Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

a SZERDA, 19*3. JCOTTTS IT Ilyen jól megy a sorunk? Vannak, akik azt mond- az inni- és füstölnivalókért, árura 4,5 milliárd forintot jók: fölöslegesen Ne le- 1970-ben már 14,30-at. Ami fizettünk ki, szeszre pedig gyünk ennyire szigorúak. A nemzetközileg is tekintélyes 19 milliárdot... Kellemetlen, egészségtelen csúcs ez. Még az 1972-ben megvásárolt több, mint 25 milliárd darab cigaretta füstje sem takarhatja el, hogy hatvan nagyobb részt az élvezeti cikkek. Milyen áruk sorolód' nak e — hivatalos szóhasz nálattal — fogyasztási főcsoportba? Kávé, tea, kakaó. jó zamatú kávé, a hús sör, arány. az étkezés után elfogyasztott bor - ha élvezésük mérték- Ruhára kevesebbet letes —, kellemes kísérője, kiegészítője táplálkozási szo- A legutolsó — 1967-es — kasainknak. Az értük le- összehasonlító adatok szerint liter fölé tornázta magát az szurkolt forintok mellékes az élvezeti cikkek a szemé- egy főre jutó sörfogyasztás kiadások. nem rúghatnak iyes fogyasztás 4,8 százalékát — 1955-ben 24 liter volt —, sokra. na..., ha józan teszik ki az Egyesült Álla- borból negyven liter körül arányérzékkel osztjuk be jö- mokban, 8,3-at a Német Szö- vaa, s gyors iramban nő a vedelmünket, ha a családi vetségi Köztársaságban, 10,1- töményét kedvelők tábora, költségvetésből nem szakíta- et Svájcban, 12,3-at Angliá- Nemzetközileg százfokos nak ki a megengedhetőnél ban, s 13,4-et Magyarorszá- szeszben számolják a fogon. Más adatokból az is gyasztásra kerülő szeszes itakiderül, hogy e valóban nem lokat- Ha így nézzük, akkor nélkülözhetetlen árukra töb- évente 4,4 liter jut egy holbet költünk, mint ruházko- land> 5>8 eSY amerikai, 5,9 dásra, s majdnem annyit, e8y angol és 7,5 liter egy égetett szeszes ital, sör, bor, mint a tartós és vegyes ipar- magyar állampolgárra ... dohányáru, alkoholmentes és cikkekre együttesen. Ügy tű- 1967-es adatok alapján. Ma szénsavas üdítő ital. nik tehát, hogy e látszólag ugyanis hazai fogyasztásunk „ . , , . , mellékesen kiadott milliár- túlhaladta a tíz litert; „sziliem kívánt dupla dok nagyon is lényeges té- lárdítva" helyünket az élnyezők a fogyasztási szerke- bolyban. Egy évtized alatt a 2,1-sze- zet változásában, s nem ép- Humorizálhatnánk kávéívó Kesére növekedett az élveze- pen a kívánatos irányban nemzetté válásunkon — a ti cikkek — folyó áron szá- hatnak. Az még hagyján, hazai rekordot Budapest mított — forgalma. Jobban hogy majdnem harmincféle tartja, fejenként 3,5 kg-mal élünk, az természetes, de va- kávékeverék csábítja a ve- ™~» aligha humortéma az, jon szükségszerű-e, hogy vőt, s az 1960-as fejenkénti h°6y 1970-ben 22,1 milliárilyesmire is mind több fo- J4 dekagrammos kvóta 1965- dot költöttünk ruházkodásra, rintot adunk? A második öt- re 70, 1970-re 160, 1972-re s 27>9 milliárd forintot éléves terv időszakában évi pedig 220 dekára nőtt Ta- vezeti cikkekre. Ilyen jól átlagban 3,7 százalékkal bő- Valy 2,5 milliárd forintot me8y a sorunk? vült az árucsoportba tartozó emésztettek fel a kávéfőző termékek egy főre jutó el- masinák a fekete nedű fejé- Havnnta Itit nirnc adása, 1966-1970 között vi- ben, de a fogyasztás e ter- "aVOnta K6t P,rOS szont már 7.7 százalékkal. mékből jóval nagyobb a fej- Eev felnőtt lakos havonta Meredeken kapaszkodik föl- iett országokban icaz ott