Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 29. JOB Szabadkai színészek vendégjátéka Somogyi Károlyné felvétele Job (Pataki László) összehívja gyermekeit Arrrtt természet adta lehetőségeinkben kihasználatlanul hagyunk, némi közvetítessel szinte önmagától alakul ki. Milyen színessé, vonzóvá tehetné színházunk műsorát, ha időnként vendégtársulatokat fogadnánk Kecskemétről, Szolnokról, Debrecenből, oda-vissza alapon: új darabok, friss arcok, rendezői ötletek dúsíthatnák a szegedi, ugyanakkor a rokonszínházaink rendes évadját. Érdekes módon a csereakció ez ideig csak egyetlen színházzal, a szomszédos (ám mégis külföldi) szabadkaiakkal alakult ki, sőt mondhatnánk, vált rendszeressé. Dehogy bánjuk — legfeljebb sajnálhatjuk, hogy határainkon belül merevebbek vagyunk. A Szabadkai Népszínház magyar tagozata évről évre eljön hozzánk, s a mi közönségünk nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadja a jugoszláviai magyar színészek kultúráját. És rendszerint meglepetéssel szolgálnak, így történt tavaly is, A nagy Romulus igazán szellemes, merész rendezéssel tálalt, harsány-jóízű előadásában. Hanem péntek este alaposan föladták a leckét. Tóth Ferenc darabja, a Jöb, színlapi megjelölese szerint „verses színmű, két részben", ám ezzel a műfaji eligazítással nem jutunk messzire. Azon túl, hogy az ótestamentumi Job történetének ilyen közvetlen, direkt színpadi tálalása lényegében egyetlen felvonás méreteit és gazdagsagát meríti ki csupán, magát a darabot túlságosan erős szálak kötik műfaji őséhez, a középkori misztériumjátékhoz. Isten és a Sátán lefogadja az ember megronthatóságát, s míg a bibliai históriában (és minden bizonnyal a középkori Jóbdramatizálásokban) az ember istenfélelme, feltétlen alázata kerekedik fölül, ezért az Ür gazdag jutalmat ad — Tóth Ferenc drámájában Jób az igazságtalannak érzett csapások súlya alatt mármár eljut az istentagadásig, és „szolgává aljasul", a rendező ifj. Szabó István értelmezésében a „szolgák sorába kényszerül". (Annyiban is különbözik, szerencsére, a középkori misztériumtól, hogy az előadás alig másfél ' óra, míg annak idején a hasonló történeteket reggeltől estig, nemegyszer napokon át játszották.) Persze Tóth Ferenc nem feledkezhet meg a jóbi történet mai használhatóságáról. A műsorfüzet szerint: a ma Embere képtelen meggyőződésből térdet hajtani a mindenkori hatalom előtt, ezért a mai Jób, -miután kiállta a próbát, melyben megszületett és megedződött a saját igazsága, s szembekerült a hatalmát demonstráló Ürral, két lehetőség között választhat: az értelmetlen pusztulás és az ugyancsak értelmetlen élet. „Ebben a kilátástalan választásban látjuk a jóbi szituációk tragikumát — írja ifj. Szabó István. — A fizikai és erkölcsi megsemmisülés közötti választás abszurd kényszerűségében." A példázat így meglehetősen elvont és misztikus. Századunk divatos abszurdszínházra tart igényt a misztérium háttérfreskóján, s ebben a vegyes közegben nagyon-nagyon imbolygó léptekkel, tétován közlekedik a ma Embere. Nem jut el a lázadásig, pedig csak így emelkedhet tragikus hőssé. Mi teszi a jó drámaírót? A költészet és a dramaturgia. Tóth Ferenc költő Következésképpen az előadás sem képes igazán drámává avatni a Jóbot, mely lényegében egyetlen nagymonológra épül. A látványos díszletezés (Petrik Pál munkája) és az elasztikusan lélegző színpad legfeljebb dekoráció Pataki László korábban is megcsodált, nagy hatású, szépen zengő szövegmondásához. Nlkolényi István A hét könyvei Anne Frank és DavM Rubinovicz naplója. (Kriterion). — A. Clarké: 2001. Ürodiszszea. Kozmosz fantasztikus könyvek sorozat. — R. L. Közerdeku közlemény! A MARX TÉR NYUGATI OLDALA, a Postaigazgatóság telepének kapujáig — a móraváros—rókosi főgyűjtőcsatorna építése miatt — 1973. MÁJUS 21-ÉN, HÉTFŐN, LEZÁRÁSRA KERÜL.. Ezzel egyidőben a Bakay H. utcát a forgalom számára megnyitjuk. A lovas kocsik a Pulz utcán juthatnak el a piacra, a Bakay N. utcát nem vehetik igénybe. Az Élelmiszeripari Technikum előtt — a csatornaépítés idejére — a parkolás tilos. A Marx tér Vasútforgalmi Technikum felőli oldala, a Csemegi és Cserzy M. utca zsákutca lesz. SZEGEDI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK Rtevenson: A Fekete Nyíl. Delfin sorozat (Mora). — Orosz társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv Rí esz: A tőkés vállalatok üzletpolitikájának pénzügyi megalapozása (Közgazdasági). Rózsahegyi György: Írókarikatúrák. Új Magyar Parnasszus (Corvina). — J. T. Story: Kisvárosi hősszerelmes. Modern Könyvtár. — Peter Jilemniczky: Győzelmes bukás. — Jara Ribnikar: Jan Nepomucki hányattatásai (Európa). — Dr. Krisztinicz Pál: Digitális pneumatika (Műszaki). . Szerves vegyületek krisztallográfiai vizsgálata (Akadémiai). „Boldog, ki fákat ültet...'' Fazekas-breviárium (Tankönyvkiadó). — Dr. Sváb János: Biometriai módszerek a kutatásban. 