Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

VASÁRNAP. 1973. MÁJUS 39. munka- és üzem­szervezésről Irta: Szabó Sándor A párt X. kongresszusán a gazdasági építő munkával kapcsolatban elhangzot­tak valamennyiünk, figyelmét a társadal­mi termelés hatékonyságának növelésére irányították. A határozatok ide vonatkozó része munkások és műszakiak előtt is nyilvánvalóvá tette: a gazdaságunkban rejlő tartalékok feltárásának legbiztosabb módja a szervezés és vezetés színvonalá­nak emelése. Ez biztosítja számunkra, hogy a rendelkezésre álló eszközállományt az eddigieknél is hatékonyabban alkal­mazzuk, a fejlesztési lehetőségeket pedig jobban kamatoztassuk. A kongresszust kö­vetően több fontos párt- és állami doku­mentum is megjelent, amelyek mind a gazdasági, mind a társadalmi szervezetek részére pontosan körvonalazták azokat a tennivalókat, amelyek a gazdasági haté­konyság javítása területén reájuk várnak. E dokumentumok közül méltán tartjuk legfontosabbnak az 1971 decemberben ki­adott, a munka- és üzemszervezési tevé­kenység fejlesztésére vonatkozó KB-hatá­rozatot. Elsősorban azért, mert a valóban korszerű szervezési módszerek elterjesz­tése nemcsak legbiztosabb, de egyben leg­olcsóbb útja is a gazdasági hatékonysag javítasanak. Meggyőző bizonyíték erre az a hozzáértők által becsült adat, mely sze­rint népgazdaságunk teljesítő képességét pusztán szervezési intézkedésekkel — te­hát jelentős beruházások nélkül — mint­egy 20—25 százalékkal növelhetnénk. (Je­lenlegi gazdasági fejlettségünk mellett egy százalékos nemzeti jövedelem emelkedés hárommilliárd forintot jelent.) A tartalékok feltárásával Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsu­ló műszaki-technikai haladás, amelynek során nemcsak a gyártmányok cserélőd­nek ki, hanem a korábban helyes szerve­zési elvek is elavulttá válnak, és a fejlő­dés újabbak alkalmazását követeli meg. Az a körülmény azonban, hogy még sok helyen nem kielégítő a munka- és üzem­szervezés színvonala, akadályozza a haté­konyság gyorsabb növekedését, és táplálja az extenzív fejlesztési törekvések fenn­tartását. Vagyis: kiváltja az indokolatlan munkaerő-keresletet, és a vállalatokat ar­ra ösztönzi, hogy a feladatokat a beruhá­zások mennyiségi növelésével oldják meg. Ezek a jelenségek indokolják, hogy a ter­melés és szolgáltatás területén megfelelő aktivitás bontakozzon ki a munkaerő­szervezésben rejlő tartalékok módszeres feltárására, a szervezési tevékenység fo­lyamatos fejlesztésére, a munkaverseny­mozgalom fellendítésére. Az üzem- és munkaszervezési fogal­mak értelmezése körül nem könnyű eliga­zodni. A szervezés során szerte ágazó fel­adatok együttes megoldását kell előké­szíteni és ennek megfelelően sok körül­ményt kell figyelembe venni. Így például különböző munkafolyamatokat végző em­berek, gépek és berendezések tevékenysé­gét kell összehangolni. Egységes, komplex munkaszervezetet kialakítani azonban csak a teljesítménykövetelemények pon­tos ismeretében lehet. Ennek alapja a munkafolyamatok időtényezőinek vizsgá­lata, az időnormák megfelelő alakítása, fejlesztése és rendszeres ellenőrzése. Igen fontos az is, hogy egy-egy termelési sza­kasz lezárásakor tüzetesen vizsgálják, elemezzék a munkaszervezet működését, annak jó és rossz vonásait. Ez folyamatos munkát ad a gazdaság vezetőinek, de le­hetőséget is teremt a munkaszervezet és munkaszervezés finomítására, hatékonysá­gának állandó növelésére. Ilyen oldalról közelítve vállalataink és szövetkezeteink munkaszervezési tapasztalataihoz, bátran megállapíthatjuk, hogy még igen jelentős tartalékokkal rendelkezünk. A tudatformálás jelentősége Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzem- és munkaszervezés fejlesz­tésére hozott határozat végrehajtása kap­csán jó együttműködés alakult ki a gaz­daságvezetés, a pártszervezetek és a szak­szervezetek között. Politikai munkájukkal, ellenőrző tevékenységükkel jelentősen elő­segítették a vállalati szervező munka ja­vítását. Közreműködésükkel sokat javult a termelési tanácskozások, a műszaki kon­ferenciák színvonala, akcióképessége is. A kedvező tapasztalatok mellett azonbán né­hány, kedvezőtlen jelenséget is megfigyel­hetünk. Sokak előtt ismert, hogy a válla­latok belső szervezeti rendszere nem egy helyen elmaradott, hogy sok vállalatnál a szervezettség hiányára vezethető vissza a kívánatosnál lényegesen lassúbb ütemű gyártmányfejlesztés, a termelés előkészí­tése, és hosszú a gyártás időtartama is. Nem egy helyen egyenlőtlen a dolgozók foglalkoztatása, amit a munkások gyakran szóvá is tesznek. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül az állóeszközök kihasználtságá­nak alacsony fokát sem. Sok vállalatnal és szövetkezetnél igen magas az élőmun­ka-ráfordítás, a felesleges anyagmozgatás. Egyértelmű hibaként állapítható meg a beruházások területén tapasztalható szer­vezetlenség is, amelynek következményei az elmúlt években már jórészt ismertté váltak. Akadályozzák a párthatározat végrehaj­tását szubjektív tényezők is. Jó néhány szövetkezeti és vállalati vezetőnek hiányo­sak a szervezési ismeretei. Ráadásul elég sok olyan gazdasági egységünk is van, ahol konkrét szervezési tevékenységgel még nem is foglalkozik senki. Azt lehet tehát mondani, hogy a szervező munka szükségességét még nem mindenütt ismer­ték fel kellő mértékben. Az elkövetkező időszakban tehát egyik legfontosabb fel­adatunk a szemléletformálás. Politikai ne­velő, és felvilágosító munkával tudatosíta­nunk kell, hogy az élet- és munkakörül­mények alakulása a gazdasági hatékony­ság növekedésétől függ, ennek pedig fol­tos eszköze a fejlett munka- és üzem­szervezés. A' munkásoknál a felvilágosító tevékenységnek bátorítást kell jelentenie abban a vonatkozásban, hogy ne tűrjék a szervezetlenséget, mindenkor tegyék szpvá azokat a hiányosságokat, amelyek negatívan hatnak a munkakörülményekre. A vállalatoknál és szövetkezeteknél olyan légkört kell kialakítani, ami lehetővé te­szi a szabad véleménynyilvánítást. Eddigi eredményeink, további feladataink Több mint másfél év telt el a Központi Bizottság határozatának megjelenése óta. Ez idő alatt a gazdasági vezetők — a pártszervezetek ösztönzésének eredménye­ként — csaknem mindenütt hozzákezdtek az abból adódó feladatok megoldásához. Tény azonban, hogy az üzem- es munka­szervezés rendkívül összetett és igen ki­tartó munkát igénylő feladat, amelynek megoldása még nagyon hosszadalmas, ki­tartó és következetes munkát igényel. Kedvező tapasztalataink azonban már vannak. Ezek közül talan a legfontosabb az a tudati változás, ami a szervezés­fejlesztés fontosságának megítélésében, a munkások és főként a műszakiak gondol­kodásában bekövetkezett. A megyében működő vállalatok vezetői, szakemberei mindinkább felismerik, hogy a gazdasági hatékonyság és a szervezésfejlesztés kö­zötti összefüggés objektíve létezik. Egyré több vállalatnál alakítják ki az önálló szervezési részlegeket. Ez arról vall, hogy vállalataink felismerték azokat a részte­rületeket, amelyeken viszonylag rövid idő alatt és kevés ráfordítással jó eredménye­ket érhetnek el, akár csak minimális szer­vező munkával is. Ilyen például a belső anyagmozgatás gépesítése, bizonyos mun­kaerők átcsoportosítása, és a folyamatos munka feltételeinek biztosítása. A kezdeti eredmények mellett azonban még jócskán tapasztalunk hiányosságokat is. Ezek közé tartozik, hogy a különböző szintű pártszervezetek közül néhány nem tudta elég jól körvonalazni a gazdasági vezetéssel szembeni igényeket és megha­tározni a társadalmi szervezetek felada­tait. Több helyen viszont a pártszervezet helyes kezdeményezése ellenére is válto­zatlanul elmaradott vállalati belső mecha­nizmus funkcionál, koránt sem nevezhető kielégítőnek egyes vállalati központok és azok gyáregységeinek kapcsolata, és nem halad kielégítő ütemben a hatékonyabb belső elszámolási-érdekeltségi rendszer ki­alakítása. Az is tapasztalható, hogy egyes vállalatok vezetői még mindig csak az úgynevezett rendteremtő intézkedésekre és egy-egy konkrét munkafolyamatot egy­szerűsítő szervezési tevékenységre fordíta­nak figyelmet. Ennek nem kis mérték­ben az az oka, hogy gyáraink jelentős ré­sze nem rendelkezik megfelelő, jól felké­szült szervezési szakemberekkel, ráadásul hiányos a szervezési intézetek és a gyárak közötti kooperációs kapcsolat. Hiányzik a nagyobb arányú tapasztalaícsere a jó módszerek elterjesztésére még a minta­szervezésre leginkább alkalmas üzemek­ben is. Mindezeket figyelembe véve megálla­píthatjuk, hogy a Központi Bizottság ha­tározatának megvalósítása a kezdeti sza­kaszban van. Továbbra