Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

VASÁRNAP, 1973. ÁPRILIS 8. El romlott, hát eldobandó ? Hála az egyre bővebb vá- nagy részét, mert az álló kliIasztékban felsorakozó gé- nikai automaták a sikeres peknek, a háztartási mun- gyógyító munkát veszélyezkák között az egyszerűbbek közé lépett a mosás. A közel két éve kapható 706-os Hajdú automata pedig egyenesen forradalmasította az évszázadokig legnehezebbnek, legtöbb időt rablónak minősített otthoni munkát. De amint hirlik, könnyen forrongást is szülhet a gyarapodó létszámú tulajdonosok körében — noha létével valószínűleg nem ezt akarta elérni. Mi is gerjeszti — ml gerjesztheti — haragra a közel 9 ezer forintos csodamasina birtokosát? Ezért a pénzért igazán elvárhatja az ember, hogy hét nyelven beszéljen az az automata. Szavahihető emberek vallják, hogy álom mosni a Hajdúval, időt és fáradtságot — ha pénzt nem is — takarít meg a háziaszszony. Csakhogy ezzel is. mint minden géppel, előfordul, hogy meghibásodik. Még ezt sem lehetne a szemére vetni sem az automatának, sem gyártójának, főleg addig nem, amig futja a garanciaidőből. Az viszont joggal háborítja fel azt, aki nem csekély összeg árán jutott a mosógéphez, hogy alkatrészhiány címén hetekig, hónapokig tulajdon két kezével kénytelen dörzsölgetni az ágyneműjét, vagy újabb forintokért a Patyolatban mosatja tisztára. Bármely család bizonyóra kitalálta volna a pénzbefektetésnek ennél hasznosabb módját is, ha eladás előtt a gyártó belecsempészi a szépen szóló használati utasításba, hogy: „igen, ez a gép mindezt tudja, csak el ne romoljon, meri alkatrészt aztán nem cserélünk." És akkor, akkor magad uram, ha használható Hajdúd nincsen ... Előfordult, hogy a gyermekklinika vezetője napokig mosógépügybe fektette jobbra érdemes energiájának tették. A szegedi Gelkát hiába ostromolta a klinika, és hiába ostromolták a hilett középrészhiány miatt használhatatlanok a gépek. Az olasz, jugoszláv és magyar alkatrészekből összeállított automata mint termék, dicséretére válik a gyárnak. a^úsffif alkaSSHS ^két azonban kétségig len, túlbecsülték, ha az ára léteztek Szegeden. A szerviz .' f- ... - c a Kistarcsán levő anyagrak- ezt femjelzl" Sok érte ,. . . ..., „/:,„„_. 8 ezer 900 forint, ennek fejé^ ^ . -^i L^íil,??."' ben sokat is vár tőle a váa gyár pedig kijelentette, hogy alkatrészt tőle ezután ne is igényeljenek. Enyhén szólva, furcsa az is, hogy a Hajdúsági Iparművek egy mennriséeű és ízben inkább azt vállalta, ennylsegU es hogy a meghibásodott — ötvenegynéhány forint értékű — főkapcsoló hiánya miatt kicseréli az egész gépet, mintsem egy egyszerű, olcsó alkatrészt beépítsen. Hosszú ideig álltak gépek amiatt, mert égen-földön nem lehetett ékszíjat és harmonikagumit kapni. Jelenleg Szegeden motor- és kompsárló. Tőle és a gyártójától. Többek között azt is, hogy — a vevőért, ha kisebb szériagyártás árán is — megfelelő minőségű pótalkatrészről gondoskodjék, lehetőleg úgy, hogy a szervizek közvetlenül tőle kapják ezeket. így a vidékiek, akik messzebb esnek a tűztől, a központi raktártól, sem járnának rosszul. Ezért a pénzért még ez az előzékenység — és erkölcsösség — is elvárható a gyártól. Ch. A. Munkásfiatalok és egyetemisták Sokat beszélnek napjaink- zenek közös, vitával egybeban a munkás- és értelmi- kötött irodalmi esteket, meségi fiatalok között nehezen lyeken kölcsönösen megisszövödő barátságról, sőt merhetik egymást. A textilegyakran hallani olyan véle- sek örömmel fogadták a jaményeket is, amelyek eleve vaslatot, így az elképzelésreménytelennek tartják az bői valóság lett. Az összeilyen kapcsolatok kialakulá- jöveteleken az egyetemisták sát. A pesszimistáknak azon- többek között ismertették ban nincs igazuk: ezt bizo- Kertész Ákos Makra című nyitja az a baráti kapcso- regényét, felolvasták Galamlat, mely a Szegedi Textil- bos Lajos néhány novelláját, művek munkásfiataljai és a A kialakult vitákba a kezJózsef Attila Tudomány- deti megilletődöttség után egyetem bölcsészhallgatói szinte valamennyi jelenlevő között jött létre. bekapcsolódott. A művek Jo fél évvel ezelőtt ke- kapcsán gyakran kerültek resték fel az egyetemisták elő egyéni problémák, szeelőször a textilművek KISZ- mélyes tapasztalatok is, s klubjának vezetőit. Felaján- épp ezek tették a beszélgetettük nekik, hogy szervez- téseket különösen érdekessé. Szeged a hazai lapokban 1973/14. RACZ Sándor (Műkő): A sze- utolsó munkahelyem. -Magyar gedl Radnóti gimnázium jubile- Ifjúság, apr. 6. [Erdei Károlyuma Pedagógusok Lapja. márc. nak, a MAHART tápéi hajója21. [75 esztendős a szegedi középtskola.] SZIGETVARI Dénes: Csongrád megyei eredmények. Pedagógusok Lapja. márc. 21. [A pedagógus szakszervezet megyei bizottságának munkájáról.l fTOLMAR Klárái T. K.: Szegeden bevált a szövőcsalád. — „Érdemes volna kipróbálni..." — Vélemények az MPI szövődében. Textilélet, márc. 24. |A textümQvekről.l Minikönyv. Déli Hírlap (Miskolc), Dolgozók Lapja (Tatabánya), Esti Hírlap, Népüjság Eger), márc. 29. [A Szegedi Nyomda által kiadott Dózsa-antológláról.1 HALASZ Ferenc: Hej. Dankó Pistái Petőfi Népe, márc. 29. [Megemlékezés a nótaköltő halálának 70. évfordulóján. Fénykepekkel.J SZOMBATHELYI Ervin: A makrancos hölgy. — Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban. Magyar Hírlap, márc. 31. [Kritika a Shakespeare-vigjáték előadásáról.) BAROTI Dezső: Juhász Gyula. Népszava, márc. 31. [Megemlékezés o költő születésének 90. évfordulóján.) MATKÓ István: A legényke. Népszava, ápr. 1. [Dobai Dezsőt, a szegedi hangszergyui dolgozóját tanácstagnak Jelölték.] SZANIEL Imre: A kölcsönös előnyök alaoján. Petőfi Népe ápr. l. tÁ s'eeedi Gabonatermesztési K 'tató Intézet "ancsolatai B4-s Tls' m megye me zőgazdas Jóval.) Állami es Kussuth-díjasok. — Csak átmeneti csúcsok vannak Népszava, ápr. 3. IDr. Petri Gábor egyetemi tanárról. Fényképpel.) SZANTO Gábor: Valamivel' több — s nem is kevés. — Az vltó üzeme géplakatosának nyilatkozata. Fényképpel.] Az egyetemisták és munkásfiatalok problémái ugyanis általában különbözőek voltak, így mindkét fél újat mondott a másiknak. A felvetődött kérdések néha kiegészítették, néha cáfoltál' egymást, s mindig reálisab ban