Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

a SZERDA, 19*3. JCOTTTS IT Ilyen jól megy a sorunk? Vannak, akik azt mond- az inni- és füstölnivalókért, árura 4,5 milliárd forintot jók: fölöslegesen Ne le- 1970-ben már 14,30-at. Ami fizettünk ki, szeszre pedig gyünk ennyire szigorúak. A nemzetközileg is tekintélyes 19 milliárdot... Kellemet­len, egészségtelen csúcs ez. Még az 1972-ben megvásá­rolt több, mint 25 milliárd darab cigaretta füstje sem takarhatja el, hogy hatvan nagyobb részt az élvezeti cikkek. Milyen áruk sorolód' nak e — hivatalos szóhasz nálattal — fogyasztási fő­csoportba? Kávé, tea, kakaó. jó zamatú kávé, a hús sör, arány. az étkezés után elfogyasztott bor - ha élvezésük mérték- Ruhára kevesebbet letes —, kellemes kísérője, kiegészítője táplálkozási szo- A legutolsó — 1967-es — kasainknak. Az értük le- összehasonlító adatok szerint liter fölé tornázta magát az szurkolt forintok mellékes az élvezeti cikkek a szemé- egy főre jutó sörfogyasztás kiadások. nem rúghatnak iyes fogyasztás 4,8 százalékát — 1955-ben 24 liter volt —, sokra. na..., ha józan teszik ki az Egyesült Álla- borból negyven liter körül arányérzékkel osztjuk be jö- mokban, 8,3-at a Német Szö- vaa, s gyors iramban nő a vedelmünket, ha a családi vetségi Köztársaságban, 10,1- töményét kedvelők tábora, költségvetésből nem szakíta- et Svájcban, 12,3-at Angliá- Nemzetközileg százfokos nak ki a megengedhetőnél ban, s 13,4-et Magyarorszá- szeszben számolják a fo­gon. Más adatokból az is gyasztásra kerülő szeszes ita­kiderül, hogy e valóban nem lokat- Ha így nézzük, akkor nélkülözhetetlen árukra töb- évente 4,4 liter jut egy hol­bet költünk, mint ruházko- land> 5>8 eSY amerikai, 5,9 dásra, s majdnem annyit, e8y angol és 7,5 liter egy égetett szeszes ital, sör, bor, mint a tartós és vegyes ipar- magyar állampolgárra ... dohányáru, alkoholmentes és cikkekre együttesen. Ügy tű- 1967-es adatok alapján. Ma szénsavas üdítő ital. nik tehát, hogy e látszólag ugyanis hazai fogyasztásunk „ . , , . , mellékesen kiadott milliár- túlhaladta a tíz litert; „szi­liem kívánt dupla dok nagyon is lényeges té- lárdítva" helyünket az él­nyezők a fogyasztási szerke- bolyban. Egy évtized alatt a 2,1-sze- zet változásában, s nem ép- Humorizálhatnánk kávéívó Kesére növekedett az élveze- pen a kívánatos irányban nemzetté válásunkon — a ti cikkek — folyó áron szá- hatnak. Az még hagyján, hazai rekordot Budapest mított — forgalma. Jobban hogy majdnem harmincféle tartja, fejenként 3,5 kg-mal élünk, az természetes, de va- kávékeverék csábítja a ve- ™~» aligha humortéma az, jon szükségszerű-e, hogy vőt, s az 1960-as fejenkénti h°6y 1970-ben 22,1 milliár­ilyesmire is mind több fo- J4 dekagrammos kvóta 1965- dot költöttünk ruházkodásra, rintot adunk? A második öt- re 70, 1970-re 160, 1972-re s 27>9 milliárd forintot él­éves terv időszakában évi pedig 220 dekára nőtt Ta- vezeti cikkekre. Ilyen jól átlagban 3,7 százalékkal bő- Valy 2,5 milliárd forintot me8y a sorunk? vült az árucsoportba tartozó emésztettek fel a kávéfőző termékek egy főre jutó el- masinák a fekete nedű fejé- Havnnta Itit nirnc adása, 1966-1970 között vi- ben, de a fogyasztás e ter- "aVOnta K6t P,rOS szont már 7.7 százalékkal. mékből jóval nagyobb a fej- Eev felnőtt lakos havonta Meredeken kapaszkodik föl- iett országokban icaz ott hi í.i „ ,1 í • „ havonta