Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
VASÁRNAP. 1973. MÁJUS 39. a kispolgár? 2. Egy magatartás útja A kíspolgáriság mint szemlélet és magatartásforma hordozza a világnézet és ideológia számtalan elemét. Jelent politikai jellegű nézeteket, magatartást, vannak tehát olyan elemei, amelyek a politikai tudat, vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgálhatók. Jelent továbbá erkölcsi elveket, az egyén általános etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó, befolyásoló rendszert. Jelent konkrét, a társadalmi életfolyamatokban sajátosan megnyilvánuló magatartásformákat, s e formák a jelenség tartalmától olykor függetlenek is lehetnek. Jelenthet továbbá ízlésbeli, viszonyokat, Állapotokat. Ebből is kiderül, hogy a kispolgáriság teljes mértékben nem tekinthető sem világnézetnek sem ideológiának. nem is sorolható csak az erkölcs kategóriájába. Szemlélet és magatartásforma, amely magában hordozza a burzsoá világnézet és ideológia jegyeit, de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban — másrészt —. főként a gyakorlati formákat illetően — bővebb, mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenségkomplexum. Az etika körébe sem sorolható be minden megnyilvánulása. A kispolgáriság nem egységes ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló eletre is alkalmasak és képesek. sót az a jellegzetessége éppen, hogy valamennyi jellemvonása egyszerre nagyon ritkán jelentkezik. A meghatározó vonások átjárják, áthatják egymást, de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is. gyakran előfordulhat. hogy marxista világnézetű személynél tapasztalhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene való harcot is. A kispolgár gazdasági helyzetét történelmi léte során mindvégig behatárolja a kettős veszélyeztetettség. Dolgozó voltában a nagyburzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletáriátustól fél, hiszen annak harca a magántulajdon ellen folyik. az aranyborjú-gazdagság tását, megbecsültségét, maimádata. A kispolgáriság létezésének másik alapja a kispolgárság sajátos, már említett és elemzett osztályhelyzete. Az a tény, hogy önálló osztálylétezése nincs, cselekvően beleszólni a történelem — vagy akár saját sorsa — irányításába a történelem során soha nem volt képes. Az, hogy az ideiglenes szövetségek. amelyek létét biztosították, nem mindig történelmi szükségszerűségből a helyzet objektív felméréséből. hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény, hogy az ideiglenes szövetségek mögötl mindig ott állott a nem teljes azonosulás sündörgö, s lappangó tudata is. Ezek hátterében megint az individualizmus, az önaés, amely kizárja, hogy a kispolgári magatartást hordozó személy tartósan társadalmi érdeket és értéket képviseljen. A kispolgáriság ismeretelméleti alapjait vizsgálva Leninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjektivizmust mint általános idealista ismeretelméleti jegyeket említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispolgáriságban? Okvetlenül. „A kispolgáriság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi javakban látja. Az ennél magasabb eszményeket nem ismeri; nem is hiszi, hogy "•igazán-* volnának olyanok; amit észlel belőlük, azt — mtnt "őszintétlent", mint »affektáltat" — megveti" — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispolgáriság egyoldalúságát, Ebből a szemléleti alapállásból a szubjektivizmus is szervesen következik, e fogalom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag Az integráció hétköznapjai Borsószezon előtt A kettős veszélyeztetettség egyéni érdeket jelent. eredménye: állandó belső félelem. riadtság. Ezzel együttjár egyfajta harc is: állandó, konok, szívós, nyugtalan, másokkal nem számoló, másokat eltipró harc a megmaradásért. a kiemelkedésért, a vagyon gyarapításáért. A piaci A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett elsősorban azokból a rétegekből kerülnek ki, akik bizonyos státust, pozíciót, rangot birtokolva legközelebb kerülnek gasabb órabérét azonosíthat ja a kispolgár magántulajdo nával. Vagy az értelmiség egy része, amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülönülés és kispolgáriasodás alapjává. Ez utóbbi esetben az