Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

a SZERDA. !873. MAJÜS ti Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor jár cserelakás a szolgálati lakásért? Sok peres bonyodalom gálatl lakások körébe. Végeredményben a Legfel•zármazik a szolgálati laká- Ugyanis a vonatkozó rende- sőbb Bíróság úgy döntött, sok miatt, különösen, ha bér- let végrehajtási utasítása a hogy a volt elnök a lakást lőjük munkaviszonya meg- szövetkezeteket, mint nem 30 napon belül kiürítve kö•zünik. Ilyenkor rendszerint állami szerveket jelöli meg. teles a szövetkezet rendelkeazon folyik a vita: jár-e az A rendelet azonban azt is zésére bocsátani, viszont a illetőnek cserelakás vagv kimondja, hogy a lakásbér- tsz köteles szómára megfesem. A kérdés nemrég két leti jogviszony tartamára és lelő lakásról gondoskodni, törvényességi határozatban megszüntetésére nem állami Az alsófokú bíróságoknak is felvetődött, és tisztázódott lakásoknál is a szolgálati la- ugyancsak a jó- és rosszhia Legfelsőbb Bíróságon. Az kásokra vonatkozó rendelke- szeműség kérdésében elfogegylkben mindenekelőtt azt zeseket kell alkalmazni, ki- lalt ellentétes álláspontja mondták ki, mi tekintendő véve, ha a bérbeadó és a miatt került törvényességi I Legújabbkori Magyar Törté—1..I.4...1. A JX., kl-U. —..tel Ali 111. ' . X.l ,1 _ í ... . , • _• Két agrárforradalom Magyarországon Orbán Sándor könyvéről A József Attila Tudomány- le. Nem termelőszövetkezet- hogy bemutatja a parasztság egyetemen immár hagyó- történet ez — a szó szoros — tájanként és rétegenként mány, hogy egy-egy fontos értelmében, Orbán Sándor másként jelentkező — toptörténettudományi művet tu- arra a folyamatra fordította rengéseit, ellenérveit is. Nadomanyos vitára bocsátanak, a fő figyelmet, ahogyan az gyon érdekes az a részt, amiEz alkalommal a felszabadu- egyéni paraszt termelőszövet- kor a frissen létrejött tszlás utáni agrárátalakulást kezet! paraszttá vált. A szer- eken belüli szociális feszültösszegző könyv vitáját ren- ző oagy érdeme, hogy e ségeket. a különböző paraszdezték meg a JATE Tudo- rendkívül bonyolult, össze- ti rétegek vitáit elemzi a mányos Szocializmus, Politi- tett folyamatot sokoldalúan szerző. Orbán Sándor a terkai Gazdaságtan Űj- és tudta ábrázolni. Ez a folya- melőszövetkezetek létrehozószolgálati lakásnak. A dön- bérlő másként állapodik meg. óvásra egy másik ügy is a lés szerint az olyan állami Ez a rendelkezés irányadó Legfelsőbb Bíróság elé. Enlakás. amely nem a lakás- ebben az esetben is. nek az esetnek előzménye az. ügyi hatóság, hanem mas A továbbiakban azt kellett hogy egy vállalat lakatosát állami szerv rendelkezése eldönteni, hogy a volt elnök karbantartási munkálatok alatt áll. és kizárólag a jóhiszemű, vagy rosszhisze- végzésére átengedte egy má•zervvel munka-, illetve mű jogcím nélküli lakás- sik vállalatnak, amely az ilszolgálati viszonyban álló használónak tekintendő-e. A letőnek rendelkezésére boszemélyek elhelyezésére szol- két kategória között ugyanis csátott a tanács által vállagál. nagyon lényeges különbség lati jellegűnek minősített. Abban a perben, amelyben van. Az előbbibe tartozó bér- úgynevezett „készenléli-szolta. a meghatározás elhang- 16 — ha a kiürítendő lakás gálati" kétszobás komfortos zott, arról volt szó, hogy egy önálló volt — másik lakás- lakást. A beköltözéskor alamezőgazdaságl termelőszö- ra tarthat Igényt, az utóbbi- katos írásos nyilatkozatban vetkezet volt elnöke a tsz-től ba tartozó bérlő azonban tudomásul vette, hogy a lamegvált és a tagok sorából nem igényelhet cserelakást, kást beosztására tekintettel törölték. Az illetőnek a Kérdés: ki tekintendő jog- kapta, és amennyiben munszövetkezet tulajdonát +épe- cím nélküli, de jóhiszemű kaviszonya megszűnik, azt ző kétszobás komfortos la- lakáshasználónnk? A Legfel- köteles a vállalat rendelkczékása volt. Bérleti jogviszo- sőbb Bíróság ezt ls mégha- sére bocsátani, nyát felmondtak, ezt azon- tározta, kimondva: az a bér- Három évvel később a lábán nem fogadta el, ezért lő. akinek a lakással ren- katos felmondott, és munkaa felmondás érvényességé- delkező szervvel fennálló könyvét „kilépett" bejegyzésnek kimondása Iránt pert munkaviszonya, munkaköre sel kapta kézhez. A vállalat, indítottak ellene Ebben a nem a bíróság büntető íté- amelynél megbízásból dolgoszövetkezet n bíróságtól an- lete, vagy fegyelmi határo- zott, felszólította a lakás kinak megállapítását kérte, zat alapján, hanem más cí- ürítésére, de ennek nem volt hogy a bérlő jogcím nélküli men szűnt meg. illetve azt hajlandó eleget tenni, mire lakéshasználó, de vállalta, nem a jogszabály rendelke- szintén a bírósághoz fordulhogy elhelyezéséről gondos- zésének megsértésével szün- tak és kérték, 'hogy a lakakodik. Fel is ajánlott ugyan- tette meg, jóhiszemű lakás- tost, mint rosszhiszemű, joghasználó. tehát megfelelő cím nélküli lakáshasználót; másik lakásra tarthat igényt kötelezzék a lakásból való ki— Igaz ugyan hangzik költözésre. A lakatos arra tovább a határozat —. hogy hivatkozott: azért lépett ki a a volt elnök tagsági viszonya munkahelyéről, mert bérét a tagok sorából történt tör- keveselte, tehát kötelesek nevégső fokon a Legfelsőbb Bi- léssel szűnt meg, ez azon- ki másik lakást biztosítani, róság a vitát a következő- ban — az alsólbkú bíróság Mint említettük, az alsófokú képpen döntötte el: álláspontjával ellentétben — bíróságoknak a TÓ- és rosoz— A szóban forgó lakás önmagában nem ad alapot a hiszeműség kérdésében ellenszövetkezeti tulajdonban áll, rosszhiszeműség jogkövetkez- tétes álláspontjuk volt. A tehát nem tartozik a szol- ményeinek alkalmazáséra, problémát eldöntő törvényességi határozatában a LefJf"'<söbb Bíróság a kővetkezőket •mondta ki; — A lakatos a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. s ezzel maga idézte elő. hogy a szolgálati, illetve vállalati bérlakásra vonatkozó joga elveszett. Egvébként a nyilatkozatában vállalt kötelezettsége alapjón ezzel számolnia te kellett. Mindezek következtében rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasznalónak kell tekinteni, s a lukast kiürítve, 30 napon belül a vállalat rendelkezésére kell bocsátania, anétkül. hogy cserelakást kanna érte. Hajdú Endre neti és a MezőgazdaságiMunkajogi Tanszékei.* mat nem volt zökkenő nél- sut nem tünteti fel öncélúküli. Magyarországon (és ál- nak, látja és érzékelteti, hogy tálában Kelet-Európában) ez. VÓRSŐ soron eszköz a ko^ , • , . .. nem akkor következett be a grbá" Jtóndornak_az^ Aka- mezőgazdasóg nagyüzemi, «— gZ0CjaijSta mezőgazdasággá tétele, amikorra mér az egyéni parcellás tulajdon önnön fejlődésének minden lehető ségét kimerítette, démiai Kiadónál megjelent monográfiája úttörő jelentőségű írás. Üjkori történelmi fejlődésünk a feudális maradványok súlyos ballasztjárábbi paraszti élet felszámolására, meghaladására. Az eddig elmondottak többé-kevésbé már tartalmazIák a vitában elhangzott felkJÍSL szólalasok néhány megállapí' tásatt is. A vita valamennyi ami nosn ni résztvevője kiemelte a mű másik oldalon a hárommillió f"'"^,dotTsáűű különleges érdemeit és érté"-f mVSÍSSí! Ilyen helyzetben viszont val volt terhelt: egyik olda- ol körülménvek között. L™ £ nmlkor éppen eddig, elégte koldus Magyarországa jellemezte. A szegény parasztság sorsának jobbításáért küzdők már e század 30-as hangzott el csupán kételkeparaszti törekvések, a tudat. * ^ké^LÍÍEó^kölm abban a községben egy szoba-konyhás tanácsi lakást, amelyet azonban az alperes nem fogadott el. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra Áz első lengyel atomerőmű Á gazdag szénkészletekkel „atomizálftsl program" tehát nem csupán Lengyelország energiaszükségletének kielégítését biztosítja, hanem lehetővé teszi a termelés számos ágúnak gyökeres korszerűsítését is. rendelkező Lengyelország energiaiparanak eddigi fejlodese a kőszén- és barnuszénvagyon felhasználására támaszkodott. Az elektromos energia termelésenek fokozass és az értékes nyersanyaggal, a szénnel való takarékoskodás szükségessége azonban már a legközelebbi •vtizedben elkerülhetetlenné teszi atomerőművek építését. Világviszonylatban jelenleg több mint 120 atomreaktor működik, amelyek összteljesítménye meghaladja a 24 000 megawattot. A prognózisok szerint 1980-lg 320 000 MW összteljesítményű áramfejlesztő aggregátot es a hozzájuk tartozó nukleáris berendezéseket helyeznek üzembe. Ha a fejlődés jelenlegi üteme változatlan marad — márpedig valószínű, hogy az eddiginél is magasabb lesz —, úgy az ezredfordulóig a világ elektromos energiájának több mint felél atomerőművek fogják szolgáltatni. Lengyelország ezen a téren sem kíván lemaradni: az első. körülbelül 440 MW teljesítményű lengyelországi atomerőmű a nyolcvanas évek elején épül fel. A tervek szerint 2000-ben a langyel atomerőművek összteljesítménye 20 000— 40 000 megawatt lesz. Az „atomizálás" megköveteli a reaktorok anyagait előállító kohóipari ágak, a vegyipar, elektronlka, automatika, anyagtechnika, finommechanika, sőt, még az ipari épitésaet fejlesztését . . viszonyok nem minden eset. ^^^^^^^^ ... eveiben s aztan a fetezaba- b követték pórhuzamosan Mere. Gyula a monogratia dulas első napjaitól ujult nhtekHv ffdlődcK követel egeszet áttekintve arról erővel tették fel a kérdést: ^JJektgtaJUődó. kóvtetei- ^ hogy az „ |egmagami lesz a paraszti iövendö? ^ ^ményossig .gén^ ^Z^l^K^-J tiv körülmenyek mellett sokoldaluan bemutatja, hogy döntő társadalmi változások "" '''"'^'v dő példát emelte ki a paismeretének birtokában erre rtózti struktúra elemzésének a kérdésre alapos elemző müven ká^f kt módszerét, a Káiét-Európám választ adni - nagyszerű ^SS^Zj^sSá k'tekintést. Nopv Latörténetírói feladat. jos hozzászólása foglalkozott evek első telében. Bizonyítja . eazdaí.álIi iranvíu.. A könyv síkeresen oWta Például, hogy az akkori po- tó^ küíö^évSa meg a vállalt két fő felada- ljtikai vezetés által elsőren- gazd^ágponttoátóval L-l tat: a paraszti rétegződés dűvé íelnovesztett gazdag fgg^JJ^*,^ valtozasainak, az egyes réte- laszt-pioblema mennyire k • jövedelmi forradalomgek egymás közötti és az ug- *m»a vtós körülményekből g* SSó%é^SSBF rarpolitikahoz vsűo viszo- fakadt. . aen elemezte az 1945-ös aaTwéSiírLeT'MŰ A agrárpoITOka kft- rárátalakulás jellegét. saMKP MDP és a/ vetkezményei: a termelés jatkutatasi eredményeivel is mivr-. ™ur «w az n „ «• k - visszaesése i kii alátámasztotta Orbán Sándor agrarpolitikajának S°ő UraTzU r^gek eL megállapításait. Veress- Jozsef a téma jogtudományi az MSZMP pontos megrajzolását. A mo noerá ti a első — kisebb! k — ré- '^dúlása a szövetségi poMtl- zspl * f™ ^tudomány nugrauaeiso —Kistoo.K rt megsértése mint. — vonatkozásairól beszelt, ar sze az 1945-ös demokratikus vubb soroíni nem szukTeu s- ról, hogy mennyiben követ, agrár forradalom „..közkeletű ZZ'KIUM' «*• Illetve segítette elő a elnevezéssel: a földreform). vJ*ao soron a szoc aiista me- , . ^ " tooevakormajd a népi demokratikus gazdaság ügyének ártották, ^f^tezahaduj^tó^ ^ Atí ellenforradalom leverő- agrarforradalmat. Külön kise után új agrárpolitika azü- emelte, hogy a könyv alaooS letett. Orbán Sándor gazdag társadalomrajzával a jogttv dokumentumanyag alapján domány számára is fontos agrárfejlődés főbb kérdéseivel foglalkozik. Orbán Sándor jelentős új eredményeket ért ed e viszonylag jól feldolgozott terültei kap- ™«z új «|- ^éget ^ esolatbarl is. Külön kieme- „ uiw." A felkért referensek és a i j, , t , , rárpolitika a maga teljessélendőnek tartjuk azt a meg- „ folvamat oredmé/,u„*itucút mi«.,»iHnt ni va- *ícucn loiyc,1"Hl ereame állapítását, miszerint olva nok voltak az objektív körülménvek, hogy az a föld nyeként alakult ki. Az vita további résztvevői MSZMP KB 1958 decemberi, egyöntetűen dicsérték a mű ami sok vott nagybirtoknak, Sítáf "UyrelS' v£ SodiT hogf - taM « kevés volt a nincstelen pa- ^ték meTttrtón^ hozzászólás te kieme!rasztsag szamara, vagyis d tt vé„leae8sé Ü1 aarár, te — szerencsésen talált egy ^ - ^ poütiku miközben miT^ a kutató és témája. „halogató", mind a túlzót- A könyv méltán szúmfbtan „siettető" álláspontokon hat nemcsak a tudományos túl kellett lépni. Az 1959— kutatók, hanem a széles ol61-es átszervezés történelmi vasóközönség érdeklődésére cialista átalakításával foglal- jelentőségű sikerét azáltal te. kőzik a könyv nagyobbik fc- tudja a szerző megértetni, Bclényi Gyula nem lenetett elegendő a paraszti földigény teljes kielégítésére. A második agrárforrada lommal, a mezőgazdaság szo Imre László: Rét év nyolc hónap — Nem sírok én olyan könnyen. — Majd meglátná. — Jó lenne az, ba meglátnám? Melyikünknek lenne jó? — Nekem biztosan. Mert engem már megtanított az élet. — Kíváncsi lennék, mire tanította. — Arna, hogy elmondjak valakinek mtndent. Akkor is, ha nem tudok egyfolytában beszélni. Ha nem merek a 6zemébe .nézni közben. Mindegy az. Csak érezzem, hogy hallgat és figyel rám. És akkor se szégyelljem magam, ha sírok. Vagy ha ordítok, hogy ennek nem így kellene lenni. 