felé a szesz- és kávéfogyasz- --- ' hl: átlagosan 32 forintot ad ki tás utóbbi például éven­gan ••klfözetlenül" —• s kávéra, teára, negyvenhár­te r2—14 százalékkal az L'szák a ^ávét nyak0nÖntVe mf dohányárura, két piro­alkoholmentes italoknál vi- Egészen más a helvzet » Tu szeszes ita ra Ja­szont némi iavi.iás rsak a egészén mas a helyzet a alkoholmentes italra is költ; szont nemi javuias csak a szeszes italoknál. Ott az él- 11 forintot Cola-készítményeknek kő- bolynak vezető tagja va­szönhetően következett be. gyünk. Hosszabb ideje esztendőn­ként tíz százalék fölött van e kedvtelésből — sajnos, so­kaknál szenvedélyből — fo­gyasztott áruk pénzbeli el- tbeU sikerekel lenertékének emelkedese. Kellemetlen rekord Nem áhítottuk, mint Ismételjük meg: ilyen jól megy a sorunk? Legtöbbet a paraszti háztartások költe­nek szeszes italra, majd a kettős jövedelműek. Őket a a munkások, s végül a szelle­.... , mégis mj foglalkozásúak háztartása Mig 1960-ban minden száz rekordok birtokosai lettünk. követl Kávéb61 dohányból forintból 12,40-et adtunk ki Tavaly kávéra 2.5, dohány- v,szont a szeUcmi foglalko­wmam^i^mmm^mmmmmmmmammmm^mmmmmmmmmmm^mm^ zásúak vásárolják a legtöb­bet, majd a munkás, a ket­tős jövedelmű és a paraszti háztartások a sorrend. Fo­gyasztási szokások kevered­nek divatokkal, s növekvő anyagi lehetőségek az ará­nyok eltorzulásával. Ellent­mondásos kép, jogos a kér­dés: ilyen jól megy a so­runk? Nem, nem megy ilyen jól Csak olykor, olykor könnyen engedünk a csábításnak, túl komolyan hisszük, hogy az élvezeti cikkek teszik színe­sebbé köznapjainkat. S tűi gyorsan beletörődünk abba, hogy még nem tudjuk min­dig ésszerűen be- és eloszta­ni jövedelmünket, forintja­inkat Mészáros Ottó Több ezer éves várnai aranykincs A V6ma környéki ásatá- centi hosszú csontfaragvány­sok során a bolgár régészek nak is, mely valamiféle bál­újabban igen értékes lelet- ványt ábrázol, re bukkantak: az okkervörös Az eddigi ásatások alap­földből tekintélyes súlyú, ján a régészek ügy vélik, kilónyi arany- és réztárgy hogy a lelőhely egy Várna halom került elő, amelynek környéki törzs magas rangú tudományos jelentőségét vezetőjének, vagy főpapjá­még nem sikerült pontosan nak temetkezési helye lehe­fölmérni. tett. Az archeológusok szá­Az aranytárgyak közül el- mára rendkívül jelentós ez sösorban két súlyos karpe- a ritka lelet, mert lehetővé rec hívja föl magára a fi- teszi, hogy nyomon kövessék gyeimet. A karcsatok meg- bizonyos törzsek sajátos tár­munkálása elbűvölő. Dom- sadalmi-gazdasági jellegze­ború lemezekből illesztette tességeit. Iskola ólat' kőaoiban Szabad délután „Többen lesznek kiválóvá ilyen szempontból követel- tanulót érdeklő speciális toé­gyakorlás, mint pusztán ter- ményt támasztani. A tanulók makörben való búvárkodás­mészetes tehetség folytán" tudása, felkészültsége érde- ra, az ismeretek ily módon — mondta Demokritosz. S kében nemcsak a tanárnak való megerősítésére a közép­hogy miért jutott eszembe kell elkövetnie mindent — iskolának fel kell készítenie ez, a korunkban is megszív- hanem a diáknak magának a tanulóit. Sok-sok minden­lelendő bölcs mondás ? Azért, is. A tanulót is rá kell szok- ről lemondanánk akkor, ha mert az egyik pedagógiai tatni arra, hogy maga is te- csak az iskolai munkát ten­térgyű előadás hozzászólója- gyen meg mindent az igaz- nénk meg mindenhatónak, s ként az