Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

VASÁRNAP. 1973. MÁJUS 39. a kispolgár? 2. Egy magatartás útja A kíspolgáriság mint szem­lélet és magatartásforma hor­dozza a világnézet és ideoló­gia számtalan elemét. Jelent politikai jellegű nézeteket, magatartást, vannak tehát olyan elemei, amelyek a po­litikai tudat, vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgál­hatók. Jelent továbbá erköl­csi elveket, az egyén általá­nos etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó, be­folyásoló rendszert. Jelent konkrét, a társadalmi életfo­lyamatokban sajátosan meg­nyilvánuló magatartásformá­kat, s e formák a jelenség tartalmától olykor függetle­nek is lehetnek. Jelenthet to­vábbá ízlésbeli, viszonyokat, Állapotokat. Ebből is kiderül, hogy a kispolgáriság teljes mérték­ben nem tekinthető sem vi­lágnézetnek sem ideológiá­nak. nem is sorolható csak az erkölcs kategóriájába. Szem­lélet és magatartásforma, amely magában hordozza a burzsoá világnézet és ideoló­gia jegyeit, de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban — másrészt —. főként a gyakorlati for­mákat illetően — bővebb, mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenség­komplexum. Az etika köré­be sem sorolható be minden megnyilvánulása. A kispolgáriság nem egy­séges ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló eletre is alkalmasak és ké­pesek. sót az a jellegzetes­sége éppen, hogy valamennyi jellemvonása egyszerre na­gyon ritkán jelentkezik. A meghatározó vonások átjár­ják, áthatják egymást, de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is. gyakran elő­fordulhat. hogy marxista vi­lágnézetű személynél tapasz­talhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene va­ló harcot is. A kispolgár gazdasági hely­zetét történelmi léte során mindvégig behatárolja a ket­tős veszélyeztetettség. Dolgo­zó voltában a nagyburzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletáriátustól fél, hiszen annak harca a magántulajdon ellen folyik. az aranyborjú-gazdagság tását, megbecsültségét, ma­imádata. A kispolgáriság létezésé­nek másik alapja a kispol­gárság sajátos, már említett és elemzett osztályhelyzete. Az a tény, hogy önálló osz­tálylétezése nincs, cselek­vően beleszólni a történelem — vagy akár saját sorsa — irányításába a történelem során soha nem volt képes. Az, hogy az ideiglenes szö­vetségek. amelyek létét biz­tosították, nem mindig tör­ténelmi szükségszerűségből a helyzet objektív felméré­séből. hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény, hogy az ideigle­nes szövetségek mögötl min­dig ott állott a nem teljes azonosulás sündörgö, s lap­pangó tudata is. Ezek hát­terében megint az indivi­dualizmus, az önaés, amely kizárja, hogy a kispolgári magatartást hordozó sze­mély tartósan társadalmi ér­deket és értéket képviseljen. A kispolgáriság ismeretel­méleti alapjait vizsgálva Le­ninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjekti­vizmust mint általános idea­lista ismeretelméleti jegye­ket említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispolgáriság­ban? Okvetlenül. „A kispol­gáriság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi ja­vakban látja. Az ennél ma­gasabb eszményeket nem is­meri; nem is hiszi, hogy "•igazán-* volnának olyanok; amit észlel belőlük, azt — mtnt "őszintétlent", mint »affektáltat" — megveti" — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispol­gáriság egyoldalúságát, Eb­ből