Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁJUS 17. Zajmérések Szegeden Az utóbbi évek egyik legjelentősebb, nemzetközi problémája az emberi környezetnek a technikai kultúra káros hatásaitól való mentesítése. A környezetvédelem rendkívül komplex tevékenység. Feladata, az embert, mint biológiai és társadalmi lényt éró károsító hatások kiküszöbölése. Biztosítania kell az egészség megőrzéséhez, a nyugodt, jó hatásfokú munkavégzéshez és a zavartalan pihenéshez szükséges feltételeket. Ezt nemcsak a szocialista humánum és alkotmányunk, de jól felfogott gazdasági érdekünk is megköveteli. Mindezek figyelembevétele késztette kormányunkat arra, hogy rendeletben és kiemelt országos kutatási célprogramjában a környezetvédelmet fontosságának megfelelő helyre emelje. „FöbQnős" : € közlekedés A környezetvédelmi célprogram feladatai között fontos helyet foglal el a zajkérdés megoldása. A zaj, a mind fokozód S ipari koncentráció és a közlekedés soha nem látott méretű növekedése következtében már ma is olyan súlyos probléma, hogy esetleges további elhanyagolása 10—15 éves távon gazdasági és társadalmi kihatásaiban jóvátehetetlen következményekkel járhat. Hazai és külföldi felmérések tanulságai szerint a zajjal kapcsolatos lakossági panaszok 70—80 százalékának kiváltója a közlekedés. Ennek oka nemcsak a létrehozott nagy zajszintekben keresendő, hanem abban is, hogy a rendkívül kiterjedt közlekedéshálózat gyakorlatilag mindenhová elviszi a zajt, egyaránt zavarva a munkát és pihenést. Növeli a zaj károsító hatását, hogy az általa kiváltott vegetatív (szív, emésztés stb.) és neurotikus jellegű bántalmak csak igen kevéssé szokhatók meg, és közvetett jelentkezésük folytán még a megbetegedett személyek nagy része sem a zajnak tulajdonítja ezeket. Nyilvánvaló, hogy a zaj elleni védekezés sokirányú intézkedések foganatosítását teszi szükségessé. Ha eredményt akarunk elérni, minden érintett szakmának fel kell vennie a küzdelmet a zaj ellen, és a kutatás területén megfelelő koordinációt kell megvalósítani. Akusztikai tervezés A közlekedés! zajok csökkentésére a legközvetlenebbül adódó módszer a járművek zajtalanftása lenne, ami azonban a jelenleg forgalomban levó közlekedési eszközök akusztikailag rossz állapota miatt hosszú Ideig megoldhatatlan. Ha biztosítani lehetne is, hogy az ezután újonnan forgalomba kerülő járművek zajszintje megfelelően kicsi legyen — amihez a technikai feltételek egyébként még nem értek meg, sem Ipari, sem kereskedelmi téren —, akkor ls a régi járművek miatt az átlagos járműzajt mintegy 10 évre adottnak kell venni. Jelenleg a legtöbbet ígérő, gazdaságilag is reális megoldásnak a közlekedésakusztikai szempontokat komolyabban figyelembe vevő városSzámítógéphez kapcsolható mérlegek Hazánk egyedüli mérleggyártó vállalata, a hódmezővásárhelyi METKIPONB, az egyszerű, mechanikus elven működő mérőeszközök helyett a korszerű, elektronikus vezérlésű berendezések gyártására rendezkedik be. Terveikben már számítógéphez kapcsolható mérlegek gyártása is szerepel. A METRIPOND gyártmányaitól ugyanis már nemcsak az egyszerű súlymegállapítást, hanem a termelési folyamat bizonyos fokú irányítását is megkövetelik a felhasználók. Az elektronikus vezérlésű mérlegek rendkívül pontosak, kis helyen elférnek, s távirányításúak. Az eredményt — villamosvezeték segítségével — a mérési helytől bármilyen távolságra közlik, például központi vezérlőteremben fényszámjegyekkel kivetítik, s így a munka irányítói szükség esetén azonnal beavatkozhatnak a termelési folyamatba. Ilyen eszköz a 300 tonnás méréshatárű elektronikus öntőüstmérleg, amelyet most a BNV-n is bemutatnak. Még frissebb hasonló újdonság — amelynek még csak a mintapéldánya készül — az elektronikus. turbinás áramlásmérő, amely a csővezetékekben továbbított folyadékok mennyiségét méri igen pontosan, s így jól alkalmazhatja például a kőolajipar, vagy a vegyipar. Gyors ütemben fejlesztik azokat az elektronikai egységeket is, amelyek az információt feldolgozzák, számjegyes formában megjelenítik. kinyomtatják, lyukszalagra rögzítik, vagy közvetlenül a komputer tárolórendszerébe táplálják. Ezeknek a rendkívüli feladatoknak a megoldására szinte az egész hódmezővásárhelyi gyárat az új követelményeknek megfelelően alakítják ki. építés, -tervezés látszik: míg ui. a tervezés stádiumában a megfelelő akusztikai jellemzőket az összköltségek viszonylag kis hányadával biztosítani lehet, addig a már meglevő létesítmények zajtalanitása a fellépő nagy költségek miatt a legtöbb esetben megoldhatatlan. Az akusztikai tervezést elősegítő szabványok és Irányelvek részben már rendelkezésre állnak, részben most dolgozzák ki ezeket. Folyik a munka egy általános érvényű zajtörvény előkészítésén is. Úttörő vállalkozás A vidéki városok közül úttörőmunkát kezdeményezett a Szeged Megyei Városi Tanács, amikor megbízta a budapesti Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetet Szeged zajhelyzetének előzetes felmérésével. Jelentős részt vállalt ebből a munkából a Szegedi Tervező Szövetkezet ls, sőt a mérések elvégzésén túlmenően a tervezési irányelvek kidolgozásába is bekapcsolódott. E törekvések egyik látványos jele volt az elmúlt hetekben a KÖTUKI Akusztikai Kutató Csoportja és a Szegedi Tervező Szövetkezet közös méréssorozata, melyet Szeged területén, tipikus városi körülmények között, műhangforrások segítségével hajtottunk végre A szigorúan helyi feladatok megoldásán túl, a Szegeden felhalmozott tudományos kapacitás (egyetem, tervezőközpont stb.) azt is lehetővé tenné, hogy az országos kutatási célprogram végrehajtásában az eddiginél aktívabban vegyünk részt. E lehetőség kihasználása — a részben meglevő technikaiszemélyi feltételek mellett — viszonylag kis költséggel realizálható lenne. A megkezdett munka következetes folytatása annak a reményét csillantja fel, hogy a zajt, e jelentős urbanizációs ártalmat, Szegeden a lehetőségekhez képest a minimumra csökkentsük, Rully József Épül a metróalagút, csinosítják a Lánchidat A budapesti tömegközlekedés helyzetének javítása az idén is az egyik legfontosabb feladat. Az elmúlt fél évben — a kelet—nyugati metróvonal második szakaszának megnyitása, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése és a 2X3 sávos Rákóczi út megépítése óta — érezhetően csökkent a zsúfoltság mind az utakon, mind a járműveken. A főváros nagyszabású munkálatalt — a lakásprogram megvalósítása mellett — ezután is az újonnan épülő közlekedési létesítmények alkotják. Ezek közül a legnagyobb az észak— déli metró építése. A föld alatt és a felszínen gyorsított ütemben dolgoznak a munkások. A túrópajzsok teljesítményét is növelték. Hasonló összefogás jellemzi a Lártthfd ós az Alagút felújításában részt vevő vállalatok munkáját is. Itt nyújtott műszakban, sötétedésig dolgoznak az emberek. A Lánchídon egymást váltják a szakbrigádok. A bádogosok a pilonok párkányainak lemezborításán dolgoznak, a Közúti Gépellátó Vállalat emberei a bordás lemezeket tisztítják, s készítik elő festésre, ök állították össze azokat az acélból hegesztett állványokat is, amelyekről a címereket cserélik. Érdekes adat: a képzőművészeti kivitelező vállalat készítette elmerek súlya egyenként csaknem kilene tonna. A Lánchid díszkivilágító berendezéseit most szerelik. Bürokráciacsökkentő hivatal A fenti cím önkényes, de nem félrevezető. A kormányhatározat szerint megszervezendő intézmény hivatalos neve Állami Népességnyilvántartó Hivatal lesz, ám annak egyik célja, illetve a működésének egyik eredménye várhatóan éppen a bürokrácia csökkentésében mutatkozik majd meg. Jelenleg az állami szervek, a tanácsok, a vállalatok és a különböző intézmények mind több és egymással párhuzamos személyi nyilvántartást vezetnek az ország lakosságáról. Előfordul, hogy egyetlen személynek külön van adó-, egészségügyi-, gépkocsi tartási lapja, és valamennyi kartotékon külön kitöltve az alapadatok: név, lakcím, anyja neve stb. A jelenlegi rendszer mellett szükség van arra ls, hogy a nyilvántartást vezető szervek egymást kölcsönösen értesítsék a beérkezett vagy megváltozott adatokról. Hogy ez mennyire korszerűtlen és mennyi munkatöbbletet okoz, azt igazoljuk most az Harmadik nekifutás UJ FILMEK Magyar film. frta: Bacsó Péter és Zimre Péter. Operatőr: Zsombolyai János. Zeneszerző: Vukán György. Rendezte: Bacsó Péter. Főszereplők: Avar István, Kassai Ilona, Madaras József, Matza Alice. Hányszor lehet az életet újrakezdeni? — teszi fel a legfontosabb kérdést Harmadik nekifutás című új filmjében Bacsó Péter. S nem elvont válaszokat keres, nem absztrakt filozófiákat gyárt, hanem kimegy felvevőgépével es alkotótársaival a valóságba, leás a legmélyebb rétegekig, húsvér emberek között keresi válaszait, társadalmi méretű problémákat. Jakus vezérigazgató nem vállalja tovább, hogy egy elformálódott és megmerevedett vezetési rendszer megtűrt: alkatrésze legyen. Nem vállalja a mindennapi harcot olyan célokért, amelyekkel nem ért egyet Lemond állásáról, első pillanatban maga sem gondolva végig a következmenyeket De miután elfogadják lemondását, van annyira becsületes és következetes (a film folyamán túlságosan is pozitív figura), hogy végigcsinálja azt, amit vállalt. Eredeti .szakmájában, hegesztőként helyezkedik el egy brigádban. Különös együttes ez a brigád. A napjainkban alakuló, formálódó munkásság egy rétegét képviseli, akik között megtalálhatjuk a börtönből szabadultat éppúgy, mint a paraszti sors és a munkássá válás nehézségeivel küszködő kétlaki fiatalembert, a cigánylegényt és a pozíciójára féltékeny brigádvezetőt. Közéjük kell beilleszkedni Jakusnak, az egykori vezérigazgatónak. Természetes, hogy huszonegynéhány évet nyomtalanul nem lehet kitörölni az ember életéből. Jakus erényei a brigádban is szellemi vezetővé avatják, akire hallgatnak, akinek kikérik a véleményét, javaslatát. Nem egy próbát kell kiállnia az ex-vezérigazgatónak es a brigádnak egyaránt, míg végül egymásra találnak. Végigvonul a filmen egy érdekes lírai szál, Rozi, az újságkihordó gimnazista lány képében, ö Jakus „hajnali ellenpontja". Fiatalos lendülete, őszintesége, bátorsága, hetyke szemtelensége avatja Jakus társává. bajtársává, benne látja céljainak. eszményeinek holnapi megvalósítóját. Bacsó tudatos rendezői ars poeticával, kitartó következetességgel viszi végig problémáit a filmen. Olyan problémákat, melyek mai társadalmi valóságunk égető kérdései. Miért e megcsontosodott, hierarchikus társadalmi-vezetői szamárlétra, ahol a felfelé való lépés éppoly küzdelmes, mint a visszafelé lépés? Megoldhatók-e a munkások és vezetők között levő potenciális ellentétek? Jó-e, hasznos-e, ha valaki tisztában van társadalmi jogaival? Hányszor lehet újrakezdeni egy emberéletet? Felboríthatja-e egész környezetének életvitelét egy ember egyetlen döntése? El kell-e fogadnia Jakusnak a felajánlott részlegvezetői funkciót? A gondolatok sorjáznak tovább a film után is, ütköznek a viták során. A kedd esti szegedi ősbemutató után fe csattanó nézőtéri taps — ott ültek az algyői olajmező munkásai — azt bizonyította, hogy a Harmadik nekifutás című Bacsó-film eljutott azokhoz, akiknek szánták. S ebben segítségükre vannak a nagyszerű színészek. Elsősorban Avar István, aki nem szerepet játszik, hanem belebújik a vezérigazgatómunkás alakjába. t Is anyakönyvvezetők példájával. Egy emberöltővel ezelőtt, amikor legtöbben a lakóhelyükön szültek, érthető volt, hogy ott anyakönyvezték és ez nem is jelentett semmilyen komplikációt. Most a legkisebb településről is szülőotthonba vagy kórházba mennek a kismamák, így aztán mindjárt az első pillanatban megkettőződik az adminisztráció, a születés helye és a lakóhely szerint illetékes tanácsnál is. Különböző okok miatt szükség lehet arra is, hogy az anyakönyvvezetésről értesítsék például a gyámügyi, bírósági szerveket, az SZTK-t, az egészségügyi hatóságot és még lehetne sorolni a csaknem harmincféle szervet, ahová bizonyos esetekben adatokat kell szolgáltatnia az anyakönyvvezetőnek. Nem nenéz elképzelni, hogy milyen fokozott mértékben terheli mindez az ügyintézés. Mindkét fél — az állampolgárok és a hivatalok — számára az ls fokozta eddig a megterhelést, hogy a nyilvántartásokba gyakran kerül pontatlanság, és a hivatali munka túlterheltsége miatt sohasem voltak az adatok naprakészek. Ráadásul az embereket különböző célból — választójogosultság, tankötelezettség, sorkötelezettség megállapítása stb. — újra és újra össze kellett írni. Az állampolgárokat boszszantotta, hogy bár az igazolásokra rendszerint nem nekik volt szükségük, hanem a hivataloknak, mégis nekik kellett szaladgálniok a papírokkal. A kormányhatározat szerint megalakítandó Népességnyilvántartó Hivatal ezt és a fent említett korszerűtlenségeket szünteti meg. Az ország minden lakosáról olyan adatokat gyűjtenek és vezetnek, amelyekre az országos és a helyi államigazgatási, gazdasági, egészségügyi és egyéb szerveknek szükségük van vagy a későbbiekben szükségük lehet. Az adatokat modern számítógépekkel dolgozzák fel, tárolják, és — az ügyfelek számára talán ez a legfontosabb — ha igazolásra van szükség —, a gép azt is mindjárt kézbe adja. A gépben tárolt adatok alapul szolgálnak majd az országos tervek elkészítéséhez, a különböző összeírásokhoz, statisztikai összesitésekhez. Mindehhez gyorsan tegyük hozzá: mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Körültekintő tervezésre, a leggazdaságosabb módszer kialakítására van szükség. Habár az új hivatal 1974. július 1-én alakul meg, az eddig elméletben elképzelt szervezetet a gyakorlatban már kipróbálták a most lezajlott tanácsválasztások idején Pécsett. A tapasztalatok kedvezőek, és így remélhető, hogy 1975ben a választási összeírásokkal egyidőben valamennyi magyar állampolgárról ösz6zeírt alapadatokkal megteremtik Magyarországon a népességnyllvántartásnak mindannyiunk számára hasznos. előnyös korszerű rendszerét. P. M. Gyermekkórus sikere A Szegedi Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló iskolájának Bartók Gyermekkórusa jelentős sikert ért el. A Magyar Rádió és Televízió Éneklő ifjúság mozgalmában nyújtott eredményei alapján a Bartók Gyermekkórusnak ítélte egyik nagydíját. Ez alapján a kórus tagjai egyhetes balatoni táborozást nyertek, részt vesznek a június 19-én Keszthelyen rendezendő Éneklő ifjúság mozgalom első országos seregszemléjén. Ezt a díszhangversenyt a Magyar Rádió egyenes adásban közvetíti majd. A Bartók Kórus produkciói szerepelnek a mozgalom első nagylemezén is. A Bartók Gyermekkórus sikere az 1. számú gyakorló Iskolában folyó ket évtizedes ének-zenei oktatómunka jelentós eredménye. Az évenként megrendezésre kerülő, immár hagyományos iskolai hangversenyüket holnap, pénteken este 6 órakor rendezik meg a Tisza-szálló hangversenytermében. A műsorban fellép az iskola három gyermekkórusa, a Kodály, a Mozart ég a Bartók gyermekkórus. A hangversenyen megnyitó beszédet mond Hegedűs András, a főiskola főigazgatója, a műsort Csillik László ismerteti. Az énekkarokon kívül közreműködik Veszely Gabriella (ének). Vezényel dr. Bárányt Albertné, Erdős János és Sinkó Györgyné.