Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
4 CSÜTÖRTÖK, I97S. MÁJUS It. PÉVI a strandon, a kempingben A naptár szerint itt van már a szezonja, hogy a zárt, téli, nehéz cipőket letegyük, s felcseréljük a könnyebb, lábunkat pihentető, nyári szandálokkal. Igaz, az időjárás most éppen nem ígér nyarat, de gondolván a melegebb napokra, már most érdemes felkeresni a Komplett Ruházati Vállalat szegedi cipőboltjait, körülnézni, mi az, ami legjobban megfelelne, ami a legkényelmesebb, amire szükségünk vah. S hogy melyik üzletbe térjünk be, válogathatunk: az Elit, a Duna, a Tip-Top, a Gabi, a Tisza, a Cikta mind a város központjában, pillanatok alatt megtalálható. Az Elit és a Duna Itt van mindjárt, a Széchenyi téren, az Elit. Soha ennyi cipőt nem kínált, raktárai ennyire nem voltak tömöttek. Az úgynevezett PÉVI-szandálokat többféle változatban, pantonett, strandpapucs, vagy csupa pánt megoldással 67 forintért, kék, rózsaszín, fehér és zöld árnyalatban, 35—40-es méretben, Igazán olcsón adják. Kempingezésnél és strandolásnál nagyon jó szolgálatot tesz. A kényelmes strandpapucs is figyelmet érdemel, 35—40-es méretben, kékben, rózsaszínben és pirosban, 36 forintért. Nemcsak strandra, de még otthonra is megfelel. A férfi gumiszandálok 40—45-ös méretben, szürkében, barnában 40 forintért — munkába járni vagy a kertben dolgozni igazán jók. A fiúszandálok 35—38-as méretben, szürkében, barnában elérhető áron, 48 forintért, szinte elnyűhétetlenek. Persze, nemcsak az olcsóbb cipők, hanem a drágábbak is megtalálhatók az Elitben. Az olasz fazont követő, vastag gumitalpú, ruganyos járást adó szandálok 201 forintért, például csauszínben, igazán tetszetősek. S mellett,11 szól az is, hogy strapabíróak. minden szám kapható belőlük. Az úgynevezett olasz talpra „épített" női szandálok csau- és piros színben 391 forintért anzonban méretben, sőt még gyerekszámban is, 25-östől. A pántos női szandálok feketében és pirosban „pihentető" sarokkal igazán olcsóak, 132 for.ntba kerülnek, 35 —40-es méretben. NDK importból származik a poliuretán talpú szandál, igaz, csak fehér színű van belőle, 35— 40-es méretben, 383 forintért A nyarat ígérik a lyuggatott felsőrészű vagy fonott fazonú férfiszandálok feketében, drappban, barnában, bordóban, bőr felsőrésszel, műanyag talppal 251-ért. A cseh import szandálok csupa pántosak, színük csau, barna és mogyoró, 249 forintnál kezdődnek. Gabi cipőbolt, már 23-as mérettől „tart" gyermek PÉVI-szandálokat. 34-estől pedig papucsokat, 36, illetve 48 forintért A fiúszandálok marhabox felsőrésszel, gumitalppal, 40-es méretben, 80, illetve 132-be kerülnek. A lánykaszandálok fehér, piros szinben, ugyancsak marhabox felsővel, gumitalppal, 102 forintosak, méretük 35—38. A drapp, a piros, a kék szfnű lánykaszandálok felső része műbőr, talpuk gumi, alacsony árfekvéeűek, 80—93 forintosak. Tisza és Cikta A Tisza eipőbolt különlegességet kínál: női szandált marhabox felsővel, fatalppal, 36—40-es méretben, 420-ért. Náluk sem hiánycikk a PÉVI-szandál, a papucs; nőknek, férfiaknak, szürkében, barnában, kékben, pirosban, fehérben. A férfiszandálok többségének felsőrésze marhaboxból készült, gumitalppal, illetve műanyaggal, 39—45-ös méretekben, színük