a szemléleti alapállás­ból a szubjektivizmus is szervesen következik, e fo­galom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag Az integráció hétköznapjai Borsószezon előtt A kettős veszélyeztetettség egyéni érdeket jelent. eredménye: állandó belső fé­lelem. riadtság. Ezzel együtt­jár egyfajta harc is: állandó, konok, szívós, nyugtalan, má­sokkal nem számoló, másokat eltipró harc a megmaradá­sért. a kiemelkedésért, a va­gyon gyarapításáért. A piaci A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett elsősor­ban azokból a rétegekből ke­rülnek ki, akik bizonyos stá­tust, pozíciót, rangot birto­kolva legközelebb kerülnek gasabb órabérét azonosíthat ja a kispolgár magántulajdo nával. Vagy az értelmiség egy ré­sze, amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülö­nülés és kispolgáriasodás alapjává. Ez utóbbi esetben az érzelmi-emberi tényezők egybehangzása, a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést. Ez a két réget törvénysze­rűen és a történelmi fejlő­désből közvetlenül követke­zően hordozója lehet a kis­polgáriságnak. Sőt, az értelmi­ség — éppen mint a műveltség monopolisztikus birtokosa a kapitalista viszonyok között — képes arra, hogy a kis­polgáriság szemléletéből sa­játos ideológiatipusokat ko­vácsoljon, mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább. A különböző szemléleti és magatartásbeli elemek, je­gyek Összegzése és elemzése indokolja, hogy a kispolgár­ságon belül is megkülönböz­tessünk néhány típust. Ma­gam három típusát külön­böztetném meg a kispolgár­nak: — a nyárspolgárt, aki va­lóban még leginkább „ment­hető", legkevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyzete, osztálytu­data We kapcsolja; — az átlag kispolgárt, akit csak jobb terminológia híján nevezek így; — az anarchistát, akit ugyancsak osztályhelyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába. A társadalmi gyakorlat szintjén leginkább az átlag­kispolgárral találkozhatunk. A nyárspolgár néha valóban csak külsőségekben sorolható ide, kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában semmiképpen nem azonosítható az anar­chista történelemből ismert típusával. A munkásmozga­lom történetében az anar­chistákat megkülönböztetett hely illeti meg, a mai anar­chisták csupán egyben azo­nosak velük: osztályalapjuk ugyanaz, a kispolgárság. Bényei József Az április a legnehezebb hónap az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalatnál (ÉBGV): hajrá­hónap, sok túlórával, akár­csak másutt a december. Itt ez a tavaszi finis azonban sok szempontból elfogadha­tó. A gyár egyik fontos ter­méke ugyanis a zöldborsó­konzervet készítő gépsor (rö­viden : borsóvonal) és a meg­rendelők érthetően ragasz­kodnak ahhoz, hogy mire a borsófeldolgozás megkezdő­dik. addigra az új gépsor ott álljon a konzervgyárban nak, hogy a KGST-országok nek megfelelő nemzetközi al­gépiparában a szakosítás erőteljesebben csak a Komp­lex Program megfogalmazá­sa óta indult meg. Az ÉBGV­nek pl.: a borsóvonal gyár­tásához szüksége van hajtó­műre, szivattyúkra, villamos meghajtódobokra stb. A ha­katrészkészletból — kataló­gus alapján válogatva — le­het majd összeállítani a gép­sorokat. Ma még — a szakosodás első lépcsőjeként — maguk a szerelótípusú gyárak igyek­szenek egymással termelési zai ipar azonban ezekből együttműködés keretében — csak egy-másfél évre vállal- részegység és alkatrész-sza­ja a szállítást. Ha pedig ko- kosítási kapcsolatot teremte-' rábban