Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

SZERDA, 1973. MÁJUS 9. 3 Kiosztották a díjakat és jutalmakat Befejeződött a pedagógusjelöltek találkozója Dr. Gosztonyi János nyilatkozata r Kedden reggel folytatódtak a pedagógusjelöltek II. or­szágos találkozójának esemé­nyei Szegeden. Kora délelőtt rendezték meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága képviselői­nek találkozóját az intézmé­nyek KISZ-szervezeteinek ve­zetőivel. A tanácskozás témá­ja a szocialista tanár-diák viszony volt, melyről Sipaa József, a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola KISZ-titkára tartott vitaindító előadást A problémát szekciókban vi­tatták meg az ifjúsági moz­galom vezetőt Délelőtt ren­dezték meg a találkozóra ér­kezett baráti szocialista or­szágok delegációinak tanács­kozását. A megbeszélésen részt vett A. J. Susztov köz­oktatási miniszterhelyettes vezetésével a szovjet delegá­ció, valamint az NDK-beli, a román, a cseh és a szlovák küldöttség. A pedagógusjelöltek TT. or­Pillanatkép a matematikai feladatmegoldó versenyről — Hazánkban több mint 8 mozgató tevékenység a leg­.. ezer fiatal tanul óvónő- és foltosabb eredmény. szagos találkozója tegnap dél- tanítóképző intézetekben, ta- — Mennyiben lépett előre ben a Szabadsag Filmszín- narkepzó főiskolákon. Ma- a szegedi találkozó a tava­hazban rendezett ünnepség- gyarorszag nagyságrendjét lyihoz képest? fTT3- iL. a zarounnepseg fígyeiembe véve ez jelentős — Elsősorban, hogy a sze­elrtoksegeben ott volt dr. erő Régebben is voltak kü- gedi találkozón itt voltak a A porton József, a megyei iönböző országos rendezvé- szocialista országok delegá­partbraottsag titkara, dr. Oz- nyek versenyek. Ezek azon- ciói. Mi komolyan vesszük Ll.- --a vóros' pártb*- ban elszigeteltek voltak, nem az internacionalizmusra ne­rottsag titkara es PappGyu- j^ptak megfelelő visszhan- velést. E mostani találkozó­ja. a városi tanacs elnökhe- got ^ egyesítés és a na- val is erősödik az együvé­A- ,J- Susztov szov- gyobb nyilvánosság gondola- tartozás érzése, a közösségi Sw^l 51®" miniszter- boz.ta létre ezt a találko- tudat. Olyan pedagógusokat helyettes es AdoK Mej-eh ^ első ízben tavaly Pé- szeretnénk képezni, akik jó, ostffeákáltem titkár is. Sípos csett> ahol a jövő pedagógus- hazafiak, de ugyanakkor Józsefiek, a Szegedi Tanar- nemzedéke az ország előtt büszkék arra is, hogy a szo­kepao Foiskola KISZ-titkara- demonstrált. A cél most sem cialista országok nagy csa­nak megnyitója után Mik- vaitozott, a pedagógusjelöl- ládjába tartoznak. Felmerült lastxm Sándor, a Művelő- tek azt mutatják meg azor- már az a gondolat, hogy a desügyr Minisztérium Peda- szag előtt; ilyenek vagyunk, jövőben meg kellene rendez­gogusképző Osztályának ve- így készülünk hivatásunkra, ni a szocialista országok pe­retoje mondott ünnepi be- dagogusjelöltjeinek találko­szédet, értékélvé a három- r — Mit tort e találkozó leg- zóját A S7egedl demonstrá­napos találkozó eredmé- fontosabb eredmenyenek? ^ felhasználta a tavalyi ta­— Mindenekelőtt azt, hogy lálkozó tapasztalatait. Előre­itt együtt érzik a holnap pe- lépett szervezésben és tar­dagógusai, sokan vannak, tatomban egyaránt. Imponá­együve tartoznak. S erről a lóan dolgoztak a vendéglátó közöttük levő szolidaritástn­datról nem mondhatunk le. A másik legfontosabb ered­ménye, hogy ezen a találko­zón, ez a három nap egész éves felkészülés eredménye. nyeát, tapasztalatalt. A ven­déglátó Csongrád megye és Szeged város neveben dr. Ágoston József zárta be a pedagógusjelöltek szegedi de­monstrációját. Az ünnepsé­gen nyújtották át a XI. Or­szágos Tudományos Diákköri Konferencia és a XII. Orszá­gos Szakmai Konferencia dí­jait A Művelődésügyi Mí­Szegedi Tanárképző Főiskola oktatói, dolgozói és hallga­tói. Sokat köszönhetünk a megye és a város vezetői­nek. Jövőre újból találkoz­nak az ország pedagógusje­Ez az éves munka, a több löltjei Szombathelyen A pedagógusjelöltek n. or­szágos tanácskozásának há­romnapos feszített, program­ja után rövid interjút kér­tünk dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhe­lyettestől, akinek javaslatá­ra immár másodízben ren­dezték meg ezt a demonst­rációt. találkozó gondolata nisztérrom fődíjában kilenc ezer pedagógusjelöltet meg­egveterm, illetve főiskolai hallgató részesült, közöttük Kiss Magdolna, a'József At­tila Tudományegyetem hall­gatója. A Szegedi Tanárkép­ző Főiskola főigazgatójának fődíját Kállai Tibor, Laakó Éva, Szabó Rozália, Szira Erzsébet és Szöllősi Erzsé­bet, a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatói érdemelték ki közös dolgozatukkai. A különdíjjal jutalmazottak kö­zött is több szegedi diák ne­vevei találkozhatunk. Külön­díjjal jutalmazta a zsűri Ro­denfeld Évát és Deák Zsu­zsannát, a JATE hallgatóit, Pataki Tamás. Jusztin Lász­ló, Hosszú Lajos, Kluka Ad­rienne, Szálkai Antal—Brau­miiller Zoltán, Forezck Zol­tán, Mészáros László, Fűz Veronika és Zajzon Ágnes hallgatókat, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola diákjait. Tudományos dolgozatukért első díjban részesültek a Sze­gedi Tanárképző Főiskola pá­lyázói közül Papp Rózsa, Erdélyi Katalin, Födi And­rás, Forró Anna és Fülöp Ilona. Kugyera Anna, Tan­diné Honti Katalin, Kovács­né Szekeres Hona, Avasi Zoltán és Stnkó István. T. L. Elhunyt Lándot Béla Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy az 1899-ben szü­letett Lándor Béla elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, hosszú éveken át tartó súlyos betegség következtében elhunyt. Lándor Béla elvtárs búcsúztatása május 11-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő munkásmozgalmi mauzóleumban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Eándor Béla elvtárs kom- — pértutasításra Moszkvába munista publicista, történész utazott, ahol egyebek közt a volt. 1919 elején lépett a Kommunista Internacionálé Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába, a Tanácsköz­társaság idején az ifjúsági mozgatom egyik szervezője volt. Részt vett a proletár­hatatom fegyveres védelmé­ben. Később illegális szerve­zőmunkát végzett, 1920-ban pedig emigrált. Bécsben a „Párttankönyvek és elmé­leti müvek osztályán" tevé­kenykedett. A XI. világhábo­rú idején a juzsi magyar hadifogolytáborban antifa­siszta előadásokat tartott. A felszabadulás után ismét ha­zatért és a Szikra Könyv­kiadóban dolgozott, valamint magyar nyelvű kommunista történettudományi tanulmá­sajtó munkatársaként dolgo- nyokat írt. Történelmi tanul­zott, s egyetemi tanulmá- mányai külföldi folyóiratok­nyokat folytatott. 1923-ban a ban és az MTA kiadásában Szovjetunióba ment. és tudo- jelentek meg. mányos intézményekben te­Hamis nimbusz o hiszen sehol sincs szükség fecsegőkre, a — elsősorban értelmiségi mércének mindenütt a végzett munkát foglalkozásúakkal kapcsolatban: lykor hangosan is elhangzó meg­jegyzés — elsősorban értelmiségi ,,.T„ . - - - - - • ken mérnie. A kirívó példákból próbálnák némelyek általánosítani? Kimondatlanul is rágalmazva vétlen embereket? Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakembernek nem kenyere a politizá­lás — „hiszen az időt vesz el a szakmától", miként az egyik ismert „bölcsesség" mondja. Mit mondhatunk erre a sunyi szakmájának él, igazi szakember, nem po­litizál. Akiről mondják, talán nem is sej­ti, miféle „érdemét" látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad, aki örül az effajta jellemzésnek, más viszont bosszú, san utasítaná vissza az apolitikus jelzőt. Mindenképpen elgondolkoztató viszont. hogy ilyen megjegyzések egyáltalán el- eszmefuttatásra? Furcsa dolog ugyanis a hangzanak. A logika nevében két kérdésre közéleti érdeklődést, politikai elkötelezett­... < * i » . I JL i. r _ _ j. ml 1 : n .... A ivintö f úiólrri . keresne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény e része ma ellentmon­dást a közéleti tevékenység és az elmé­lyült szakmai munka, netán a tudományos pálya között? A másik: létezik-e valójá­ban a napi politikától teljesen független, tanulmányozásra érdemes kutatási terület, természettudományi vagy egyéb proble­matika? Tudjuk, hogy a magyar tudományos élet számos, nemzetközileg elismert tudósa vé­gez pártmunkát, egy-egy fővárosi kerület­ben, vidéki városban a társadalmi szerve séget „titkolni", csak azért, mert tájéko zatlan vagy rosszhiszemű kollégák, a köz­vélemény elenyésző része a „kívülállót" dicséri, azt találja elegánsnak, szellemi munkát végzőkhöz méltónak. Egy neves tudós véleménye szerint — gondolom, másoké szerint is — akad ugyan néhány olyan téma, amelyet lehet a társadalomtól elvonatkoztatva is vizs­gálni, de az elvonatkoztatás semmilyen ku­tatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hozzá —, hogy a feladatok nagy többségének gazdasági és társadalmi hord­zetek élete attól is színesül, hogy kiváló erejét is ismerni kell, anélkül nincs fo­szakemberek, orvosok, mérnökök, kutatók gódzó. nincs mihez mérni a munkát. A részesei a különféle rendezvényeknek, szervezet mindennapos életének. Azaz, az értelmiség jeleseinek politikai érdeklődé­sét, s tevékenységét mérlegelve, azt lát­juk; összhangban lehet magas fokú szak­ismeret és közéleti munka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az iga­zán képzett ember márcsak azért sem vállal politikai természetű „szereplést", mert nincs szüksége kivételezésre. Boldo­gul anélkül is. Igaz. minden pályán talá­lunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgé­sükkel keltenek feltűnést, társadalmi el­foglaltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra figyelmeztetik őket, megpróbálnak a társadalmi elfoglalt­ságból egyéni hasznot húzni... Vannak E társadalmi kérdések felé „kalandozás" ezekben az esetekben kötelező lecke, s nem időpazarlás. lkötelezett, kommunista szakembe­rek számára mindez magától érte­tődő. Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sokszor megírt szobatu­dóst példaképül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideális szakemberének min­tájául. Jó, ha ennek a meggyőződésüknek minél gyakrabban adnak hangot. Mind­azokkal szövetkezve, akik szintén a ma­guk munkájából tudják, hogy az „elvont" intellektuális munka sem lombikkörülmé­nyek között zajlik. Hogy az apolitikus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért hamis, mert a „nincs véleményem" is ilyen „szakemberek" is. De ezek kirívó vélemény, hanem, mert az emberi tévé­példák, a karrieristák egyik típusa tes- kenységet külső, társadalmi tényezők for­tesül meg bennük. Nem is nehéz védekez- málják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy­ni ellenük. Nemegyszer éppen valame- egy mikroközösség értékrendjét sem. lyik társadalmi szervezet leplezi le őket, M. D. n társadalombiztosítás megyei helyzete Tegnapi ülésen számos té- korábban. A társadalombiz- ahol a korábbi 9 napos esMt­mát targyalt a megyei tanács tosítás kiadasai viszont 13,5 kenés ellenére még mindig vegrehajto bizottsága. Közű- százalékkal emelkedtek, s a átlagosan 37 napot vesz lük alighanem a megyei tár- megyében meghaladták az igénybe a nyugdíjügyek el­sadalombiztositási igazgató- 1 milliárd 404 millió forin- intézése. A megyében igen ság munkájáról szóló beszá- tot. Az idén a tervek sze- sok gondot okoz a teljes és a móló tarthat leginkább szá- rint 60 millió forinttal emel- résznyugdijak rossz aránya, mot érdeklődésre. Hiszen kednek a megyében a társa- a nyugdíjasok 70 százaléka aligha akad olyan ember, aki dalombiztosítás kiadásai, a résznyugdijas. A résznyugdí­igy vagy úgy ne kerülne va- járadékok, nyugdijak, gyer- jak havi átlaga pedig mind­lamflven kaDcsolatba a tár- mekgondozasl segélyek és össze 813 forint, a teljes tami yen Kapcsolatba a tar- családi pótlékok stb emelke. nyugdijak 1774 forintos átla­sadalombiztositas mtezme- désének következtében A §aval szemben. nyeivel. S ez mmdmkabb így együtt nőUpfe a Tavaly a megyenkben több lesz, hiszen - * '— vékenykedett. 1926 decembe­rében kooptálták a KM8P Központi Bizottságába. Ez­után ismét Bécsben tevé­kenykedett, majd Magyaror­szágra jött illegális párt­munkára, 1928-bah letartóz­tatták és bebörtönözték. A börtönből, szabadulva, 1934-ben — mivel a politikai — Hogyan született maya rendőrség lehetetlenné tette •magyarországi tevékenységét Vasúti alagút Kedden ünnepélyesen üzembe helyezték a Budapest— Dombóvár—Pécs vasúti főútvonal Mecseken átvezető új szakaszát, az ország leghosszabb alagútját. Magyarországon legutóbb hatvan évvel ezelőtt építettek közforgalmú vasúti alagutat. a kormány ta- bevételek is tay^y a megyé- mint 50 ezer gyermek után valy kiadott rendelete 1972. ben elérték a 919 millió forin- fizettek "aládi pótlékot. A április 1-tol a kőtelező be- tot Ez azonban csak 65 5 családi pótlékok emeléséről tegsegi biztosítást kiterjesz- százalékát fedezte a kiadá. intézkedő kormányhatározat tette a kisiparosokra, ma- soknak A szükséges állami Csongrád megyében közel 20 gankereskedokre, egyem hozzájárulás megközelítette ezer gyermeket érintett, s a 490 millió forintot. havonta közel 2 millió fo­A SZOT Társadalombizto- rinttal növelte az igazgatóság vedelemadot fizetőkre. Ezál- sítási Főigazgatoságanak ^adásait. A családi pótlék­megyei igazgatósága vezető- ban részesülő családok szá­jé, dr. Nagy Máté által ösz- ma ls n<5tt> meghaladta a 25 szeállított jelentés szerint ezret­egyaránt javult tavaly az or- Még számos érdekes kér­vosi és a kórházi ellátás szín- déssel foglalkozott a beszá­vonala, pedig a feltételek molo. Például az egészség­...... ., . , , . nem javultak a kívánt mér- ügyi ellátás és a társadalom­noveltek a tarsadalombizto- t~i,.„„„ , •• .. - .„ .. . , , , tekoen. Egy körzeti orvosra biztosítás ugyvitelenek javitá­sitas kiadasait is amelyek átlagosan meg mjndig ^ sával Ez utóbbl f-ként ^ tovaiy megközelítettek a 37,5 lakos jut az opttmális .,w)0 igazgatoság dolgozoinak ala_ milliárd forintot, Í1 szaza- helyett Raadasul a körzeti ^ átlagbére és a rossz és a szakrendelők, valamint munkakörülmények miatt _ . , . , a kórházak egy része el- nehéz. A végrehajtó bízott ­Csongrad megyeben is ha- „„,,,. , ... avult, zsúfolt. sag megvitatta a beszámolót. Emelkedett tavaly a me- a vitában részt vett dr. Ho­gyében a nyugdíjasok száma rányi Lászlóné, a SZOT Tár­is, közel II százalékkal. Év sadalombiztosítási Főigaz­végén közel 69 ezer nyugdi- gatóságának osztályvezetője jast, illetve járadékost tar- is. A bizottság úgy foglalt tottak számon az igazgató- állást, hogy a megyei igazga­ságnál. Tavaly több mint 8 tóság dolgozói rossz raunka­és fél ezren nyújtották be feltételei ellenére is igyekez­nyugdij-, illetve járadék- nek jól ellátni feladatukat, igénylésüket, 12 és fél száza- A bizottság határozatában lékkai kevesebben, mint többek közt felhívta a fi­1971-ben. A nyugdijak ügy- gyeimet a táppénzes és a intézési idejének csökkenté- baleseti helyzet javítására, sét különösen Szegeden tart- valamint a gyógyszerköltsé­ja fontosnak az igazgatóság, gek reális szinten tartásara. gazdálkodókra, szövetkezeti tagokra, és általában a jö­millióra, az összlakosság százalékára emelkedett a társadalombiztosításba be­vontak száma, szemben az 1971-es 10 millióval. Ez és más tényezők természetesen szaza lékkai meghaladva az 1921­es kiadásokat. sonlóan változott a helyzet. A megyében 1972 végén több mint 271 ezer biztosítottat tartottak számon, 2 százalék­kal többet, mint egy évvel

Next

/
Thumbnails
Contents