Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.! DELMA6YAR0RSZA6 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, Í33. szám 1973. június szombat Ára) 80 fillér A szocialista gazdasági integráció jegyében Prágában befejeződött a KGST 27. ülésszaka Dokumentum aláírása - Hazaérkezett küldöttségünk Pénteken délelőtt a prágai Cernin-palota, a külügyminisztérium ünnepélyesen feldí­szített nagytermében aláírták a Kölcsönös Gazdasagi Segítség Tanácsa 27. ülésszaká­nak jegyzőkönyvét. Az okmányt a részt ve­vő küldöttségek vezetői — közöttük Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — látták el kézjegyükkel. A küldöttségek pénteken egyhangúlag jóváhagyták a 27. tanácsülés határozatát is. Lubomir Strougal. a csehszlovák kor­mány elnöke, aki a vendéglátó delegáció vezetőjeként az ülésszakon elnökölt, az ülésszakot berekesztve hangsúlyozta: „Ügy vélem, valamennyiünk véleményét tolmácsolva megállapíthatom, hogy a ta­nácsülés gyümölcsöző volt. az elvtársi megértés, tisztelet és bizalom légkörében folyt, és munkáját az a rendkívül konst­ruktív törekvés hatottta át. hogy a szocia­lista internacionalizmus, valamint kommu­nista és munkáspártjaink politikája szelle­mében elmélyítsük a kölcsönös együttmü. ködést Az ülésszakon részt vett küldöttségek ne­jében Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a lengyel delegáció vezetője mondott köszö­netet a CSKP Központi Bizottságának, a csehszlovák kormánynak, a párt- és állami vezetőknek, személy szerint Gustáv Hu­sáknak. L.udvik Svobodának és Lubomir Strougainak a szívélyes vendéglátásért. A kora délutáni órákban elutazott a csehszlovák fővárosból a KGST üléssza­kán részi vett delegációk többsége. Pénteken délután hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülés­szakán vett részt. A delegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldött­ség tagja volt: Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a Magyar Nép­köztársaság KGST-képviselője. Párdi Im­re. az Országos Tervhivatal elnöke. Keserű Jánosnc könnyűipari miniszter, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője es Papp László. a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyettese. A KGST 27. üléséről kiadott közlemenyt lapunk 2. oktalan ismertetjük. Fock Jenő nyilatkozata az ülésszak munkájáról Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakon részt vett magyar delegáció vezetője nyilatko­zott az MTI munkatársának. 0 Milyen kérdésekről tár­gyalt a KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-országok és a KGST-szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjának végrehajtásán munkálkodnak, ameiyet a XXV. ülésszak fogadott el. Ez áll figyelmük középpont­jában. s így lesz ez az elkö­vetkező években is. A komplex program meg­valósításáról tárgyaltunk A vita alapjául a KGST vég­rehajtó bizottságának jelen­tése szolgált. A beszámoló egyéves időszakot ölelt fel, és számot adott a tavalyi ülésszak óta megtett útról, az eredményekről, és gon­dokról egyaránt. A végrehajtó bizottság je­lentését néhány beszámoló egészítette ki. Ügy ítéltük meg ugyanis, hogy a hely­zet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédel­met érintő problémákról. # Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vi­táiból? Nagyon fontos az 1-976— 1980-as évekre szóló népgaz­dasági tervek koordinációjá­nak előkészítése. Bár még 1973 -at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készíte­nünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldasa jelentősen befo­lyásolja a KGST-országok aéngaztiasagaaak teojsaeru, arányos és biztonságos fej­lődését, a gazdasagi haté­konyság növelését. A ma­gyar népgazdasag fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtő­anyag-, az energiaszükségle­tek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségevei, velük szoros együttműködés­ben tudjuk megoldani. Ter­mészetesen hasonló gondjai más KGST-országoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energia­gondok megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgál­nunk, már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Ké­zenfekvő. hogy a közös