rendeli a gyár. ak- ni. Az ÉBGV pl. a román kor meg nincs elég pénze a Technoírig uborkaelőmelegí­raktárkészlet finaszírozására. tőjét épti be az uborka-kort­Rendeli tehát az NDK-bólés Csehszlovákiából — kicen­JEzért illik valamennyi meg-, tizve az időt. rendelt borsóvonalat mindig Ha már összeállíthatnánk a tavasz végéig szállítani, a KGST nagy gépipari ka­Az idén például 10 darabot talógusát. s annak alapján a zerv gépsorába. Mai feladat a holnapi si­kerek megalapozása is. Az ÉBGV fejlesztői — hogy a KGST-ben a borsóvonallal megszerzett rangot el ne ve­az ÉBGV is — az adott al­katrész gyártására már sza­kosodott ország vállalatától rendelhetnék a konstrukció­hoz árban, paraméterekben, szállítási határidőben leg­jobban illeszkedő típust, ak­kor megszűnhetne a finis eb­ben a magyar gyárban is, kisebb lenne az ár, stabilabb a minőség — hogy csak né­hány előnyt említsünk. A széles gépipari, alkat­rész mélységű szakosítás te­remti majd meg az úgyne­vezett „montázsipar" alap­ját, aminek tehát az a .lé­nyege, hogy minden igény­8 tonna óránkénti kapacitá­sú gépsoron, amely ma el­sővonalbeli teljesítménynek számít a világon. 1975-re ígéri a gyár partnereinek az új konstrukciót. A hátra le­vő idő rövid, a fejlesztés lassú és költséges, ha csu­pán a saját erejére hagyat­kozik a gyár. A legjárhatóbb megoldás: műszaki-fejlesztési együtt­működés egy szovjet, bolgár vagy csehszlovák fejlesztő laborral... A közös fejlesz­tés is kitűnő formája a gaz­dasági integrációnak. Gerencsér Ferenc kapcsolatok és a bírás érzése a birtokosi szemlélethez. Pél­határozza meg életüket. „Életük mozgatóereje: a magántulajdon védelme, gya­rapítása. a "bírás- érzése, a birtoklás. A család, a házas­ság, a gyermeknevelés, a vi­selkedés, véleményük nyil­vánítása, a többi ember, az emberi kapcsolatok, s min­den emberi megnyilatkozás: a birtoklás eszközeivé vál­tak, az eszközök megszerzé­se pedig életcéllá lett" — írja Kéri Elemér a Kortárs­ban a kispolgáriságról. Ennek a gazdasági harc­nak pedig az a végső ered­ménye, hogy átalakulnak, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy, szellemi, etikai, gondolati ér­tékek teljesen háttérbe szo­r 'Inak, s helyüket az anya­Ki javak foglalják el. nem ( közként., hanem egyértel­mű és egyetlen célként. Ha ehhez a gazdasági alaphoz társítjuk az osztály­tudatként jellemezhető indi­vidualizmust, akkor nyilván­való, hogy történelmi mér­tékben is visszahúzó és ve­szélyes szemléletről van szó. Un az átalakult értékek — r >ben az esetben kizárólago­san az anyagi javak — az individualizmus önzésével párosulnak, a farkaserkölcs­nek valami hihetetlen ke­mény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a min­dent és mindenkit eltiprás, dául a munkásarlsztokrácia, amely kényelmesebb beosz­KÖvetkezik: Mi tartja fenn ságot? a kispolgár­Zajártalom a jószág telepeken a szovjet, egyet a csehszlo- szerelő típusú gyárak — mint szilsók — már dolgoznak egy vák konzerviparnak. Az áprilisi finis az idén hs sikerült a gyárnak: vala­mennyi berendezés elhagyta már az országot. Csehszlo­vákiába a szerelők is elutaz­tak. Itt most mutatkozik be majd ez a berendezés és annak eredményétől függ, hogy a bolgár és a szovjet szakosítási szerződés után esetleg Csehszlovákiával is megszületik az egyezség. Az ÉBGV borsóvonalát a szovjet ipar már évekkel ez­előtt „felfedezte". A konst­rukció a 60-as években ké­i szült a gyárban, jó időpont­ban, a nemzetközi próbálko­zásokkal