szürke, barna, drapp. Az áruk sem elérhetetlen, 181, illetve 269 forint. A Széchenyi téri Cikta cipőbolt férfiaknak a Vikend fantázianévre hallgató marhabox felsőrészű, gumitalpú, könnyű nyári cipőket ajánlja 261 forintért, barna színben. A női szandálok ugyancsak bőr felsőrészűek, talpuk parafa, 271-be kerülnek, 35— nak valók, akik szigorúan kő- 40-es méretben, például pivetni akarják a divatot. Közepes árfekvésű, 139 forintos a műbőr felsőrésszel készített, műparafa-talppal társított, fehér, piros női szandál. Akad olyan is, amelyiknek a felsőrésze művelúr, talpa — hogy már a divatnál maradjunk — vastag, két szín van belőle, drapp és barna, ára 192 forint. Férfiaknak a Duna cipőgyár termékeit a marhabox felsőrészből készült, 241 forintos barna, fekete nyári félcipőt ajánlják, valamint az Április 4. Ktsz 200 forintnál alig valamivel drágább marhabox felsőrészű, műbőrtalpú, lyuggatott nyári cipőit. Cseh import szandáljuk is van, 269-ért. A felsorolt termékek nemcsak az Elitben, de a Duna cipőboltban is megtalálhatók. Tip-Top és Gabi A Széchenyi téri Tip-Topban is slágercikk a PÉVTszandál, nvnden színben, faros szinben. Olcsóbb árukínálatukat mintegy kiegészítik a PÉVI-szandálok. Férfiaknak, nőknek szürke-barna, kék-piros, zöld színben, 36, illetve 52 forintért szinte minden méretben található a polcokon. (x) Mm mulatság — Az utcai plakátok mindenféle tanfolyamra szólítják az embert. De olyat én még nem láttam, hogy népi táncot tanulhatnánk a művelődési házban, pedig szívesen tennénk — Szende Virág másodévés magyar—német szakos úgy mondja, mintha legalábbis a mindennapi kenyérhez jutásában akadályoznák. Valóban ott tartanánk, hogy a néptánc, népzene fiatal értőinek-élvezőinek nem is olyan rég még szűk csoportjai helyett immár a művelődési házba járók tömegei igénylik ezt a műfajt? Igazunk lehet, ha azt mondjuk: pillanatnyilag biztosan nem. De akkor is, ha azt állítjuk: a divatból könnyen lehet országszélességű, nagyhatású mozgalom, a sokáig csak „belterjes" körökben értékelt kincsek értése, érzése, ismerete könynyen válhat tömegek természetes igényévé. Mi a táncház? Egy fiú meg egy lány ült mellettem, feszülten, előrehajolva figyeltek, nevettek, megkomolyodtak, s egyszeresek fölugrott a fiú, mind a két kezét nyújtotta a lánynak: — Ezt ki kell próbálni! Mondják, ebben a mai modern világban nem kell — nem is lehet — mindent kipróbálni, nem kell a dolgokat magunknak csinálni ah> Eleinte sokan ülve marad- lényegesebb, hogy képes lesz tak, később a székek telje- ezeket — népzenére — szasen a falak mellé szorultak, badon variálni. Ügy tancolmindenki táncolt. Egy-egy ni, ahogy a szíve diktálja. Ismerős dallamra énekeltek. Sót, a néptáncmotívumok Dobbantás, nevetés, röpülő „belopózhatnak" az úgynepulóverek — ilyen iramtól vezett modern táncok motíkimelegszik az ember. Hála vumai közé, és fordítva. Szeaz előrelátó szervezőknek, beszélgetés következett tavaszi népszokásokról, majd daltanulás, aztán újra tánc. A szünetben nagy igyekezetrencsés találkozás lesz. Lényeg, hogy megújult, felszabadult, őszinte, modern és magyar táncunk legyen. — Arról se feledkezzetek tel próbálgatták a tanult lé- meg, hogy amit itt tanulunk, péseket. Ez a Táncház? A kultúra