is összehangolt és igen kitartó munka szükséges az abban foglaltak teljes értékű végrehajtásához. A feladat, amit a párt elénk állított nem­csak annyit jelent; hogy többet kell ten­nünk az üzem- és munkaszervezés terüle­tén, hanem azt is, hogy sokkal jobban, sokkal magasabb színvonalon kell dolgoz­nunk a gazdasági hatékonyság megjavítá­sáért. BNV n A DH útján Ujabb célok a Szegedi Nyomdában A Szegedi Nyomda kol- brigádba befogadásig min- iden teszik meg az első lé­íektívája igen szép eredmé- den törekvés arra irányul, péseket. A munkaverseny nyekkel dicsekedhet; így az- hogy megkönnyítsék az új irányelvek közt szerepel az zal is, hogy tavalyi munká- dolgozó vagy ipari tanuló alabbi bölcsesség is: leggaz­jával elnyerte a Kiváló Vál- helyzetét, átsegítsék a nehéz- daságosabb az a munka, lalat címet Nehéz volna ségeken, megszerettessék ve- amelyet „egyszer, de kifo­tnegmondani, hogy a siker- le, amit csinál. A tanulók se- gastalanul" végeznek el. Ez ben mekkora resze volt a gítése, partonálása éppúgy a DH egyik alapvető elve, munkaversenynek, a szocia- célkitűzés, mint az, hogy az ennek megfelelően a nyom­lista brigádmozgalomnak, ifjúsági versenymozgalom dászok célul tűzték ki: „A Annyi azonban bizonyos, másutt bevált formáit — munkát már első fázisától hogy a verseny lendítőereje például a Szakma Ifjú Mes- kezdve hibamentesen kell el­nélkül még nem tartanának tere, Kiváló Ifjú Szakmun- végezni. Ne adjunk át, és ne ott. amilyen szinvonalat ta- kés, a Szakma Kiváló Ta- is vegyünk át hibásan el­valy elértek a szegedi nyom- nulója értékes versengést — végzett munkát". Ezáltal is jdászok. életrekeltsék a vállalatnál is. érvényt akarnak szerezni an­S mert folytatni akarják Fontos motívuma a gaz- nak a törekvésnek, hogy a a „jő szériát", idén is olyan daságosabb munkálkodásnak minőség mindenkinek, szív­munkavenseny-irányelveket a fegyelem szilárdítása: így ügye legyen. Bizonyosra ve­dolgoztak ki, amelyek se- a munkaidő pontos kezdése, hető. hogy a DH — amely gítik a hatékonyabb, jobb és befejezése. Ezzel együtt az növeli a felelősséget, hisz gazdálkodást. A szocialista állásidők, veszteségidők mindenkit arra ösztönöz: brigádmozgalom továbbfej- csökkentése is célja a kö- gondosan ellenőrizze mun­lesztésére törekszenek. Szor- zösségnek. káját — további jobb ered­galmazzák az önképzést, a Különösen lényeges a mények útjelzője lesz a Sze­szakmai tanfolyamokon való Dolgozz hibátlanul mozga- gedi Nyomdában, részvételt. Igyekeznek ki- lom megvalósítása, melyhez S. M. használni a brigádok közötti Koszorúzás Dr. Zöld Sándornak, volt mából, szombaton ünnepé- i belügyminiszternek, a mun- lyes külsőségek között, ka- | kásmozgalom kiemelkedő tonai tiszteletadással meg- • alakjának sírját, születésé- koszorúzták a Mező Imre úti j nek 60. évfordulója alkal- temetőben. 1 DH tapasztalatcserében rejlő le­hetőségeket. „Mit csinálnak másutt jobban?" — erre ke­resik a feleletet, s ez való­ban sokat ígérő kezdeménye­zés. hisz a tapasztalatok leg­javát kitűnően lehet hasz­Bosítani. Lényeges motívum az újakkal, a kezdő dolgozók­kal való foglalkozás, a tö­rődés. Az első kézfogástól a Szüntelenül érkeznek a látogatók a BNV-re Tegnap, szombaton, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárnak sok ezer látogatója volt. Az ország különböző tájairól is több ezren érkeztek. Több gajtótájékoztatót is tartottak. A Kiváló Áruk Fóruma, szombaton a nehézipari pavi­lonban hirdette ki tavaszi könnyűvegyipari pályázatá­nak eredményeit. A kiváló minőséget tanúsító oklevele­ket Gór Nagy Sándor ne­hézipari miniszterhelyettes adta át. A BNV alkalmából meg­hirdetett háztartásvegyipari pályázatra 34, többségében új árut neveztek be a válla­latok; közülük 11 vállalat és szövetkezet 19 terméke nyer­te el a KÁF háromszögletű jelének használatát. A pályázaton ezúttal is a kozmetikai és háztartás­vegyipari vállalat szerepelt a legsikeresebben. A szegedi Medikémia Szövetkezet aero­Solos füstlekötője és száraz . ,. . ......... , , A KSZV kiállításán a hagyomanyos termekek — kötelek, Kéztisztítója is elnyerte a ponyvák háiók. zsinegek — mellett a nemrég beszerelt KAF emblémájának hasa- RASCHEL-gépen készített műanyag zsákokkal aratott nálati jogát. nagy tetszést a szakemberek körében.

Next

/
Thumbnails
Contents