lépést tartva és ma a 4.5 tonna 'óránkénti telje­sítményű gépsor a középka­tegóriában bárból megállja a helyét. A berendezés szovjetunió­beli sikerének a jó konst­rukció mellett az alapja a pontos szállítás is. A Szov­jetunió élelmiszergazdaságá­nak távlati fejlesztési prog­ramja a konzervkombinátok egész sorát tartalmazza. Sok bossóvonal létesítése szüksé­ges ezekben a kombinátok­ban, mert az éghajlat sok helyen nem kedvez a zöld­borsónak a szovjet mezőgaz­daságban: nem lehet elnyúj­tani a szezont, két-három Két alatt be kell takarítani és konzerválni a termést. A zöldborsó termesztő terület növelésére tehát csak a konzervfeldolgozó kapacitás egyidejű bővítése mellett ke­rülhet sor. A magyar kon­zervipari gépgyártók ebbe a programba illeszkednek most a munkájukkal. Visszatérve az áprilisi haj­rára, felvetődhet a gondo­lat: kezdhetnék előbb is a megrendelés teljesítését, mi­ért várják meg amíg á kör­mükre ég? Csakhogy ehhez időben kellene alkatrészt, gépegységet, anyagot kapni. Sajnos, ennél a témánál ta­láljuk azonban az egyik je­lentős hátrányát éppen an­A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési ka­rának kollektívája érdekes és tanulságos tapasztalatokat gyűjtött a zajártalom ked­vezőtlen hatásáról. A szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére új technológiát dolgoztak ki, és vezettek be hazánk több mint száz gazdaságában. Az új módszer mindenütt meg­hozta a kívánt eredményt, kivéve azokat a mezőgazda­sági üzemeket, ahol a hizlal­dák gépműhelyek vagy egyéb „hangos telepek" szomszédságába kerültek. A gépek zaja. a mozgás, az ál­landó jövés-menés megboly­gatta az állóközösségek nyu­galmát. Az érzékenyebb idegrendszerű egyedek nyug­talanná váltak, zaklatták társaikat és idegességük az egész állományra átterjedt. Hiába tartották be a gon­dozók az előírt technológiát, a hízásra fogott szarvasmar­hák súlygyarapodása napon­ta legalább elmaradt a miatt az egy jószágra vo­natkoztatott napi veszteség négy-öt forintot tett ki, te­hát százas létszámú állo­mánynál csaknem félezer fo­rintot. Alapos számítások után nyilvánvalóvá vált, hogy a megoldás a telep át­helyezése, jó körülmények megteremtése. Amikor erre sor került, igazolódott yr szaktanácsadó tudományos kutatók álláspontjának he­lyessége. Szinte egyik nap­ról a másikra meggyorsult, s elérte a kívánt ütemet a súlygyarapodás. Az állatállomány nyugal­mának megőrzése érdeké­ben a szaktanácsadók azt is kikötötték, hogy kizárólag a gondozók mehetnek a jószá­gok közé. A telep egyéb dolgozói vagy kíváncsiskodó idegenek, de még tapasztala­tokat gyűjtő szakemberek is minél ritkábban forduljanak meg a hizlaldákban. A leg­• jobb technológia is cSak ak­tiz szazalekkal kor érhet célhoz, ha zajtól tervezettől. A mentes, nyugodt életkörül­kedvezőtlen körülmények menyekkel párosul. Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) Édesanyámhoz, meg a nevelőapámhoz ugyan­úgy ragaszkodom, mint az Ágihoz. Mikor ulku­szom volt, ők mellettem voltak. Biztonságérzetet adtak. Én előzőleg cipőipari szakmát tanultam, szakmunkás-bizonyítványt szereztem, mivel azon­ban ulkuszom lett, és az rendszeresen kiújult, úgy határoztam, hogy otthagyom a cipőipart. El­mentem gépkocsivezetőnek, s ott voltam három és fél évig. Balesetem volt, egy fiatal gyerekkel, a gyerek a kerekek alá került, motorkerékpárral. Bár nem én voltam a hibás, annyira bántott, és olyan iszonyom támadt, hogy rá egy évre ott