Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

4 S£EBt>A, ff* JtWTOIB JAR pontok becsülete Ismét közelednek a to- felvételi vizsga egységes kö- gyenge Írásbeli jegyet megvábbtanulók számára a fel- vetelrriényi«jntjóben azután bocsátottam. Nem is ezek* •öoktatási intézményekben a a hiányos felkészülés, az nél van igazában probléma, (elvételi vizsgák. S mivel alacaoriy követelményszint inár megjelent az elmúlt is- kiugrotftkolai év felvételi eredmé- De cdyasvalami is eszemnyeinek értékelése, statisati- be jut, hogy lassan már a és csupán elégséges vagy kai adattara, az embernek köaépiaknlákban — elsódle- közepes feleleteket produmodjaban all meg jobban gesen ti gimnáziumban — kálnak a szóbelin. Akikről áttekinteni a múltat, s abból oda jutunk, hogy a tanulók vitathatatlanul kiderül, hogy hanem azoknál a 10 pontos tanulóknál, akik nullás és elégtelen dolgozatokat írnak levonni nehany tanulságot, és a swilők előtt csak az az idei, rövidesen következő ötös osaüélyzat a jegy. mert felvételi vizsgákra ez adja a felvételhez a legKngem az elmúlt évi fel* több pontot A komoly értévételiken egy dolog nagyon ket képvaselő négyes oszmeglepett: egyes felsőfokú tályaat at családban mér vatntézményekben a jelentke- veszekedés és mérgelödós zök között feltűnően sok volt tárgya, —. mert kevés ponta 10 pontosak száma. Az t számot jfelent. S ahogy én egyik vizsgabizottság elnöke gondolom* ebben az éleseiéi is hívta erre a figyelme- dő, ötös érdemjegyért folyó met, hozzátéve azt a nagyon kúzdelemtben a maga reális érdekes észrevételét, hogy a megítélésével nem biztos. 10 pontot hozók jó része hogy mindig a tanár lesz a Ugyanakkor 5, esetleg öt győztes. Lehetöéges. hogy es fél pontot ért el a felvé- meghajlik az ötössel a gyerteli vizsgán. Lehel azonban, mekam több pontot visz" ér- | hogy mindez azért tűnt fel, ve-előtt. De sokszor maga a csak 4—5 pontot szerezni, nem érdemelték meg a 10 pontot. Én azt mondom mindig: az a becsületes és megnyugtató dolog, ha az illető diák annyi pontot szerez a felvételin, amennyit az iskolából vitt, vagy legalább is nem sokkal kevesebbet. (Természetesen, ha nem valami túlzottan magas szintű Írásbeli feladatot kapnak. De ennek mértékével és a pontokra való kihatásával számolni tud az ember, tehát a reális mérlegelés lehetősége megvan.) De 10 vitt pont mellé mert a demográfiai hullám közvélemény is rákényszetetozese miatt jóval több jelentkező volt a felsőoktatási intézményekben mint az el ritbeti a • tanárt akarva-akaratlunul a liberalizmusra, hiszi gyakran hall ilyen megmúlt időszakokban Eddig is jegyzéseket: „felvették vol* előfordult, hogy 10 pontos na X és Y tanulót is, ha tanuló nullás dolgozatot Irt, csak egy fél ponttal nritöbv»gy összehozott nehezen bet hoz az iskolából". egy elégségest, de ennyire még sose döbbentünk rá a vjtt és a kapott pontszámok kötötti lényeges kulönbséDe-vajon beteljesült atom-e a 10 pont? Ha reália igen. De ha nem? Az elaő kellemetlenség ott kezdődik amisekre Bar az mér most tel- kor a felvételi vizsgán -vilá* jesen mindegy, hogy észre- gosan kiderül, hogy az.illevettUk-e vagy sem, hogy új lő nem érdemelte meg-a 10 j»|en»eg-e ez, avagy a reginek a folytatása, — mégis érdemes a tapasztalatokon elgondolkodni. Vajon ml áll pontot és a vele együttjáró ez mér kínos és kellemetlen is, meri a szülő szépen elfelejti egy idő múlva a felvételi sikertelenség kellemetlen oldalét a gyermekével együtt. A tanárnál más a helyzet, öt-hat gyerek si. kertelen szereplésének évenkénti megismétlődése után oda a jó híre. Mert a vizsgabizottságok tagjai általában évenként újra és újra vizsgáztatnak, s ily módon akaratlanul is megjegyzik, honnét jönnek jól felkészüli diákok, « honnét a 10 ponbizalmat. Tisztában wgyok tos gyengék. Nemcsak a tavele, hogy még a leejobbaknál is előfordulhat — külöa magas pontszámok mögött, nősen az izgule&nnyabb a 10 pontos órtókelesnek mi leánytanulóknál — gátlás. az alapja?! Sorra veszem a geket. Elsősorban arra gon riolok. hogy biztosan ala rsonyra mérte néhány tanár De ezt fel lehet ismerni, lehetősé- Számtalan ehhez hasonló • esettel találkoztam már az Írásbeli vizsgákon. De ezek* tői g gyerekektől asórt a a szintet amikor tantárgya- szóbelin kitűnő feleleteket kan a jelest osztogatta. A hallottam, s így minden Száz óra a volán mögött Huaamos utazás esetén a gépkocsivezetőnek háromóránként rövid pihenőt kell verde felnyitotta a kocsi tetejét. felült a tetőre ós a lábéval irányította a korbeiktatnia. Valverde francia ményt. így felső testével néautóversenyző azonban nem követhette ezt a jó tanácsot. Egy tudományos kísérlet kereteben — orvosi ellenórzes mellett —• megszakítás nélkül öt napot és négy éjjelt töltött a volán mellett. Ezalatt összesen 4108 km-t tett meg. A kísérlet végrehajtásához egy Renault—16 típusú gépkocsit használtak, ame hány könnyebb, levezető mozgást tudott elvégezni A maratoni autózás utón — amely igen sok hasznos megfigyeléssel, adattal és tanulsággal szolgélt — az orvoskollektíva megkönnyebbüléssel állapította meg: Valverde szervi és lelki károsodás nélkül viselte el a kísérletet. A kísérlet befejeTóth Béla Céhmesteri irományok lyet számos segédberendezés- zéae uján Valverde 13 órát set láttak el. Az üzemanyag aludt egyhuzamban, és az élelem felvétele menet, közben történt. A gépkocsiban a vezető szívműködésének ós agytevókenysógónek ellenőrzésére elektrokardlografot, illetve enkefalografot szerellek fel, továbbá vérnyomásmérőt. Az adatokat az orvosi ellenőrző központba továbbították. Arra az esetre, ha Valverde elaludt volna, védősisakot és speciális védőruhát viselt. Egy mentőautó és egy helikopter alít állandó készenlétben, hogy szükség esetén a vezetőt elsősegélyben részesítse, illetve kórházba szállítsa. Ez természetes ls, hiszen a kísérlet igen kockázatos volt. Körülbelül órában jelölik meg azi a határt, ameddig alvás nélkül még nem jelentkeznek az egészségre káros következmények. A most végrehajtott kísérlet eaak a közelmúltban létrehozott orvost eszközök és szerek alkalmazásának eredményeként vált lehetővé. Kétnapi vezetés után Valverde tompa fájdalomra panaszkodott a halántékán, három nap múlva pedig a háta kezdett fájni. Az orvosok azt tanácsolták, hogy próbáljon néhány gimnasztikai gyakorlatot végezni. Valnárt, hanem az oktatási in tózmónyt is le lehet járatni azzal, ha a 10 pontosak a felvételin eaak 5 pontot érnek. El kell tehát ezeken az erkölcsi kérdéseken is gondolkozni. Az iskolában szerzett pontokat nagy meg kell becsülni, és éjt nappallá téve dolgozni azért, hogy vissza ne üssön a felvételin elért eredmény. Az érdemnek ilyen oldala is van. A felvételi eredmények lezárása után a felkészületlen tanulók miatti csalódás hullámverése tovább gyűrűzik, nyomot hagy a közvéleményben, s közrejátszik a tanár kedvezőtlen megítélésében. Erre is gondoljanak a szülők és a diákok, amikor a tanár „vonakodik" megadni a jeles osztályzatot. Őszintén mondom, s minden túlzás nélkül állítom: a felvételire vitt pontokban a tanár ós az iskola becsülete is benne van. Nem szabad tehát elvárni, hogy azt „jóindulatból" kockára tegyék. Annál is inkább, mert az elmúlt évi felvételi vizsgák is azt bizonyították, hogy semmit sem ér az olyan 10 pont, amelyik mögött nincs meg a kívánt tartalom. Bánfalvi József flz igazságszolgáltatást érintő ú| jogszabályokról Ami a Magyar Nép- szerint a birék függetlenek, jon, hogy ezek alkalmazásé köztársaság ügyészsé- és csak a törvénynek van- meglehetősen körülményi nak alárendelve. A polgári perrendtartás módosítása során az alapvető célkitűzések a következők voltak: — hatékony eljárásjogi 2. géról szóló törvényt illeti, arról talán csak annyit, hogy az ügyészi apparátus feladatai jelenleg is fontosak, a társadalmi igényeknek megfelelően még nőttek ig. A törvény miniszteri indoklása szabályokat kell létrehozni külön hangsúlyozza, hogy a törvény abból az alkotmányi rendelkezésből indul ki, hogy a Magyar Népköztársaságban az állam minden szerve és valamennyi állampolgára köteles az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartani, az eljárás további egyszerűsítésére és gyorsításéra; — szigorú intézkedéseket kell tenni azokkal szemben, akik perbeli jogaikkal viszszaélnek; — a bíróságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a társasbíráskodás es feladatkörében eljárva alapvető elvének fenntartámegtartatni. A törvényesség sa mellett a polgári eljárásmegtartása feletti őrködés ban is be kell vezetni tehát kizárólag az ügyész fel- egyesbíráskodást: az — a bírósági szervezet átbíróságok és ügyészsé- alakuláséval a gazdasági kapcsolatára vonatko- döntőbizottságoknak a bírósági szervezetbe épülésével, illetőleg a munkaügyi bíróságok megalakulásával kapcsolatban ki kell egészíteni a hatályos eljárásjogi rendelkezéseket; — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény új rendelkezései folytán módosítani kell az ügyész polgári eljárásjogi helyzetére, ós feladataira vonatkozó rendelkezéseket. A célkitűzések annál htkább nyilvánvalóak voltak, eljárásban felléphet. Az el- mert általános és országos Járásban való részvétel so- panasz volt a polgári perek rán tiszteletben kell tartani elhúzódása. Ennek termóa telek rendelkezési jogát, szetesen nemcsak a jelenadata A gek zóan a törvény úgy rendelkezik, hogy az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a Magyar Népköztársaság törvényeinek- E feladat megvalósítása érdekében az ügyész — a büntetőügyekben a bíróság előtt vádat képvisel ós indítványt tesz; — fontos állami vagy társadalmi érdekből polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat, vagy ez okból az legi módosítást megelőzően hatályban volt eljárásjog fogyatékosságai, hanem az eat kihasználó, ós a per elhúzására törekvő felek magatartása is oka volt. Az is igaz viszont, hogy hivatásos bíráink sem mindig éltek még azokkal a szankcionálási lehetőségekkel sem, amelyek a régi eljárásjogban ie adva voltak. Mentségükre szolgélfeltéve, hogy annak gyekor lésa a közérdeket, vagy