egyik szülő annak a ság felfedezéséért, a minél ha már az iskolában nem olta­véleményének adott hangot, szélesebb körű tudásért, mű- nánk be a tanulókat az ön­hogy; „akkor lesz majd iga- veltségért. Tehát munkára is nevelés, az önképzés igényé­zán iskola az iskola, ha a kell szoktatni, és kitartásra vei. Azzal, ami mind-mind tanitási órákon a tanárok nevelni. Arra, hogy tudjon külön munkát, azaz szorgal­olyan munkát végeznek, szorgalommal és az ezzel mat és akaratot követeL hogy otthon már nem is kell párosult akarattal sok-sok Mint ahogy ezt követeli az a diáknak semmit sem ta- ismeretet gyűjteni. A min- az elvárás is, mely szerint nulnia". Ahogy hallom, a dent az iskolától váró el- a fiataloknak hozzá kell já­diákok között is van egy gondolás előbb-utóbb vala- rulniok a társadalmi rend ilyen szemlélet az „eljöven- mi elkényelmesedési folya- továbbfejlesztéséhez és funk­dő boldog korról", ök is mathoz vezet, holott a tudás cionálásához. Ez az elv úgy vélik, hogy a modern megszerzéséért mindig ko- ugyancsak teljes embert, szemléltetőeszközök soka- moly harcot kellett és kell szorgalmat és akaratot kí­sága, és az ezzel együttjáró ma is minden embernek vív- ván. tanári módszerek eredmé- nia. Ahhoz. hogy valaki Való igaz: a mostani tűl­nyessége révén a délutánok gondolkozni tudjon, tények terhelésen csökkenteni kell. már a teljes szabadság órái és pontos ismeretek kelle- Ennek érdekében már a lesznek, mert az iskolai fog- nek. Ez másképpen nem Művelődésügyi Minisztérium lalkozásokon minden diák megy. Konfuciust. a nagy több hasznos rendelkezése tökéletesen megtanul min- bölcselőt idézem: „Gondol­dent. Működésbe lép a mo- kozás nélkül tanulni haszon­dern szemiéltetőgép, s ata- talanság; tanulás nélkül gon­nulónak csupán oda kell fi- dolkozni — veszélyes." Különben a gyakorlat ma­ga is ellentmond a „min­dent a tanártól váró" felfo- őett szabad idő lehetőségei­gásnak A felsőoktatási in- vei. az a délelőtti foglalko­tő-, technikai eszközök fej- tézménvek például többek zásokon sem tud lépést tar­lődését megsejteni — nehéz, között ilyen követelményt is tani a többivel. Mert más a Tizenöt-húsz év múlva állítanak a középiskolai fel- semmittevés, mint a délutá­egész biztosan sok-sok újat, készítő munkával kapcsola- ni szabad időnek az ember nagyszerű dolgokat ád a pe- tosan: tudjanak a tanulók önnevelésének, tudásának, dagógus kezébe a modern könyvekkel, segédirodalom- képzettségének, egyszóval az technika. Az audiovizuális mai, forrásművekkel dol- önkiteljesedésének az érde­oktatáshoz hasonlóan bizo- gozni, előadásokat jegyzetel- kében való célszerű felhasz­nyára más típusú, még kor- ni stb. Tehát „otthoni", nálása. Az egészséges mér­szerűbb gépek és laborató- azf riumok is állnak maid az is kólák rendelkezésére. De gyelnie, és máris megoldó­dott minden gond ... A jövőbe látni, az okta­tást megkönnyítő szemlélte­látott napvilágot. Történt in­tézkedés annak érdekében is, hogy kevesebb iskolai fel­adat várjon délutánonként otthon a diákra. Aki azon­ban nem él a megnöveke­.,iskolán kívüli" mun- *kd .délutáni szellemi vagy ...... , c. 1 fizikai elfoglaltsagtol nem­„ kat 18 kernek- S ennek az hogy félteni - sőt. erre rá abban a gondolatban azért, elvégzésére, a délutáni sza- js kell nevelni fiataljainkat hogy a modern technika minden otthoni tanulói mun­kát levesz a diákok vállá­ról, egy