Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

Somogyi Károlyné és Horváth Dezső felvétefcs . Lovasok a zákányszék! felvonulás élén (Folytatás az 2. oldalról.) tek a csoportok, míg végül zsúfolásig megtelt a tér. S tíz órakor, miután a mun­kásőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. Az emel­vényen ott voltak a megye és a város vezetői: Rózsa István, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára, dr. Komócsin Mi­hály, Csongrád megye taná­csának elnöke, Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságónak első titkára és dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácsának el­nöke, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek képviselői. Ott voltak az ünnepség elnökségében a fegyveres testületek és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet csapatok képviselői is. A nagygyűlést Juhász József, az SZMT ve­zető titkára nyitotta meg, azután Péter János,' az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter lépett a mikrofon­hoz. Vidám majálisok a járásban Péter János beszéde örömmel és hálával kö- azért, hogy az emberiséget szöntem meg a meghívást — megmentsék a háborútól. A kezdte beszédét Péter János. Szovjetunió igyekszik bizto­— Ezeken az ünnepeken részt sítani a háborútól, a féle­venni és felszólalni — öröm. lemtől mentes életet, de ez Azután az MSZMP Köz- rengeteg áldozatba kerül, ponti Bizottságának és a Mérhetetlen áldozatot hoz­kormánynak, személy sze- nak a szovjet emberek, hi­rint Kádár Jánosnak, Lo- szen a fegyverkezés hatal­sonczi Pálnak és Focié Jenő- mas anyagi és szellemi erő­nek üdvözletét tolmácsolta a ket köt le. Most elérkeztünk szegedi dolgozóknak, s a ki- ahhoz az időszakhoz, amikor váló üzemeknek. az elért eredményeket meg Május elseje minden esz- kell szilárdítani. A gyarmati tendőben más. Mindenki ér- rendszert többé már nem le­zi, tudja, milyen életkörül- het visszaállítani, olyan mé­mények között jött el az ün- retű agresszióra, mint Viet­nepségre. Egy esztendeje még namban volt, nincs többé le­tombolt a vietnami háború, hetőség. De más provokációk még csak készülőben voltak veszélyét is meg kell szüntet­nagyon jelentős nemzetközi ni. Ehhez mindenekelőtt tárgyalások. Az eltelt év jobb termelő munka kell, alatt nagyon sok minden haderőnket — a Szovjetunió­megváltozott. Soha az embe- nak és nekünk is — állandó riség történetében még nem készenlétben kell tartani, s ünnepelték a dolgozók olyan biztonsági konferenciák sorá­kedvező helyzetben május el- val biztonsági rendszerek sejét, mint most. Voltak idők, láncát kell létrehozni a vi­mikor egyes országokban lág valamennyi kontinensén, vagy családokban jobb volt s az emberiség békés világ­a helyzet, de a nemzetközi ban fogja felépíteni a bol­veszélyek, a termonukleáris dogabb jövőt, háború veszélyének megfé- Ehhez, a jövő építéséhez kezéséhez soha ilyen közel kívánt végül Szeged min­még nem volt a világ. den dolgozójának és lakó­A munka ünnepe az em- ... , .. . ber ünnepe. Azé az emberé, 3anak sok Slkert Peter Ja" aki dolgozik, s akiért dolgoz- nos- A nagygyűlés Juhász nak. Ünnepeljük az olajbá- József zárszavával ért véget, • gumigyár, a majd felhangzott az Inter­husipar, a KSZV es Szeged . ... , , . valamennyi vállalatának al- naclonale> melynek hangjai­kotó munkásait, ünnepeljük ra galamboíc százai szálltak a nyugdíjasokat, akikért dol- föl a térről. gozunk, s a gyermekeket is, Természetesen nemcsak akut szamara uj vüagot épi- „ , ,, . tünk. Az ember ünnepe má- Szeged belvárosában, ha­jus elseje. S az Ideit olyan nem Kiskundorozsmán és nemzetközi helyzetben ün- Tápén is megünnepelték má­nepeljük, amikor az emberi- jus elsejét A munkásosz­seg győzelmet aratott az ag- ... resszió megfékezésében. Vi- taly nemzetközi ünnepen etnam páratlanul hősies har- Dorozsmán 3 ezer ember ca révén elérhető közelségbe el°tt Pódi László, az MSZMP került a háború kiküszöbölé- Szeged városi végrehajtó bi­sének lehetősége. Ezt a győ- zottságának tagja mondott zelmet a Szovjetunió ereje ünnepi beszédet. Tápén, ahol tette lehetővé, s ez az erő a 32 ünnep 2 ezer embert von­biztosítéka a világ békéjé- zott, Prágai Tibor, a városi nek. tanács elnökhelyettese volta Szegedről szólva Péter Já- gyűlés szónoka, nos méltatta a város gyors fejlődését. Beszélt arról, hogy Szeged határváros, há­rom ország határán fekszik. Ez sokáig visszafogta fejlő­dését, amely jó egy évtize­de kapott új erőre. A hatá­rok egyre kevésbé jelentő­sek — mondotta. A népek egyre szabadabban fognak egymással találkozni. Szeged úgy lesz Magyarország nagy­városa, hogy