má sok törvényes érdekeit nem sérti; — bármely büntető- vagy polgári ügy iratait magához kórheti, annak megvizsgálása érdekében, hogy az adott ügyben az eljárás és a határozat, illetve annak végrehajtása megfelel-e a törvényeknek ; — a törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal élhet. Az ügyészségről szóló törvény most idézett III. fejezete szándékosan mellőzte még a szóhasználatában is a „felügyelet" kifejezést, Állampolgáraink nagy része ebből ugyanis arra következtetett, hogy a bíróság és az ügyészség kapcsolatát valamiféle alá- és fölérendeltség jellemzi. Az ügyész közreműködése a bírósági eljárásban ilyet soha nem jelentett. Ebben a tekintetben maradéktalanul érvényesül az Alkotmány 50, paragrafusának (3) bekezdése, amely | nyilt nagymamák számára. meg. volt. Az agyesbiraskodás-társasbíráskodás kérdésével kezdem, mert politikai szempontból ez kíván elsősorban magyarázatot. 1073. január l-e után magam ls tapasztaltam a polgári perben megjelent ügyfelek meglepetését, emikora megszokott háromtagú tanács helyett csak egy hivatásos bírót találtak a tárgyalóteremben. A társasbíráskodás elve, s ehhez kapcsolódva a nép részvételének elve az igazságszolgáltatásban általánosan érvényesülő alkotmányos alapelv, amely változatlanul főszabályként érvényesül, Két évtizedes társadalmi és politikai tapasztalataink azonban azt is bebizonyították, hogy a bíróság előtt tárgyalásra kerülő ügyek egy részében a népi ülnökök közreműködése formális volt, így a demokratizmust sem szolgálta Ezért a polgári perrendtartás abból indult ki, hogy a népi ülnökök csak olyan tárgyú perek elbírálásában vegyenek részt, amelyekben óletismeretüket, tapasztalataikat valóban hasznosíthatják. Ezért a jelenlegi eljárásjog azokat az ügyeket utalja egyesbíró elé, amelyekben alapvető jogt kérdések elbírálására, vagy csupán elszámolásokra kerül sor. Az ekként bevezetett egyesbírói eljárás nemcsak a formális elemek kikapcsolását célozta, hanem a gyorsabb, rugalmasabb eljárást is biztosítja. Az eljárás gyorsításának azonban ez csak másodlagos eszköze. (Folytatjuk.) Dr. Falu György Tanulnak a nagymamák A gyermeknevelés terén A résztvevők négy hónagyakran jelentős szerep há- pon keresztül tudósok, perui a nagymamákra. A mai dagógusok ós orvosok elönagymamák azonban ezt tu- adásait hallgatják majd eü dományos alapon akarják el- óvodáskorú gyermekek nelátni. Minszkben, Belorusszl- velésének új, tudományos ja fővárosában, az egészség- eredményeiről, gyermekiéügyi felvilágosítás és az lektanról, a picinyek tápláláanyavédelmi intézet városi sáról és higiéniájáról, e főközpontjának kezdeménye- mákról szóló népszerű tűzésére, különleges iskola dományos filmeket néznek Már 1777-ben, a Mária Terézia idejében, a kínvallatás eltörlése után honosították azt meg, mint a szabadságvesztés-büntetésnek súlyosbításául Szolgáló közmunka legsúlyosabb nemét. U. A fölfogadott munkások a hajó elé fogva erős kötés segítségével húzzák a terhet a partról. A hajózás Zimonytól fölfelé a Száván és a Kulpán, továbbá a Dunán és a Tiszán, nem kevésbé Aradnak és Erdélyben a Maroson tényleg nagyon nehéz, s az a bánsági és károlyvárost végvidékek katonai szükségletének födözésére, valamint a kereskedelem érdekében évenként való szállítások alkalmával részben csupán a vontatás által volt keresztül