Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

VASÁRNAP, 1973. JÜNIUS 34. Vietnami szakbiológusok Először kaptak diplomát Vietnami diákok a Szegedi József Attila Tudományegye­temen. Hat év után (egyet Budapesten töltöttek nyelv­tanulással, ötöt itt az egye­temen) Szegedtől és Magyar­országtól búcsúzott három fiatalember tegnap délelőtt qz állattani tanszék könyv­tárában, akiket bensőséges ünnepségen látott vendégül az egyetemi pártszervezet. Tha Van Lam, Pham Van Hien, Hoang Xuan Thuyen ngyanis immár biloógia— földrajz szakos tanárok. Jú­liusban Budapestről indulnak a hosszú útra, a kemény egyetemi évek után „elkez­deni az igazi életet" hazájuk­ban, segíteni az építőmun­kát. — Nagyon nehéz volt az első két év — utal a nyelvi nehézségekre Tha Van Lam, aki a Tamás keresztnevet „szerezte be" a diploma mel­lé Szegeden. „Most, az ál­lamvizsga előtt is féltünk, az izgalom pedig nem kell a jó kifejezéshez, csak rossz..." Gondolkodik, aztán elneveti magát, íme, most sem sike­rült tökéletesen kifejeznie magát. Leveleznek majd, szakkönyveket visznek, úgy tervezik, visszajönnek egy­szer látogatóba — nem akar­ják elfelejteni a nyelvet. A barátokat, tanárokat sem. Pham Van Hien' nézegeti az ajándékba kapott könyveket, azt hiszem, lélekben már ott­hon van. „Béke van nálunk, lehet dolgozni — mondja. — Tanítani szeretnénk, de még nem tudjuk biztosan, mit fo­gunk csinálni. Nálunk még nincs választék, nem úgy van, hogy azt tesszük, amit akarunk. Oda megyünk, ahol legjobban szükség van ránk. Majd otthon megmondják. Azt hiszem, egy-két év múl­va már mindenki a maga munkáját végezheti, azt, amit legjobban szeretne." Az ünnepségen Kevei Fe­renc adjunktus, a pártalap­szervezet titkára, Leindler László akadémikus, egyetemi tanár, a természettudományi kar dékánja, Sipitzki Má­tyás, a KISZ-alapszervezet titkára ehhez az otthoni épí­tőmunkához kívánt sok si­kert, egészséget a három fia­tal tanárnak. Tha Van Lam pedig — most az elfogódott­ság miatt — nehezebben gör­dülő mondatokkal köszönte meg a segítséget. ígérte, hogy jól hasznosítják a Szegeden tanultakat, nem felejtik el magyar barátaikat S. E. Szervezési!A rakpart regénye program A Könnyűipari Szervezési Intézet — a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szakem­bereinek bevonásával — el­készítette a Nagylaki Ken­dergyár bútorlapgyártó üzem­részének minta szervezési programját, amely segítséget nyújt a gyár vezetőinek a termelékenyebb munkához. Most a megvalósításon a sor. Acs S. Sándor felvétele Tha Van Ram búcsúzik társai nevében is r Építő­anyagok Az építőanyag-ipari válla­latok — az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium előzetes statisztikai adatai szerint — az év első öt hó­napjában 3,2 százalékkal ter­meltek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb. 9 százalékos fej­lődést érte el a hő-, hang­és vízszigetelő anyagokat gyártó ipar; a finomkerámia­és csiszolókorong-ipar, a­mész-, cement- és azbeszt­cementgyártó ipar pedig 4 százalékkal bővítette terme­lését. A múlt évihez hasonló eredményt ért el a tégla- és tüzelőanyag-ipar, s a meg­rendelések mérséklésének megfelelően csökkentette ter­melését a betonelem gyártó ipar, továbbá a kő- és ka­vicsbányászat. A cementiparban befeje­zett fontos beruházások mun­kája már érezhetően segítet­te az építkezések cementel­látását. Ebben az öt hónap­ban csaknem 200 000 tonná­val több cementet gyártot­tak, mint a múlt év azonos időszakában. Falburkoló csempéből kétszer annyit kaptak a megrendelők, pad­lóburkoló lapból 13.6, mo­zaik-és cementlapból 11,5%­kal többet. Beépíthető kony­haszekrényből 35 százalék­kal többet gyártottak és hő­kicserélő készülékből 30 szá­zalékkal növelték a terme­lést. (MTI) Az új köszöntése Újra üt a Tűzóra Június 29-én ismét meg­szólal Sopron szimbólumá­nak, a Beloiannisz téri tűz­toronynak az órája, amely öt éve hallgatott el. A nagy méretű toronyórát felújítot­ták. s újra üti majd az időt. Gőlyapár FF A Csongrád megyei De­rekegyház községben gólya­pár fészkel a főútvonal egyik villanyoszlopán. Ez a „szük­séglakás" azért veszélyes, mert a villanyvezetékekhez A Dolgozók Általános Iskolájában beiratkozás június 30-ig délelőtt 10 órától 12 óráig, délután 4 órától 6 óráig. Tanfolyamok: esti tagozat, levelező tagozat, rövidített tanfolyamok. MADÁCH U. 20 és HAMAN KATO ÁLTALÁNOS ISKOLAKBAN. FF egészen közel épült meg a gallyakból összetákolt fé­szek, átázás esetén áramütés érheti a gólyákat, s egyben rövidzárlat keletkezhet Az ornitológusok vélemé­nye szerint kényszerűségből választanak a madárcsaládok ilyen bizonytalan fészkelöhe­lyet. Az alföldi táj átalaku­lásával, a tanyák fokozatos megszűnésével egyre keve­sebb az olyan magas kémény vagy épület, ahol háborítat­lanul költhetnek, nevelhetik fiókáikat a gólyák. Levonulóban a nagyvíz a Elebmann Béla fcl»éteR szegcdi rakpartról 1970-ben Legújabbkori életével új története, regénye kezdődik majd a szegedi rakpartnak és támfalainak átépítésével, rekonstrukciójával. Ennek hűséges megörökítésével a legszélesebb közvélemény is foglalkozik majd, amely élő­ben fényképez, feljegyez, ösz­szegez, és az adottságokhoz mérten korhűbben, mint azt a rendelkezésre álló.lehetőség, a rengeteg irodalom és levél­tári adat áttekintése, a ré­giek tárgyilagos átszűrése, az újabbak előtt pedig a kortársi tisztelet megenged­te — az idézetek szükséges felhasználásával. A szakem­berek és más érdeklődők előtt a budapesti kiadású, és rendszeresen megjelenő, na­gyon népszerű „Vízügyi tör­téneti füzetek" íróinak, szer­kesztőinek mai, munkái — és az elődök által feltárt is­meretanyag —, a laikusok számára is világossá teszik az ember és a folyók össze­tartozását, egymással való küzdelmét korszakokon át: az életért. A vizek nélkül nem lehet élet, s a folyókat rendbe kell „terelni", kordába fog­ni törvényeik ismeretében, az emberek szolgálatában. Napjainkban is ennek va­gyunk tanúi, a Tiszán sorra épülő duzzasztókkal, ki­emelkedően a kiskörei komplex vízlépcsővel, amely­nek már éltető hatásával az eddig szárazságban levő száz- és százezer hektárak, egész tájegységek válnak dúsan termővé. A milliárdo­kat igénylő művekkel vajon megtartja-e régi természetét a Tisza, a folyószabályozás óta az egyre magasabbra tö­rő maximális árvízszintek, tetőzések emelkedését, vagy csökkenő tendenciával is megelégszik? Egyöntetű a vélemény, hogy az ismétlődő vagy emelkedésbe futó árhullá­mok levonulását ezután sza­bályozhatják a hatalmas építményekhea „kapcsolt" Árengedményes tüzelőakció! Egyes szénféleségeket mázsánként 10,— Ft-tal Hazai brikettet mázsánként 15,— Ft-tal Pécsi iszapszenet mázsánként 10,— Ft-tal HALDEX (lengyel) szenet mázsánként 5,— Ft-tal olcsóbban vásárolhat a TÜZÉP-telepeken. június 30-ig Az árengedmény a június 30-ig beváltasra ke­rülő július, augusztus és szeptember havi tüze­lőutalványokra is érvényes. Szegedi TUZÉP Vállalat Í5S1 SZEGED Vegyen részt IBUSZ társasutazásainkon LIPCSEI VASAR Yroap. különvonattal. 1973. szeptember 1—T-ig. Részvételi díj: 1500,— Ft + költőpénz. LOVRAN 7 nap, autóbusszal. 1973. július 16—22-ig. Részvételi díj: 1660,— Ft. Az utazás egyéni turistaútlevéllel történik. ERDÉLYI KÖRUTAZÁS autóbusszal, 1973. július 10—15. és augusztus 14—19. Részvételi díj: 1990,— Ft + költőpénz. BÉCS 5 nap, autóbusszal. 1973. szeptember 2—Tí. Részvételi díj: 2100,— Ft + költőpénz. DUNA-KANYAR WH3. július 7-én és 8-án. Részvételi díj: 305,— Ft. Egynapos kirándulás GYULÁRA, 1973. július 28-án. Részvételi díj: 98,— Ft. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: IBUSZ, SZEGED, KLAUZÁL TÉR 2. TELEFON: 12-020. tározók, nagy ölelésben mű­ködő csatornarendszerek, s ezek összhatása érvényesül majd Szegednél, ha bármi­lyen meglepetéssel szolgál még ezután is a Maros. A szegedi új rakpart és támfalai persze úgy épülnek meg, olyan stabilitással, a ma technikájának sokágú felhasználásával, mintha napjainkban semmi nem történt volna fentebb a Ti­sza új korszakot eredmé­nyező munkábafogásával. Látszatra csendes munka folyik itt még Szegednél. A Tisza-parton sétálók alig látnak a nagy átalakítást' eredményező munkából va­lamit, pedig már hallottak, olvastak róla. A munka pe­dig már elkezdődött, ha nem is kísérte nagy mozgás, lát­ványosság. „Mindössze" el­markolták az alsó partfal mellett egy darabon a Tisza odapakolt és vastagon meg­ülepedett hordalékát. A geo­lógiai feltárások sora mel­lett méterről méterre mérik a szelvényeket, szinte cen­tinként térképre kerül a fo­lyónak ez a szakasza, hogy a részekre bontott építkezés folyamatában egyik lépés szorosan kövesse a másikat. A kőszállítmányok pedig tíz­ezer tonna számra érkeznek a Boszorkánysziget elé, közel a munkahelyhez. Előkerültek a régen hasz­nálatos és tetszetős, az idő haladtával azonban „elfelej­tett" faragott mészkő lépcső­sorok is a hajóállomásnál, minegy 80 méter hosszan, ugyanígy a klinikáknál is, amelyek az alsó támfalig vittek. Ezekre a lépcsősorok­ra a legöregebb szegediek közül is kevesen véleksze­nek, mert a rakpartra min­dig kiszaladó Tisza fokozato­san rápakolta hordalékát, amit otthagytak, nem lapá­toltak el. Idővel egymásra rétegződött az iszapos hor­dalék, amelyen kinőtt a ga2, bokrot eresztett rajta a fűz, míg szépen elfelejtődtek a lépcsősorok. Most azokat ts kiásták, három méter mély munkagödrök alól néznek föl a napvilágra, jelezve lé­tüket, amellyel a rekonstí­rukciónál számolni kelt vagy otthagyják, vagy ki­emelik a helyükből, régi nyugalmukbóL Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, amely ereje tu­datában, felkészültségében vállalkozott a létesítmény megépítésére, kevesebbet be­szél, de annál többet cselek­szik máris, a munka kezdeti stádiumában. Simády Béla igazgatótól kezdve munka­társaiig azonban mindenkor készséggel álltak a sajtó ren­delkezésére, hogy a partfái regényéről némi képet kap­junk. Dr. Vágás István, a műszaki tudományok dokto­ra, főosztályvezető, Sódar István belvízvédelmi osz­tályvezető, Poroszlai Rudolf műszaki titkár, Hegyesi Fe­renc nyugalmazott mérnök, Plesovszki Pál irányító-ter­vező, Gál Antal műszaki tiszt — hogy csak néhányu­kat említsük — segítettek a temérdek anyag és irodalom összehozásában, hozzátéve a maguk felkészültségét, segí­tőkészségüket, amely nélkül nem állt volna össze ez a vázlatos áttekintés egy, a Ti­szát minden természetével együtt is szerető krónikás tollábóL F.ődi Fereo* (Vége.) Fogorvosok és fogtechnikusok találkozója Több mint tíz évvel ez­előtt Szegedről indult el az a kezdeményezés, mely meg­teremtette az ország fogorvo­sainak és fogtechnikusainak állandó szakmai kapcsolatát. 1962 óta minden évben más és más városban rendezik az orvosok és technikusok ta­lálkozóját, általában több száz résztvevővel. Idén is hazánk minden részébél ér­keztek Szegedre érdeklődők, a házigazda-rendező, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fogtechnikai Szakcsoportjának meghívásá­ra. Az egynapos fogorvos-fog­technikus találkozó tegnap, szombaton délelőtt a szemé­szeti klinika nagytermében kezdődött, ahol dr. Csiszár Béla, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket. Megnyitó szavait hat eiőad& követte. Elsőnek dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a SZOTE Fog- és Szájbeteg Klinikáinak igazgatója is­mertette a fogszuvasodás megelőzésével kapcsolatos új eredményeket. Kivovics Imre műszaki igazgatóhelyettes, majd Nemessányi Zoltánná dr. művezető a Fogtechnikai Vállalattól a fogpótlással, fogsorokkal kapcsolatos tech­nikai eljárásokat ismertetett. Dr. Bödő János, a szegedi rendelőintézet főorvosa az intézet és a fogtechnikai vál­lalat kapcsolatáról, Tóth Zoltán fémlemezkészitő és dr. Prágai Géza, a SZOTE Fog. és Szájbeteg Klinikájá­nak adjunktusa a fémleme­zekről tartott előadást. A hozzászólások után Janecs­kó Pálné titkár az országos szakcsoport munkájáról szá­molt be. / • I

Next

/
Thumbnails
Contents