hi í.i „ ,1 í • „ havonta felé a szesz- és kávéfogyasz- --- ' hl: átlagosan 32 forintot ad ki tás utóbbi például évengan ••klfözetlenül" —• s kávéra, teára, negyvenhárte r2—14 százalékkal az L'szák a ^ávét nyak0nÖntVe mf dohányárura, két piroalkoholmentes italoknál vi- Egészen más a helvzet » Tu szeszes ita ra Jaszont némi iavi.iás rsak a egészén mas a helyzet a alkoholmentes italra is költ; szont nemi javuias csak a szeszes italoknál. Ott az él- 11 forintot Cola-készítményeknek kő- bolynak vezető tagja vaszönhetően következett be. gyünk. Hosszabb ideje esztendőnként tíz százalék fölött van e kedvtelésből — sajnos, sokaknál szenvedélyből — fogyasztott áruk pénzbeli el- tbeU sikerekel lenertékének emelkedese. Kellemetlen rekord Nem áhítottuk, mint Ismételjük meg: ilyen jól megy a sorunk? Legtöbbet a paraszti háztartások költenek szeszes italra, majd a kettős jövedelműek. Őket a a munkások, s végül a szelle.... , mégis mj foglalkozásúak háztartása Mig 1960-ban minden száz rekordok birtokosai lettünk. követl Kávéb61 dohányból forintból 12,40-et adtunk ki Tavaly kávéra 2.5, dohány- v,szont a szeUcmi foglalkowmam^i^mmm^mmmmmmmmammmm^mmmmmmmmmmm^mm^ zásúak vásárolják a legtöbbet, majd a munkás, a kettős jövedelmű és a paraszti háztartások a sorrend. Fogyasztási szokások keverednek divatokkal, s növekvő anyagi lehetőségek az arányok eltorzulásával. Ellentmondásos kép, jogos a kérdés: ilyen jól megy a sorunk? Nem, nem megy ilyen jól Csak olykor, olykor könnyen engedünk a csábításnak, túl komolyan hisszük, hogy az élvezeti cikkek teszik színesebbé köznapjainkat. S tűi gyorsan beletörődünk abba, hogy még nem tudjuk mindig ésszerűen be- és elosztani jövedelmünket, forintjainkat Mészáros Ottó Több ezer éves várnai aranykincs A V6ma környéki ásatá- centi hosszú csontfaragványsok során a bolgár régészek nak is, mely valamiféle bálújabban igen értékes lelet- ványt ábrázol, re bukkantak: az okkervörös Az eddigi ásatások alapföldből tekintélyes súlyú, ján a régészek ügy vélik, kilónyi arany- és réztárgy hogy a lelőhely egy Várna halom került elő, amelynek környéki törzs magas rangú tudományos jelentőségét vezetőjének, vagy főpapjámég nem sikerült pontosan nak temetkezési helye lehefölmérni. tett. Az archeológusok száAz aranytárgyak közül el- mára rendkívül jelentós ez sösorban két súlyos karpe- a ritka lelet, mert lehetővé rec hívja föl magára a fi- teszi, hogy nyomon kövessék gyeimet. A karcsatok meg- bizonyos törzsek sajátos tármunkálása elbűvölő. Dom- sadalmi-gazdasági jellegzeború lemezekből illesztette tességeit. Iskola ólat' kőaoiban Szabad délután „Többen lesznek kiválóvá ilyen szempontból követel- tanulót érdeklő speciális toégyakorlás, mint pusztán ter- ményt támasztani. A tanulók makörben való búvárkodásmészetes tehetség folytán" tudása, felkészültsége érde- ra, az ismeretek ily módon — mondta Demokritosz. S kében nemcsak a tanárnak való megerősítésére a középhogy miért jutott eszembe kell elkövetnie mindent — iskolának fel kell készítenie ez, a korunkban is megszív- hanem a diáknak magának a tanulóit. Sok-sok mindenlelendő bölcs mondás ? Azért, is. A tanulót is rá kell szok- ről lemondanánk akkor, ha mert az egyik pedagógiai tatni arra, hogy maga is te- csak az iskolai munkát tentérgyű előadás hozzászólója- gyen meg mindent az igaz- nénk meg mindenhatónak, s ként az egyik szülő annak a ság felfedezéséért, a minél ha már az iskolában nem oltavéleményének adott hangot, szélesebb körű tudásért, mű- nánk be a tanulókat az önhogy; „akkor lesz majd iga- veltségért. Tehát munkára is nevelés, az önképzés igényézán iskola az iskola, ha a kell szoktatni, és kitartásra vei. Azzal, ami mind-mind tanitási órákon a tanárok nevelni. Arra, hogy tudjon külön munkát, azaz szorgalolyan munkát végeznek, szorgalommal és az ezzel mat és akaratot követeL hogy otthon már nem is kell párosult akarattal sok-sok Mint ahogy ezt követeli az a diáknak semmit sem ta- ismeretet gyűjteni. A min- az elvárás is, mely szerint nulnia". Ahogy hallom, a dent az iskolától váró el- a fiataloknak hozzá kell jádiákok között is van egy gondolás előbb-utóbb vala- rulniok a társadalmi rend ilyen szemlélet az „eljöven- mi elkényelmesedési folya- továbbfejlesztéséhez és funkdő boldog korról", ök is mathoz vezet, holott a tudás cionálásához. Ez az elv úgy vélik, hogy a modern megszerzéséért mindig ko- ugyancsak teljes embert, szemléltetőeszközök soka- moly harcot kellett és kell szorgalmat és akaratot kísága, és az ezzel együttjáró ma is minden embernek vív- ván. tanári módszerek eredmé- nia. Ahhoz. hogy valaki Való igaz: a mostani tűlnyessége révén a délutánok gondolkozni tudjon, tények terhelésen csökkenteni kell. már a teljes szabadság órái és pontos ismeretek kelle- Ennek érdekében már a lesznek, mert az iskolai fog- nek. Ez másképpen nem Művelődésügyi Minisztérium lalkozásokon minden diák megy. Konfuciust. a nagy több hasznos rendelkezése tökéletesen megtanul min- bölcselőt idézem: „Gondoldent. Működésbe lép a mo- kozás nélkül tanulni haszondern szemiéltetőgép, s ata- talanság; tanulás nélkül gonnulónak csupán oda kell fi- dolkozni — veszélyes." Különben a gyakorlat maga is ellentmond a „mindent a tanártól váró" felfo- őett szabad idő lehetőségeigásnak A felsőoktatási in- vei. az a délelőtti foglalkotő-, technikai eszközök fej- tézménvek például többek zásokon sem tud lépést tarlődését megsejteni — nehéz, között ilyen követelményt is tani a többivel. Mert más a Tizenöt-húsz év múlva állítanak a középiskolai fel- semmittevés, mint a délutáegész biztosan sok-sok újat, készítő munkával kapcsola- ni szabad időnek az ember nagyszerű dolgokat ád a pe- tosan: tudjanak a tanulók önnevelésének, tudásának, dagógus kezébe a modern könyvekkel, segédirodalom- képzettségének, egyszóval az technika. Az audiovizuális mai, forrásművekkel dol- önkiteljesedésének az érdeoktatáshoz hasonlóan bizo- gozni, előadásokat jegyzetel- kében való célszerű felhasznyára más típusú, még kor- ni stb. Tehát „otthoni", nálása. Az egészséges mérszerűbb gépek és laborató- azf riumok is állnak maid az is kólák rendelkezésére. De gyelnie, és máris megoldódott minden gond ... A jövőbe látni, az oktatást megkönnyítő szemléltelátott napvilágot. Történt intézkedés annak érdekében is, hogy kevesebb iskolai feladat várjon délutánonként otthon a diákra. Aki azonban nem él a megnöveke.,iskolán kívüli" mun- *kd .délutáni szellemi vagy ...... , c. 1 fizikai elfoglaltsagtol nem„ kat 18 kernek- S ennek az hogy félteni - sőt. erre rá abban a gondolatban azért, elvégzésére, a délutáni sza- js kell nevelni fiataljainkat hogy a modern technika minden otthoni tanulói munkát levesz a diákok válláról, egy kicsit pesszimista vagyok. Nem vitás, hogy a jövő szemléltetőgépei, a tanároknak az ezekhez is alkalmazkodó módszerei nagymértékben fogják segíteni és könnyíteni a megértést. Sőt! Az oktatásunk továbbfejlesztését szolgáló párthatározat szelleme is azt kívánja, hogy a tanulói munka súlypontja a tanítási órára, és ne az otthoni munkára helyeződjék. Olyan módszert kell alkalmazni, amely a tanítási óra minden percében a tanuló legnagyobb aktivitását biztosítja. A tanuló az órákon haladjon együtt a tanárral és saját maga is lássa meg, fedezze fel a dolgok lényegében rejlő igazságot. Az igazság felfedezése, a dolgok lényegének megértése. tehát közös munka. Nem igaz. hogy csak a pedagógusnak kell dolgoznia a cél érdekében, s hogy csak a pedagógussal szemben kell bad idő helyes eltöltésére, a Bánfalvi József A gyapotszedés gépesítésé- mók két forgódob közé ke-' vei sokáig nem boldogultak rülnek, amelyekből tüskeszea szakemberek, pedig sok év- rű nyúlványok állnak ki. Az tizeden át rengeteg munkát egyik forgódob tüskéi a gués pénzt fordítottak a kísér- bómaradványokat, a másiké letekbe. A .egföbb probiéma LffT' az volt: hogyan lehet elvá- nedvesítővel kombinált tiszlasztani a gyapotot a nem títószerkezet „emeli le" az kívánatos növényi részektől, értékes fehér gyapotot, amit A gyapottermés gépi lesze- levegőárapmal egy gyűjtődése viszonylag egyszerű tartályba továbbítanak. A művelet: többnyire szívással gubó- és szármaradványokat távolítják el a tőről a vé- a gyapotszedő kombájn többkony szálakból álló halmazt, nyire nem gyűjti össze, haEközben természetesen le- nem csak kifújja, vél-, gubó- és szármaradvá- Ahol azelőtt nők sokasága nyokat is beszív a gép. A ma végezte az igen nehéz és már kialakult, általánosan al- szaporátlan gyapotszedést, kalmazott tisztítási mód sze- ma néhány gép rövid idő rint a leszakított gyapotcso- alatt elvégzi ezt a munkát. őket össze az egykori kézműves. Egy másik karkötőt tömör aranyrúdból „fontak". Apró aranyholdak, gombszerű félgömbök, trapéz lapocskák — a rajtuk levő nyílásokból ítélve — ruhadíszül szolgáltak. Két henger alakú töredék alighanem egy-egy jogar díszes feje lehetett. Mintegy nyolcszáz, mindenféle színben játszó 1—3 milliméter átmérőjű gyöngyszem hevert a lelőhelyen. Százötven darabot — mint azt a mikroszkóp kimutatta — aranylemezből kovácsoltak. A régészek egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy került oda az a körülbelül ezer darab kagyló, amely soha a Fekete-tenger vizekben nem élt. Mint azt a Halgazdasági és Oceonológiai Kutató Intézet megállapította, ilyen puhatestűek csak az óceánokban és a Földközitengerben élnek. Egy sor réztárgy is napvilágra került; többek között két kis szekerce, vésők és árak. A tárgyak alapján a régészek pontosan megállapíthatták. hogy az egész értékes lelet a rézkorból származik. Különös kultikus jelentősége lehetett egy, ugyanitt kiásott 44 centi hosszú kovakő késnek, valamint egy apró, körülbelül 15 Tóth Bélai Céhmesteri irományok zött, kicsi holdvilág az égen. Mire kifigyelünk, halljuk, hogy szokásuk szerint az erre való vízi lakosok már dalolásznak a malomjárók előtt. Az örlősök vidám seregei lógatják a lábukat a hajók habdeszkáin ülve, s nagy odaadással vagy három évvel ezelőtt divatossá kerekedett Zöld