vihető. A császár elhatározta, hogy a hajók vontatására rabok alkalmazandók, és 1783. aug, 17-én elrendelte, hogy evégett Zimonyban, Szegeden, Bródon, Gradiskán és Sziszeken 50—50 rab számára tömlöczökről, zwingerekről kell gondoskodni, „a melyek ezen gonosztevőknek való, épen olyan súlyos mint biztos, jelesen földalatt levő és csak szelelő lyukakkal ellátott börtönök legyenek". A hajóvontató rabok őrzésével a határőrvidéki József aztán ezt az intézményt tovább fejlesz- eredek bízattak meg, es mivel ez a hataróri tette és szervezte. Tette pedig két okból. Először "f^álathoz nem tartozott, ai császár megengedazert, mert a börtönök elégtelensége miatt már te hogy a kirendelt toseretbol minden ember a Mária Terézia uralkodása alatt hova-tovább napJára 8 kr diJban részesitto.sek. mind több közmunkára Ítélt rabot küldtek a Az első szállítmányt, amely 100 rabból állott, katonai erősségekbe, kivált a határszélen levő 1?8<. május havában indították el Bécsből Mamagyarországi várakba, tekintet nélkül a távol- gyarországba. sag miatt fölmerülő tetemes költségekre. Másod- Est megelőzőleg a császár 1784. április 3-án a szor azért, mert mikor József császár 1783-ban következő legfelsőbb kéziratot intézte a maIsmét beutazván Magyarországot, tapasztalta vég. syar udvari kanczellárla vezetőjéhez: vidékeken, hogy.az élelmiszerek és egyéb cikkek „Kedves Gróf Eszterházy! Mivel elhatároztam, nevezetesen a réz, vas és só szállítása a Dunán hogy a nagy bűntettekórt több évre nehéz munés mellékfolyóin milyen nehézséggel jár, Hogy a kára elítélt gonosztevőket innen Magyarországvisen fölfelé egyáltalában csak különösen arra ba a folyókhoz küldjem, hogy ottan hajóvontafölfogadott munkások sególyével szállítás. lehetséges a tásra alkalmaztassanak, ennélfogva az udv. hadi tanáccsal éa Magdeburg ezredessel egyetértőleg intézkedjék, hogy a hol az szükséges, a folyók mellett levő vontató utak helyreállítassanak, ós a vízen való sószállitás ezen rabok által kitűnően végeztessék. Az ilyen rabra, ha szökésre alkalmat találna, kettős íogdíjt tűztem kl, a mit az országban ki kell hirdetni, a tejüket gyakran meg kell nyírni, hogy annál könnyebben fölismerhetek legyenekőrzésükről és ellátásukról a katonaság fog akképen gondoskodni, hogy a rab élelmezését az a bünfenyítő törvényszék, vagy megye kell, hogy meghatározandó részletekben fizesse, a melytől őt átveszik." Ezen utolsó passzus magyarázatul szolgál az udv. hadi tanácsnak az udvari kanczellárlához 1784. szept. 23-án Intézett jegyzéke, moly szerint Őfelségének határozata, hogy a katonaság mindabba ami a nehézmunkára ítélt gonosztevőket Illeti, ne gyakoroljon befolyást, s annál kevésbé foglalkozzék velük és csak is azokra nézve vegye magára a gondoskodást, akik hagóvontetásra vannak rendelve. Kezdetben, 1784-ben csak az volt utasításul adva az alsó-ausztriai fellebbviteli bíróságnak, hogy Magyarországba olyan bűntetteseket kell küldeni, akik súlyos bűntényért ítéltettek el vagy különös gonoszlelkületet tanúsítanak, és kiknek büntetése ideje az erre alkalmasak közül a leghosszabb. 1788, március 32-én kelt leiratával azonban elrendelte a császár, hogy 27 megbélyegzett és életfogytig tartó börtönre itált gonosztevőt küldjenek Magyarországba, akik „életüket különben is eljátszották és a kiknek kímélésre ninci igényük". ' (Folytattuk.)