kicsit pesszimista vagyok. Nem vitás, hogy a jövő szemléltetőgépei, a ta­nároknak az ezekhez is al­kalmazkodó módszerei nagy­mértékben fogják segíteni és könnyíteni a megértést. Sőt! Az oktatásunk továbbfej­lesztését szolgáló párthatá­rozat szelleme is azt kíván­ja, hogy a tanulói munka súlypontja a tanítási órára, és ne az otthoni munkára helyeződjék. Olyan módszert kell alkalmazni, amely a ta­nítási óra minden percében a tanuló legnagyobb aktivi­tását biztosítja. A tanuló az órákon haladjon együtt a tanárral és saját maga is lássa meg, fedezze fel a dol­gok lényegében rejlő igaz­ságot. Az igazság felfedezése, a dolgok lényegének megérté­se. tehát közös munka. Nem igaz. hogy csak a pedagó­gusnak kell dolgoznia a cél érdekében, s hogy csak a pe­dagógussal szemben kell bad idő helyes eltöltésére, a Bánfalvi József A gyapotszedés gépesítésé- mók két forgódob közé ke-' vei sokáig nem boldogultak rülnek, amelyekből tüskesze­a szakemberek, pedig sok év- rű nyúlványok állnak ki. Az tizeden át rengeteg munkát egyik forgódob tüskéi a gu­és pénzt fordítottak a kísér- bómaradványokat, a másiké letekbe. A .egföbb probiéma LffT' az volt: hogyan lehet elvá- nedvesítővel kombinált tisz­lasztani a gyapotot a nem títószerkezet „emeli le" az kívánatos növényi részektől, értékes fehér gyapotot, amit A gyapottermés gépi lesze- levegőárapmal egy gyűjtő­dése viszonylag egyszerű tartályba továbbítanak. A művelet: többnyire szívással gubó- és szármaradványokat távolítják el a tőről a vé- a gyapotszedő kombájn több­kony szálakból álló halmazt, nyire nem gyűjti össze, ha­Eközben természetesen le- nem csak kifújja, vél-, gubó- és szármaradvá- Ahol azelőtt nők sokasága nyokat is beszív a gép. A ma végezte az igen nehéz és már kialakult, általánosan al- szaporátlan gyapotszedést, kalmazott tisztítási mód sze- ma néhány gép rövid idő rint a leszakított gyapotcso- alatt elvégzi ezt a munkát. őket össze az egykori kéz­műves. Egy másik karkötőt tömör aranyrúdból „fon­tak". Apró aranyholdak, gombszerű félgömbök, tra­péz lapocskák — a rajtuk levő nyílásokból ítélve — ruhadíszül szolgáltak. Két henger alakú töredék alig­hanem egy-egy jogar díszes feje lehetett. Mintegy nyolcszáz, min­denféle színben játszó 1—3 milliméter átmérőjű gyöngy­szem hevert a lelőhelyen. Százötven darabot — mint azt a mikroszkóp kimutatta — aranylemezből kovácsol­tak. A régészek egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy került oda az a körülbelül ezer darab kagyló, amely soha a Fekete-tenger vizek­ben nem élt. Mint azt a Hal­gazdasági és Oceonológiai Kutató Intézet megállapítot­ta, ilyen puhatestűek csak az óceánokban és a Földközi­tengerben élnek. Egy sor réztárgy is napvi­lágra került; többek között két kis szekerce, vésők és árak. A tárgyak alapján a régészek pontosan megálla­píthatták. hogy az egész ér­tékes lelet a rézkorból szár­mazik. Különös kultikus je­lentősége lehetett egy, ugyanitt kiásott 44 centi hosszú kovakő késnek, vala­mint egy apró, körülbelül 15 Tóth Bélai Céhmesteri irományok zött, kicsi holdvilág az égen. Mire kifigyelünk, halljuk, hogy szokásuk szerint az erre való vízi lakosok már dalolásznak a malomjárók előtt. Az örlősök vidám seregei lógatják a lábukat a hajók habdeszkáin ülve, s nagy odaadással vagy há­rom évvel ezelőtt divatossá kerekedett Zöld Marciról való eseményt vettek danájukba. Kis borízű féríihangok kezdték, aztán pántlikázta körül az őrlőfeleségek és lányok selymesebb érc­hangja a nótájukat. Tisza, Duna, Dráva, Szávai! Kőrös, Maros le-folytába! Kadarts mellyéke és a lágy? Hoványc* térség; Hortobágyi Kiket ezen térség nevel. Hússal, borral, jó kenyérrel, Szegények legyenek bár óh. A másét bántani nem jó. Erdők, mezők, vad ligetek, Ha már éltem — is köztetek. Halálomat vizsgáljátok, Árnyékéban gyászoljátok. Ha valaki itt el-mégyerr: Tőlletek illy választ vegyen: E volt a ma hires hartzi, Betskerekivel Zöld Martzi, A szíved is majd meg-hasatt, Mikor zörgették a vasat. Isten hozzád óh kedvező, Széllyel fújdogáló mező. A segédek az utcaajtó előtt ültek hosszadal­— Még viheted valamire, egészen jól égnek ezek a vackok! Egynapos inas voltam, de meg­tapasztaltam, öreg inasnak nem szólhat az em­ber vissza. Különösen, hogy mindjárt vacsorára hívott bennünket Trézsi, a szakácsnő. Amennyire nem ettem ebédkor, gondoltam, nyolc körül már elkel a vacsora. Most majd kitöltöm az oldal közit. Üjra porolódnak a segédek, mosakodnak, tö­rülköznek, s libasorozunk a konyha felé, dobog­va, hogy lábbelinkről leszálljon a por.. A kony­hában ötös lámpa ég, alig látunk, ülünk az asz­talhoz, látom, minden déli tányérunkon egy-egy plllés kenyér, s füles üvegkancsónkban ülepített, tiszta Tisza-víz. Ez a vacsora. Trézsi jóccakát köszön, kicsi lábroggyantással, s a segédek rá se nézve két falat kenyér kö­zött visszaagyonistenelnek neki. Aztán kiülnek a ház elé a Tisza felől, míg az öreg inassal ne­kilátunk takarítani. Van forgács, hulladék, ren- masan, sarkukra ereszkedve, mi meg válogattuk nvira De én nem "*tudőm"ha ezíev"'meev"w rioilontftfl únnan alán X. .1 , * £ ; 1. _. , . . ., . ...._..! Már az utolsó kasokkal vittük a forgácsos színbe, s majd elaludtunk a fáradtságtól, amikor Fridi beállított a műhelybe. Megviselten, csap­zottan, mintha az egész Etelka-soron végig za­varták volna, a surják között. A nadrágja korcát úgy fogta, hogy le ne essen róla. — Te? — Olyan éhes vagyok, majd meghalok. — Hol jártál egész nap? — Mester apám kívánságára húztam a fü­részt a holcplaccon. Tele szemem, szám fűrész­porral. — Azt mondja, nekem ls van itt padom, úgy akarja, hogy veletek lakjak ágyazott forgácsban. — Lámpánál is fűrészeltetek? — Fűrészeltünk. Egy viharos lámpa égett fö­lül a fűrészmesternek, én alul húztam. Ott nem kell látni, csak az erőt kell odaadnom. Nem is ez a bajom. Vacsorára nyárson sült szalonna ké­szült, a gyetra gyötörje meg hetvenkilencszer, mikorra elkészültünk, a bakancsomba ejtettek egy evésre való szalonnát, hogy sercegett a zsír­ja. De ordítottam akkorát, hogy bizonyosan még a temerini nagybátyám is meghallotta. A csül­köm gombja megnőtt a vízhólyagtól. Olyan na­gyot égetett rajta. Még a padjainkon a forgácságyat csináltuk, sugdosta nékem Fridi a sorát. — Ne félj — mondom —, éngem meg a ban­dzsi pofozott mindjárt reggel, ahogy beagyonis­teneltem a méhelybe, az a másik legény, a szelíd képű meg összekente a mancsomat forró enyv­vel, délben fakanállal vágtak a kezemre, hogy leestem az asztal aló. Délután nem űztek any­detlenség éppen elég. az összekotort forgács közül az absnitot. Odakint prücsök szól, meg haris a fűzfák toö- fadarabok.) (Apró éven át, minden délelőtt, hogy lehet ezt kiállnü lFolytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents