbe, mert aggódott a gyermekért, megdöbbent sorsán: hogy lehet ma egy 12 éves kislány Írástudatlan. s vajon merre jár, milyen veszélyek fenyegetik? A Ba! fasort gyermekotthon kiskapuja, nagykapuja, bejárata nyitva, tőlem se kérdezi senki, kit keresek. A folyosón két nagyobbacska fiú illedelmesen köszön. Magam sem akarom hinni később: börtönből szabadult és ma éppen bemutatják sza. baduló levelüket. A szökött kislány, R. M. sorsát bogózzuk az aktákból, és az igazgatónak, Szénási Lászlónak elbeszélésébőL A kislánynak van családja, s a család bármikor szívesen visszafogadja, de hova? Egy szoba-konyhában 17-en laknak. nyolc testvére közül hárman felnőttek, olyannyira. hogy élettársukkal és gyerekeikkel laknak alkalmi munkából élő szüleiknél. A gyerekek iskolába nem járnak, van köztük besurranó tolvaj is, zsebes is. Részlet egy jelentésből: „Kérésükre tájékoztatjuk a csoportot, hogy R. M. nevű tanuló (született 1960. szeptember 25.) az 1972/73-as tanévben a pedagógiai bizottság felmérése alapján beiskolázást nyert. Iskolába járása azonban csak egy-két hétre tevődött, mivel a testi tisztasága ellen kifogás merült fel. Észrevételünket közöltük a KÖJÁL-lal, azonban azóta nem jelent meg az iskolában. Az első osztály nevelője a felszólítást december 6-án és január 30án megtette, azonban az iskolában nem jelentkezett. A február hónapi családlátogatás sem hozott eredményt." Az iskola által kiadott irat .dátuma 1933. június L Egy feL mérés szerint 217 cigány-családot tartanak nyilván, ahol mintegy 600 gyermek van káros hatások kénye-kedvének kitéve. Megdöbbentő szám! A. Margit 13 éves. húga 12. Szüleik elváltak, az édesanya sokszor 16 órát is dolgozik, s ezalatt a kislányok csavarognak. Margit az intézetbe került, de nem mondhatnánk, hogy ez lenne állandó tartózkodási helye. Az többnyire ismeretlen. A kislány megszökik, aztán vagy megtalálják, vagy magától visszajön. Rendszerint ő maga jön. Utóbb egy idős ember befogadta, 300 forint havi átalányért, amelyet a ragyogó szép kislány alkalmi ismerősöktől szerez meg. Életmódját képtelen megítélni, esze mint eSy 10 éves gyermeké, ha egyébiránt már megjelenésére is nagylány. Hogy lehet, hogy az intézetből ki-bejárnak a gyerekek, akár egy szelet papír a huzatos folyosóról? Pedagógiai probléma, makarenkói szinten: lehet-e börtönt csinálni egy gyermekvédő intézetből? Lehet-e még romantikát is adni a szökésnek azzal, hogy zárt kapuk vagy éppen rácsok ellenére próbálnak kijutni a gyerekek? Levélírónk meg éppenséggel azon háborodott fel, hogy nem találja meg se az intézet, se a hatósága szökött kislányt. Sok-e a szökés, vagy kevés? Ha száz szökés történik, az körülbelül húsz gyereket jelent — szinte menetrendszerinti pontossággal ugyanazok szökdösnek meg. Sose Iáztam se életben, se fényképen azt a 21 éves algyői fiatalembert, mégis megismertem. F. Marit bújtatta három hónapig. A kislány még nincs 16 éves. Véletlenül találtak rá: a fiúnál lakott ugyan, és soha ki nem mozdult a házból, hogy meg ne találják, viszont egyszer kerékpárral indultak valamerre, amikor az algyői úton elütötte őket egy autó. A fiú nem sérült meg, a kislány kórházba került. Természetesen a kórház jelentette az intézetnek, s most itt ülünk egymással szemközt. Alacsony, vékony, barna kislány, 12 évesnek ha nézném. — Nagyon rendes fiú a vőlegényem, azt mondta, hogy elvesz. Az anyjával lakik és az öccsével, nekünk fcülöQ szobánk volt. Jól keA VŐLEGÉNY res, 3 ezret is hazahoz, én meg főzök, mosok neki, jó felesége leszek. — Hol van most? — Kiküldetésben. Nem irt. de jön majd — feleli. Az intézet igazgatója mondja a kislánynak: írj neki, jöjjön el, szeretném én is megismerni, hadd lássam, milyen fiú. — Rendes az! Nagy haja volt, mondtam neki, hogy nem tetszik, csak látná, most takarosan meg van nyírva. Én valahogy mégsem remélem, hogy minden ilyen „takarosan" sikerül majd, ahogy Mari tervezi. B. Piroska 13 éves, n éves kora óta házassági közösségben él egy férfival, szülei tudtával. Az édesanyja férjhez akarja adni — engedélyért is jártak —, az apja ellenzi. A közelmúltban élettársa rajtakapta egy férfival a ligetben, visszazavarta az intézetbe. A kislány vagy fiatalasszony, vágy hogy is nevezzük — megszökött. B. József 13 éves, szülei elváltak, négy hétig volt az intézetben, amikor megszökött. Betört volt iskolájába, és szétverte a bútorokat több tanteremben. Most a csanádpalotai nevelőotthonban él, remény van rá, hogy mégiscsak beilleszkedik a közösségbe. Mert a nevelőotthonokban ritka a szökés. A gyermekvédő otthon átmeneti hely, itt kísérelik meg, hogy az addig is szomorú kalandokon átesett gyerekeket megkössék, az otthonhoz szoktassák. Ahány gyerek, annyi módszer, külön-külön életsorsot, múltat hordoznak. Mert múltja már egy aprócska gyermeknek is van. Tibike 3 éves volt, és amikor bekerült a gyermekvédő otthonba. mindent összeszedett, ami a kezébe került, és eldugdosta a kis ágyába. Ennivalót, játékot, mindent, mert ez számára újdonság volt, úgy érezte, meg kell szereznie. Elhalmozták mindennel, a legcsillogóbb kockával, a legjobb falatokkal, és pár hét múlva Tibike ágya nem volt már a rejtett kincsek tárháza. Kinek mit mond ennek az aprócska gyermeknek a megnyilvánulása ? Kétezer gyermek sorsa felett őrködik a gyermekvédő intézet. Egy részük nevelőotthonban él, a szerencsésebbek nevelőszülőknél, a Bal fasori otthonban pedig az újonnan gondozásba vett gyermekek. Jóllehet, szélsőséges esetek ezek, amiket most pár mondatban vázoltunk, mégsem tűnhet teljesen reménytelennek az a célkitűzés, amely az intézet mottója: nevelni kell ezeket a gyerekeket, és egész emberekként visszaadni őket a társadalomnak. De ez nem mindig sikerűi Szőke Mária