Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

SZOMBAT, 1013. JUNIUS 0. Közlemény a KGST 27. ülésszakáról 1973. június 5—8. között Prágában meg­tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-Kagállamok küldöttségei, Jugoszlá­via küldöttsége, a KGST-tagállamok több nemzetközi szervezetének képviselői, meg­figyelőként a VDK éa a KNDK képvise­lője. Az ülésszakon L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének ve­zetője elnökölt. Az ülésszak résztvevői részletesen meg­vitatták az együttműködés további elmé­lyítését éo tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjónak fejlesztését szolgáló komp­lexprogram megvalósításának kérdéseit, megvizsgálták a végrehajtó bizottság be­számolóját, amely a KOST-nek a 26. és 27. ülésszak között kifejtett tevékenységével foglalkozott. Az ülésszak ezenkívül megvi­tatta a KGST tervezési együttműködési bizottságának korreferátumát, valamint a KGST tudományos-műszaki együttműkö­dési bizottságának és a KGST gépipari és könnyűipari állandó bizottságának beszá­molóit a komplex programban szereplő azámos intézkedés megvalósításáról. Az ülésszak megállapította. hogy a KGST-tagállamok minden szükséges intéz­kedést megtesznek a szocialista államok összeforrottságának növelésére, a sokoldalú testvéri kapcsolatok erősítésére és bővíté­sére. A KGST-tagállamokban elért sikerek bizonyítéka a nemzeti . jövedelem dinami­kus növekedése, amely 1972-ben a KGST­tagállamok összességére vonatkoztatva — 1970-hez képest — 11,6 százalékot ért el. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése a KGST-tagállamok összessé­gében meghaladta a IS százalékot, ugyan­akkor a fejlett tőkésországokban 8,8 szá­zalékot tett ki. Növekedett a KGST-tag­államok népeinek életszínvonala. Emel­kedett az egy főre jutó reáljövedelem, a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a lakásépítés. A KGST­tagállamck jelentős sikereket értek el a közoktatás további szélesítésében és a la­kosság orvosi ellátásának javításában. Az országokban és a KGST-szervekben a komplex program, valamint a KGST 27. ülésszaka határozatának teljesítésére ho­zott intézkedések eredményeképpen tovább mélyült és tökéletesedett a KOST-tagál­lamok együttműködése és fejlődött a szo­cialista gazdasági integrációjuk. A komp­lex program megvalósítása ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésének alapjává vált. A KGST-tagállamok, valamint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azok­nak a két- és sokoldalú megállapodásuk­nak végrehajtását, amelyeket az együttes tervezéssel, objektumoknak közös erőfeszí­téssel történő felépítésével, a gyártássza­kosítással és kooperációval, a tudományos­műszaki együttműködéssel, a tengeri ha­jók gyártása terén folyó együttműködéssel kapcsolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kapcsolatok a KGST-tagálla­mok minisztériumai és főhatóságai tudo­mányos-kutató, gazdálkodó és más szer­vezetei között. Tovább fejlődött a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsola­ta. 1972-ben a KGST-tagállamok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd n^Ált ért el. * " A KGST-tagállamok a világ összes or­szágaival folytatott külkereskedelmi for­galma az 1971-hez képest 10 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 száza­lékkal emelkedett. A tanács ülésszaka megerősítette a KGST és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 10­án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban továbbfejlődött a KGST­tagállamok együttműködése a tervező te­vékenység területén; a jóváhagyott prog­ramnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgaz­daságfejlesztési terveinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpoliti­kai kérdésekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szervek­ben, bővült az együttműködés a prognosz­tizálás területén; együttes tervezési mun­kák folytak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányítási rend­szerének tökéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi ter­melés. területén is, a többi között a fűtő­anyag-, az energetikai és a nyersanyag­ágazatokban, a feldolgozóipari, mezőgazda­sági, közlekedési és más ágazatokban. To­vábbi javaslatokat dolgoztak ki több je­lentős ipari objektumnak az érdekelt oc­szágok közös részvételével történő felépíté­sére. Az ülésszak munkája során a bolgár, ma­gyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek el­nökei — kormányaik megbízásából — ál­talános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitású kiembajetfi azbesztbá­nyászatt és -dúsító kombinátnak a Szov­jetunió területén történő felépítésében ki­fejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy a komplex prog­ram intézkedéseinek megvalósításában mi­lyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1970—80. évi népgazdaság-fejlesztési ter­velnek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműködési bizott­ságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a KGST-tagállamok főbb energia- és fú­tőanyagfajták) ideértve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielé­gítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, valamint az or­szágoknak a nyersanyagágazatok fejlesz­tésében kifejtett együttműködése elmélyí­tésére összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagálla­moknak, és megbízta a tanács szerveit, hogy a komplex-programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelítésével és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat. Intézkedéseket tesznek a tudományos­műszaki együttműködés bővítésére és el­mélyítésére. Meghatározták a tudomány és a technika főbb irányait a KGST-tag­államok 1976—1980. évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az országok kö­zött létrejött megállapodások és a KGST­szervek által elfogadott tudományos-mű­szaki együttműködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a nemzetközi tudományos-műszaki tájékoz­tatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatokkal foglalkozó tájékoztatási rend­szerek létrehozására irányuló munkákat. •--­Mivel a környezetvédelem és a környe­zet megjavítása, valamint ezzel kapcso­latban a természeti kincsek ésszerű fel­használása a KGST-tagállamok egyik leg­fontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős ki­szélesítését tervezik e területen. Az ülés­szak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra ls széles körű együttműködésüket az érdekelt országok­kal és a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST tu­dományos együttműködési bizottsága meg­bízást kapott: a környezetvédelmi és a környezet megjavítására irányuló együtt­működési intézkedések kidolgozása és meg­valósítása során vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni összeurópai ala­pon megvalósuló intézkedésekkel. A KGST-tagállamok jelentős eredmé­nyeket értek el a-gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmé­lyítésében. Számos új, sokoldalú gyártás­szakosítási és kooperációs megállapodás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma az 1971—72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari állan­dó bizottságát azzal, hogy a komplex­program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyár­tásszakosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gép­ipari termékfajták iránti igényének kielé­gítésére vonatkozó olyan javaslatok ki­dolgozását, amelyek meghatározzák a gép­ipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását; azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék fi­gyelembe az 1976—1980-as évi népgazda­sági tervek koordinációja során, továbbá azzal, hogy ezeket két- és sokoldalú gyár­tásszakosítási és kooperációs megoldások formájában rögzítsék. Az ülésszak határozatot hozott a KGST­ösztöndíj alapjának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szak­embereiknek a KGST-tagállamok felsőok­tatási Intézményeiben történő továbbkép­zéséhez, olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontjából a legje­lentősebbek. Az ülésszak jóváhagyta a KGST 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő in­tézkedéseket, amelyeket a KGST végre­hajtó bizottsága dolgozott ki. A 27. ülésszak munkája a teljes kölcsö­nös megértés és barátság szellemében folyt. Amtrika útjain 3. Családi farm Bárhol a világon érdekes elbeszélgetni a földművesek­kel. Amerikában