Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

SZERDÁ, 1973. JÜNIUS 3 Ipari szeminárium Á KGM miskolci Tüzelés­itechnikai Kutatóintézete, va­lamint az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület miskolci csoportja közös ren­dezéseben július 11. és 13-a között rendezik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men a tizennegyedik ipari szemináriumot. Az energiahordozókban végbe ment változást figye­lembe véve, a gáz- és olaj­tüzelésű berendezések témá­ját tűzték napirendre. (MTI) árhullám a Dunán Tetőzött a Mura Az utóbbi napok esőzései­nek hatására az ország csak­nem valamennyi folyóján emelkedett a vízszint, né­hány centi vagy deciméteres áradás kezdődött. A nyugat­dunántúli folyók és a Duna legfontosabb vízgyűjtő te­rületén, Ausztriában hullott a legtöbb csapadék. Ennek hatására megáradt a Mura, s az emelkedő víznek meg­felelően harmadfokú árvíz­védelmi készültséget ren­deltek el. A keddre virradó éjszaka tetőzött a Mura ár­hulláma Letenyénél 437 cen­timéteres vízszinttel.- A te­tőzést követően megkezdő­dött az apadás, s kedden a kora délutáni órákig 19 cen­timéterrel csökkent a folyó vízszintje. A harmadfokú ké­szültséget azonban óvatos­ságból továbbra is fenntart­ják. Az áradás nem okozott kárt sem a mezőgazdasági, sem a lakott területeken. A jelzések szerint Auszt­riában, az Alpokban meg­szűntek az esőzések, tehát már nem kapnak újabb víz­utánpótlást az áradások. * • Ünnepélyes doktor­avatás Szegeden Két fiatal kapta az Elnöki Tanács aranygyűrűjét Acs S. Sándor felvételei Az aranygyűrűs fiatalok eskütétele Ünnepélyes doktoravatást rendeztek tegnap délelőtt Szegeden, a Dugonics téri egyetemi épület aulájában. Dr. Márta Ferenc akadé­mikus, egyetemi tanár,- a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektora nyitotta meg a ket szegedi egyetem ünnepi doktorrá avató ülését, s üd­vözölte a megjelenteket: Cseterki Lajost, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkárát, dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­tert, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettest, dr. Komócsin Mi­hályt, a megyei tanács elnö­két, dr. Ágoston Józsefet, a megyei pártbizottság titká­rát, dr. Biczó Györgyöt, a városi tanács elnökét, dr. Ozvald Imrét, a városi párt­bizottság titkárát, a vendég újvidéki testvéregyetem ve­zetőit, a társadalmi szervek, felsőoktatási társintézmé­nyek megjelent vezetőit, a két szegedi egyetem profesz­szorait, oktatóit, hallgatóit. Bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa hozzájárult ahhoz, hogy Huhn András matematikust, a József Attila Tudománya­egyetem tanácsa Sub Auspi­ciis Rex Publicae Popularis kitüntetéssel doktorrá avas­sa. Dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az Elnöki Tanács hozzájárulá­sával Apró György orvost, a szegedi orvosegyetem taná­csa avatja Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis kitünte­tesse!. doktorrá. Huhn András 1947-ben született Szegeden. Általanos iskolai és középiskolai ta­nulmányait kitűnő ered­ménnyel végezte. Kiváló ké­pességeit a kitűnő tanuló ér­deméremmel ismerték el. Egyetemi tanulmányait 1966­tól 1971-ig a József Attila Tudományegyetem mate­matikus szakán végezte, a harmadik évfolyamtól nép­köztársasági ösztöndíjas hall­gatóként, 1971-ben tanulmá­nyait kitüntetéses oklevéllel zárta, majd . 1972-ben Felső­oktatási •Xanulmanyi Érdem-4»pett érmet kapott. Egyetemi ta­nulmányainak befejezése után, mint tudományos se­gédmunkatárs dolgozott. Doktori szigorlatát tavaly summa cum laude tette le. Idén február óta a József Attila Tudományegyetemen tanársegéd. Apró György 1946-ban született Szegeden. Középis­kolai tanulmányait végig je­les eredménnyel végezte. 1965-ben iratkozott be a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi ka­rára, ahol valamennyi évfo­lyam kötelező vizsgáit jeles eredménnyel tette le, ugyan­itt fejezte be államvizsgáját, 1971-ben. Rendszeresen végzett tár­sadalmi munkát az egyete­men, mint csoportvezető, a SZEOL aktív sportolója volt, 1969/70-es tanévben elnyerte a Jó tanuló — jó sportoló emlékérmet és jutalmat. Éveken keresztül népköz­társasági ösztöndíjat kapott. A Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klinika gyakornoka. Huhn András és Apró György röviden ismertették disszertációjukat, letették az esküt, majd a rektorok és dékánok doktorrá avatták a jelölteket. Ezután Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára rövid beszéd kíséreté­ben adta át a Magyar Nép­köztársaság címerével ékesí­tett aranygyűrűket az ünne­pelteknek. Elmondta, hogy mindketten megfeleltek a rendelkezésekben előírt kö­vetelményeknek. Csak na­gyon keveseknek sikerül az ismeretszerzés, a tudomá­nyos elmélyültség ilyen szintjére felemelkedni — hangoztatta. — És csak ak­kor, ha a tehetséget a tudás megszerzésének gazdag fel­tételei övezik. Szegeden, a József Attila Tudományegye­tem és az orvostudományi egyetem szelleme, tanári ka­rának felkészültsége, céltu­datos törekvése megadja a tehetség kibontakozásának lehetőségét * Az ünnepélyes doktorrá avatásra Szegedre érkezett Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát tegnap dél­előtt a megyei pártbizottság székházában fogadta Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Cseterki Lajos dél­után ellátogatott a Magyar Tudományos Akadémia új­szegedi biológiai kutatóköz­pontjába, ahol dr. Alföldi Lajosnak, a tudományok doktorának, a genetikai inté­zet igazgatójának vendége volt. A csúcstalálkozó után A ki a politikában nem tekint előre, elkerülhetetlenül a lemaradók közé kerül" — mondotta Brezsnyev ab­ban a televíziós beszédben, amelyet az Egyesült Államok számilliónyi képernyő­jén hallgattak Amerika polgárai. A Brezsnyev—Nixon csúcstalálkozó va­lóban jól példázza azt, hogy a fejlődés jelenlegi korszakában új és előretekintő formát kell kapniok a nemzetközi kap­csolatoknak. Különösképpen vonatkozik ez azokra az országokra — az Egyesült Ál­lamokra és a Szovjetunióra —, amelyek egymással gyökeresen ellentétes világnéze­tet és társadalmi rendszert képviselnek, s amelyekre éppen gazdasági, katonai ere­jüknél fogva döntő felelősség hárul abban, hogy a társadalmi rendszerek versenye ne a hidegháború és az atomfenyegetés, ha­nem a békés rivalizálás körülményei kö­zött folytatódjék. A találkozó számos eredménye között talán elsősorban azt kell kiemelni, hogy itt egy — Leonyid Brezsnyev szavaival élve — „visszafordíthatatlan folyamatról" van szó. Ezt jelzi, hogy máris megállapo­dás született Nixon 1974-ben esedékes moszkvai látogatásáról, sőt célzás történt arra, hogy a rákövetkező évben Brezsnyev ismét az Egyesült Államokba látogat. Nem rövid lejáratú célok által vezérelt kampány, hanem egy olyan fordulat vég­rehajtása folyik, amelyet a világ gazda­sági, politikai, sőt katonai-stratégiai reali­tásai már régóta megérlelték. Ebbe a nagyszabású keretbe állítva kell szemlélni a csúcstalálkozó ama eredmé­nyeit, amelyek híre már áz elmúlt na­pokban bejárta a világot. Mindenekelőtt a nukleáris háború megelőzéseiről kötött megállapodást, amely a találkozó legfonto­sabb okmánya. Ettől elválaszthatatlan az a dokumentum, amely meghatározza a stra­tégiai fegyverek további korlátozásáról folytatandó tárgyalások alapelveit, és ezzel lehetőséget nyújt az úgynevezett SALT­tárgyalások második szakaszának ered­ményes folytatásához> E két, az emberi­ség egészét érintő szerződés mellett egy sor megállapodás jött létre a kétoldalú együttműködés legkülönbözőbb területein. Mindkét tárgyaló fél következetesen fi­gyelembe vette, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak egyaránt vannak szövetségesei és szövetségesig kötelezettsé­gei. Televíziós beszédében Brezsnyev így fogalmazott: „Teljes határozottsággal ki kell jelentenem: tárgyalásaink, szellemü­ket és az aláírt egyezmények betűjét te­kintve, egyaránt számolnak ezzel a körül­ménnyel". Ez a megfogalmazás egyben arra is utal, hogy a világpolitikai fordulat folyamatos végrehajtása közben teljes mér­tékben figyelembe vették a világpolitika kialakult realitásait. . A fordulatot nem más országok „feje felett" és más orszá­gok „ellen" hajtják végre, hanem annak érdekében, hogy fokozatosan új alapokra lehessen helyezni általában a nemzetközi kapcsolatokat. Nem kétséges, hogy ez még igen hosszú és körültekintő munkát igényel. Annyi azonban világos — s ez önmagában iS' szükségessé teszi a „történelmi" szó leírá­sát —, hogy a második világháború óta most első ízben kezdenek kialakulni egy hosszú távú békés időszak szilárd keretei. T ermészetesen a hangsúly a kezdeten van. Hiszen a problémák még rend­kívüliek. A világpolitika jövője szempontjából talán az a leglényegesebb, hogy Kína visszatérjen egy olyan reális politikai vonalvezetéshez, amelyet be lehet illeszteni a nemzetközi kapcsolatok békés, a vitákat és konfliktusokat tárgyalások út­ján megoldó gyakorlatába. A szovjet—ame­rikai megállapodások, és a széles körű együttműködés távlatai megkönnyíthetik Pékig számára a realitásokhoz való alkaL mazkodást. Annál is inkább, mert ezek a megállapodások egyben ama amerikai kö­rök vereségét jelenti, amelyek néhány év­vel ezelőtt az amerikai—kínai kapcsolatok szükségszerű és helyes normalizálásával kapcsolatban még a Szovjetunió valamiféle „világpolitikai elszigeteléséről" fantáziáz­tak. Az Egyesült Államok hivatalos politi­kája mindenesetre szélesebb látókörűnek, reálisabbnak bizonyult annál, semhogy ezen a járhatatlan úton próbáljon tovább haladni. Mindezekért a mostani szovjet—ameri­kai csúcs igen jelentős lépés afelé, hogy — mint azt Brezsnyev mondotta — „sok nemzet számára biztosítsuk a tartós bé­két". Gömöri Endre Kihasználatlan öntözomüvek Kétnapos tájékoztatóra és bemutatóra gyűltek össze Szegeden a vígazdálkodással és öntözéssel foglalkozó szak­emberek az ATIVÍZIG meg­hívására. Fontos és közérde­kű téma szerepelt a napi­renden: termőföldjeink ön­tözése és rendelkezésre álló gépi berendezések kihasz­náltsága. Hazánkban 15 mil­liárd forintot érő gépi be­rendezések állnak rendelke­zésre, ezek 427 ezer hektár mezőgazdasági terület öntö­zésére alkalmasak. Sajnos, a gépek nagyrésze — elsősorban az állami gazdaságok. vál­lalatok, téeszek kezelésében levő vízkivételi berendezé­sek — kihasználatlanul he­vernek, s ezek kárát mind­nyájan látjuk a zöldségfélék árcéduláin. Az Alsótiszavi­déki Vízügyi Igazgatóság te­rületén az országos átlagnál is rosszabbak az eredmé­nyek. Negyvennégyezer 800 hektár berendezett öntözési területtel rendelkeznek, eb­ből ez év június 20-ig 11 ezer hektáron működtek az esőz­tető berendezések. Ez mind­össze 26,6 százaléka a meg­levő kapacitásnak. Az ATI­VÍZIG megtett mindent an­nak érdekében, hogy az ered­mények ennél sokkal jobbak legyenek, időben a termelő vállalatok és gazdaságok ren­delkezésére bocsátotta a szükséges berendezéseket. Sajnos, a folyamatos, és ál­landó öntözést a legtöbb he­lyen elmulasztották, az aszá­lyos hónapok beálltával már késő a mulasztást pótolni. Az Országos Vízügyi Hi­vatal legújabb rendelkezése értelmében ezután vissza­vonják a vízjogot mindazon gazdaságoktól, amelyek a rendelkezésre bocsátott gé­pi berendezéseket három év óta kihasználatlanul hever­tetik, sőt az ezek vásárlásá­nál kapott 50 százalékos kedvezményt is vissza kell fizetniök. Akik meglevő gé­peik kapacitását nem hasz­nálják ki teljes egészében, azoknak csak a tényleges ál­lapotnak megfelelő berende­zést biztosítanak. A kétnapos bemutató so­rán a vendégek megtekin­tették az ATIVÍZIG több fő vízkivételi művét, valamint a belvízvédelemnél használa­tos szivattyúkat. Á belkereskedelem társadalmi ellenőrzése A belkereskedelmi minisz­ter — a SZOT-tal és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökével egyetértés­ben — rendeletet adott ki a társadalmi ellenőrzés alapve­tő szabályairól. A rendelet a fogyasztói érdekvédelem fo­kozása érdekében, a tanács­törvény előírásait figyelembe véve született, s egy korábbi — tíz évvel ezelőtti — mi­niszteri utasítás helyébe Ié­A társadalmi ellenőrzés gazdái korábban általában a tanácsok voltak. Az új jog­szabály a társadalmi ellen­őri hálózat megszervezését, működésének irányítását — a SZOT elvi irányítása mel­lett — a szakszervezetek bu­dapesti, illetve megyei taná csainak hatáskörébe utalta. Az érvényes rendelkezések szerint azonban a tanácsok is szervezhetnek társadalmi ellenőri hálózatot és igénybe vehetik a szakszervezeti tár­sadalmi ellenőröket is. A miniszteri rendelet a társadalmi ellenőrzés teve kenységét szabályozza, meg­határozza a társadalmi ellen­őrök feladatait, jogait. A társadalmi ellenőrök műkö­dési szabályzatát a SZOT dolgozza ki, s a szakszerve­zeti szervek gondoskodnak a társadalmi ellenőrök oktatá­sából. Somogyi Kórolyné felvétele A lúdvári szivattyútelepet még 1938-ban kezdték építeni, egyes részeinek felújítását 1974-re tervezik. Összesen 7 ezer 400 hektár terület öntözését biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents