Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

2 KEDD, 1973. ÁPRILIS 1®. Figyelmünket alapvetően az epítésnek szenteljük (Folytatás az 1. oldalról.) életszínvonalt érintő fejeze- ahol a tavaly novemberi KB- állásfoglalása nem marad az első munkás lakásépítő téből a másik kérdés, amit állásfoglalást megyei vi- pusztába kiáltott szó, és a szövetkezetek. kiemelünk; a munkások bér- szonyainkra adaptáltuk —, a helyi tanácsi munka fö tarGyőri Imre beszédének az emelésével kapcsolatos« megyei tanács intézkedési talmát is ezek az eszmék és terve mind azt mutatják, törekvések kell, hogy adják £2 ©X©!1" ffl II17L'-íí S hogy a Központi Bizottság az elkövetkezendő években. béremelése Mint ismeretes, a Központi Bizottság határozata nyomán ez március elsejével a kormány egyszeri központi bérintézkedést hajtott végre a nagyüzemi munkások, segédmunkások és művezetők bérének felemelésére. Csongrád megyében ez közvetlenül 52 ezer dolgozót érintett. az állami iparban és építőiparban dolgozók 90 százalékát, a legtöbb dolgozót Szegeden és Hódmezővásárhelyen. — Megyénk az elmúlt két év alatt is együtt fejlődött, gazdagodott az ország egészével — folytatta az előadó. Csongrád megye szorgalmas népe, munkásságunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, az értelmiség, a kisárutermelők teljesítették az országépítő munkából rajuk háruló feladatokat Mi, akik szeretjük hazánkat, megyénket, jó érzéssel tapasztaljuk: az országgal együtt előre lép Csongrád megye, és teljes mértékben igaz ez Hódmezővásárhelyre vonatkoztatva is. A továbbiakban meleg szavakkal szólt arról a nagy gazdasági-társadalmi változásról, amely ebben a városban bekövetkezett, Hódmezővásárhely munkásvárossá lett. Azok, akik a Vásárhely szerelmeseiként, mint írók, művészek realista műveket alkottak e városról, ha ma élnének és alkotnának, bizonyára ez a változás tükröződne műveikben. Noha a város munkásváros, nagyon fontos mezőgazdasági város is maradt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma körülbelül egyharmada a háború előttinek, az előállított mezőgazdasági termék viszont másfél, kétszerese a harminc évvel ezelőttinek. A mezőgazdasági üzemek valóban modern, szocialista nagyüzemmé váltak és válnak. Erősödik és lendületes a város gazdasági élete, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra fejlődése, előrelépés van az egészségügyi, a szociális és kommunális ellátás területén is. Mindebben a döntő szerep a dolgozóké, akik létrehozták a fejlődés anyagi alapjait, és természetesen nagy szerepe van ebben a helyi párt-, tanácsi vezetésnek, a Hazafias Népfront mozgalomnak — mondotta többek között Majd azt hangsúlyozta, hogy a nagy fejlődés mellett gondok, bajok, esetenként még hibák és tévedések is akadnak. Emberi — szubjektív okokból is —, de jócskán a fejlődést kísérő jelenségként, abból az objektív helyzetből, hogy a termelőerők, az üzemek, a szövetkezetek gyors fejlődését nem követték elég gyorsan a gazdagabb, szebb társadalmi létfeltételek — a lakás, az óvoda, az üzlethálózat, a kereskedelmi, egészségügyi és kulturális ellátottság. A nemzeti jövedelem szempontjából elsődleges volt és marad a nemzeti jövedelmet létrehozó termelési beruházások és fejlesztések megvalósítása, s ezt követheti a jobb és szebb élet feltételéit biztosító kommunális, szociális fejlesztés. Hódmezővásárhely fejlődése és fejlesztése esetében most éppen abban a periódusban vagyunk, amikor ezt az egyensfilyt kell okos helyi politikával, a fejlesztés központi, megyei és helyi lehetőségeivel megteremteni. Ez nem könnyű központi feladat, de nem könnyű helyi feladat sem. Az igények is nőnek, de a feltételek is nagyon sok tekintetben Javultak és javulnak ehhez. Fejlődik a tanácsok munkája A párt politikája stabil A továbbiakban é feltélelek némelyikéről beszélt Győri Imre. Hangsúlyozta: — Az első és egyben a legfontosabb a párt politikájának stabilitása. Az államélet fejlesztésének, a tanácsi munka gazdagításának jó alapot ad, hogy a politikában nincsenek cikcakkok. Az elmúlt másfél évtized politikai fő vonala nem változik. A Központi Bizottság az elmúlt évi, novemberi állásfoglalásában meghatározta azokat a tennivalókat, amelyeket a X. kongresszus határozatainak következetes megvalósítása érdekében szükséges megoldani. Fő következtetése volt ennek az állásfoglalásnak, hogy a X. kongresszus irányvonala nagy eredményeket hozott minden területen. A X. pártkongresszus bevált fő irányvonalának megfelelően folytatjuk munkánkat. Nagyobb hatékonysággal, a felvetődött hiányosságok következetes kiigazításával. Folytatjuk azt a munkáspolrtikát, amely a parasztság, az értelmiség felemelkedését, a dolgozó kispolgárság javát szolgáló politika, tehát a hazát szolgáló nemzeti politika. — Tovább folytatva a szocialista alapokon nyugvó nemzeti egység politikánkat, még nagyobb figyelmet fordítunk a munkásosztályra, a nagyüzemi munkásokra — állapította meg. — A munkásérdek, a munkásosztály erdeke össznépi érdeket fejez ki, abban az értelemben, hogy egész rendszerünk szilárdságának, szocialista jellege erősítésének kulcskérdése a munkásosztály vezető szerepének mind teljesebb érvényesítése. Nem pusztán munkásérdek az, hogy a munkásság, ameiy legnagyobb áldozatokat hozta a felszabadulás első percétől kezdve, megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, a tanácsokban, és minden kérdésben döntő mértékben hallassa szavát mind az ország, mind a város, mind a munkahelye ügyeiben, és végül anyagi értelemben — ha nem is gyorsabban, mint más dolgozó osztály és rétegek — legyen élvezője gazdasági gyarapodásunknak. — A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása a becsületes dolgozók túlnyomó többségének igényeit fogalmazta meg, amikor hangsúlyozta, hogy társadalmunk anyagi és szellemi életében kapjon nagyobb hangsúlyt a munkásosztály, és váljon mind általánosabbá a munkásosztály politikai és erkölcsi szemlélete. A Központi Bizottság állásfoglalását kormányunk érvényesíti, és ennek máris számos kedvező jelét tapasztaljuk. A kormány 72 pontból álló munkaprogramja, az országgyűlés legutóbbi ülésszakának munkája, a megyei pártbizottság február 28-i ülése — — A másik dolog, amit az újonnan választott tanácsok munkájának kedvezőbb feltételeként kiemelnék, az az, hogy a tanácsi munka nagy fejlődés kezdetén van. Ezt mozdította elő az alkotmány módosítása, az új tanácstörvény, az új választási törvény, általában társadalmi életünk demokratizmusának szélesítése. — Előrehaladásunkkal együtt jár, hogy mind több embert vonjunk be a közügyekbe, elképzeléseink megvitásába, s természetcsen az elhatározottak végrehajtásába. Ha nehezebb is, sohasem az utasítás, a parancsolgatás, hanem a meggyőzés útját kell járnunk. Erről beszélt Kádár elvtárs a múlt héten tartott választási nagygyűlésen is Angyalföldön. — A demokratizmus további érdemivé tétele során a jövőben annak a gondolatnak is érvényt kell szerezni a gyakorlati munkában, amelyet szintén Kádár elvtárs fejtett ki a népfront országos elnökségének legutóbbi ülésén. Tudniillik annak, hogy a demokrácia nemcsak jogokat jelent, kötelességeket is hárít a demokráciában tevékenykedők számára. Jogot, demokratikus lehetőséget, demokratikus fórumot, mindenekelőtt azok kapjanak, akik a kötelesség oldaláról ehhez beiratkoztak. A demokratikus keretek a tanácsban és más területeken ne a demagógok, a naplopók eszközeivé váljanak, hanem e fórumokon épp ezeket leplezzék le a demokratizmus adta keretek között is a becsületes dolgozók, azok. akik nemcsak kérnek, de adnak is a társadalomnak. A közösségi demokrácia, a közéleti demokrácia legyen eszköz a jó ügy szolgálatában, a rossz, az antiszociális jelenségek leküzdésére. A társadalmi öszszefogás eszközeivel, a tanácsi demokrácia eszközével is lépjünk fel azok ellen, akik munka nélkül, ügyeskedéssel akarnak mások rovására jogtalan előnyöket szerezni. Ezek a fórumok is alkalmasak arra, hogy társadalmi méretekben is emeljük magasabbra a követelményeket és a fejlődés érdekében mindenki állítson magasabb erkölcsi mércét önmagával szemben, mindenki dolgozzon jobban, hatékonyabban. — Mi sohasem beszéltünk általában demokráciáról, mert ilyen nincs, nem is létezik — hangsúlyozta Győri Imre. — A demokrácia osztályfogalom, nálunk a szocializmus a munkásosztály, a vele szövetséges valamennyi dolgozó hatalmát, demokráciáját testesíti meg; olyan demokrácia tehát, amelyik a szocializmus felépítésére, teljes győzelmére irányul a legforradalmibb osztály, a munkásosztály vezetésével. — A szocialista demokratizmus másféle igényeket is megfogalmaz a tanácsi munkával szemben: jogosan él az emberekben az az igény, hogy az eljárások legyenek nyíltak: legyen szó a kisajátításról, szanálási épületbontásokról, lakáselosztásról és egyéb kérdésekről, hogy minimálisra csökkenjék a jogtalan előnyök szerzésének lehetősége. Beszéde befejező részében arról szólt az előadó, hogy a tanácstörvény a megvalósulás útján halad. Hangsúlyozta, hogy mind többet kell tenni most az igazgatási és hatósági munka javításáért. A lakosság ugyanis döntően az igazgatási és hatósági funkciók gyakorlása közben találkozik a tanáccsal. és az itt jelentkező bürokrácia és lélektelenség nagyon sokat árt magának a tanácsnak, de az egész államéletnek. egész rendszerünknek. Az újonnan megválasztott tanács tagjai küzdjenek e jelenségek ellen, segítsék. támogassák a tanácsaoparátust e hibák elkerülésében. Igen nehéz munkájuk végzésében. Hajlóerő — a társadalmi munka Nagy tartaléka, hajtóereje és lehetősége a jobb tanácsi munkának a lakosság öntevékenysége. alkotókészsége. A múltban sok helyen a tanácsi munka tehetetlensége lefékezte az emberek vállalkozókedvét. Vannak nagyszerű, jó tapasztalatok is. Hódmezővásárhelyen például eredményesen oldották meg az üzemek és az iskolák kapcsolatát az „Egy üzem — egy iskola"-mozgalom keretében. A javuló tendenciák ellenére elégedettek még nem lehetünk. A tanácsi vezetést az is méri, mit tud tenni azért, hogy a költségvetésében rendelkezésre álló fix összegeket jól forgassa, kamatoztassa a társadalmi munka segítségével. — Nyugodtan mondhatjuk, a választók már a jelölő gyűléseken bizonyították: világosan látják, hogy milyen politikára adják szavazatukat. meggyőző egységbén tettek hitet a párt politikája mellett, szinte egyetlen felszólalás, javaslat nem hangzott el, amelyiket nem a szocializmus építése, igenlése hatott volna át. Ez az aktivitás a lakosság önzetlen segítsége szinte kimeríthetetlen erőforrást jelent. Bizonyítja, hogy a megválasztandó tanácsok, tanácstagok maguk mögött érezhetik választóik megnövekedett bizalmát — mondotta befejezésül, majd arra kérte a nagygyűlés résztvevőit, hogy április 15-én a népfront jelöltjeire, pártunk politikájára, a Hazafias Népfront programjára adják szavazatukat. A sodró erejű beszédek, s az egész nagygyűlés lelkes hangulata kedves epizóddal zárult. Felszólalt az egyik tanácstagjelölt. M artonosi Andrásné, aki programot adott a gyári negyed társadalmi munkásainak: építsék meg közös összefogással az üzemekhez vezető gyalogjárdát. Keresztes Istvánné zárszava után a zeneiskola fúvószenekara — Kerekes Pál vezényletével — az Internacionáléval fejezte be a nagygyűlést. Apró Antal kitüntetése • Moszkva (MTI) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn délután a Kremlben átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által kiadott rendelet szerint a magas kitüntetést Apró Antal „a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés fejlesztésében, a szovjet és a magyar nép barátságának ápolásában szerzett érdemeiért, hatvanadik születésnapja alkalmából kapta". A rendelet felolvasását követően a Legfelsőbb Tanács épületének elnökségi fogadótermében lezajlott kitüntetési aktuson Nyikolaj Podgornij mondott üdvözlőbeszédec. Régi barátként és elvtársként üdvöáfclte Apró Antalt, akit a szovjet emberek jól ismernek, mint a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek elkötelezett harcosát, aki egyaránt kivette részét, a Horthy-rezsim elleni küzdelemből, az új élet építéséből, s aki Kádár Jánossal, Münnich Ferenccel és másokkal együtt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány egyik megalakítója volt. Válaszbeszédében Apró Antal egyebek között kijelentette: a Magyar Kommunista Párt, a magyar kommunisták mindig arra törekedtek, hogy fejlődjék és erősödjék a barátság országaink és népeink között. Ez a törekvés jellemezte a kommunisták magatartását a fasizmus elleni harc éveiben, a háború idején és a felszabadulás utáni időszakban. Az országgyűlés elnöke megköszönte a kitüntetést, s hangsúlyozta: tudatában van. hogy ez a magas kitüntetés a magyar párt és az MSZBT egész tevékenységének, a munkásosztálynak is szól. Icapán—magyar kulturális egyezmény Péter János tárgyalásai • Tokió (MTI) Péter János magyar külügyminiszter hétfőn udvariassági látogatást tett Tanaka japán miniszterelnöknél. Péter János a magyar kormány nevében meghívta a japán kormányfőt, látogasson el Magyarországra. Tanaka a meghívást elfogadta, azzal, hogy a látogatás időpontjában később állapodnak meg. A beszélgetés során mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott a két ország kapcsolatainak állásáról és egyetértettek abban, hogy a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni. A kora esti órákban került sor az első külügyminiszteri tárgyalásra. Ennek bevezetőjeként Péter János és Ohira Maszajosi aláírták a két ország közti kulturális megállapodást, amely kedvező alapul szolgál ahhoz, hogy az elkövetkező két évben tovább fejlődjenek a japánmagyar kulturális kapcsolatok, beleértve az információcserét és a kölcsönös látogatásokat. Helikopter' szerencsétlenség Dél'Víetnamban Két magyar tiszt is meghalt Az MTI-t illetékes helyről felhatalmazták az alábbiak közlésére: Dél-Vietnam területén, szolgálatuk teljesítése közben, baleset miatt helikopterkatasztrófa áldozata lett a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának két tisztje, indonéz tagozatának egy tisztje, kanadai tagozatának egy tisztje, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány két összekötő tisztje és a helikopter háromtagú amerikai személyzete. Valamennyien életüket vesztették. A katasztrófa körülményeinek kivizsgálása folyik. A lezuhant helikopteren tartózkodott, és életét vesztette a magyar tagozat két képviselője: az 1939-ben született Dylskl Aurél határőr százados és az 1940-ben született Cziboly Csaba főhadnagy. Hazahozatalukról ás temetésükről később Intézkednek. Dylskl Aurél és Cziboly Csaba rövid élete, becsületes munkája, hivatásszeretete örök példaképül szolgál a fegyveres erők személyi állományának. Dolgozó népünk tisztelettel emlékezik rájuk, akik szülőhazájuktól távol, a vietnami nép békéjének szolgálatában hűséggel teljesítették nemes küldetésüket. Tisztelettel adózunk emléküknek. Uyilcitkozatt • Saigon (MTI) Quang Tri tartomány népi forradalmi bizottsága nyilatkoztatot tett közzé a NEFB képviselőit szállító helikopter 1973. április 7-i szerencsétlenségéről. Egyebek között megállapítja: 1973. április 7-én, 10.20 órakor az említett helikopter Huong-Hoa légiterébe érkezve nem követte a kijelölt í utat Lao-Baoba, hanem délkeleti irányban eltérve, messzire eltávolodott a 9. számú országút fölötti légifolyosótól és Quang Tri városától délnyugatra, a hegyvidék fölött szállt el. E térség a saigoni kormányzat kémrepülőgépeinek és kommandótevékenységének állandó célpontja, és közel fekszik ahhoz a térséghez, amely ellen a Vietnami Köztársaság (Saigon) fegyveres erői szakadatlanul területszerző hadműveleteket folytatnak. Az első megerősített jelentés szerint a sajnálatos szerencsétlenség oka az, hogy az említett helikopter nem követte a meghatározott légiútvonalat Lao-Baoba, 40 percig mintegy 25 kilométernyi távolságban repült a kijelölt légifolyosótól, s előzetes jelzés nélkül egy olyan hely közelében levő térségbe repült be, ahol harcok folynak. Quang Tri népi forradalmi bizottsága mélyen fájlalja a váratlan szerencsétlenséget.