Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

4 SZOMBAT, 1973. JÜLIUS K Stílusok tükrében Néhény nappal ezelőtt egy cool által némileg mellő- egyénisége, mint például Minta mit tudr-on is szerepelt zö" improvizációk elsőbbsé- ies Davis, John Coltrane, szolnoki beatzenekar tagja gét az indulatok, érzel- Sonny Rollins, valamint némek alapvető szerepét hangoztatelutasították a finomállított be az egyik szegedi íneK Jogosságát, a blues hány akkor lnduló fiatal el. művelődési házba, hogyszersösorban Ornette Coleman, zödtessék le az együttest, mi- ták' elutasították a finom- Cecil Taylor létrehoztak egy wei úgymond Szeaeden nincs kodást> keményebb hangzás- rendk£vül csiszolt zenei nyeizenei élet, -de ők fellendít- ra törekedtek. Ebből a tö- vet amely felhasználta hetnék! Ez a ..perspektíva" fekvésből alakult ki az 50-es ugyan az egyes st£lusokmég megmosolyogtatta az illeté- évek kozepén az úgynevezett é£6 ^ elevenen ható vívmákest, hiszen köztudomású, •hard-bop" stílus- amely a nyait, de teljesen új alapohogy városunk komolyzenei mai avantgarde-irányzatok kat teremtett a dzsessz toélete országosan ismert és jó- eloiutaranak is tekinthető. Vfibblépéséhez. Ezek a zenéhírű, s ha pillanatnyilag a Dr Hulm István kvinte«- ^ visszaadták a dzsesszbeatzenekarok környékén ta- ie ezeknek az irányzatok- nek a nyugati könnyűzenei pasztaiható is némi pangás. nak lcsjobb- 'egmaradan- formAktól vaió mélységes az bizonyára az igények nö- dóbb Jegyeit ötvözl zenéjé" elkülönülését, és az improvlvekedésével magyarázható. Egyre több az olyan fiatal, akit nem elégít már kl a beat monotóniája. Ez a könnyűzenei irányzat egyre inkább kiüresedik vagy pedig a dzsessz felé „tapogatódzik". Van azonban egy olyan tényező. amiről ez a rosszul informált fiatalember nem tudott, s ez esetben Szeged dzsesszéletéről van szó. Beszélhetünk-e róla nagyképűség nélkül? Minden bizonynyal, hiszen Budapesten kívül sehol sincs az országban olyan város, ahol néRy együttes játszana úgy, hogy mindegyik más stílust képvisel, s ha éppen közös koncertet adnak, a hallgatóság némi dzsessztörténeti ízelítőt is kap. A Molnár-dixieland sikerei közismertek: többször jártak külföldön vendégszerepelni. dijgt is nyertek, a magyar rádióban is jó néhányszor felléptek. Hagyományos, tradicionális dzsesszt játszanak, mely a 20-as, 30-as években érte el a csúcsát. Ez a muzsika szórakoztató, életvidám, de nem tükrözi, nem is tükrözheti korunk bonyolultságét, problémáit. Molnárék vállalják a tradíciók ilyen értelmű ápolását, ezen belül muzsikájuk igényes és árnyalt, szakmai körökben hitelük nem véletlen, népszerűségük könnyedségükben rejlik. A modern dzsessz döntő fordulata a 40-es évek végén következett be. amikor az ügynevezett „cool"-stílus, a „hűvos'-stilus megszületett. Ennak lényege az volt. hogy minden túlfűtöttséget, kommerciaiitást elutasított, bensőséges. visszafogott hang, szabályos ritmusok jellemezték, a dzsessz kifejező készségét mélyítette. Ekkor jöttek létre a „kamaradzsessz", a „dzsesszfúga". és más hasonló újítások, melyek valóban pódiumszerűvé tették a dzsesszt. A coolnak az lett a buktatója, hogy zenészei mindent feláldoztak az egységes. homogén hangzásért, és a tetszetősségtől való mindennemű tartózkodás erőltetett monotóniába torkolt. A eoo! több irányra szakadt szét, melyek hosszabb ideig vérátömlesztést is jelentettek számára, mint például az ügynevezett „west-coast" és „east-coast" irányzatok. Az ,,east-coast", a „keleti-part" muzsikusai. főleg New York-i négerek voltak, akik visaas