Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

„ 43. évfolyam, WLÁG PROLETÁRJA^, EGYESÖLJETEKK g3 szam 1973. április 10„ kedd DELMAGYARORSZAG Választási nagygyűlések Ára: 80 fillér Rgyelmíinket alapvetően az építésnek szenteljük Szeged évről évre dinamikusan fejlődik Győri Imre az Alföldi Porcelángyárban Sípos Géza és dr. Biczó György a kábelgyárban Győri Imre beszédét mondja a Választási nagygyűlést tartottak tegnap délután az Alföldi Porcelángyár csempegyáregységének nagy raktárcsarnokában, amelyet zsúfolásig megtöltöttek Hódmezővásárhely üzemeinek dolgozói. Az elnökségben foglaltak helyet többek között Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselője. Török József, a városi pártbizottság első titkára, Sajti Imre tanácselnök, dr. Dömötör JánoS országgyűlési képviselő. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára. Higi László, az Alföldi Porcelángyár igazgatója. Tatár Kornél, az üzemi pártbizottság titkára, valamint a gyár számos kiváló dolgozója. Az 7992-es számú Liszt Ferenc úttörőcsapat énekkara a Himnusszal nyitotta meg a nagygyűlést, majd Farkas Zsuzsa szavalata után Keresztes Istvánné. a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte a gyűlés résztvevőit. Ezt követően Török József mondott elsőként beszédet, vázolva azt a nagy politikai aktivitást, amely a városban a választási előkészületek során megmutatkozik. A nagy érdeklődéssel fogadott szavak után Győri Imre mondott beszédet. — Most alkotmányos életünk nagy jelentőségű eseményére, a tanácstag-választásra való készülés hozott össze bennünket e nagygyűlésre — mondotta bevezetőben. — Mint e terület országgyűlési képviselője tisztelettel köszöntöm önöket, megköszönöm figyelmüket, s ez alkalommal beszámolási kötelességemnek is eleget teszek. — A népi hatalom erősítésének igen fontos állomásai a választások. így a tanácstag-választás is. Nem titkoljuk: nálunk a választás nem lehet eszköze a hatalom osztály jellege megváltoztatásának. A választási munka, a választási harc nem a hatalomért. hanem a hatalom erősítéséért, az állami, a tanácsi munka fejlesztéséért, javításáért folyik. A helyi tanácstagok választása és az országgyűlési képviselők választása első ízben nem egyidőben történik abból a célból, hogy a lakosság kellő figyelmet fordíthasson közvetlen helyi dolgaira. Helyi ügyekben dönt a lakosság, amikor a helyi tanácsokba képviselőket választ, mégis országos jelentőségűnek tekintjük a tanácstagi választásokat. A politika, amelyet a tanácsok megvalósítottak össznépi politika éppúgy, mint a jövő feladatait vezérlő program is — mondotta. A szegedi kábelgyárban mindig forró hangulatú politikai gyűlések szoktak lenni. Szeged iparának tekintélyes része fekszik a városnak ebben a szögletében, s a munkások rendszerint itt jönnek össze, a kábelgyár tágas művelődési termében, amidkor valami fontos közös ügy megbeszéléséről van szó. így történt ez tegnap délután is, amikor vége lett az első műszaknak, választási nagygyűlésre igyekeztek a kábelgyár, a vasöntöde, a kéziszerszámgyár, a gyufagyár és a számítástechnikai vállalat dolgozói. Ahogy a termen végigtekintettünk jóleső érzés volt látni, hogy a munkásság minden generációja érdeklődik az ország és a város dolgai iránt. Ha valamikor időszerű volt arról panaszkodni, hogy a fiatalok vagy a nők kisebbségben vettek részt a jelölő .gyűléseken, most illik megmondani, hogy itt meg szinte ők voltak számbeli többségben. A négyszáz szék most kevésnek bizonyult — a később érkezők már csak állva tudták végighallgatni a választási nagygyűlést. Az érdeklődés egyformán szólt annak a jelentős belpolitikai eseménynek, amelynek betetőzése április 15-re esik — a tanácsválasztásnak — és a nagygyűlés szónokainak, hiszen Sípos Géza. a Szeged városi pártbizottság első titkára és dr. Biczó György, a városi tanács elnöke jött el, hogy számadást adjon munkánk eredményeiről, gondjairól és további feladatainkról. Nem volt ezen a választási gyűlésen semmi fölösleges ünnepélyeskedés. A jelszó is ismert és egyszerű, amelyet az elnöki asztal fölé feszítettek: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka" — idézték az alkotmányt, s ennek aktualitását az is igazolta. hogy a munkára esett a legtöbb figyelem. Kakuszi Géza. a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnöke, a szegedi kábelgyár igazgatója köszöntötte az egybeseregiett munkásokat és az elnökséget — melynek soraiban a gyűlés szónokain kívül ott volt a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke. Nagy István is, és a szomszéd üzemek képviselői. A nagygyűlés résztvevői először dr. Biczó György beszédét hallgatták meg Eredmények, feladatok A városi tanács elnöke arról a gazdasági és társadalmi fejlődésről adott számot, amelyet Szeged az 1971. évi választás óta elért. Ezt a folyamatot egy szóval úgy lehetne jellemezni: dinamikus. Nagyarányú építkezések korát, éljük Szegeden; a negyedik ötéves tervben Szegednek szinte minden iparágában megkezdődött vagy elkezdődik a rekonstrukció; tanúi vagyunk a városrekonstrukciónak. : i — A negyedik ötéves terv első- két esztendejében kiegyensúlyozott ipari fejlődést. eredményes mezőgazdasági termelést, fontos szociális és kommunális előrehaladást könyvelhetünk el. A tanács és a vállalatok együttműködése eredményeként elkezdhettük számos fontos beruházás építését. S mindezt oly módon sikerült megszervezni, hogy eközben jelentősen javultak a lakosság életviszonyai is. Elég csak arra utalni, hogy a márciusi bérrendezés 39 ezer szegedi munkásnak biztosít magasabb jövedelmet. E nagy eredmények mellett természetesen gondok serege is felsorakozik, melyek az anyagi lehetőségekkel és az építési kapacitás hiányával függenek össze. A lakásépítésben — jóllehet a negyedik ötéves' tervben 8500— 9000 lakás építése szerepel a programban — még mindig hosszú-hosszú évekig nem éri utol a város a tényleges szükségleteket: csak a következő években várható lényeges változás az új lakónegyedek olyan gondjainak megoldásában is, mint az orvosi, bölcsődei, óvodai és kereskedelmi ellátás; az általános iskolai hálózat már nagyjából kielégíti a szükségleteket. kivéve Tarján iskolájának zsúfoltságát. Az egészségügyi ellátás Szegeden meglehetősen magas fokú, azonban nem feledkezhetünk meg a rendelők zsúfoltságáról és az- egészségügyi intézmények leromlott állagáról. — Ezeknek a városi grundoknak a megoldása mind napirenden, egy része pedig folyamatban van. A tanács a legfontosabb helyen kezeli őket, hiszen összefüggenek a lakosság mindennapi életével és kényelmével. Külön is beszélt az előadó Szeged közlekedési gondjairól. Ezeknek megoldása csupa súlyos tétel, hiszen olyan nagyarányú útfelújítások elé néz a város; mint a Kossuth Lajos sugárút. a Tolbuhin sugárút, és az Április 4. útja felújítása. Az úthálózat korszerűsítése alapvető követelménye a jobb közlekedésszervezésnek; ezért a következő években anyagi erőink jó részét lekötik ezek a nagy vállalkozások. De semmivel sem kisebb, feladat a csatornahá(Folytatás a 2. oldalon.) A munkásosztály egy egész népet felemelt A kábel gyári nagygyűlés elnökség* Ezt követően vázlatosan áttekintette azt a nagy történelmi-társadalmi változást, amely az országban a felszabadulás óta végbe ment. Az elmúlt évtizedekben a munká-jsztály vgy egész népet emelt fel. Üj társadalmunkban az élet rendezett, a nagy osztálvösszeütközések és politikai harcok korszaka lezárult, figyelmünket alapvetően az építő munkának szentelhetjük, mert belső helyzetünk szilárd és építő munkánk külső feltételeit biztosította. Népünk meglelte hónát a Magyar Népköztársaságban. s hazánk megbecsült tagja a szocialista országok családjának. Szólt arról. hogy országunkban a legutóbbi tanácsvttslasz* ások óta egész népünk a X. pártkongresszus iránymutatásának valóra váltásán, a Hazafias Népfront programja megvalósítását, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodott illetve munkálkodik. A szocializmus építése együtt járt a dolgozók életszínvonalának emelkedésével, s ennek igen sok tényezőjét sorolta fel az előadó, amiből két vonatkozást emelünk ki. Az egyik a lakáshelyzet javulása. 1971-ben 73 ezer. 1972-ben már 90 ezer új lakás épült hazánkban. Nem kevés a jelentősége annak sem. hogy két esztendő alatt 20 ezer ember költözött új lakásba ebben a megyében is azáltal, hogy két év alatt 8834 lakás épült meg, ebből Hódmezővásárhelyen 85L, Szegeden 3313. Lakásépítésben az ezer lakosra jutó lakásszám 10,6. s ezzel az országban az elsők közé kerültünk. Érthetően nagy visszhangja van a munkáslakásépités lehetőségeinek, amelyről a kormány ez év januárjában hozott határozatot a KB 1972 novemberi állásfoglalásának ajánlásait elfogadva. Megyénkben, első lépésként Szegeden és Hódmezővásárhelyen az ötéves terv végéig 300—350 munkáslakás megépítését lehet számításba venni., amihez a vállalatok jelentős összeggel járulnak hozzá. Megvan a realitása, hogy" még ez év első felében létrejöjjenek iFolytatás a 2. oldalon.)