része Ennyi látszik. — Kirándultunk, öt-hat népdal után megszakadt az ének, több nem jutott eszünkbe. A faluról jött gyerekek is elfelejtik idővel, amit ottazt visszük magunkkal, hR kikerülünk. Számomra az a legszomorúbb, hogy a még éneklő falusi emberek képtelenek megkülönböztetni a népdalt a magyar nótától. A fiatalok meg egyenesen szégyellik a néptáncot. — És persze rajonganak a harmadrangú külföldi beatzenekarokért. A külföldlekhon hallottak. Ez egyszerűen nek pedig természetesen matarthatatlan állapot. Én nem gyar nótákat és clgánydalohihetem magam kulturált kat mellékelünk a délibábembernek, ha nem ismerem hoz. Nagyon elegem van a népi kultúra kincseit — vallja Kádár Ferenc másodéves matematikus. Gyulán ezekből a félresikerült dolgokból. Végül is minek van több köze a magyar kultújárt középiskolába, azért jött rához? Talán a disk-Jockeyle a klubba, hogy más tájegységeken termett táncokat is lásson. Solténszky Tibor elsős jogász, Szabolcs-Szatmárból került az egyetemre. Azt mondja, hiányzik az életéből a népdaléneklés, a néptánc. Ki ér rá arra, hogy eljárjon a néptánccsoportba? Vonzóbb is ez a kötetlenebb, játékosabb forma. — Az a szenzációs ebben, hoz, hogy értékelni, érteni hogy felszabadultan lehet nak? Vagy a Hej danáré nak? Beszélnének egész nap. A divat szót ki sem ejtik, eszükbe sem jut. A pesti táncházban hárman-négyen ha jártak. Félő, hogy a következő alkalommal nem férnek be a nagyterembe. Sulyok Erzsébet A rég! kézirattár freskói Cslngiz Akmetov, üzbég művész minden egyes alkotása — esemény. Legújabb műve, a taskentl Orientalisztikai Intézet új épületének falait díszftő freskó sem kivétel e megállapítás alól. A freskók témája összhangban van az épület rendeltetésével: itt kapott helyet ugyanis a régi keleti kézirattár és kutatóközpont. A freskók a hall két egymás melletti falát borítják. A bejárattal szemközti fal freskója békés életképeket ábrázol — jeleneteket a kereskedők életéből, verseiket daloló költőnőket és egy fiát gyászoló apát A másik freskó bemutatja, hogyan pusztítja el a háború az ember teremtette szellemi és anyagi gazdagságot. A képsort a pusztító háború után a békés mindennapokba visszatérő élet jelenetel zárják. A két fal egymással határos részén láthatjuk a Költőt, amint átnyújtja verseskönyvét a Gyönyörű Kedvesnek. Mindkét fal alsó részén kanyargó folyam hömpölyög, mely az életet, a folytonosan változó időt és nemzedékeket szimbolizálja. tudjuk. Igaz is, nem megyek el mondjuk hűtőgépszerelőnek, hogy aztán kellően ércsinálni. Nézzen körül: mi mindent megtudhatunk itt egymásról. Nincs még egy tékelnl tudjam gépem áldá- olyan alkalom az egyetem öt sos működését. Azt viszont évében, amikor ennyire megnem lehet letagadni, hogy az mutatnák magukat a gyereamatőr színjátszó csoport kek. És ez az első. Mit letagja hasonlíthatatlanul lel- het ebből később kihozni 1 kesebb színházba járó lesz, mint aki soha közelebbi kapcsolatba nem került, a színházzal. Alighanem az előbbi pár is egy életre elszegődött a néptánckedvelők sorai közé. Lehet, hogy mind a 120, körülbelül ennyien álltak, fiúk-lányok a kettős körben, az egyetemi klub nagytermében, amelyet ezen az estén Táncháznak neveztek. Két kör alakult, egyben nem fértek