akarták állítani aj ben. ök döntő módon a hard-bopon belül maradnak. Szintén többször szerepeltek külföldön, fesztiválokon, rádióban. Hulin kitűnő stílusérzéke, ragvogó technikai tudása vezérli az együttest, mely a közérthetőség hatazációkra fektették a főhangsűlyt. Megváltozott a dzsessz, mert maguk a muzsikusok változtak meg, és nem lehetett elvárpi többé, hogy a hatvanas évek Amerikájának növekvő külső és belső válságai (vietnami háború, inf A tudomány és technika művésze^ Ha Új-Zélandtól a Tűzföldig... A szegedi Universal Vegyi, földhidrát kikeverésére" — Kultúrcikk és Szolgáltató évente 2—3 millió forint Ktsz-ben csupán kétszázhárman dolgoznak, a termelési érték azonban szokatlanul magas, tavaly például 59,5 millió forint volt. Ha a kámegtakarítást eredményezett az ajkai timföldgyárnak, ahol mint vegyész dolgozott. A második találmány már Szegeden jött létre, szintetikus téesz szolgáltató és kultúr- gyöngyházpaszta volt ez, cikk részlegét nem tekint- mely műanyagok gyöngyhájük, csak a vegyi részleg zasítására szolgált. Ez évennyereségességét vizsgáljuk, te egymillió forintos termemég jobb eredményt ka- lési értékben készült a kápunk, ennél az üzemrésznél téeszben. A harmadik találaz egy főre eső termelési ér- mány a legkülönösebb: tyúkrain belül csiszolt, egységes £AcÍÓ, faji megkülönböztetés, előadásmóddal, szakmai fel- diákmegmozdulások) hatás készülIségével aratja kon- „élkül maradjanak ezekre, certről koncertre sikereit. a zömében haladó gondolkoA hard-bop ma már nem dasú néger muzsikusokra, sokkal több. mint stílus. A jjem lehetett elvárni többé, szerkezet itt is elmereve- hogy például egy Ornette dett, az érzelmi vonatkozó- Coleman olyan muzsikát sok szűkülő keretei gátolták játsszon, mint Armstrong a szabadabb teljesítményt, vagy Duke Ellington a kedésok esetben sablonossá, mo- Jyes régi szép hazugságok dorossá lett ez a zene. Az Amerikájának befellegzett. 50-es évek végén a hardbop néhány kiemelkedő Horváth Tamás ték magasan az országos átlag fölött van. Minek köszönhető ez? Inkább aiX kell kérdeznünk: kinek köszönhető? Az Universal kátéesznek saját feltalálója van Laczkó István főmérnök személyében. Sőt, van egy komoly kis laboratóriumuk is, egy függetlenített kutatóval és egy vegyésszel. A kátéesz tavaly mintegy 80 000 forintot költött szakfolyóiratok, szakkönyvek vásárlására, illetve előfizetésére. Évenként mintegy 3—400 ezer forintot fordítanak kutatásra-fejlesztésre. — De ez a legjobb befektetés — állítja határozottan Laczkó István, s erre minden oka meg is van. Feltalálótársaival együtt már eddig is jelentős jövedelmet biztosított a kátéesznek találmányaival. Sokoldalú feltaláló. Első találmánya — „eljárás timszemirtót kísérletezett ki Laczkó főmérnök. Sajnos, ennek a gyártását abba kellett hagyni, mivel nem fizetődött ki, hiába volt jobb, mint az ismert eddigi szerek. — Hogyan állapították meg ennek a hatásosságát? — önként jelentkezőkön próbáltuk ki — feleli a feltaláló. — Meghirdették az újságban, hogy lehet jelentkezni? — Nem kellett, a szövetkezet dolgozóinak is volt elég tyúkszemük.., — Ez azt jelenti, hogy az akadályozni a desodorrud kiszáradását. A világon ismert legjobb termékek eddig csak háromhónapos garanciával készültek, Laczkó István akár egy év garanciát is vállalni merne a kátéesz termékére. A „Sana desodoráns spray", és a „Sana intim spray" immár exporttermékük. Legalább olyan minőségűek, mint a nyugatiak, viszont jóval olcsóbbak. Az Universal kátéesz immár nagy világcégekkel is versenyre kel olykor. Laczkó