Jugoszláviával és Romániával szorosak a kapcsolatai. A jövő magától értetődő ténye ez, ezt az utat egyengetni kell. Szeged fejlődése az ország egészének fejlődésétől függ. De Magyarország sem elszi­getelten áll a világban, élete összefügg a nemzetközi vi­szonyokkal. A nemzetkösd helyzetet most az határozza meg, hogy az emberiség fel­ismerte : a termonukleáris háború katasztrófához vezet­Meleggel, szikrázó napsü­téssel, igazi tavasszal kö­szöntött ránk május elseje. Virágban a gyümölcsfák, ka­lászt hajtott a rozs. lombra verődtek a fák. Zákányszék főutcáján pántlikákat fűztek a gömbakácok kontyába az ünnep reggelén, eleven má­jusfákká varázsolták vala­mennyit. Iskolások ingujj­ban, felnőttek is zászlókkal, táblákkal sorakoztak az állo­más mellett. Lovasok rúgtat­tak a sor elejére, dallal, tánccal indult a fölvonulás, végig a falun, a tanácsházá­val szemközti ligetbe, a sza­badtéri színpadhoz. Huszta Vince volt a nagygyűlés szó­noka, beszéde után délig tartó szép műsor következett a színpadon. Délután kövé­rek és soványak kergették a labdát, tréfás versenyek keretezték a vidám játékot, este pedig bállal zárult má­jus ünnepe. Ásotthalmon Reményik Ist­ván, Balástyán Lengyel Pé­ter, Bordányban Mészáros Károly, Domaszéken Lázár Péter, Csengelén dr. An­talffy György. Forráskúton Dudás Gyula, Kisteleken Kopasz Józsefné, Pusztamér­gesen Fodor Kálmán, Sán­dorfalván Káló Antal. Sö­vényházán dr. Chappon Ti­bor, Szatymazon Szakái András, Tiszaszigeten Já­vor József, Üllésen Hugyecz Andrásné mondott ünnepi beszédet, emlékezve május forradalmi ünnepeire. a munkások harcaira, Vietnám töretlen helytállására, di­csérve dolgos hétköznapja­inkat, nyugodt jelenünket. Fölvonulások előzték meg ezeket a politikai gyűlése­ket, kulturális műsorok kö­vették, és szórakoztató sportrendezvények töltötték ki ott is a délutánt, ahol a természeti adottságok egész napos majálisra még nem adnak lehetőséget. Az üllésiek a kiserdőben töltötték az ünnepet, a sö­vényháziak az Árpád-liget fái alatt, a zsombóiak pedig fölkerekedtek korán reggel, vendégségbe mentek Bor­dányba, hogy visszaadják a bordányiak előző évbeli lá­togatását. Gépkocsik, teher­autók, lovas fogatok hosszú sora, tele emberrel, motoro­sok kerékpárosok igyekeztek a fiatal erdőbe. A közös ün­neplésnek hagyományai van­nak. most csak az bizonyo­sodott be, hogy a bordányiak is tudnak olyan szíves ven­déglátók lenni, mint eddig a zsombóiak voltak. Déltájban a majálisokon főszereplőkké léptek elő a bográcsok kö­rül szorgoskodó erdei sza­kácsok, egyikük birka, má­sikuk marhapörköltet ro­tyogtatott a bográcsban. Pa­naszkönyvre sem volt szük­ség, kitűnő eledeleket főztek. Gondtalan, vidám szóra­kozás tarkázta a májusi ün­nepet a szegedi járásban. Műsor a ligetben Ügy tűnt, ennyi embert még sohasem csábított a hí­don túlra a délutáni felsza­badult vigalom. Hullámzott a tömeg a sétányon, de telt ház volt a Vigadóban, a Vi­dámparkban (a gyerekek paradicsomának prömeit sok-sok felnőtt is kipróbálta ezen a napon), a szabadtéri színpad nézőterén. Ez utóbbi helyen három órakor kezdő­dött a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészeinek vidám ze­nés műsora. Ez egyszer kevéssé túlo­zunk, ha annak a bizonyos gombostűnek a leejtéséről szóló közismert mondást em­legetjük, és kevéssé járunk messze az igazságtól akkor is, ha fergetegesnek minősít­jük a műsor sikerét. Az ál­talános majális-hangulatban persze könnyebben összeve­rődnek a tenyerek, de a sűrű tetszésnyilvánításra elsősor­ban a változatos műsorszá­mok és előadóik késztették a nézőket. Kevés, de frappáns vidám szó, sok-sok zene, ének és tánc jellemezte az egész délutánt betöltő prog­ramot. A közönség kedven­cei az operettesek: Krasznói Klári, Király Levente, Csiz­madia László, de sok tapsot kapott Kovács János és tet­szett Kovács Gyula konfe­ransza is. Az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes negyvenperces önálló műsort adott. Az együttes felnőtt csoportja mellett, kellemes meglepetés­ként, az ifjúsági és gyerek­csoport is bemutatkozott. A Bagó László rendezte tarka, könnyed, szórakoztató műsor kiegészítője vagy csúcspont­ja — kinek-kinek —, minden­esetre immár hagyományos és nélkülözhetetlennek látszó része volt a majálisnak. Péter János külügyminiszter beszél a szegedi dolgozók ünnepén Vasutas kollégisták tánca a felvonuláson ne. E felismerésnek a Szov­jetunió a legfőbb szószólója. Vezetői minden eddiginél nagyobb felelősséget éreznek 'teljesen megtett a Széchenyi tér a nagygyűlés hallgatóságával Gyermekarcok a májusi menetből

Next

/
Thumbnails
Contents