megítélhetővé váltak. A kialakult barátságra jo gosan büszkék a. fiatalok. A kezdeti bizonytalankodás óta egyformán érzik találkozóik hasznosságát, s ez biztosítja kapcsolatuk folyamatosságát a jövőben is. Szajbély Mihály Olvasó emberek Szociológusok vagy a nép- zett, jobban szerette volna, —A könyvekről? Erre művelés kutatói kapásból ha Bolond Tóninak mond- még senki nem volt kívánmegmondanák, mennyit ol- hat. esi. Azért olvasok, mert úgy vas a ma embere, mi fűzi a Hajszálpontosan meg- tartom, az, az igaz ember, könyvhöz, mit áldoz érte. mondja, mikor kapott rá a aki olvasni szeret. Nem tudnék a ma emberé- könyvre. —Mikor kezdte? ről átlagos véleményt két —1910-ben vörhenyben —őriztem a tehenet, rámondatnál többet mondani, voltam, egy évre kiestem az értem. A második mondat így is iskolából. Akkor. Jó szemű, meg ió szívű oda vezetne: van ilyen is, —Magától? tanító néni vette észre, hogy van olyan is. Nem vagyunk —Magamtól. De legtöbb éhes a betűre. Kávai Dezsőegyformák. Csak hármat vá- köze mégis a tanítónak volt né adta egyik könyvet a málasztottam ki az elérhető tá- hozzá. Amikor észrevette, sík után. volságban élő emberekből, hogy érdekel az írás, beül- —Amikor arattunk, délEszembe sem jutott, hogy tetett az első padba. Dolgoz- ben aludt a többi, én olvaspéldájukat az általánosítás tatta az eszemet egész nap. tam. Este gyújtottam az magaslatára emeljem. Mind 1943-ban első lett az ezüst- ötös lámpát, olvastam. A a három szereti a könyvet, kalászos tanfolyamon, zseb- Fodor-kocsmánál volt a de átlagszámításhoz egyik se órát kapott ajándékba. A gazdakör, ami könyv itt lenne jó. Palánta és vers hátába belevésték, kapta. — Mikor olvas? — Reggel, délben, este. — Ennyire ráér? Hosszú utat csúszkálunk — Reggelinél az újság, végig, amíg a dészki kerté- ebéd közben másik újság, esszet fóliasátrai közé vergő- te, az ágyban már jöhet a dünk. Mindenki kíváncsi, az könyv. itt dolgozó sok asszony és Az újságból minden érsok férfi közül miért éppen dekli. Lámpát szereltek a Kószó Ferencnét keressük, szegedi hídhoz? Jöhet. Mi bonyodalmak, elevenbe vág. Mert könyvesasszonyként van Tarjánban? Amit az új- gs egy sz£z éVvel ezelőtti író hallottuk a hírét. ságba írnak, elolvassa. sz(j] "bele, hogy igy meg így Sokat olvas, és el is fárad. Most éppen Balzac életét csináljam. Érzékeny lesz az A munkában fárad, otthon forgatja. olvasó ember a többi gond— Se nem híd, se nem jai iránt segíteni akar minmiért volt. az én kezeman mind megfordult. — Az a jó elnök, aki ismeri a piac járását, aki dönteni tud, mit termeljen a szövetkezet. Minek ide Zola vagy Balzac? — Gondolkodtam már rajta. Igen érdekes játék ez. Itt van előttem egy rázós ügy, mai probléma, emberi a család, két gyerekkel, mégis olvas. Miért? — Szeretem. A lámpásos világban is olvastam, most, hogy villany van, hogyne olvasnék. Amikor a betűket tanulta, lámpa, nem is Tarján. — Ez is érdekek — Regények? — Csak az eleje, közepe meg a vége. Annyi is elég. — Egy • könyvet mondjon, akkor ragadt meg kezében ami a legkedvesebb. dénáron. A sok könyv belesulykolja az olvasójába: járni csak az egyenes úton lehet. Dönteni csak úgy szabad, ahogy a becsület kívánja. Ha bejön Szegedre, intéza könyv. Az Irodalmat meg -A Kincses Kalendárium. ni a szövetkezet ügyeit, dola történelmet az iskolában Egy lépés tovább: is nagyon szerette. A verse- —Tegnap hallottam a rákét leginkább. dióban, igen dicsérték a A palántázáshoz, otthoni Szabó Pali bácsit, sütéshez-főzéshez nem föl- —Miért bácsi az magátétel a vers meg a regény, nak? Senki nem kéri számon tő- —Ügy tudom, ő volt az le: olvastad ezt? Hallottad idősebb. ga végeztével mellékútra lép. Benéz a könyvesboltokba. Most ez jelent meg, arról már hallottam, viszi haza. Búcsúzóul még egy kérdés. Sokan szorgalmazzák, hogy azt? Fáradt derékkal megy -Száz írót mondanék, haza, de van éjfél is. ami- idősebbet. Mind bácsi? akcl6 nyomna a ke2unkbe kor leteszi a könyvet Van, aki kialudná a törököt a várából, ő az álmából csíp el egy darabot. — Az életek folyása érdekel. — És a tévé? — Nézem azt is. Mintha szégyenkezni kellene érte, úgy mondja hozzá: — A verseket mindig' meghallgatom. Ha szavalóverseny van, az elsőtől a legutolsóig én ott ülök előtte, A mostani is nagyon tetszett. Ezüstkalászos óra Agyafúrt ember Dobó Antal. Ügy adnak kézről kézre a deszkiek, hogy az Okos Tónihoz menjek. — Haragszik a nevére? — Ügy lehet, aki elneve— De a Szabó Pál szépen írt A becsület kívánja igen a könyvet. Aki az eke szarvától, saját erejével érettségi bizonyítványig jutott, annak mi erről a véleménye? — Valamit ez is segít, de legtöbbet az emberi kapcsolat. Ha a könyvtáros ember Hol a földek, hol a né- megtalálja az olvasó emberpek ügyében jártam már hez az utat, akár akcióval. Zákányszéken, Bózsó Ist- akár csöndben, akkor terjed ván elnöki szobájában. Rá- a könyv a legjobban, hangolódik most is, hogy ilyesmit kérdezek. i Horváth Dezső Clgurul a múzeum Moszkva városközpontjá- tet először fémkeretre helyeban az általános rendezési zik, majd síneket és görgőtervnek megfelelően több ket helyeznek alá. Amikor az műemléket elköltöztetnek, elválik az alapoktól, nagy Ezek közé tartozik a mintegy teljesítményű elektromos 15 ezer tonna súlyú Építé- csörlők vontatják új helyészeti Múzeum is. Az épüle- re. Imre László: Rét év nyolc hónap — Te csak hagyd az Anyámat, elég a maga baja. Na szia! Apja a zsebében keresgélt, gyűrött papírpénzt kotorászott elő. — Fiatalember, mit ordítozik maga itt összevissza? Álljon csak meg! Igazolja magát! A gyerekképű rendőrtizedes hiába akart tekintélyt ébreszteni maga iránt, kivált így, hogy — Nesze. De engem hagyjál ki a buliból. Elő- -miután jobban megnézte páciensét, s látta, hogy léptetnek, odabenn piál a góré. Engem hagyjál ki mindenből. Hallod? Meg se csókolt Na, nem a smár hiányzik. De akiknek van apjuk rendesen, azok úgy mennek á kétnapos kirándulásra, hogy telerakják a táskájukat kajával, a szüleik — egyik a másik tudta nélkül — tömik dohánnyal, vigyázz nem részeg, szavaiban a szánakozás nyert hangsúlyt. Együtt mentek a legközelebbi lámpáig. Ott a tizedes megszólalt: — Legyünk csendesebben. Nem a mienk az utca. Mi lenne, ha mindenki ordítozna, összevissza? — Lapozgatni kezdte a farzseb hajlatá2. A szobába be sem engedték, apja kijött a sötét konyhába, hol vastag ételszag úszott, vendégség, no igen, burkolnak a tökfejek, eszükbe sem jut, hogy az a nő kinézi a szájukból a falatot, az hétszentség, hogy sajnálja, ilyen a természete, mit csináljon, biztos házat akar venni, ahol a kertben az ő apja fog ásni. ha megunja újra kezdi, elülteti a tegnapot, holnap lesz belőle. magadra kisfiam, aztán írjál, meg kell dögleni. boz idomult, viharvert személyi igazolványt — És egész úton zabálnak kétpoféra. puszizkodnak MJ a maga foglalkozása tulajdonképpen? a világgal, becsajoznak, amikor akarnak, kisfiam _ Szobafest6. Még csak ipari tanuló. Mi tudadd ide, amit kerestél, «e félj nem veszünk el . l több rendórviccet. belőle egy fillért se, tudod, ruhát veszünk. Az- J tán kabátot veszünk és új fuszeklit a lábacskádra kisfiam és anyád kínját veszünk, lila lesz piros mintákkal, csupa divatszín. a vége begöndörödve, olyan csak neked lesz kisfiam, na, mit szóltak a műhelyben az új izédhez? Tartsd egyenesen magad, hisz ember vagy te már, úgy, szé— Mi van. rosszkor jöttél — mondta köszönés pen, na látod kisfiam, most úgy beszélek veled, helyett az apja, két ezüstfoga megvillant a félhomályban. i — Cikis a helyzet. Gyevit megvertem. Azt hiszem agyonvértem Gyevit. — Mondd, te teljesen hülye vagy? Be vagy rúgva? — Nekem iött. Késsel. Hagyjam magam agyon szúrni? — És anyád? Csak nézte és ringatta közben a? öcsédet? — Jobb, hogy nem avatkozott bele. Különben ls, később jött — Na jó, azért nem kell ugrálni. — Épp olyan kedvemben vagyok. Ha megmondanám, miért ordítottam, bekísérne. — Vannak odabenn elegen. Mért kellene bekísérnem magát? — Mert agyonvertem az apámat. Na, mit néz; azt hiszi becsavarodtam? Kísérjen csak be. Legalább lesz. ahol szunyálok. — Ne tréfáljon itt velem az istenit magának! Van énnekem más dolgom is. Közeljártak a házukhoz, útjuk a tér mellett mint férfi a férfival, ezt más, mint az apád nem fogja elmondani neked, hát csak vigyázz, nehogy betegséget kapjál, a mi időnkben hipermangánt használtunk, nagy kék lavórban állt a hipermangán, filmre lehetett volna venni abban a kék lavórban egy egész tengeri csatát, és vigyázz a vezetett el. A szomszéd fiú, Bonzó egyedül ült haverokra kisfiam, nehogy elpiálják a pénzedet, az egyik padon, mintha rá várt volna. Amikor úgy, most megmosom a hátadat, jaj mikor ki- meglátta kettőjüket, felállt, feléjük indult, esi voltál, mennyit mostam én, hol hit, ott s.zere- _ Nincs semmi hézag Kapelláró — mondta, tet, hol szeretet ott béke, fehér galamb száll a , _,„.,,„ „„„ „,,„„ . , , , ,, , _. de mintha nem is neki szólna. — A mentőorvos falu felett, viszi az én bánatos lelkemet, pirossal hímezve szekrénycsíknak is jó. azt mondta, súlyos, nem életveszélyes. A tárgyaMeg akarok dögleni, emberek! Nem csókolt láson ott les_ünk. Nesze, cigi. Szólj, ha valami — Az ájtatos szentség. Ennek is ő az oka. Az meg az apám! — kiabált; tömködte a zsebkendő- kelL Üzenj, egésznek. » jét a szájába. (Folytatjuk.) ; t I