főmérnök legnagyobb jelentőUntyersal kátéesznél kürtöt- ségű 8zabadalma, a DDVP tsk valamennyi tyúkszemet? A feltaláló-főmérnök mosolyog: — Remélem! A jelentősebb szabadalmak azonban ezután következnek, ilyen a „Sana" fantázia nevű desodor-család, amelyből egyszerűen nem győznek eleget gyártani. A szakmai növényvédőszer-alapanyag is tekintélyes bevételt biztosit a mai napig az Universalnak. — A kutatáshoz, kísérletezéshez előfeltétel az alapos tájékozottság. Nehezebb-e Szegeden hozzájutni a szakmai információkhoz, mint probléma a feltalálói feladat mondjuk Budapesten? az volt, hogy meg kellett Becsülettel a végeken Még egy hónap, már csak egy hét, néhány nap és leszerelünk — mondogatták egymásnak a leszerelésre készülő határőrök. És elérkezett a várva-várt leszerelés. Megizmosodva, szellemileg is gazdagabban búcsúztak az ottmaradóktól. Sokan a régi munkahelyükre tértek vissza, néhányan új munkahelyet választottak, egyesek pedig maradtak. Erhard Lajos határőr — a határőrség kiváló katonája —, mindszenti szobafestő például üarán maradt. Ott választott élettársat, s máikislányuk ls született. A kiváló határőr több bűnözőt csípett fülön a faluban. Egyszer két pécsi tolvajt, máskor egy sükösdi személyt, majd két kalandvágyó fiatalt. Kispéter Antal őrmester, Röszke, Táncsics Mihály utca 17. szám alól vonult be katonának. Szobafestő és mázoló volt a mestersége. Most, leszerelése után is ott fog majd dolgozni. A jó kiállású fiatalember a Csongrád megyei leszerelők közül a legmagasabb rangot és címet érte el: őrmester lett és a határőrség kiváló katonája. — Azt hittem lesz a katonaélet — „nyilatpolitikai feladatok elvégzése mellett segíteni kell a 'beosztottak egyéni problémájának a megoldását is. ® Kispéter Antal a határőrségnél kiválóan teljesítette a feladatát. A szocialista ver. kozta Anti a búcsúzáskor senymozgaiom követelmé-, de kellemesen csalódtam. u a legmagagabb 82inten őszintén mondhatom a sor- teljesitette. Az egység élenkoteleseknek: semmi különös jarJó katonája az egység nincs a katonaskodasban. £lenjáró rajparancsnoka és a Mmdent ugy kell csinálni, hatáJrörség kiváló katonája címeket nyerte. Szakasza pefegyelmet szerető embernek jó sora van a fegyvereseknél is. Akivel itt baj van, az a dig az egység élenjáró szakasza lett. A szakaszparancsnok jogos büMlcwéggeí jelentette, hogy mC8 8 alegységénél: a Csongrád szakaszparancsnok. megyei — Igaz, jobban szerettem voltak, volna őrsre kerülni é8 járőrözni —folytatta —, mert szegedi és ott nem olyan nagy a meg- kányszéki terhelés, mint a kiképző legjobban megelégedve. a fiúk példamutatóak Különösen Arany László dóci, Török György Tari Gábor záfiatalokkal volt Kispéter Antal őrmester, a határőrség kiváló katonája, a csapatzászló előtt ponton. Az újoncokkal való foglalkozás rendkívül idegKispéter Antal becsülettel helyt állt a — végeken. De feszítő munka. A szakasz- ugyanezt tették a többi parancsnoknak ugyanis a rá- Csongrád megyei fiúk is. A bízott félszáz katonáért éb- határőrség kiváló resztőtöl — takaródéig felel- címmel szerelt le: Nagy Imnt kell: Nevelni, tanítani, re, Kristó oktatni s a napi katonai és vásárhelyi Bálint hódmezőTarnóczi István, Dudás László szentesi, Kelemen Imre domaszéki, Grecsák Károly bordánvl, Szekeres Géza zákány széki, Sza. katonája kál József kübekházi, Horváth Sándor és Nagy Sándor szegedi lakos. Gazsó Béla Laczkó István ismét határozottan válaszolhat: — Ha bárhol a világon, Új-Zélandtól a Tűzföldig valaki bejelent egy szabadalmat, ami minket érdekel, egy