azonban ez nem olyan egyszerű. A far­mer szögesdróttal zárja el földjét. Ez az állatok számá­ra áthághatatlan akadály, az emberek számára pedig jel­zés, hogy itt kezdődik a ma­gánbirtok ... Wisconsin államban negy­ven kilométernyire Madlson várostól mégis rászántuk magunkat, hogy megsértjük a szent határt. Nadrágunk épségét veszélyeztetve át­másztunk a szöges dróton. Behatolásunkat nyomban észrevették. Egy asszony jött a kerítéshez — kissé tétova udvariassággal, és kérdőn felhúzta szemöldökét. Fiai testőrökként kísérték. Kö­szöntünk és bemutatkoztunk. Az amerikaiak arcára kíván, csisággal vegyes aggodalom ült ki, amikor közöltük, be­szélgetni szeretnénk velük. — Warren! — kiáltott az asszony és kezével intett. A kiáltásra vetőgépvontató traktor állt meg a barázdá­ban. Warren odajött hoz­zánk. Tenyerét nadrágjába törölte. Szalmakalapot vi­selt, markáns arca csupa por. Hatalmas termetű, erős ke­zű, szőke hajú férfi. Kissé meg volt illetődve. — Kérem, üljenek le. Így Ismerkedtünk meg Warren Miller farmer csa­ládjával. Az asszony, Jois, szintén farmercsaládból szár­mazik. Negyven körüliek mind a ketten. Fial. a tizen­öt éves Joe, a kilencedik osz­tályba jár, Jimmy pedig tíz­esztendős. Milleréknek nap­szálltáig nagy mennyiségű kukoricát kell elvetniük. Ti­zenhárom éves lányuk, Mar­garet közben ebédet főz. ''Milláttflüliek ' háromszáz ac­ré (kb. 120 hektár) földjük van. A traktor hatezer dol­lárba került-. Van harminc tehenük és ötven juhuk. A szomszéd farmerektől elté­rően Milterék húsra nevelik a teheneket. (A gazdának ugyanig gyermekkorában megsérült a keze, és így nem tud fejni.) A birtokon annyi szénát, silót, zabot és cukor­répát termesztenek, ameny­nyi a jószágnak kell. — Nehéz? — Nehéz. Évek óta azt se tudjuk, mi a mozi. Nem em­lékszem, hogy mikor voltunk utoljára vendégségben. Leg­följebb televízlót nézünk es­ténként. Munka és mun­ka... Életünk minden nap­ja egyforma: ötkor kelünk és csak éjfélkor kerülünk ágy­ba. Millerék a tojáson kívül mindent vásárolnak: kenye­ret, tejet, zöldséget, húst, gyümölcsöt („birkát vágni, vagy paradicsomot termesz­teni ... — erre nem jut erőnk"). A Miller-féle farm közepesnek számít. A termé­kekből befolyó jövedelem évi 10 ezer dollár. — Vannak-e gazdag far­mok a környéken? — Hogyne. És ezek most még gazdagabbak lesznek. Ha viszont a jövedelem a mienkénél alacsonyabb, ak­kor a birtoknak vége. Sok földet eladtak már errefelé. Mi még tartjuk magunkat. Az amerikaiak természe­tüknél fogva nem szeretnek panaszkodni. Akár milyen rosszul megy nekik, azt mondják: nem baj, megélünk valahogy. Nem lett volna helyénvaló, ha arról faggat­juk Milleréket, ami nyilván­valóan aggasztja a munka­szerető földművest. A csen­det Jois szakítja meg. El­mondja, hogy Madisonba ké­szül és a házaknál tojást ad el. Ezután megint szünet kö­vetkezik. Tudták Millerék, és tudtuk mi is, hogy ameri­kai viszonyok között a farm helyzetén tojáseladással javí­tani — már a végső kétség­beesés jele. — Nos, ilyen a mi családi farmunk. Ezekről a farmok­ról mostanában sokat írnak, sokat foglalkozik velünk a televízió is. Jois közben csokrot kötött mezei virág­ul­— Ezt maguknak ajándé­koznám, a mi földünkről. . . * Amerika mezőgazdasága rendkívül produktív, aminek számos oka van. Ilyen példá­ul az ésszerű és igen fejlett gépesítés (90%). Egy far­merre átlag több gépi „ló­erő" jut, mint egy ipari mun­kásra. Döntő és. igen magas­szintű a villamosítás (98%). Magyar -csehszlovák ideológiai együttműködés Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására június 5—8. között baráti látogatást tett Prágában a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége Övári Miklósnak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. Delegációnk — amelynek tagja volt Tóth Dezső, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának helyettes vezetője, és dr. Kovács Béla, a KB külügyi osztályának munka­társa — megbeszélést foly­tatott Oldrich Svestkával, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkárával, Miroslav Moccal, a CSKP titkárságá­nak tagjával, a Rudé Právo főszerkesztőjével, Vasil Bej­dával, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosz­tályának vezetőjével. A ma­gyar küldöttséget baráti esz­mecserén fogadta Vasil Bi­lak, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a KB titkára. Óvári Miklós és Oldrich Svestka az MSZMP és a CSKP Központi Bizottsága nevében csütörtökön megál­lapodást írt alá a két párt ideológiai együttműködésé­nek továbbfejlesztéséről. Az MSZMP küldöttsége pénteken hazaérkezett Bu­dapestre. Szoviet— amerikai gázmegátia­podás 0 Moszkva (MTI) Tízmilliárd dollár értékű, és 25 évre szóló szovjet— amerikai megállapodás szü­letett pénteken Moszkvában az amerikai El Paso és Occi­dental Petroleum társaságok és a szovjet külkereskedelmi minisztérium között a kelet­szibériai földgáz exportjáról az Egyesült Államokba. Uj spanyol miniszter­elnök Madrid (Reuter, AFP) Franco "tábornok pénteken visszalépett mint Spanyolor­szág kormányfője, és minisz­terelnökké Carrero Blanco tengernagyot nevezte ki. Franco tábornok továbbra is államfő és a fegyveres erők főparancsnoka marad. A tengernagy Franco tá­bornok régi „megbízható" embere és odaadó tű ve. Magas színvonalú a kemizá­lás (40 millió torina műtrá­gya évente; ez legalább 3 dollár jövedelmet biztosít minden, műtrágya vásárlásá­ra fordított dollár után); a szakosítás (azonos kultúrát termeszt például nemcsak egy-egy gazdaság, hanem egy egész körzet, sőt egy egész állam: — „kertállam",, „bur. gonyaállam", „kukóricaál­lam", „búzaövezet". Gondos szelektálás (a legkedvezőbb növény- és állatfajták kivá­logatása és tenyésztése). Az amerikaiak nem véletlenül akarták rábeszélni Micsu­rint, hogy telepedjen le ná­luk. Nem szabad megfeledkez­nünk az Egyesült Államok igen kedvező klímaövezetéről sem. (A termőföldek Kijev magasságától Délre terülnek el.) Figyelembe kell venni a helyénként ugyan rablógaz­dálkodássá fajuló, de több­nyire kiszámított és átgon­dolt gazdálkodást, és a „lá­tástól vakulásig" végzett munkát. Mindez lehetővé te­szi Amerika számára, hogv ne csak a belső szükségletet biztosítsa, hanem felesleget is termeljen a mezőgazdasá­gi termékekből. Volt Idő, amikor a termésfelesleg za­varólag hatott, mert árcsök­kenéssel fenyegetett. A fölös­leges búzát ilyenkor eléget­ték vagy a tengerbe szórták. A harmincas években az ál­lam jövedelemkiegészítést ajánlott fel a farmereknek, ha birtokuk egy részét par­lagon hagyják. Most viszont a fogyasztás jelentős növeke­désével, valamint a külföldi kereslet emelkedése folytán a földek intenzív kihasználá­sára ösztönzik a farmereket.' Az új módon folyó terme­lés óriási műszaki és techno­lógiai beruházásokat, a ko­rábbinál körülbelül 7—10­szer többet igényel. Ahnak á farmernak, aki korszerűen akar gazdálkodni, minimum 20 ezer, maximum 1 millió dollárt kell tartalékolnia' beruházási költségekre. Sta­tisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban hozzá­vetőlegesen hárommillió farmgazdaság van. Egyhar­mad részük évente 2500 dol­lárnál kevesebbet jövedel­mez. A következő harmada körülbelül annyit, mint a Millereké: évi tízezer dollárt. Milyen jövő vár tehát rájuk e versengésben? Az elnyomorodot farmerek száz és százezrei adják el évente földjeiket, ég tömege­sen a városokba költöznek. Kiszámították, hogy 1980-ra a farmgazdaságok száma ti­zedére csökken. Azt is jósol­ják, hogy az úgynevezett csa­ládi farmok földjeit, ahol gyakran nemzedékeken át dolgoznak a millerek, smi­thek, brownok és Johnsonok, túlnyomórészt a szerencsé­sebb — és gazdagabb! — szomszéd vásárolja majd fel. Az utóbbi években az agro­businessel az Egyesült Álla­mokban olyan cégek és tár­saságok is foglalkoznak, amelyeknek semmi közük a földhöz, de van pénzük a „mezőgazdasági futószalag­ra". Földműveléssel foglal­kozik a többi között a Boe­ing repülőgépgyár, a Kaiser Industrie gépgyár, a Getty Oil kőolajmonopólium, vala­mint az International Tele­fon and Telegraph. Vajon ismerőseink, Mille­rék tojásértékesítő körútjai felvehetik-e a versenyt ezzel a gépezettel? V. Peszkov B. Sztrelnyikov Értesítjük kedves vendé­geinket, hogy 1973. június 9-én (szombaton) 16 órától zártkörű rendezvényt tartunk a TISZA GYÖNGYE ÉTTEREMBEN. Kívülálló vendégek részé­re a terasz üzemel. Szegedi ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents