Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

CSÜTÖRTÖK, »73. MÁJUS 3. Mikor jár árvaellátás? K. S.-né termelőszövetkezeti tag olvasónk férje a múlt évben meghalt, egy kiskorú gyermek maradt utána. Kérdezi: jár-e árvaellátás kiskorú gyermek részére termelőszövetkezeti tag szülő elhalálozása esetén? A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjszabályok szerint árvaellátásra annak a meghalt termelőszövetkezeti tagnak a gyermeke jogosult, aki haláláig a a testvér és az unoka is kaphat árvaellátást, ha a nevelőszülő, a testvér, illetőleg a nagyszülő a saját háztartásában tartotta el, és a gyermeknek (testvérnek, unokának) tartására köteles és képes hozzátartozója nem maradt. Az árvaellátás a fentiekben ismertetett feltételek mellett nemcsak az apa, hanem az anya elhalálozása esetén is megilleti az árvákat. Természetesen az anya rokkantsági nyugdíjhoz szük- elhalálozása esetén az árvaséges nyugdíjéveket megszerezte, vagy pedig már nyugdíjas volt, amikor meghalt. Megjegyezzük, hogy a termelőszövetkezeti tagok rokkantsági nyugdíjához 22. év betöltése előtt kettő,' 22—24 éves életkorban négy, 25—29 éves életkorban hat, 30—34 éves életkorban nyolc és 35 éves életkor betöltése után tíz nyugdíjév szükséges. Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag gyermeke a biztosítási idő tartamától függetlenül jogosult az árvaellátásra. A nevelt gyermek, ellátás akkor igényelhető, ha az anya termelőszövetkezeti tag volt, és rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíj éveket megszerezte, vagy pedig öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig, középiskolai vagy középfokú tanulmányok folytatása esetén e tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a 19. életévének betöltéséig jár. Nem érinti az árvaellátásra való jogot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy az árvát örökbefogadják. Megszűnik a jogosultság akkor, ha a 16. életévét betöltött árva házasságot köt. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Az úgynevezett szülőtlen árvát azonban az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás illeti meg. Ebből a szempontból nemcsak azt az árvát tekintik szülőtlennek, akinek mindkét szülője meghalt, hanem azt is, akinek életben levő szülője rokkant, vagy akit életben levő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján járó árvaellátás összege 1973-ban havi 252 forintnál, a szülőtlen árvaellátás összege pedig havi 411 forintnál kevesebb nem lehet. Olvasónk kiskorú gyermeke részére árvaellátás megállapítható, ha a férje elhalálozásakor az életkorának megfelelő nyugdíjévet megszerezte, saját részére pedig ideiglenes özvegyi nyugdíj igényelhető. Dr. V. M. Iskola élet' közelben A pedagógiai sajtóban szintet Pontosabban: akik alsó tagozaton az olvasas » újabban gyakran találkozunk egy vagy két tantárgyból nyelvtan és a szamtan. A felezzel a kifejezéssel: pótló még ekkor is elégtelen osz- ső tagozaton az orosz nyelv foglalkozás. Az elnevezés tályzatra állnak. Az elmúlt és irodalom vezetett (érthető, magában is tükrözi a évben június 6-tól 17-ig ezzel a tárggyal semmit tartott ezekkel a tanulókkal nem tudtak foglalkozni a napi 2—3 órás foglalkozás, hozzá nem értő szülök), A pedagógusok ebben az idő- majd a magyar nyelvtan, a ben azokat az anyagrészeket helyesírás és a matematika mar lényeget: pótlása, megértése a tanuló által kevéssé vagy egyáltalán fel nem dolgozott iskolai tananyagnak. Nem új keletű dolog ez, régen is foglalkoztak ilyen szempontból az általános iskolás tanulókkal. Ilyen volt például az augusztusban szervezett, a javítóvizsgára előkészítő korrepetálás. Ez azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s helyette kísérleti jelleggel az ország több megyéjében, városában az általános iskolákban pótló foglalkozásokat szerveztek a gyengébben szereplő, tanulmányi gondokkal küszködő tanulók részére. A legutóbbi tapasztalatok összegezése azt mutatja, hogy ez a megoldás bevált, sőt, egyre több isgyakoroltatják, amelyek szükségesek az év végi követelmények eléréséhez. A második szakasz munkáját bizottság előtti záróvizsga fejezi be, s ekkor írják be a tanulók érdemjegyeit is véglegesen a bizonyítványba és az anyakönyvbe. A munka eredménye itt is látszik. Ismét a Dózsa iskola munkájából veszem az adatokat: az előbbi 11 tanulóból 9 sikeresen vizsgázott a bizottság előtt, tehát mindössze két tanulót kellett az augusztus végi javítóvizsgára utasítani. A harmadik szakaszát a következett a vizsgált iskolákban. (Az országos helyzet is hasonló.) Lábodi Lászlóné. a Dózsa György Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szülők örömmel fogadták a kezdeményezést. Érezték, hogy nagy segítséget kaptak gyermekeik, g komoly anyagi áldozatvállalástól mentették meg őket a sikeres év végi vizsga érdekében. A jövőben is vegyék tehát igénybe, ha kell ezt a segítséget a szülők — de ne felejtsék el, hogy az eredmény eléréséhez azért szükséges, hogy a gyermek még kola használja eredményesen pótló foglalkozásoknak az is- odahaza is foglalkozzon a a lehetőségeket. kólák azoknak a tanulóknak Szeged város általános is- szervezik, akik a júniusi kólái is a kísérletezők közé foglalkozásokon sem feleltek I. KERÜLET Házasság: Lengyel Géza és Major Mária, Ábrahám István és Halász Ágnes, Sitclodi József és Molnár Erzsébet, Kis Zoltán és Tóth Ilona, Üjvárl János és Palásti Eva, Várvölgyi Pál és Tanko Ildikó, Bárányi Gyula és Bozsik Eva, Szabados István és Berzevlczi Klára, Tóth István és Szekeres Eva, Gyetvai József es Mandoki Ilona, Schiller László es Nagy Katalin, Pelle Tamás és dr. Mágori Anikó, Balogh Gábor és Hődör Éva, Turcsányl József és Zsiga Mária házasságot kötöttek. Születés: Takács Ferencnek és Kuruc Évának Ferenc, Darvas Zoltánnak és pintér Annának Anikó, Mihalik Lászlónak és Dezső Jolánnak Tünde Jolán, Szabó Károlynak és Papdi Rozáliának Tünde, Buborék Lajosnak es Széesi Piroskának Márta, Horváth Sándornak és Klepács Erzsébetnek Andrea Erzsébet, dr. Svékus Andrásnak és dr. Kovács Ágnesnek Gergely Dániel, Kocsis Józsefnek és Szeles Juditnak Péter Attila, Szűcs Istvánnak és Papp Piroskának Attila, Tóth Istvánnak és Pap Rozáliának István Atüla, Nagy Jánosnak és Borsós Annának János,- Magyar Jánosnak és Zámbó Annának Róbert László, Sándor Istvánnak és pap Rozáliának Norbert István, Kucsera Lászlónak és Mihály Juliannának Márta, Vér Lajosnak és Budai Borbálának Lajos, Horváth Istvánnak és Fodor Honának László, dr. Wórum Imrének és Hegedűs Franciskának Endre, Vér Sándornak és Kószó Máriának Ilona, Kiss Elemérnek és Ungi Viktóriának Tibor Elemér, Arpádfalvl Zsoltnak és Onhausz Rozáliának Zsolt, Szobácsl Zoltánnak és Moldován Margitnak Etelka Margit, Vass Istvánnak és Suba Máriának Zoltán István, Forgó Árpádnak és Szögi Máriának Mónika, Tóth Lászlónak és Ambrus Máriának István, Forgó Árpádnak és Szögi Máriának Mónika, Tóth Lászlónak és Ambrus Máriának László, Héger Zoltánnak és Bódi Annamáriának Szilvia Angéla, Sebők Péternek és Rácz Évának Noémi Márta, Gazsó Pálnak és Varga Máriának Eva, . Fekete-Nagy Andrásnak és Fanyor Etelkának Gábor András, Töth Józsefnek es Kucsora Irénnek Anikó Irén, Kapás Józsefnek és Teadós Ilonának József, Szokody Sándornak és Szlovák Zsuzsannának Anikó, Nyerges Józsefnek és Majoros Magdolnának Brigitta, Borka Antalnak és Makai Katalinnak Edina. Szalai Eleknek és Varga Katalinnak Ingrid Katalin, Brczán Radivojnak és Nagy Máriának Veronika, Nacsa Lászlónak és dr. Tasnádi Enikőnek, Enikő. Kanalas Lászlónak és Horváth Juliannának Bernadett. Pasteán Lajosnak és Ambrus Irénnek Edit, Csontos Lászlónak és Bakai Margitnak Csaba. Németh Tibornak és Vass Erzsébetnek Tamás. Csóti Józsefnek és Szűcs Ilonának Eva nevű gyermekük született Halálozás: Hangal István. Csáki Mihály, Ocskó Istvánné Dudás Magdolna. Varga Istvánné Sáuzslay Matild, Szalma István. •Táksó József, Daka István, Banner József, Ruby Vilmos, Kois Gyula, Gera Anna, Grüner Mór, Vadász Edéné Sándor Rozália, Viola Antalné Nyull Mária, Révész Pálné Török Hona, Fekete Antal meghalt. II. KERÜLET Házasság: Szokai Ferenc és Kása Ágnes Erzsébet. Bán Attila Árpád és Nagy Rózsa, KiAnyakönyvi hírek rály Szilveszter, és Káli Etelka Hona, Mosom László és Bodor Eva Julianna, Balázsy Endre Sándor és Hika Ilona, Krizsám István és Kocsis Mária Rozália, Szóráth Péter Pál és Halász Katalin, Keresztes János és Molnár Anna, Kopasz Ferenc és Simon Julianna Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Gubi Józsefné Rácz Irén, Kocsis Bálint Kálmán, Tombácz Józsefné Farkas Anna, Sípos Jánosné Pálfi Erzsébet, Sáray Vidor meghalt. m. KERÜLET Házasság: Keresztesi János és Jenei Margit Eszter, Pataki István és Tóth Ágnes Eva, Tóth József és Telek Erzsébet, Garamvölgyi Tamás Sándor és Dunai Gizella házasságot kötöttek. Születés: Csikós Jánosnak és Balázs Juliannának Szilvia, Kószó Antalnak és Kószó Aranka Juliannának Anita, Mlklósovics Tamásnak és Balázs Erzsébetnek Zoltán Csaba, Cslszér Mihálynak és Karnot Honának Rómeó Ervin, Hamvay-Kováes Imrének és Lugosi Máriának Sándor Attila, Martonosi Tibor Attilának és Béz Teréziának Attila Zsolt, Fehér Jánosnak és Kocsis Erzsébetnek Tibor, Kószó Imrének és Varga Honának Zoltán. Gável Andor Ervinnek és Tóth Irénnek Tünde Zita, Rácz István Józsefnek és Rácz Etelkának Gabriella, Rácz Tibornak és Rétfalvi Rozáliának Tímea Ágnes, Barabas Jánosnak és Czimadia Mária Katalinnak Edina Mária, Kiss Bélának és Balogh Anikónak Henrietta, Nemcsók Lászlónak és Juhász Ilonának Attila László, Holeeska Péternek és Oláh Évának Tímea Mária, Rostás László Istvánnak és Füzes Franciskának Zita Marianna, Szűcs Zoltánnak és Gyurász Editnek Andrea Mónika, Molnár. István Antalnak és Török Katalinnak Krisztián István, Fogas Pálnak és Kovács Éva Klárának Gellért, Tóth Tamás Józsefnek és Farkas Máriának Tamás Attila nevű gyermekük született. Halálozás: Bódis Boldizsárné Horváth Julianna, Szirmai Ödön János, Róth Ferenc, Zsemberi Mihály, Lakatos Ferenc István, Vébel Péterné Reidenbach Erzsébet, Mészáros Andrásné Savanya Piroska, Juhász Jánosné Márki Terézia. Kovács Gáborné Absolon Margit, Mikus Károly, Nagy Antal, Bacsa Józsefné Batanes Hona, Mészáros Józsefné Lasancz Etelka, Szmolenszky Ferenc, Kovács József meghalt. tartoztak.. Az elmúlt iskolai évben Szegeden 313 fő vett részt pótló foglalkozáson, ezért bőven találtunk lehetőséget a lényegének tanulmányozósára. Az általános iskola mind a nyolc évfolyamát érintő foglalkozásnak három szakasza van. Az első az úgynevezett előkészítő szakasz, mely lényegében a tavaszi szünet utáni időszakban kezdődik. Miután a tantestület számbavette osztályonként és tantárgyanként a segítségre szoruló diákokat, attól kezdve tervszerűen, rendszeresen foglalkoznak a tanítási órákon és részben a tanítási órákon kívül is (felhasználva a napközi otthoni, tanulószobai korrepetálást stb.) a tanulókkal. Május közepén ismét értékelik a tanulók teljesítményét és döntenek a további tennivalókról. A tapasztalatok szerint jó néhány tanulónak sikerül pótolnia a hiányosságokat, s már nem kell részt venniük a második szakasz foglalkozásain. Például a szegedi Dózsa György Általános Iskolában, ahol a pedagógusok igen komolyan vették ezt a munkát, az 1971—72. tanévben 30 tanuló vett részt, az előkészítő szakasz munkájában, a második szakaszában azonban már csak 11. Kik jutnak be a második szakaszba? Azok a tanulók, akik az utolsó tanítási napig som érik el áz elégséges tananyaggal, és a szülő is vállalja ebben az ellenőrző és az ösztönző szerepet. Befejezésül: örömmel adtuk közre a pótló foglalkozás ügyét, a kísérlet eredményét. Tettük ezt egyrészt azért, hogy a szülők megismerjék a lényegét, másrészt pedig az vezetett bennünket bemutatásában, hogy meg. Ezek a tanulók megfelelő utasítások alapján azután, már maguk készülnek fel a javítóvizsgára. (Pedagógusok esetleg csak a napközis táborokban foglalkoznak velük.) Az eredmény tehát most már a tanuló helytállásán, szorgalmán mú- ismét érzékeltessük: íme lik. gint egy önzetlen, sok munÉrdekes volt tanulmá- kával járó pedagógusnyozni, hogy kik jártak pót- áldozatvállalásról van szó, ló foglalkozásra. Kivétel nél- melyért ugyancsak a köszökül hátrányos helyzetű tanti- neten, esetleg a szülői jó lók voltak. S milyen tár- szón kívül nem jut több a gyak szerepeltek, többségben pedagógusnak, a pótló foglalkozáson? Az Bánfalvi József Vasúti baleset — Apa! Állj meg! Azt hittem, csak fénysorompói Imre Lászlói Rét év nyolc hónap Most pedig lassan ebédhez készülődik, hideget eszik, piros kockás konyharuhából, ez a szokása, aztán elballag egy kisfröccsre, át a köpködőbe, így csinálja negyven éve nyáron inkább, mint télen, ha fáj a gyomra — a festők között sok a gyomorbajos —, sápadt arccal járkál közöttük, nem mondaná mi baja, az istennek se, de hát látszik az, a beesett arcán, a lázas szemén, a szava járásán, olyankor legjobb az útjából jóelőre kitérni, mert nem néz se istent, se embert — Bika! Hallod? Belőled Jó szobafestő lenne — mondja Kapelláró. — Honnan veszed ezt? — Nem öntöd rá a festékeit, akire dühös vagy. — Még rádönthetem. — Meggondolod te azt. Nem vagy te olyan. — Miért ne lennék? — Mert melós vagy, előttem ne játszd a bazári majmot. Te tudsz dolgozni, meg szeretsz is. Te nem most hazudsz. Akkor hazudtál, amikor csövezni kezdtél. Hogy volt az a dolog Bika? — Nem érdekes. Ott kezdődött, hogy összebalhéztam otthon a téeszben az elnökkel. Mindig a kapáláshoz osztott be, hiába kértem, adjon más munkát, nem bánom, ha beledöglök is, de a kapát azt útálom, mint a ... Na mindegy. Elkezd ott hitegetni, majd így lepz, majd úgy, közben csak ott kapálgatok én Rozi nénémmel és kéthárom öregasszonnyal egész nyáron. Megelégeltem, a dohány is bevés vott. Mit rohadok én itt, gondoltam bemegyek mégegyszer az elnökhöz, hát be is mentem, piásan, ez volt a baj. Amikor