Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

SZOMBAT, 1913. APRIUS 14. Tudnivalók a szavazásról HAZAHAS NÉPFRONT tanácstag VÁLASZTÁS 1973. április J5. Szavazólap BUDAPEST főváros IH. kerület 283. - mukú tanácstagi válesrtökrrü)elének jelöltje: TÖTM ISTVÁN HAZAHAS NÉPFRONT TANÁCSTAG VÁLASZTÁS 1973. április IS. Szavazólap BUDAPEST főváros VII. kerület 315. számú tanácstagi választókerületének jelöltje. OK. CMTAR! KAZMÉB GKRENOA8 ELEMEK Érvényes szavazat egy jelölt esetén. Csak akkor érvényes — két név esetében a jelöltre —, ha az egyi ket áthúzza. Az itt közölt szavazólapokon nem létező választókerületek és jelöltek szerepelnek Vasárnap több mint 7 mil­lió választópolgár járul or­szágszerte az urnákhoz, dönt szavazatával 67 ezer 114 helyi tanácstag személyéről. A sza­vazással kapcsolatos legfon­tosabb tudnivalók közé' tar­tozik, hogy a szavazóhelyi­ségek április 15-én, vasárnap reggel 6-tól délután 6 óráig tartanak nyitva. A helyi kö­rülmények ismeretében azon­ban — és ez főként a köz­ségekre érvényes — az ille­tékes választási elnökség a szavazókörök megnyitását reggel 5 órától is elrendel­heti A nyitvatartási időt a .szavazatszedő bizottság meg­hosszabbíthatja egy órával, ha a névjegyzékbe felvettek egyötöde, vagy ennél több választó délután 6 óráig nem adta le a voksát. Délután 6 óra előtt csak akkor lehet a szavazást lezárni, ha a név­jegyzékbe felvett valameny­nyi állampolgár már leadta szavazatát. Ennek ellenére, ha lehet, ne várjunk az utol­só percekig, mert a válasz­tási szervek munkáját nagy­mértékben megkönnyíti, ha a névjegyzékbe felvettek már reggel, vagy délelőtt leadják szavazatukat. Szegeden pél­dául a szavazatszedő bizott­ságokban mintegy 600-an dolgoznak társadalmi mun­kában, minden ellenszolgál­tatás nélkül. Aki tehát te­heti, minél hamarabb adja le voksát, hogy ne várakoztas­sa őket. A választópolgároknak kül­dött értesítésben szerepel an­nak a szavazókörnek címe is, ahová tartozik, ahol leadhat­ja szavazatát. Az értesítést lehetőleg mindenki vigye ma­gával és adja át a szavazat­szedő bizottságnak. Szavazni enélkül is lehet, csak a sze­mélyazonosságot kell feltét­lenül igazolni a személyi iga­zolvány felmutatásával. Aki igazolványt, vagy kivételesen más, hitelt érdemlő okiratot nem tud felmutatni, annak szavaztát a bizottság nem fo­gadja el. Személyazonosságuk igazo­lása után a szavazatszedő bi­zottságtól egy borítékot, és egy szavazólapot kapnak í választók, s beléphetnek a szavazófülkébe. A fülkékben egyszerre csupán egy válasz­tó tartózkodhat — kivéve, ha az illető írástudatlan, vagy testi fogyatékos és emiatt se­gítségre szorul. A szavazóla­pon a választókerület egy vagy több tanácstagjelöltjé­nek neve szerepel, több je­lölt esetében ABC sorrend­ben. Ha a választókerület­nek csupán egy jelöltje van — mint például Szeged vá­lasztókerületeiben —, ha rá­szavaz valaki, a szavazólapot változatlanul kell hagynia. A jelölt ellen a név áthúzásá­val lehet szavazni. Ha a la­pon két, vagy három jelölt neve szerepel — háromnál több tanácstagjelöltet egyet­len választókerületben sem állítottak —, akkor közülük csak egyet lehet választani. Ezért a szavazónak félreért­hetetlenül meg kell jelölnie, hogy kit választ. A válasz­tott nevet meghagyja a sza­vazólapon, a többit pedig át­húzza. Ha valamennyi nevet törli, úgy az összes jelölt el­len szavaz. Ha azonban a szavazólapon egy névnél több marad, a szavazat érvényte­len. Az a voks is érvényte­len, amelyről nem lehet meg­állapítani, hogy kire adták, s az is, amelyet nen*» hiva­talos szavazólapon adtak le. A jelölt ellen szavazni vi­szont csak nevének áthúzá­sával lehet. A szavazólapot még a fül­kében kell borítékba tenni, azután a szavazatszedő bi­zottság előtt elhelyezett ur­nába dobni. A lakásukon fekvő betegeket, járóképte­len választókat a szavazat­szedő bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel. Eh­hez azonban az szükséges, hogy még a választás napja előtt értesítsék a helyi ta­nács választási csoportját — Szegeden a kerületi hivata­lokat —, vagy legkésőbb a választás napján a szavazat­szedő bizottságot. Térkép a tanácstag­választásról A számok a fővárosi illetve a'megijei tanácsok tagjainak számát jelenti. B. ' Baranya Gy. Ggflr-Sopron' 'Sz.| [ Szabolcs­Bá. Bács-Kiskun HJ1 Hajdú-Bihar Szatmár B4. Békés. Ha. Heves Szo. Szolnok Bor. Borsod-Abaúj­K. Komárom T.l ! Tolna Zemplén H. Nógrád V.| iVas Cs. Csongrád P. Pest .Ve. • Veszprém F.' Fejér S. Somogy Z. Zala A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-re, vasárnapra tűzte ki a tanácsválasztásokat. Vasár­nap több mint 7 millió választó járul majd az urnákhoz, hogy megválasszák a helyi tanácsok tagjait. Térképünk arról számol be, hogy az egyes megyék és a főváros taná­csának hány tagja lesz Az építéssel párhuzamosan H a valakitől megkérdeznénk, hogyan él, milyen az életszínvonala, való­színű, hirtelenjében nem is tudna válaszolni. Ha mondana is valamit, legfel­jebb közhelyekre telne, általánosításokra: jól megvagyok, lehetne jobb is, nem pa­naszkodom, szerényen éldegélek, nem ja­vult az életszínvonalam, javult az élet­színvonalam. Persze így is el lehet fogad­ni igaznak a választ, hiszen ahány ember, ahány család, annyiféle változatosság. Még a teljesen azonos körülmények közöw élő emberek, az egyformán keresők kö­zött is lehetnek életszínvonalbeli eltéré­sek, hiszen ki így, ki úgy osztja be a ke­resetét. Van aki nem iszik, nem dohány­zik, nem utazgat, könyvet, folyóiratot nem vásárol, festményt nem akaszt szobájá­nak falára. A másik éppen fordítva él. Sok függ az élelmességtől is. Nem a rossz értelemben vett „élelmesekről" ''van szó, hanem azokról, akik szemfülesebbek, ér­tenek a vásárláshoz, a pénz beosztásához, akiknek nem csurog el markukból a pénz. Az igények is ezerfélék. Ilyen aspektusból persze sohasem tudnánk meghatározni, megállapítani, hogy valóban milyen is az életszínvonal hazánkban, milyen eredmé­nyeket értünk el a szocializmus építésé­nek évtizedei alatt, illetve a legutóbbi években. Az életszínvonal különben sem úgy alakul, tárul elénk, mintegy hirtelen be­következett változás, hanem egy állandó folyamat életünkben, s így elképzelhető, hogy sokan alábecsülik értékét, nagyságát, hiszen az összehasonlítást az ember nem a fél évszázaddal azelőtti helyzetéhez il­leszti, hanem a tavalyihoz, legfeljebb a tavalyelőttihez. Ebben nincs is semmi ki­vetnivaló. De nyugodtan felsorakoztathat­juk a tényeket, nincs röstelkedni valónk az elmúlt évi eredmények miatt. Kádár János elvtárs angyalföldi látogatásakor, képviselői beszámolójában így fogalma­zott: „Ugyancsak megfelelően előrehalad­tunk 1972-ben az életszínvonal fejleszté­sében is. Megvalósul életszínvonal-politi­kánk, amelynek fő elve, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. 1972-ben a lakosság egy főre számított reáljövedelme és fogyasztása or­szágos átlagban három és fél százalékkal növekedett. Kilencvenezer lakás épült fel a múlt évben Magyarországon ..." Évente ennyi lakást hazánkban még soha nem építettek korábban. Legyünk egy kicsit büszkék közvetlen környezetünk, Szeged és Csongrád megye múlt évi lakásépítkezéseire is, hiszen ná­lunk sem épült annyi lakás régebben, mint a tavalyi esztendő során. Csongrád megyében a lakásépítkezés minden eddi­ginél nagyobb méretű volt, s az előzete­sen meghatározott tervet meghaladva, 4799 lakás épült fel tavaly, 19 százalék­kal több, mint tavalyelőtt. A 10 ezer la­kosra jutó lakásépítés környezetünkben ma már jobb (107 darab), mint az orszá­gos (87 darab) átlag. Állami erőből 1213, magánerőből — amelyet természetesen OTP-hitellel támogatnak — 3586 lakás készült el. Az igaz, hogy 706 lakás meg­szűnt, de a gyarapodás még így is megha­ladja a négyezret. A lakáskörülmények alapvetően megha­tározzák az emberek életszínvonalát. A ma épülő lakások sok mindenben mások a korábban és hagyományos módszerek­kel, anyagokkal készült lakásoknál. Na­gyobb bennük a felszereltség,, a komfort. Tények: Szegeden már közel 9 ezer lakás­ban földgázzal fűtenek, 4 ezerben városi gázvezeték van, s egyre jobban elterjed a palackos gáz használata is. A múlt évben a megyében 50 kilométer vízvezetéket építettek, tovább javítva a falusi házak komfort felé törekvését. Panaszkodhat­nánk is, hogy igen-igen, ott a gyönyörű tarjáni városrész, de az ott lakó és élő 15 ezer ember nem talál egy megfelelő áruházat, vendéglőt, presszót, nincs orvosi rendelő, patika, .kevés az iskolai tanterem, az óvodai és bölcsődei férőhely. Hát ez igaz, de valamikor lakóházakat sem talál­tunk a tarjáni dűlőben, s mégis más lett a kép. Bízunk benne, hogy nem kell so­káig várniuk az új otthonok lakóinak a kereskedelmi hálózat bővítésére, a gyer­mekintézmények gyarapodására sem. „Életszínvonal-politikánkat illetően ter­mészetesen további céljaink vannak — mondta Kádár János. — 1973-ban a la­kosság reáljövedelmének és fogyasztásá­nak — a múlt évi három és fél százalék­kal szemben — négy és fél, öt százalék­kal kell emelkednie, s ezt biztosítanunk is kell!" Részletesen is megemlítette a párt első titkára az iparban és az állami építőiparban végrehajtót! márciusi bér­emeléseket. Szegeden és Csongrád megyé­ben a központilag elhatározott béremelés 52 ezer ipari és építőipari munkást, il­letve művezetőt érintett. A legtöbb gyár­ban a központilag biztosított bérösszeghez hozzáadták a saját forrásaikból származó pénzmennyiséget is, s ezzel megemelve ja­vítottak a fizetéseken. Nem egy üzemben a szakmunkások bérét 10—15 százalékkal felemelték. Különben a múlt évben a megye szo­cialista iparában dolgozó emberek havi átlagos keresete 1894 forint volt, 5 szá­zalékkal magasabb a tavalyelőttinél. A vállalatok 6,8 százalékkal többet termel­tek a múlt évben, mint 1971-ben, s a nye­reségük is 150 millióval javult, elérte a 724 milliót. A javuló fizetésekből többet lehetett félretenni és elkölteni is. A taka­rékbetétek összege Csongrád megyében 13 százalékkal emelkedett tavaly, s így el­érte a 2,4 milliárd forintot. Felsorolta Kádár János elvtárs, hogy a legfontosabb élelmiszerekből mennyit fogyasztunk, és száz családra hány televízió, hűtőgép, porszívó, mosógép stb. jut. Nem is hinné el az ember, hogy manapság milyen „gon­dokkal" küszködünk: több személygépko­csi is elkelné, üdülőházak és hétvégi tel­kek, kiskertek iránt nőtt a kereslet. Sose legyen nagyobb gondunk! A szegedi em­berek fejenként 15 138 forintot hagynak az üzletekben évente, s remélhetően a reál­bérek idei javulása után ennél is többet engedhetnek meg maguknak. Az elmúlt hónapban végrehajtott bér­emelések azt is kifejezésre juttatják, hogy a szocialista társadalomban a legbiztosabb jövőt a szocialista nagyipar képviseli.. A központilag elhatározott fizetésemelések­re feltétlen szükség volt, hiszen a nagy­üzemi munkások bérének emelkedése az utóbbi években nem tartott lépést más rétegek fizetésének javulásával, de szük­ség volt erre az elhatározásra azért is, mert a szocialista társadalom nem létez­het nagyipari munkásság nélkül. S érdemes itt egy pillanatra megáll­ni: az ipari munkás termelése adja meg az alapot, az anyagi bázist is, hogy életszínvonalunkat tovább tudjuk ja­vítani. A termelés hatékonyságának nö­velése, az ütem emelkedése szükséges ah­hoz, hogy további céljainknak eleget te­gyünk. „Célunk, hogy tovább könnyítsünk a nők helyaetén, csökkentsük a család­fenntartás, ,a gyermeknevelés költségeit, tovább javítsunk valamit a nyugdíjakon" — még ebben az ötéves tervben. „Ha a termelés olyan ütemben fejlődik, ahogyan tervezzük, afckor céljainkat el is érjük" — mondta Kádár János angyalföldi beszédé­ben. S ebben az életszínvonal-politikában sohasem szabad figyelmen kívül hagyni azt az elvet, hogy aki dolgozik, és igazán sokat tesz az előrehaladás, a gyarapodás érdekében, az lysressen is jól, gyarapodjék jobban, mint aki csak ímmel-ámmal vég­zi munkáját. Gazdagh István Szakmunkásképzés Hány szakmát ismer? Nem sokan vannak, akik helyes választ adhatnának erre a Üzem­avatás Pénteken, tegnap délelőtt avatták a Romhányi Épí­tési Kerámiagyár új burko­lólap-készítő üzemét. A gyár ezúttal emlékezett meg fenn­állásának 50. évfordulójá­ról. A munkában élen járók­nak jutalmakat adtak át. (MTI) Sz áprilisi bérfizetések időpontja Az április 29-i pihenőnap április 30-án, május 1-én és áthelyezése és a május 1-i 2-án járó béreket április 28­munkaszünet miatt a Ma- án fizetik. Ugyancsak ápri­gyar Nemzeti Bank a SZOT- lis 28-án kapják kézhez bé­tái egyetértésben szabályozta rüket az állami és szövetke­a bérfizetések időpontját. Az zeti építőipar dolgozói, ahol április 28-án és 29-én esedé- egyébként április 27-e volna kes béreket április 27-én, az a bérfizetési nap. kérdésre. Még kevesebben, azonban máris 57-én jelent­akik valamennyire ismerik a keztek. Nagy szükség lenne szakmunkásképzés feladatait, távközléstechnikai műszeré­gondjait. Pedig gondok van- székre lányok között azonban aak> f.segítség elkelne. Töb- fodrásznak menni: divat. bek kozott eppen a pálya- _ , , választás dolgában. A fiata- Egy gond a sok kozul>ame" lok ugyanis összesen 184 lyet megismertek a Hazafias szakma között választhatná- Népfront megyei pedagógiai nak Magyarországon - ha bizottságának tagjai a teg­valaki felhívná erre figyel- ,, , .., műket. A szülők, az általá- nap belelőtt megtartott ule­nos- és középiskolákban ta- sen. Tóth Sándor, a 600-as nító pedagógusok többsége szakmunkásképző intézet ta­azonban éppoly kevéssé tá­nára előadásában, az ülés jákozott, mint a leendő szak- . , „. .. munkások. így fordulhat elő resztvevo' az ezt koveto V1" az a helyzet például Szege- iában a szakmunkásképzés den, hogy míg a gumigyár számos kérdését (bejáró 8?-90 s^embe^ Xfr az nulók problémái, a iden, a 600-as mtezetbe csak . ... . egyetlen egy jelentkezik. Be- narkepzes es a gyakorlati ok­tonelemgyártónak senki sem tatás helyzete stb.) tárgyai­megy, kőművestanulónak ták. ta­szakta-

Next

/
Thumbnails
Contents