hónapon belül a kezünkbe kerül. A találmányi hivatal témafigyelő szolgálata megkapja a londoni tudományos értéktőzsdétől az infor^mációkat, s azokat továbbítja nekünk. Ugyanaz adatik meg a szegedieknek, ami a pestieknek... — Ismer-e Szegeden milliomos feltalálót? — Ha van is, az nem én vagyok — nevet a feltaláló-főmérnök, a Nehézipar Kiváló Dolgozója, a Kiváló Feltaláló kitüntetés bronz fokozatának birtokosa. — Téved, ha azt képzeli — teszi hozzá —, hogy a feltalálók milliókat vágnak zsebre. Megmondom őszintén, nem titok, hogy én körülbelül annyit kapok a találmányaimért évente, amennyi a fizetésem. Ebből nem lehet „megmilliomosodni"! Dolgozni azonban nagyon meg kell ezért a pluszért. A napi tizenkét-tizenhárom órai munka nála is természetes. Mert a találmányok, sajnos, nem úgy jönnek létre, ahogy Zeusz fejéből kipattant Pallas Athéné. Gulay István Tóth Béla: Céhmesteri irományok 38. De hát ezt már nyilván nem kérdezik tőlünk, mert ha Zsótérnek nem kell a hajó, a legnagyobb zsebű szegedi tőzsérnek, mert nem látja benne a keresményét, akkor mi egy darabig nem kellünk senkinek. Hisz a félig fölépült hajói jószágok is ott árváskodnak a sójákon, kicsupaszodó bordáikkal, félig megiszkábált fenékzettel, mint hali csontváz, mikor hangyák pusztítják le a húsukat. Régi tisler cimborákhoz is el-elnézegettem, munka talán napjaimban. Azok is csak ímmelámmal mocorásztak néhol. Még befejezték a darabban maradt, elgazdátlanult munkákat Stipula Mityónál, de csak talán azért, hogy rozsda ne kapjon a kezükbe a tétlenségtől. Zsemberl műasztalos pedig egyenesen csukva tartotta a műhelyt, a legényeknek szerencsét kívánt, ő maga pedig naphosszat valami városi segédhivatali állás után kuncsorgott, hiszen az új választások révén, ottan míveskedő sógorától remélt magának valami biztos fizetést. Most, hogy az urakat, a régieket kiutálta a felrügyező új, tán neki is csöppenhet a torony alól valami. Pedig milyen fennen hordta tölcsérré tágult orrát. Siha Károly' tűszerboltos két forintért se adta volna tele fehér mákkal. Hogy azért mégse éppen a hasunkon tanuljunk úri magatartást, nagy dologtalanságommal, kicsit szégyenkezve ugyan, műasztalos létemre, a malomcsináló barkács apósommal jártam vízimalmokat istápolni. Mert száznapos gyűlés, meg korteskedés, hejehujázás is mind csak a malmokat járatta, hisz az őrlet, a kenyér, a tészta nagyon kellett minden szónoklathoz. Ahhoz meg a malom. Használatban a malom ls megrosszul, víz veti, emeli, vihar szaggatja, vágja a parthoz, néha eloldja, s leviszi a tengereknek, hogy sosem kerül vissza. Műasztalos létemre szekercével csápolgattam a vízimalmok tombácában megcsökkent főtengelyek facsapágyait. S a fölső garatok deszkázatait, a járókat, meg a födélszéket. Éltünk. Tán tejfölös lánRost ettünk legtöbbet, mert Spiccerék előtt, a molnár szeretett lisztül fizetni, nem hiába, hogy a húsvéti misében, a passiójátékban is csak lisztlopónak titulázza a bibliai kántor. A kilencven vízimalom, meg a harminc szárazmalom, de még tizenötig vitorlázó szélmalmok között csak megél egy szekercére szegényült műasztalos családja is. Noha ahány malom, annyi molnár. Minden molnár tud a malomcsináláshoz. Hogy tán néha szebb munkálatnak, mint maguk a virtikli malomcsináló ácsok. így július elejéig ls elszuszakoltam kis barkácsember apósommal a vfzek gépei körül, s még örültem is, hogy éppen nem a gyomrom kordulásaival ébresztgetem reggelenkint a famíliát, mert a magam szőrű, mindenfajta iparoslegények parthosszakat csak ültek, unatkoztak. (Folytatjuk.)