volna, meg hely kell a lengetőhöz, a körösztözőhöz. „Sándor bácsi, most!" — kiabált a kör közepén egyedül táncoló lány Budai Sándornak, a tápai citerások vezetőjének. A tanítómester először az alaplépéseket tanította meg. Később a gyerekek párokba rendeződtek, az egyetemi néptánccsoport néhány jelenlevő tagja úgy intézte, minden kezdő tehessen pár lépést „szakmabeli" társaságában. Hát igen, mit? — Legjobb tudásom szerint az érzelmek ősi kifejezési formája a tánc. Fő jellemzője a spontaneitás. Mármost: elfelejtődött mint kifejezési forma, ami ma tánc, abból pedig kiveszett a spontaneitás. Nekünk pedig nagy szükségünk van arra, hogy kifejezzük magunkat és elegünk van a „beszabályozásból" — így Orbán László. Számukra egyenesen következik mindebből a táncház jövője, de látva, hogy nekem nem, elmagyarázzák. Szerencsés találkozás — Rövid időn belül ott fogunk tartani, hogy mindenki ismeri az alaplépéseket. Képes lesz egyrészt koreografált táncokat megtanulni, de számunkra pillanatnyilag Brigádfeladat 4 villanyórák egyszerre lépjenek A húszas évek elején a Az órák vezére, a Váci utcai Marx téri „banánszigeten", posta épületében levő óriási a Nemzetinél és a Kálvin té- csillagászati óra. Ezt, mint ren állították fel az első nagy mindenütt Európában, a Lonvillanyórákat. Ma Budapes- don melletti csillagvizsgáló ten már 150 hirdeti a pontos információi alapján állítjuk időt. Mégis gyakran előfor- be. dul, hogy amikor nyugtázzuk — Hogyan értesülnek a ' a két- vagy a négyarcú órák karbantartó brigádok a hibáüdvözletét, minden arcról ról? más-más időpont köszön — Állandóan járják a váránk. rost. Az áruházak, hivatalok — Hogyan fordulhat ez berendezéseivel együtt, összeelő? — erre válaszolt Bel- sen 600 villanyóra ellenőrzélincs István, a posta alköz- sét végzik. Az utcai órákat pont üzemének osztályveze- azonban nem tudják naponta tője. felülvizsgálni. Szívesen ven— A villanyórák tulajdon- nénk, ha a 141-414-en, a képpen „csak" elektromos nyilvános óra hibabejelentő szerkezetek, amelyekben egy számán a járókelők értesíteimpulzusvevő fogaskerék a nének bennönket. Gyors se_ „főóra" percenkénti ütésere , , , , . . * , , átveszi a jelzést, és a nagy- tftséggel, egy oran belül helymutatót eggyel továbbtoíja. re tudnánk állítani az „Időt". Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) Bontásra a röszlcci Határátkelőhelyen levó büfé középületünk, 49 négyzetméter alapterület. eladó Erd.: a Szegedi AFESZ központi Irodájában, Szeged, Szt. István tér 3. Oláh elvtársnál lehet. SZEGEDI AFESZ — Kőt hosszabb utam ls volt, némi takarékoskodás és prémiumok eredményeképp: az Express Utazási Iroda, a KISZ két szervezett űtjan vehettem részt. Egy szlovák—lengyel úton és egy Moszkva—Leningrádot magába foglalón. Hallatlanul elveztem mindkettőt! Egyébként is szeretem az útleírásokat, a „Világjárók" sorozatából olyanfajta könyveket, amilyen például Heye: Három világrész csavargója, meg Benedek: Csavargas az Alpokban című műve. A távoli világrészek országainak népe, azok élete, szokásaik, életkörülményeik is izgatnak; mondjuk, hogy milyen az élet Mongóliában, Afganisztánban, Burmában, Borneóban, Jáwa szigetén... A technika fejlődésevei úgy összezsugorodott ez a mi Földünk. Hátha egyszer ezekre a tájakra is elvetődöm. Ma már ez nem lehetetlen. No, persze ezen a vidéken is érdemes szétnézni, ahol születtem és élek. A természet csendje után vágyódom, ezért aztán nekem is van egy kis telkem, ahol szabad óráimban bungalóval fabrikálok— Jó időben. Mert őeszel inkább a Hungit keresem fel hétvégeken, a haverokkal szórakozni is csak kell néha. Meg — házasodni. De ez még a messzi jövő terve... Zúgnak a gépek, marják, falják a fát köröskörül. Csak kiabálva értünk szót Vas Bandival. Mielőtt végképp berekednénk, búcsút veszek a műhelytől. Már távolodóban hallom a harsány szavakat: — Gyerünk mér azokkal a spánglilécekkel!... De a Bandi gyerek kiáltását is tisztán értem: — A mestereimről se feledkezzék el: Bozóki Jani és Gáspár Gyula bácsiról, Tóth Pálról. Nélkülük bajosan jutottam volna idáig... Nem is szólva — édesapámról... AZ ÜJ ACS... Szívesen vall az életéről. Hadd álljon itt vallomása amolyan nyeres-darabosan, ahogyan a magnószalagon lelhető, ahogyan kiszakadt belőle: — Kezdjem a bemutatkozást sablonosén? A legszívesebben az életemet megrázó olvasménynyal kezdeném. „Az úri csavargó" című könyvvel. Ügy érzem, azóta vagyok más ember. De kezdhetem a születéssel ls. Kilencszaznegyvonhétben születtem. Apám fuvarosember, anyám gyári munkás volt. öten vagyunk testvérek. Apám nagyon züllött életmódot élt, ezért állami gondozásba kerültem. Harmadikos elemista voltam, amikor Újszegedre vittek, az átmeneti intézetbe. Utána Csongrádra kerültem, nevelőszülőkhöz. Itt, a a nevelőszülőknél nem volt jó. Nagyon idős emberek voltak egy ilyen fiatal gyerekhez. Hamarosan a szegedi, Londoni körúti nevelőotthonba jutottam innen. Elvégeztem a negyedik osztályt. Itt éltem át az ötvenhatos zűrös Időket is. Mivel felső tagozat nem volt, átraktak Balatonalmádiba. Itt jártam az ötödiket, hatodikat. Közben anyám megint férjhez ment, a mostani nevelőapámhoz. Tulajdonképpen ezzel sincs összeesküdve tőrvényesen A nevelőapám cigányember, de nagyon rendes, jóravaló. Legkezdettől jól kijöttünk. Kivettek az állami gondozásból. Bár ott se volt rossz. Balatonalmádiban. Háromszáz gyerek volt ott, s én 27 kilómmal bekerültem az Intézet válogatott futballcsapatába. Mondhatom, kedvenc lettem. Jól fociztam, mindenki Palikának becézett, semmi panaszom nem lehetett. De azért nagyon örültem, amikor megint viszs/.akerülhettem anyámékhoz. A focin kívül talán a könyv, a regény kötött le. Nem érdekelt a könyv írója, még a címe se, csak a tartalma, de csak ha pszichológiai dolgokat találtam a könyvbe. A legnagyobb hatású olvasmány, amivel valaha is találkoztam, „Az úri csavargó" című volt, Wllliam J. Locke-tól. Csodálatos. Igaz, az ácstanfolyamos tanáromnak, Dénes bácsinak valahogy nem ízlett. Amikor elolvasta, azzal adta vissza: „Nehezemre esett végigolvasni". Nagyon rosszul érintett, szinte féjt. Ez a könyv egy úgymondott úriemberről szólt, aki valamikor gazdag volt. Az eljegyzése estéjén már csóró. Akkor már kénytelen volt a menyasszonyát eladni pénzért — pusztán azért, hogy apósjelöltjét kiválthassa az adósok börtönéből. Aztán két és fél schillingért egy mosónőtől vett egy londoni kisfiút, akit lángelmének tartott és lángelmévé is akarta nevelni. (Folytatjuk.)