megint azt mondta, várjak türelemmel, hirtelen fölment a pumpa, azt mondom neki, hát miért én várjak mindig. Miért mindig ABC sorrendben osztogatják a jó melót az irodán, Atyafiak, Barátok, Cimborák és csak aztán a többi. Hadovál ott nekem, jobb lesz, ha tartom a pofám, mert elintéztet. Kit intéztetsz el, te rohadt kulák? Akkor már nekem is megjött a hangom, mérgemben azt hittem, ráborítom az asztalt. A többit már kitalálhatod. Följöttem Pestre, kégli sehol, kettőnknek adta ki az ágyat az öreglány, akinél albérletet kaptam. Először nagyon tré volt a helyzet, hogy nincs hova hazamenni, aztán ez se érdekelt, aludtam ahol rámesteledett, haveroknál, nőnél, odacsapódtam egy galerihez, befogadtak, mert jó erőben voltam, egy kocsmai verekedés utón itt kötöttem ki. Ha egy évvel később jön az a balhé, én már köztörvényes vagyok, na látod, itt is protekcióm volt, még fiatalkorú lehettem. — És mondd csak Bika ... A tetoválás az hogy volt? — Mi vagy te? Lelki atyám? — Nem azért. Csak hát tudod — Kapelláró a vállára pillant — nekem ip te tetted ide a keresztet. — Nem én. Én csak lefogtalak. Gondoltam, nem árt, ha megtanulod amit kelL — Micsodát? — Hát... Azt, hogy kussolj, ha meglátsz. — Miért kellene kussolni? — Mert én nekimegyek az úristennek is. Nekem ne fűzze az agyamat senki. Érted? — Az nem érdekel, ha nekem jössz. Csak egyedül gyere és ne legyen nálad halef. Világos? Te tisztára be vagy csavarodva. Utálsz mindenkit. Mondd: van olyan, amit te szeretsz az életedben? — A galambjaim, odahaza. Azokat is rég levagdosta az öreglány, az hétszentség. — Mondok neked valamit. Ha most rendesen melózunk, nem lesz itt semmi baj. Az idő is jobban telik. A felügyelők se akaszkodnak belénk. Még kedvezményt is kaphatunk. Petterson azt mondta — de ezt ne mondd el Kicsiéknek — s az épület túlsó felében dolgozó fiúk felé intett — lesz itt kinti munka is. Reggel kimegyünk, este jövünk vissza. — HamukázoL Engem biztos nem engednek ki. — Kiengednek, na. Mert én azt mondom majd Pettersonnak; te nagyon klasszul belejöttél a mázolásba. De ha akarod, bunyózhatunk is. Melyik jobb? — Miért jó az neked, ha én jövök ki segítségnek? — Miért jó az neked, hogy ennyit kérdezel? ígérd meg, hogy nem arénázol és kész. — Majd meglátjuk. De ha átejtesz, kinyírlak. És jó, ha tudod: télakkolni s^ akarok. Januárban szabadulok. Szeretnék egy nagyot szunyálni az otthoni ágyban. Aztán meglátjuk, mi lesz. Délután Petterson néz be. Mintha csak véletlenül járna erre. Látja, az alapozás végig elkészült. A falak rendesen lekaparva, a rések, repedések eltömködve, simítva, nem akar hinni a szemének. — Ezt mind ti csináltátok? — kérdezi Kapeltárót. — Ezért prémium jár! — Megelégednénk mi egy kis eltávozással is — mondja Kicsi. — Azt elhiszem — nevet Petterson — majd annak is eljön az ideje. — Jó lesz ez a szín Petterson úr? — kérdi Kapelláró, s a felügyelőt odavezeti ahhoz a falrészhez, ahol egy-egy ecsetvonással négyféle árnyalatú festéket raktak fel. Petterson azt kéri, inkább egy kicsit csontszínűré keverjék. — Dolgozzatok csak nyugodtan — bíztatja a fiúkat, — nem hátramozdító akarok lenni. — Parancsol egy ecsetet felügyelő úr? — szemtelenkedik oda Kicsi és mint egy virágcsokrot, úgy nyújtja át a legnagyobb ecsetet. — Na kopj le, de gyorsan — kiabál rá Kapelláró és Kicsi mókás komolysággal elsompolyog távolabbra. — Jó, hogy azt nem kéred, hogy én húzzam meg a csíkot — szól Petterson békülékenyen Kicsi után. (Folytatjuk))