gond megoldásából minden KGST­országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energiafor­rásokkal rendelkeznek, se­gítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — ame­lyek természetes energiafor­rásokkal nem. vagy csak ke­véssé rendelkeznek — az energiakitermelés és -szállí­tás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniok. Az ülésszak nagy figyel­met fordított a tagországok földgáz- és kőolajellátásának problémáira. és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütem­ben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasz­nálására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Na­gyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is. mit tu­dunk szállítani, hogy gyor­sabban és több atomerőmű épülhessen. 4 magyar ipar a gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további íóftesztest kwantmk végre­hajtani. figyelembe véve a baráti országok szükséglété­it is. A nyersanyag- és energia­problémák mellett ugyan­csak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során a szakosítás és a koo­peráció fejlesztésére a fel­dolgozó iparágakban, ame­lyek szerkezetének kialakítá­sánál kölcsönösen alka maz­kodnunk kell egymás igé­nyeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelő­en szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az üléssza­kot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vál­lalkozásokból eredő kötele­zettségeket. amelyeket a KGST-országok a komplex program értelmében előirá­nyoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésé­nek jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatá­rozó szerepe van az általá­nos gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja vala­mennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttmű­ködés előrehaladásával még korántsem lehetünk elége­dettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsü­lendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység fo­lyik a gépiparban, de, saj­nos. ennek ellenére az or­szágok gépiparában nem csökkent, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fon­tos termék szakosításában nem sikerült megállapodasra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység-koope­ráció, holott számos terüle­ten ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar mű­szaki színvonala nem fejfö­dik az egyre növekvő szük­ségleteknek megfelelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek és berendezé­sek .jó része még elmarad a világszínvonaltól. Mindezek alapján — és erre mi is nagy nyomatékkal hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítése­inket az elkövetkező idők­ben az olyan belső és nem­zetközi gazdasagi feltételek létrehozására kell összponto­sítani, amelyek elősegítik, hogy a gépipar korszerű gé­pekkel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. 0 Hogyan összegezné Fock elvtárs az ülésszak vi­táit? Pa ülésszak eredményes és hasznos volt. bsrr látványos határozatok nem születtek. Ez érthető is. hiszen az in­tegrációs komplex program megvalósításának első sza­kaszában vagyunk. A hala­dás általános iránya jó. jól­lehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türelmetlenség nyilvánult meg valamennyi KGST-ország részéről kife­jezésre juttatva azt az eltö­kéltséget. hogy a szocialista gazdasápi integráció komp­lex programjában megfogal­mazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. Az egész ülésszak munká­ját mélységes politikai fele­lősség hatotta át. Az elmúlt időszakban növekedett a vi­lágban az érdeklődés a KGST iránt. Ennek csak egyik megnyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, amelyet az ülésszak most megerősí­tett. A tanácsülés megelége­déssel vette tudomásul, hogy a végrehajtó bizottság ki­dolgozta azt az eljárási ren­det, amely szabályozza, mi­lyen módozatokban és for­mákban alakítsák ki kapcso­lataikat a KGST-vel a nem tagországok. Ez minden bi­zonnyal megkönnyíti a to­vábbi tárgyalásokat. Az ér­deklődés ugyanis tovább nő. Ebben véleményem szerint két tenyező játszik szerepet: a KGST-országok megnöve­kedett gazdasági ereje, és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődésének kedvező politikai légköre. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehetőségem nyílott arra is, hogy a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytas­sak a KGST-országok dele­gációvezetőivel több, az együttműködést érintő kér­désről. Így külön megbeszé­lést folytattam Koszigin elv­társsal. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével, valamint Jaroszewicz elv­társsal. a lengyel kormány elnökével az országaink kö­zötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a KGST-beli együttműködés egyes problémáiról — mon­dotta befejezésül Fock Jenő, a Mmisztertaoaes eJmokB, Koszorúzás Lidice emlékére Somogyi Károlyné fel' Jan Gőte megkoszorúzza Lidice emlékművét Tegnap, pénteken Lidice lerombolásának 31. évfordu­lóján a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága koszorúzást ünnepséget ren­dezett a Móra-parkban levő emlékműnél A megemléke­zésre Szegedre érkezett Jan Gőte, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese, akit a népfront városi bizottságá­nak helyiségében dr. Ked­vessy György professzor, a városi népfrontbizottság el­I nóke köszöntött, s egyúttal ; megemlékezett Lidice pusz­i tolásának tragédiájáról. Jan ; Gőte a csehszlovák nagykö­vetség és a kulturális köz­; pont nevében köszönetet mondott a megemlékezésért. Ezután Salamon István, a városi népfrontbizottság tit­kára tájékoztatta őt a béke­hónap szegedi eseményeiről. Délelőtt 11 órakor kezdő­dött az emlékműnél a bé­kehónap záróeseménye. a koszorúzási ünnepség. Mi­után a munkásőrzenekar el­játszotta a magyar és a csehszlovák himnuszt, a vá­rosi tanács képviselői, Jan Gőte. a népfront és a KISZ, valamint a KSZV Lidice bri­gádjának képviselői helyez­ték el az emlékmű talapza­tán a megemlékezés és a ke­gyelet koszorúit. Az uimep­ség aK Internacionálé hang­jaival ért véget. Együttműködés A tanács és az egyetemek megállapodása Tegnap dfelut&n Szegeden, a Csongrád megyei tanács székhazában együttműködési megállapodást kötött a me­gyei tanács a József Atti­la Tudományegyetemmel és a Szegedi Orvostudományi Egyetemmel. Az eseményen megjelent dr. Ágoston Jó­zsef. a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Komócsin Mi­hály, a megyei tanács elnö­ke méltatta a megállapodás jelentőségét. Kiemelte, hogy eddig is jó kapcsolatot tar­tott a megyei tanács a két egyetem vezetőségével, most az írásba foglalt megálla­podás még hatékonyabbá, elmélyültebbé teheti a kiala­kult kapcsolatokat. Ezt követően ak együtt­működési megállapodást el­látta kézjegyével dr. Márta Ferenc akadémikus. az MSZMP KB tagja, a JATE rektora, dr. Szontágh Fe­renc egyetemi tanár, a SZO­TE rektora és dr. Komócsin Mihály, a megyei tanacs el­nöke. A megálíapod&s értelmé­ben kölcsönösen segítik egy­mást a« oktatási és művelő­déspolitikai feladatok meg­oldásában. az MSZMP KB oktatáspolitikai és ifjúság­politikai határozatának, va­lamint az fjfúsági törvény­nek alkalmazasában és vég­Tehajtasában. Ennek erdeke­ben megtelelő tan­székei és oktarüSi segítséget nyújtanak a megye alsó- és középfokú oktatásénak kor­szerűsítéséhez. Részt vál­lalnak a kísérletek szervezé­séből, az érettségi vizsga korszerűsítéséből, a középis­kola és az egyetem közötti átmenet megkönnyítésével kapcsolatos feladatok meg­oldásából. A megyei tanács és az egyetemek illetékes szervei segítik a fizikai dol­gozók gyermekeinek tovább­tanulását, közreműködnek a megye távlati vagy egyéb, más jellegű terveinek kidol­gozásában. Ugyancsak a köl­csönös érdekeknek, lehetősé­geknek megfelelően a me­gyei egészségügyi intézmé­nyek, és az egyetemi tan­székek között olyan kapcso­latot, együttműködést kí­vánnak kiépíteni. amelv a lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátását, ehhez a kedvezőbb feltételek meg­teremtését, valamint az or­vos-, fogorvos-, gyógysze­részképzést is segítik. Á megállapodó felek kétéven­ként — első esetben 1ÍW4 decemberében — értékelik a megállapodásban foglaltak végrehajtását. Az aláírást követően előbb dr. Márta Ferenc, majd dr. Szontágh Ferenc beszélt az együttműködési megállapo­dás jeéentósesHül.

Next

/
Thumbnails
Contents