Marciról való eseményt vettek danájukba. Kis borízű féríihangok kezdték, aztán pántlikázta körül az őrlőfeleségek és lányok selymesebb érchangja a nótájukat. Tisza, Duna, Dráva, Szávai! Kőrös, Maros le-folytába! Kadarts mellyéke és a lágy? Hoványc* térség; Hortobágyi Kiket ezen térség nevel. Hússal, borral, jó kenyérrel, Szegények legyenek bár óh. A másét bántani nem jó. Erdők, mezők, vad ligetek, Ha már éltem — is köztetek. Halálomat vizsgáljátok, Árnyékéban gyászoljátok. Ha valaki itt el-mégyerr: Tőlletek illy választ vegyen: E volt a ma hires hartzi, Betskerekivel Zöld Martzi, A szíved is majd meg-hasatt, Mikor zörgették a vasat. Isten hozzád óh kedvező, Széllyel fújdogáló mező. A segédek az utcaajtó előtt ültek hosszadal— Még viheted valamire, egészen jól égnek ezek a vackok! Egynapos inas voltam, de megtapasztaltam, öreg inasnak nem szólhat az ember vissza. Különösen, hogy mindjárt vacsorára hívott bennünket Trézsi, a szakácsnő. Amennyire nem ettem ebédkor, gondoltam, nyolc körül már elkel a vacsora. Most majd kitöltöm az oldal közit. Üjra porolódnak a segédek, mosakodnak, törülköznek, s libasorozunk a konyha felé, dobogva, hogy lábbelinkről leszálljon a por.. A konyhában ötös lámpa ég, alig látunk, ülünk az asztalhoz, látom, minden déli tányérunkon egy-egy plllés kenyér, s füles üvegkancsónkban ülepített, tiszta Tisza-víz. Ez a vacsora. Trézsi jóccakát köszön, kicsi lábroggyantással, s a segédek rá se nézve két falat kenyér között visszaagyonistenelnek neki. Aztán kiülnek a ház elé a Tisza felől, míg az öreg inassal nekilátunk takarítani. Van forgács, hulladék, ren- masan, sarkukra ereszkedve, mi meg válogattuk nvira De én nem "*tudőm"ha ezíev"'meev"w rioilontftfl únnan alán X. .1 , * £ ; 1. _. , . . ., . ...._..! Már az utolsó kasokkal vittük a forgácsos színbe, s majd elaludtunk a fáradtságtól, amikor Fridi beállított a műhelybe. Megviselten, csapzottan, mintha az egész Etelka-soron végig zavarták volna, a surják között. A nadrágja korcát úgy fogta, hogy le ne essen róla. — Te? — Olyan éhes vagyok, majd meghalok. — Hol jártál egész nap? — Mester apám kívánságára húztam a fürészt a holcplaccon. Tele szemem, szám fűrészporral. — Azt mondja, nekem ls van itt padom, úgy akarja, hogy veletek lakjak ágyazott forgácsban. — Lámpánál is fűrészeltetek? — Fűrészeltünk. Egy viharos lámpa égett fölül a fűrészmesternek, én alul húztam. Ott nem kell látni, csak az erőt kell odaadnom. Nem is ez a bajom. Vacsorára nyárson sült szalonna készült, a gyetra gyötörje meg hetvenkilencszer, mikorra elkészültünk, a bakancsomba ejtettek egy evésre való szalonnát, hogy sercegett a zsírja. De ordítottam akkorát, hogy bizonyosan még a temerini nagybátyám is meghallotta. A csülköm gombja megnőtt a vízhólyagtól. Olyan nagyot égetett rajta. Még a padjainkon a forgácságyat csináltuk, sugdosta nékem Fridi a sorát. — Ne félj — mondom —, éngem meg a bandzsi pofozott mindjárt reggel, ahogy beagyonisteneltem a méhelybe, az a másik legény, a szelíd képű meg összekente a mancsomat forró enyvvel, délben fakanállal vágtak a kezemre, hogy leestem az asztal aló. Délután nem űztek anydetlenség éppen elég. az összekotort forgács közül az absnitot. Odakint prücsök szól, meg haris a fűzfák toö- fadarabok.) (Apró éven át, minden délelőtt, hogy lehet ezt kiállnü lFolytatjuk.)