érzelmi-emberi tényezők egybehangzása, a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést. Ez a két réget törvényszerűen és a történelmi fejlődésből közvetlenül következően hordozója lehet a kispolgáriságnak. Sőt, az értelmiség — éppen mint a műveltség monopolisztikus birtokosa a kapitalista viszonyok között — képes arra, hogy a kispolgáriság szemléletéből sajátos ideológiatipusokat kovácsoljon, mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább. A különböző szemléleti és magatartásbeli elemek, jegyek Összegzése és elemzése indokolja, hogy a kispolgárságon belül is megkülönböztessünk néhány típust. Magam három típusát különböztetném meg a kispolgárnak: — a nyárspolgárt, aki valóban még leginkább „menthető", legkevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyzete, osztálytudata We kapcsolja; — az átlag kispolgárt, akit csak jobb terminológia híján nevezek így; — az anarchistát, akit ugyancsak osztályhelyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába. A társadalmi gyakorlat szintjén leginkább az átlagkispolgárral találkozhatunk. A nyárspolgár néha valóban csak külsőségekben sorolható ide, kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában semmiképpen nem azonosítható az anarchista történelemből ismert típusával. A munkásmozgalom történetében az anarchistákat megkülönböztetett hely illeti meg, a mai anarchisták csupán egyben azonosak velük: osztályalapjuk ugyanaz, a kispolgárság. Bényei József Az április a legnehezebb hónap az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalatnál (ÉBGV): hajráhónap, sok túlórával, akárcsak másutt a december. Itt ez a tavaszi finis azonban sok szempontból elfogadható. A gyár egyik fontos terméke ugyanis a zöldborsókonzervet készítő gépsor (röviden : borsóvonal) és a megrendelők érthetően ragaszkodnak ahhoz, hogy mire a borsófeldolgozás megkezdődik. addigra az új gépsor ott álljon a konzervgyárban nak, hogy a KGST-országok nek megfelelő nemzetközi algépiparában a szakosítás erőteljesebben csak a Komplex Program megfogalmazása óta indult meg. Az ÉBGVnek pl.: a borsóvonal gyártásához szüksége van hajtóműre, szivattyúkra, villamos meghajtódobokra stb. A hakatrészkészletból — katalógus alapján válogatva — lehet majd összeállítani a gépsorokat. Ma még — a szakosodás első lépcsőjeként — maguk a szerelótípusú gyárak igyekszenek egymással termelési zai ipar azonban ezekből együttműködés keretében — csak egy-másfél évre vállal- részegység és alkatrész-szaja a szállítást. Ha pedig ko- kosítási kapcsolatot teremte-' rábban rendeli a gyár. ak- ni. Az ÉBGV pl. a román kor meg nincs elég pénze a Technoírig uborkaelőmelegíraktárkészlet finaszírozására. tőjét épti be az uborka-kortRendeli tehát az NDK-bólés Csehszlovákiából — kicenJEzért illik valamennyi meg-, tizve az időt. rendelt borsóvonalat mindig Ha már összeállíthatnánk a tavasz végéig szállítani, a KGST nagy gépipari kaAz idén például 10 darabot talógusát. s annak alapján a zerv gépsorába. Mai feladat a holnapi sikerek megalapozása is. Az ÉBGV fejlesztői — hogy a KGST-ben a borsóvonallal megszerzett rangot el ne veaz ÉBGV is — az adott alkatrész gyártására már szakosodott ország vállalatától rendelhetnék a konstrukcióhoz árban, paraméterekben, szállítási határidőben legjobban illeszkedő típust, akkor megszűnhetne a finis ebben a magyar gyárban is, kisebb lenne az ár, stabilabb a minőség — hogy csak néhány előnyt említsünk. A széles gépipari, alkatrész mélységű szakosítás teremti majd meg az úgynevezett „montázsipar" alapját, aminek tehát az a .lényege, hogy minden igény8 tonna óránkénti kapacitású gépsoron, amely ma elsővonalbeli teljesítménynek számít a világon. 1975-re ígéri a gyár partnereinek az új konstrukciót. A hátra levő idő rövid, a fejlesztés lassú és költséges, ha csupán a saját erejére hagyatkozik a gyár. A legjárhatóbb megoldás: műszaki-fejlesztési együttműködés egy szovjet, bolgár vagy csehszlovák fejlesztő laborral... A közös fejlesztés is kitűnő formája a gazdasági integrációnak. Gerencsér Ferenc kapcsolatok és a bírás érzése a birtokosi szemlélethez. Pélhatározza meg életüket. „Életük mozgatóereje: a magántulajdon védelme, gyarapítása. a "bírás- érzése, a birtoklás. A család, a házasság, a gyermeknevelés, a viselkedés, véleményük nyilvánítása, a többi ember, az emberi kapcsolatok, s minden emberi megnyilatkozás: a birtoklás eszközeivé váltak, az eszközök megszerzése pedig életcéllá lett" — írja Kéri Elemér a Kortársban a kispolgáriságról. Ennek a gazdasági harcnak pedig az a végső eredménye, hogy átalakulnak, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy, szellemi, etikai, gondolati értékek teljesen háttérbe szor 'Inak, s helyüket az anyaKi javak foglalják el. nem ( közként., hanem egyértelmű és egyetlen célként. Ha ehhez a gazdasági alaphoz társítjuk az osztálytudatként jellemezhető individualizmust, akkor nyilvánvaló, hogy történelmi mértékben is visszahúzó és veszélyes szemléletről van szó. Un az átalakult értékek — r >ben az esetben kizárólagosan az anyagi javak — az individualizmus önzésével párosulnak, a farkaserkölcsnek valami hihetetlen kemény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a mindent és mindenkit eltiprás, dául a munkásarlsztokrácia, amely kényelmesebb beoszKÖvetkezik: Mi tartja fenn ságot? a kispolgárZajártalom a jószág telepeken a szovjet, egyet a csehszlo- szerelő típusú gyárak — mint szilsók — már dolgoznak egy vák konzerviparnak. Az áprilisi finis az idén hs sikerült a gyárnak: valamennyi berendezés elhagyta már az országot. Csehszlovákiába a szerelők is elutaztak. Itt most mutatkozik be majd ez a berendezés és annak eredményétől függ, hogy a bolgár és a szovjet szakosítási szerződés után esetleg Csehszlovákiával is megszületik az egyezség. Az ÉBGV borsóvonalát a szovjet ipar már évekkel ezelőtt „felfedezte". A konstrukció a 60-as években kéi szült a gyárban, jó időpontban, a nemzetközi próbálkozásokkal lépést tartva és ma a 4.5 tonna 'óránkénti teljesítményű gépsor a középkategóriában bárból megállja a helyét. A berendezés szovjetunióbeli sikerének a jó konstrukció mellett az alapja a pontos szállítás is. A Szovjetunió élelmiszergazdaságának távlati fejlesztési programja a konzervkombinátok egész sorát tartalmazza. Sok bossóvonal létesítése szükséges ezekben a kombinátokban, mert az éghajlat sok helyen nem kedvez a zöldborsónak a szovjet mezőgazdaságban: nem lehet elnyújtani a szezont, két-három Két alatt be kell takarítani és konzerválni a termést. A zöldborsó termesztő terület növelésére tehát csak a konzervfeldolgozó kapacitás egyidejű bővítése mellett kerülhet sor. A magyar konzervipari gépgyártók ebbe a programba illeszkednek most a munkájukkal. Visszatérve az áprilisi hajrára, felvetődhet a gondolat: kezdhetnék előbb is a megrendelés teljesítését, miért várják meg amíg á körmükre ég? Csakhogy ehhez időben kellene alkatrészt, gépegységet, anyagot kapni. Sajnos, ennél a témánál találjuk azonban az egyik jelentős hátrányát éppen anA Szegedi Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési karának kollektívája érdekes és tanulságos tapasztalatokat gyűjtött a zajártalom kedvezőtlen hatásáról. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére új technológiát dolgoztak ki, és vezettek be hazánk több mint száz gazdaságában. Az új módszer mindenütt meghozta a kívánt eredményt, kivéve azokat a mezőgazdasági üzemeket, ahol a hizlaldák gépműhelyek vagy egyéb „hangos telepek" szomszédságába kerültek. A gépek zaja. a mozgás, az állandó jövés-menés megbolygatta az állóközösségek nyugalmát. Az érzékenyebb idegrendszerű egyedek nyugtalanná váltak, zaklatták társaikat és idegességük az egész állományra átterjedt. Hiába tartották be a gondozók az előírt technológiát, a hízásra fogott szarvasmarhák súlygyarapodása naponta legalább elmaradt a miatt az egy jószágra vonatkoztatott napi veszteség négy-öt forintot tett ki, tehát százas létszámú állománynál csaknem félezer forintot. Alapos számítások után nyilvánvalóvá vált, hogy a megoldás a telep áthelyezése, jó körülmények megteremtése. Amikor erre sor került, igazolódott yr szaktanácsadó tudományos kutatók álláspontjának helyessége. Szinte egyik napról a másikra meggyorsult, s elérte a kívánt ütemet a súlygyarapodás. Az állatállomány nyugalmának megőrzése érdekében a szaktanácsadók azt is kikötötték, hogy kizárólag a gondozók mehetnek a jószágok közé. A telep egyéb dolgozói vagy kíváncsiskodó idegenek, de még tapasztalatokat gyűjtő szakemberek is minél ritkábban forduljanak meg a hizlaldákban. A leg• jobb technológia is cSak aktiz szazalekkal kor érhet célhoz, ha zajtól tervezettől. A mentes, nyugodt életkörülkedvezőtlen körülmények menyekkel párosul. Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) Édesanyámhoz, meg a nevelőapámhoz ugyanúgy ragaszkodom, mint az Ágihoz. Mikor ulkuszom volt, ők mellettem voltak. Biztonságérzetet adtak. Én előzőleg cipőipari szakmát tanultam, szakmunkás-bizonyítványt szereztem, mivel azonban ulkuszom lett, és az rendszeresen kiújult, úgy határoztam, hogy otthagyom a cipőipart. Elmentem gépkocsivezetőnek, s ott voltam három és fél évig. Balesetem volt, egy fiatal gyerekkel, a gyerek a kerekek alá került, motorkerékpárral. Bár nem én voltam a hibás, annyira bántott, és olyan iszonyom támadt, hogy rá egy évre ott kellett hagynom a TEFU-t. Visszamentem a cipőiparba, de négy hónap után megint kiújult a fekéíyem. Akkor olvastam a DÉLÉP-nek a hirdetését, hogy jelentkezni lehet egy hathónapos tanfolyamra, ács szakmát tanulhatok. Én jelentkeztem, felvettek. Nagyon sok újat nyújtott, szeretem, érdekel a szakma. Eddig sohasem volt dolgom famunkákkal, különösen nem is érdekelt. A tanfolyamon inkább zsaluzati feladatokat kaptunk, de ez a tanfolyam kiterjedt az ács szakma többi ágaira te. Persze, gyakorlatilag inkább a zsaluzóács foglalkozást tanultuk, ez kell a vállalatnak is. , \ Elméleti óráink is voltak, két óra naponta, közvetlenül munkakezdés előtt. Anyagilag a számításom remélhetőleg beválik. A tanfolyam ideje alatt körülbelül annyit kerestem, mint a cipőiparban, ugyanis lefixált, kötött órabérünk volt. Az órabért a teljesítmény alapján állapították meg, persze: ki hogyan dolgozott. Nekem sikerült a maximumot elérni. Hogy az anyagi számításaimat megtalálom-e a továbbiakban, még nem tudhatom, ugyanis most kezdtük el a teljesítménymunkát. Én, mint kezdő, két és fél ezer forintra számítok, úgy gondolom, ez szükséges is az életvitelemhez. Ez a hathónapos tanfolyamos társaság összetart. Együtt dolgozik a tanfolyam után is. Például a biológiai kutatóintézet épületénél, Újszegeden is együtt voltunk. Most utólag dolgoztunk már a Kígyó utcában és a Házgyárban. Tegnap a Roosevelt téren dolgoztunk. Virágmedence-zsaluzási munkánk volt. Persze, megtanultuk azért az ácsmesterség egyéb területét is. Példának okáért szarufákat összeilleszteni, meg hát, egyáltalán, tetőt fedni. Ezt munkaidő előtt tanultuk mindig, elméletileg. Gyakorlatilag nagyon kevés mód és lehetőség nyílt erre, de mégis csináltunk ilyet. Kiszomboron. Ott csináltunk egy nyeregtetőt, és annál közelebbről megismerhettük a szarufák, illetve sze. lemenek fogalmát, kötési módjait és egyéb fölállítását; zsinórpadot ott láttunk először igazában. Egyetlen tanárunk volt. fi magyarázott meg mindent, őtőle, ahogy legjobban tudta, s ahogy legkönnyebben elsajátíthattuk, átvettük ezt a szakmát. Bármilyen témával mentünk hozzá, mindig a legmesszebbmenőkig elment, hogy minél jobban megmagyarázza nekünk azt, ami esetleg nem világos. Most is velünk van. Most is segít. Talán ez a vállalatnak ís köszönhető. Ugyanis engedi, hogy ezt a kritikus időt velünk tölthesse, hogy az órabérből teljesítménybérbe való átmenetet elő tudja segíteni... A továbbképzés? Az pillanatnyilag úgy tűnik, hogy szabadabban dolgozunk, önállóbban, és most majd az országos szakvizsgára mehetünk. Akkor kapunk egy rendes szakmunkás-bizonyítványt, ami nemcsak a DÉLÉP területére vonatkozik, hanem országszerte érvényes ... Ennek ellenére, úgy gondolom, itt maradok a DÉLÉP-nél. Annál is inkább, mivel az ács Ipart itt Ismertem meg. Szeretnek, legalábbis feltételezem, szeretnek főnökeim. Bizalommal fordulhatok hozzájuk, bármilyen problémám van. Legyen munka-, vagy mondjuk hát magánéletben előforduló probléma, megoldásához szívesen adnak segítséget. Jobban érzem itt magam fizikailag isv bár az utóbbi időben, úgy éreztem, fekélyem kiújult. De lehet, hogy ez csak érzés, ugyanis most, vagy három héttel az észrevétel után. gyomorfájdalmaim megszűntek. Ügy érzem, teljes mértékben meg fognak szűnni. A gyomoridegem — szerencsére — nemigen működik. Nem úgy, mint a cipőiparban. Nincs az a nagy, folytonos hajsza. CFolytatjukj