kellett hagynom a TEFU-t. Visszamentem a cipő­iparba, de négy hónap után megint kiújult a fe­kéíyem. Akkor olvastam a DÉLÉP-nek a hirde­tését, hogy jelentkezni lehet egy hathónapos tan­folyamra, ács szakmát tanulhatok. Én jelentkez­tem, felvettek. Nagyon sok újat nyújtott, szere­tem, érdekel a szakma. Eddig sohasem volt dol­gom famunkákkal, különösen nem is érdekelt. A tanfolyamon inkább zsaluzati feladatokat kaptunk, de ez a tanfolyam kiterjedt az ács szakma többi ágaira te. Persze, gyakorlatilag in­kább a zsaluzóács foglalkozást tanultuk, ez kell a vállalatnak is. , \ Elméleti óráink is voltak, két óra naponta, közvetlenül munkakezdés előtt. Anyagilag a számításom remélhetőleg beválik. A tanfolyam ideje alatt körülbelül annyit ke­restem, mint a cipőiparban, ugyanis lefixált, kö­tött órabérünk volt. Az órabért a teljesítmény alapján állapították meg, persze: ki hogyan dol­gozott. Nekem sikerült a maximumot elérni. Hogy az anyagi számításaimat megtalálom-e a továbbiakban, még nem tudhatom, ugyanis most kezdtük el a teljesítménymunkát. Én, mint kezdő, két és fél ezer forintra szá­mítok, úgy gondolom, ez szükséges is az élet­vitelemhez. Ez a hathónapos tanfolyamos társaság össze­tart. Együtt dolgozik a tanfolyam után is. Például a biológiai kutatóintézet épületénél, Újszegeden is együtt voltunk. Most utólag dol­goztunk már a Kígyó utcában és a Házgyárban. Tegnap a Roosevelt téren dolgoztunk. Virág­medence-zsaluzási munkánk volt. Persze, megtanultuk azért az ácsmesterség egyéb területét is. Példának okáért szarufákat összeilleszteni, meg hát, egyáltalán, tetőt fedni. Ezt munkaidő előtt tanultuk mindig, elméletileg. Gyakorlatilag nagyon kevés mód és lehetőség nyílt erre, de mégis csináltunk ilyet. Kiszombo­ron. Ott csináltunk egy nyeregtetőt, és annál kö­zelebbről megismerhettük a szarufák, illetve sze. lemenek fogalmát, kötési módjait és egyéb föl­állítását; zsinórpadot ott láttunk először igazá­ban. Egyetlen tanárunk volt. fi magyarázott meg mindent, őtőle, ahogy legjobban tudta, s ahogy legkönnyebben elsajátíthattuk, átvettük ezt a szakmát. Bármilyen témával mentünk hozzá, mindig a legmesszebbmenőkig elment, hogy mi­nél jobban megmagyarázza nekünk azt, ami eset­leg nem világos. Most is velünk van. Most is segít. Talán ez a vállalatnak ís köszönhető. Ugyanis engedi, hogy ezt a kritikus időt velünk tölthesse, hogy az óra­bérből teljesítménybérbe való átmenetet elő tud­ja segíteni... A továbbképzés? Az pillanatnyilag úgy tű­nik, hogy szabadabban dolgozunk, önállóbban, és most majd az országos szakvizsgára mehetünk. Akkor kapunk egy rendes szakmunkás-bizonyít­ványt, ami nemcsak a DÉLÉP területére vonat­kozik, hanem országszerte érvényes ... Ennek ellenére, úgy gondolom, itt maradok a DÉLÉP-nél. Annál is inkább, mivel az ács Ipart itt Ismer­tem meg. Szeretnek, legalábbis feltételezem, sze­retnek főnökeim. Bizalommal fordulhatok hozzá­juk, bármilyen problémám van. Legyen munka-, vagy mondjuk hát magánéletben előforduló prob­léma, megoldásához szívesen adnak segítséget. Jobban érzem itt magam fizikailag isv bár az utóbbi időben, úgy éreztem, fekélyem kiújult. De lehet, hogy ez csak érzés, ugyanis most, vagy há­rom héttel az észrevétel után. gyomorfájdalmaim megszűntek. Ügy érzem, teljes mértékben meg fognak szűnni. A gyomoridegem — szerencsére — nemigen működik. Nem úgy, mint a cipő­iparban. Nincs az a nagy, folytonos hajsza. CFolytatjukj

Next

/
Thumbnails
Contents