2., átd., bőv. kiad. — Lukács Ernőné: Bölcs Bagoly-sorozat (Móra). — Utunk évkönyv, 1973. (Kultúra). — Kun Miklós: Tanuló fotóamatőrök könyve — W. Husmann: Szennyvíztisztítás. (Műszaki). Balázs Anna: Egy orvos az autóbuszon. Novellák (Szépirodalmi). — Végh György: Két őszi csillag. Versek (Magvetcő. Erkel diákünnepek Az idén hatodszor rendezik meg az Erkel diákünnepeket Gyulán. A ma délután nyíló 4 napos ifjúsági seregszemle eseményeit a Petőfiév, Erkel Ferenc halálának 80. évfordulója, s a berlini VIT jegyében ' rendezik. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyéből, Szegedről valamint Budapestről összesen mintegy 2 ezer fiatalt látnak vendégül a diákünnep szervezői. Gimnazisták és szakközépiskolások közül a február—márciusi területi vetélkedőkön választották ki a különböző művészeti ágakban legjobb eredményt'elért tanulókat, Gyulán ők versenyeznek az elsőségért. Szegeden mintegy 1500 középiskolás készült a diákünnepre, közülük a. legjobbak, 350 tanuló jutott el most Gyulára. Valamennyi művészeti bemutatónak lesz tehát szegedi szereplője, és nagyon sokan küldtek be természetés társadalomtudományi, képzőművészeti pályamunkákat. Ma délután a gyulai Április 4. téren gyülekeznek a fiatalok, megkoszorúzzák a Lenin-szobrot, majd az Erkel-láng meggyújtása után következik a 6. Erkel diákünnepek megnyitója. Holnap, hétfőn reggel a diákszínpadok, a szólóénekesek és a folk-beat együttesek bemutatóival kezdődnek a művészeti versenyek. A szegediek közül a Tisza-parti, a Radnóti és a Tömörkény gimnázium diákszinpada szerepel, tíz szegedi szólóénekes lép fel a zeneiskolai versenyen és a Ságvári gimnázium beategyüttese az Erkel Művelődési Központban. Kedden a vers- és prózamondók, a szólóhangszeresek, a néptáncosok és társastáncosok mutatkoznak be. Szerdán lesz a kamarakórusok, énekkarok és hangszeres kamaraegyüttesek versenye. A művészeti versenyek mellett Erkel Ferenc sakkemlékversenyt, „Haza és szabadság" címmel szellemi vetélkedőt, egyéb politikai és kulturális találkozókat /rendezek. A beküldött képzőművészeti alkotásokból kiállítás nyílik az Ifjúsági Házban, a diákünnep vendégei ezenkívül a vár- és várostörténeti kiállítást, az Erkel emlékkiállítást és Kiss György festőművész tárlatát láthatják. A diákünnep szerdán este zárul. A gálaestet az Erkel Művelődési Központban tartják, itt hirdetik ki az eredményeket is. Bontani veszélyes! Építkezünk az egész városban, Tarjántói Újszegedig. Az új házaknak természetesen helyre van szükségük, tehát bontani is kell. Lapunkban hónaprólhónapra visszatérő hirdetésben adja tudtul a Szegedi Beruházási Vállalat a kisajátított és árverés útján értékesítendő épületek listáját. Csak helyeselni lehet a törekvést: ne menjen veszendőbe egyetlen még újra felhasználható tégla, betongerenda, ajtó stb. Különösen a kispénzű emberek szómára jelent szinte egyedüli lehetőséget a bontásra megvásárolt régi ház, amelyből — némi kiegészítéssel — takaros új családi otthont emelhetnek, jóval olcsóbban, mint hogyha új anyagot vásárolnának. A dologgal idáig nincs semmi baj. Ha a vásárló megkapta az engedélyt a bontásra, azonnal hozzákezd a munkához, családjával, barátaival (esetleg néhány üveg sör mellett) néhány nap alatt szétszedik a házat. És itt álljunk meg egy pillanatra! Mert a bontás, sajnos — ezt mutatják a tapasztalatok — nem zajlik biztonságos keretek között. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői az elmúlt napokban sorra járták Újszeged és Tarján utcáit, megvizsgálták, milyen körülmények között bontják le a régi épületeket. A Vedres utca 1/B szám alatt — bár a DÉLÉP művezetői Madurka György építésvezető irányításával dolgoztak — szinte a legelemibb óvintézkedéseket sem tartották be. A Csanádi utca 12. számú házban idős, nyugdíjhoz közelálló ember a szó legszorosabb értelmében maga alól csákányolta a falat, több méter magasságban. De olyan helyen is jártak, ahol még szakember és szerszám sem volt, puszta kézzel vagy kezdetleges eszközökkel döntöttek falat... A bontási engedélyen ugyan ott szerepelt a kübekházi Vass József kőművesmester neve, aki hivatalosan, nem kevés pénzért vállalta a műszaki ellenőrzést és a felelősséget — vele azonban nem sikerült a munkavédelmi felügyelőnek találkozni. Nem egyedi eset: a felelősök általában csak a nevüket és pecsétjüket adják, arra már „nem érnek rá", hogy a helyszínen teljesítsék vállalt kötelezettségüket. Az elmúlt évben, hónapokban sajnos jó néhányszor fordult tragédiába a jókedvűen kezdett hét végi közös munka. (Legutóbb H. Géza, az IKV dolgozója életveszélyes sérülést szen vedett a Liliom utcában.) Az újságok megírták, sőt maguk a bontásra vállal kozók közelről szemlélhették a szomorú eseteket — ám nem okultak. A napokban lefolytatott vizsgálatok után az SZMT munkavédelmi felelőse szabálysértési eljárást kezdeményez azok ellen, akik saját maguk és mások testi épségét a legfelelőtlenebbül veszélyeztetik. Ez önmagában azonban nem változtatja meg a helyzetet. Az engedélyező hatóságnak nem csupán az engedélyeket kellene kiadni, hanem ellenőrizni is, hogy a megszabott szakmai, balesetvédelmi feltételeknek valóban eleget tesznek-e? Az SZMT a rendörségnek is javasolja, hogy a bontási munkálatok helyszínén kísérje figyelemmel: a forgalmat, az úttest: biztonságát milyen mértékben veszélyeztetik a szakszerűtlenül eldobált anyagok, kizuhanó gerendák? Az intézkedés, a fokozott szigor nem hatósági akadékoskodás, inkább azokat védi, akik szabad estéiket, vasárnapjaikat szentelik az új otthonok megteremtésér®. A balesetvédelmi szabályokhoz alkalmazkodni elsősorban azoknak érdeke, akik ott dolgoznak ma is a Vedres utcában, Tarjánban vagy bárhol, Szegeden. M. I. Dzsesszfesztivál Szegeden A szegedi dzsessznapokat tavaly juniusban rendezték meg először. Két vendégegyüttest fogadott akkor a dzsesszklub, és a forró hangulatú, késő esti hangversenyek látogatói jó muzsikát hallhattak. A tavalyi sikerek, a kulturált, értő szegedi közönség — és nem utolsó„Paprikás műszak" a földeken A palánták lassú fejlődése miatt a szokottnál később kezdődhetett az ültetés a szegedi fűszerpaprika termelő tájkörzetben. A szeged—mihályteleki Üj Élet Tsz-ben éppen ezért most nyújtott műszakban üzemeltetik mind a -tizenhat gépet: kora reggeltől besötétedésig tűzdelik a palántákat. A szövetkezetben kerek számban nyolcszáz holdon termesztik a fűszernövényt. A terület egy részén új paprikafajtók is helyet kaptak, amelyek egyszerre érnek, gépi beta-; karításra alkalmasak. A szedőgép azonban már korábban bemutatkozik a zöldbab ültetvényen, hogy a tavaly vásárolt berendezést kétszeresen hasznosíthassák. Csongrád megyében kedvező képet mutat a határ. Túljutottak a gazdaságok a legnagyobb vetési teendőn: földbe került kilencvenezer hektáron a kukorica. A jól elmunkált talajokon a korai vetésű kukoricák zöldellnek, szépen fejlődnek, erősödnek. sorban az itteni, gyorsan fejlődő együttesek — azok a tényezők, amelyeket számba véve a Magyar Zeneművészek Szövetségének dzsesszszakosztalya határozott: országos fesztivállá nyilvánította a szegedi dzsessznapokat. Az idén június 9—10-én összesen tíz együttes részvételével rendezik meg a fesztivált. Itt lesz dr. Szabados György—Gonda János együttese, a Rákfogó Budapestről és dr. Kiss Ernő együttese Debrecenből. A mostanában szép sikereket elért három ismert szegedi együttes, Vági László, dr. Hulin István együttese és a Molnár dixieland természetesen szintén részt vesz a fesztiválon, sőt fellép a két új együttes is, a Szaniszlóés a Dorogi-trió. A hangversenyek az Auditórium Maximumban este 10 órakor kezdődnek majd. A júniusi fesztivál záróakkordja lesz az idei évadnak, amelynek legutóbbi eseményei (Vágiék önálló estje az Egyetemi Színpadon, Molnárék NDKbeli szereplése, Hulinék rádiófelvétele) is azt jelzik: a magyar és külföldi dzsesszéletben egyre jelentősebb szerepet kapnak a szegedi -együttesek. 1