24. Kapelláró úgy érezte, bár nem nézett a kS»— Hátha majd érdbkfl egyszer — mondta lányra, hogy először pillant rá hosszan. Lehet, Kapelláró és mereven nézte a lányt. — Külön- hogy ez tévedés - villant az eszebe — akkor te ben tanultam én valamit Tudja mit? Amíg szép. Hányszor ment ugy estéken, reggeleken, valakinek a nevét se tudom, minek nezzek rá? Még nagyon meg találom jegyezni az arcát. Szólítanám magamban, de hogyan szólítsam? Látja, erről van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most már tudom, ha egyszer kiabálni akarok maga után, milyen nevet mondjak. — Nem biztos, hogy meghallom. — Ha én egyszer kiabálni kezdete... Azt maga meghallja még álmában is. — Mélyen alszom ám! — Mindegy az. Majd fölébredne. — Ha akarnék. — Akarna. — Nem biztos. — Akkor mi a biztos? — Az, hogy nekem most dolgom van. — Segítsek? — Magát várják. A beosztottai. Főnök úr. — Ha egyszer elmondhatnak mindent magá-. Aé^oátte a. uegen árat. végig a maga csöndes világán, hogy a szembejövők tekintetét kereste. Nem néztek rá, hiába húzta ki magát. Ha pedig valaki ránézett, abban a pillantásban benne volt: hát te mit akarsz? Te is akarsz valamit? Te kis vacak. Tudod, hogy mennyi ember húzza ki magát rongyosan és jóiöltözötten, veled együtt, ugyanebben a pillanatban a Földön?! És tudod-e, hogy aki igazán nagy akar lenni, az sokáig úgy összehúzza magát, mint a tetű, ha fagy érkezik. — Arra nem gondolt, hogy amit mondani akar, azt a másik tudja már? — Miért? Erre is gondolni kellene? Maga például mit tudhat rólam? — Azt például, hogy nagyon egyforma a frizurátok. Mind a négyüknek. — Lehet ez véletlen js. — Másoknál. — Mi nem olyanok vagyunk, mint mások?"! — Nem. Mert magukat elítélték. — Gondolja, vagy tudja? — Kitalálni se lett volna nehes, oc tudom a» ' \ Már napokkal ezelőtt beszélte Itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az Irodáról, hogy vigyázzunk, mindent el kell zárni, olyan emberek jönnek ide, akiket vasvillával vet- , lek el az anyjuk mellől. — És mit mondtak még? — Mit Is? Azt, hogy nem ketl vefük szóba állni. Intézzék a dolgukat, hagyni kell őket. Nem jó közéjük keveredni. — Maga ezt elhitte? — A rosszat mindig könnyebben elhiszi az ember, mint a jót. — Ha elmondanám az igazat, csodálkozna. — Nem 'hiszem. — De igen! Hadd mondjam el ma este! — Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát hallgassam. — Megvárom, ahol akarja. — Maga tényleg nincs lecsukvar? — Megvárom, ahol mondja. — Ha soká jövök, megkeres a bátyám. Akkor magának jaj lesz. — Nem félek. — Nem mindenki bátor, aki nem fél. — Nagyon hegyes a nyelve. Azok beszélnek így, akik még nem szerettek senkit. Mert azok nem is szenvedtek. — Honnan tudja maga ezeket? — Megtanított rá az élet. — Tudja is maga, ml az élet. Csak beszél Itt — Nemcsak beszélek. Azt mondom, amit gondolok. — Kigondolni könnyű valamit. — Nem akarom én megjátszani magam. ígérje meg. hogy este találkozunk. Jó? Csönd támadt közöttük. Aztán idegen hang riasztotta őket. Bika hangja: — Főnök! — gúnnyal csengett a hangja. — Itt van Petiersoo. / fFoiytatjufsf '