Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

VILÁG FROLrrÁRIA!,IGYES0LJETEK! DÉLMAGYA \RSZÁG 63. évfolyam, 138. szám 1973. június 15., péntek Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Az országgyűlés megkezdte tanácskozását Napirenden az 1972. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat — Csongrád megyei képviselő felszólalása ' Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczéí György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Ezután Apró Antal javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a kővetkező: Z. A Magyar Népköztársatág 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Expozéja után a vitában részt vett dr. Havasi Béla Borsod megyei, Kovács Antal Vas megyei, dr. Prieszol Olga budapesti, Szabó Gusztáv Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Ebédszünet után fölszólalt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Pál István Fejér megyei, Raffai Sarolta BácsKiskun megyei, Z. Papp Sándor Veszprém megyei, Inokai János Fejér megyei, Kovács József Békés megyei, Varga István Győr;Sopron megyei, Kollár József budapesti, Burka Ilona Szolnok megyei, Juratovics Aladár Csongrád megyei és Komár András Baranya megyei képviselő. Az országgyűlés ma a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő felszólalását lapunk 2. oldalán ismertetjük. A szünetben, a Parlament folyosóján: Kádár János, Németh Károly és Apró Antal A pénzügyminiszter expozéja — Már az efműlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gazdasági folyamatok értékelése. Társadalmi-politikai vezető testületeink állásfoglalásai és határozatai közismertek, ezek valóraváltásán dolgoznak a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kérem szíves figyelmüket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos, végső számadást készítenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag már a földben van — mondotta Faluvégi Lajos és megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összességében kedvező. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyozottabban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a negyedik ötéves tervben előirányzottaknak. A nemzeti jövedelem valamivel több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar 3 és a kereskedelem 5 százalékos bővüléséből adódóan. A nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme ebben az évben valamivel alacsonyabb volt o KGST-országok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzértékben számon tartott nemzeti vagyonunk 7,2 százalékkal, kereken 100 milliárd forinttal gyarapodott. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne haladja meg az előző évi igan magas színvonalat, csillapodjék a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás — változatlan áron — 2 százalékkal az 1971. évi alatt volt. Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a beruházások fékezése önmagában képes megszüntetni a beruházási tevékenység gyenge szervezettségét. A belső-külső egyensúlyviszonyt kifejező külkereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalékkal nőtt, importunk alig változott. Ismeretes, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, hosszabb távra visszatekintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bátrabban bővíthető a szocialista országokból származó import, ezt hitel és költségvetési eszközökkel is támogatjuk. Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján nemzetközi fizetőképességünk elismert, külföldi megítélése kedvező. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél, és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt, nagyobb mértékű a részesedése a központi pénzalap bevételeinek gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. Külön aláhúzom, hogy azoknak az ágazatoknak a termelése futott fel gyorsabban, amelyeknek jövedelmezősége jobb az átlagosnál. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosított jövedelmekhez 5 százalékkal járult hozzá. Az elmúlt év vállalati gazdálkodásáról a miniszter elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége (Folytatás a 2. oldalon.) A város kapuiban Magasházak előnyben — Tervek a dekorációra Hannibál ante portás — híresztelték rémülten a rómaiak, amikor a nagy pun hadvezér megjelent csapataival az örök város kapuinál. Manapság nyáron már kevesebb ijedelemmel hangzik az idegenforgalmi jelszó: turisták a kapuk előtt. Jönnek s látnak az idegenek, akiket abban, hogy elidőznek-e egyegy városban, az is befolyásol: mi fogadja őket. S ebből a szempontból minden bizonnyal előnyben vannak a hegyvidékiek a síksági városokkal szemben. Ezért van szükség a híres két torony mellett néhány, a szemet vezető magasházra Szegeden. S az sem hátrány, ha a szűkebb értelemben vett város bejáratánál is impozáns épületek fogadják az érkezőket. A 43-as út, melynek fontos szakaszát építik át ezekben a napokban Újszegeden, kivételes helyzetben van. Egyrészt azért, mert az Odesszai körútra való kanyarodás után a város jó néhány igen szép épülettel mutatkozik majd be: elsősorban a biológiai központéval, a majdan elkészülő tornacsarnokéval és a vasúti feljáró mellett fölépítendő új odesszai lakóépülettel. Azok az idegenek, akik Hódmezővásárhely felől közelednek a töltéshez, bizonyára fel fognak figyelni az első egyedi tarjáni házra, mely tíz emelettel nyúlik végül a töltés fölé. Vegyesebb benyomásokkal jönnek azok, akik Budapest felől közelítik meg a várost: a valóban impozáns nagyüzemek sorát nem egészen városias jellegű településrész követi. Azok a turisták, akik a kempingbe bekanyarodnak, előbb valószínűleg a város gondjaiból látnak meg egynémelyet, mintsem szépségeiből. Mint egy végrehajtó bizottsági ülésen nemrégiben kitűnt, egyelőre csak annyi lehetősége van Szegednek a kempingkörnyék rendezésére, hogy fiatal fák sorával, élő sövénnyel fedje el a szemközti rendetlenséget. Pedig jó lenne, ha legalább annyi joga volna — ha pénz nincs is — egy városnak, hogy meghatározza a területén működő vállalatokkal, szövetkezetekkel szembeni esztétikai követelményeket. A továbbiakról — más bejáratokról — nem is igen érdemes beszélni, bármennyire biztató is. hogy a városrendezési tervek minden fontos pontra megfelelő magasságú és küllemű épületek együttesét javasolják. Egyelőre azonban amúgyis az okoz majd gondot, hogy a városon átvezető fontos útvonalak szinte mindegyike rekonstrukcióra kerül. Így tehát előre lehet gondolkozni azon, hogy a megváltozó utak környezete miként alakuljon. Ebben — úgy tűnt — fontos szerepet vállal majd egy városesztétikai bizottság, mély tavaly biztató tervekkel állt elő: a töltésen átvezető minden jelentős út mellé valamely korszerű, de jellegzetes, az illető városrészt, tájegységet jelképező dekoráció állíttassák. A lelkesedés azonban többre nem futotta: még máig sem készültek el a tervezett kompozíciók. Tavaly óta alaposan megváltozott a város térképe is: a belső kapuk mellett gondolni kell most már az új határokra, azokra az algyői, szőregi, dorozsmai határban levő táblákra, ahol a városba érkező elsőnek látja meg a Szeged feliratot. Magyar városokban nemigen szokásos, külföldön azonban szép példáit látja annak az em-r ber, hogy a helység határában — akár több nyelven is — táblákon üdvözlik az utast. Ez valószínűleg nem meríti ki sehol sem a tanácsok pénztárcáját. S tán még ennél is fontosabb lenne, hogy megfelelő nagyságú, idegenforgalmi és közlekedési tudnivalókat feltüntető térképekkel kívánjunk jó utat az idegennek! Ez természetesen ispiét a belterületet érinti: a forgalmasabb parkolóhelyeken, állomásokon kellene felállítani ilyen térképtáblákat, melyekből egyelőre csak egy van, az is a Belvárosban. Az említett utakéhoz hasonlóan fontos egy forgalmas bejáró sorsa: évek óta szégyenlik a szegediek, hogy az állomásról milyen úton kell az érkezőknek megközelíteniük a Belvárost. A jövő nyár vendégeit bizonyára már kevésbé porosan fogadja az Április 4. útja: a közművek rekonstrukciója után most már hamarosan megkezdődik az út felújítása is. V. M. Indiai miniszter Budapesten Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására tegnap, csütörtökön indiai küldöttség érkezett hazánkba, amelyet D. P. Csattopadhjaja kereskedelmi miniszter vezet. A minisztert B. K. Sanyal külügyi és R. Htirumalai kereskedelmi államtitkár is elkísérte Budapestre. A delegáció illetékes magyar szervekkel a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyaL (MTI) v