Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

VASÁRNAP, 1913. ÁPRILIS 8. 3 Igéitytkif Ltnk alatt Szeged-Tarjánban a tízemeletes házak által bezárt térségben, a bevásárlóközpont mellett tető alá került az új, kétszintes általános iskola. A DÉLÉP munkásai már a belső falakat készítik Budapest ünnepére Jubileumi emlékpark — Kiállítások-Irodalmi estek Kapcsolat a VII. kerülettel Mint ismeretet, múlt év megye képzőművészetéről, őszétói kez&jdóen ez év novemberéig — Pest, Buda és Öbuda egyesülésének 100. évfordulójáig — centenáriumi emlékév keretében az egész ország együtt ünnepel a fővárossal. Csongrád megye is méltó módon kíván bekapcsolódni az ünnepségekbe, s erről megállapodás jött létre a megyei és budapesti illetékes párt-, állami vezetők között, amely tartalmazza a részletes programot E program lebonyolítása jórészt a tanácsokra hárul, ezért kértünk nyilatkozatot Hantos Mihálytól, a megyei tanács elnökhelyettesétől, ismertesse a konkrét elgondolásokat és előkészületeket. — A megállapodás alapján széles körű előkészítő munka indult megyénkben, hogy a centenáriumi év keretében megyénk lakossága körében Budapest benne a fővárosi munkásság évszázados harcát, helytállását. Meg akarjuk ismertetni a megye lakosságát azzal, milyen szerepet tölt be a főváros a szocializmus építésében, végül: ezt az alkalmat is megragadjuk, hogy a főváros és megyénk kapcsolata fejlődjék, mert benne erősödik a munkás-paraszt szövetség és az patriotizmus. amit a VII. kerületben nyitunk meg. Általában igen gazdag a kulturális műsor. Készt veszünk három kórussal a főváros Vándor Sándor kórusversenyén, a szegedi színház a vidéki színházak fesztiválján. A szentesi irodalmi színpad is szerepel a fővárosban. Megrendezzük a Tiszatáj-estjét Budapesten, és művészeink műsorát a VII. kerületben. Diákjaink részt vesznek az országos gyermekrajz kiállításon, könyvtáraink kapcsolatot teremtenek a VIL kerületi könyvtárakkal, s általában széles körűen épülnek ki a kapcsolatok Csongrád megyei és VII. kerületi szervezetek, intézmények között. Kiemelkedőnek és tartósnak ígérkezik részvételünk a Népliget egy részéből kialakítandó Centenáriumi Park megismertessük megteremtésében. Az ország történelmét és jg megyéje sajátos növényzetével díszparkot alakít ki — ennek előkészületeit már a kertészet elvégezte —, ahol díszes térplasztika hirdeti majd Csongrád megyét. Készülnek ennek tervei, Végvári Gyula keramikusművész rövidesen be is mutatja. Egyébként Csongrád megye a Centenáriumi Parkban ezer négyzetméternyi területet kap. Itt említem meg, hogy a VII. kerülettel A rendezvények jelentős közösen a kerület valamerésze kiállításokhoz kapcsolódik. Megyénk néprajzi anyaggal vesz részt a budapesti Nemzeti Galériában nyíló és az ország népművélyik kisebb terén pihenő parkot alakítanak ki a megyére jellemző térplasztikai elemek beépítésével. Természetesen a centenáévben való részvéte'szetét reprezentáló kiállítá- J™™ ,, ,, , ,, v lünk ennél sokkal szelesebb. csak tapasztalatcsere látogatáson fogadhatjuk majd Csongrád megyében. Ügy tudom, hogy a megye minden városa valamilyen módon külön is részt vesz — főként előadások formájában — a centenáriumi év megünneplésében. Arról még konkrét dólgot mondani nem tudok, hogy Csongrád megye milyen módon tud, esetleg valamilyen létesítmény felállításával részt venni a főváros építésében. Ezzel kapcsolatban folynak a tárgyalások. De feltétlen részt tudunk venni abban, hogy javuljon testvér kerületünkben az idén a zöldség- és gyümölcsellátás Csongrád megyei termékekbői. Végül azt jegyezném meg, hogy nem elegendő csak a megyei pártbizottság, vagy a megyei tanács ezzel kapcsolatos aktivitása. Minden szervnek, intézménynek és szervezetnek magának is keresnie kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel részt vállalhatnak abban, hogy Csongrád megye is méltó módon emlékezzen meg gyönyörű fővárosunk centenáriumáról —- fejezte be nyilatkozatát Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. S

okan mondják manapság, drága az élet. Beszélhetünk akárhogy az életszínvonalról, amikor sok mindennek magasabb lett az ára; többe j kerül a tégla, a tejtermék, az égetett szeszes ital, a sör, a cigaretta, a konzerv stb. Kapásból nem könnyű ezekre az ellenvetésekre válaszolni. Nem, mert aligha lehetünk biztosak, hogy a közgazdasági tételek és törvényszerűségek nem vesztik-e el meggyőző erejüket az egymás közti párbeszéd szeszélyes menetében. Talán ezért, talán a pontosságért, érdemes visszatérni rá, kissé nagyobb nekifutással. Drágul az élet? Vitathatatlanul drágul. Az elmúlt években a Statisztikai Hivatal által nyomon követett adatokból kiderül, hogy az árszínvonal növekvő ütemben emelkedett, s az idén elérte a csúcsot. Míg tavaly mintegy 3, az idén a számitások alapján — éppen a januári árváltozások hatására — 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. (Azért beszélhetünk csúcsról, mert a következő két évben további hatósági áremelést az alapvető cikkeknél nem terveznek, s várhatóan a növekedés mértéke ismét a régi, egy-két százalék körül alakul.) De mennyi valójában ez a bizonyos 3,6 százalék — amelyet az emberek többsége némi kétkedéssel fogad? Már abban kétkednek tudniillik, hogy ez a szám valóban kifejezi-e azt, amit a boltok új árcédulái mutatnak. Nagyobb arányú drágulást éreznek mind a személyes, mind a családi kiadásokban. Vegyük beszélgető partnerem példáját, aki hónapról hónapra egészen pontosan vezeti saját könyvelését, s állítása szerint a „kiadás rovatba" mindig nagyobb számokat kell beírnia, mint annakelőtte. S lehet-e azon csodálkozni, hogy valaki éppen ezt a rovatot kíséri nagyobb figyelemmel és aggódással, mint a másikat? Mivel a családi kiadások növekedése az első pillanatban azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek, az ember hajlamos úgy mérlegelni, hogy roszszabbul áll a költségvetése, mint azelőtt. Csupán kiadásokat és bevételeket nézni — bármenynyire is csábító dolog —, azt gondolom, mégsem teljesen helyes. Mert a képletbe föltétlen be kell vinnünk a harmadik elemet. Azt, hogy a növekvő kiadások mire jutottak? Ha úgy tetszik; ne kezeljük ismeretlennek, misztikus „X"-nek azt a kérdést, vajon pénzéért mit vásárol az ember. Ismét maradjunk a példánál. Beszélgető társamtól megtudtam, hogy az utóbbi két évben kicserélte régi televízióját, új villanyborotvát vett, s részletre hétvégi telket. Állítása szerint — s ezt el is hiszem —, most jóval nehezebben él, mint három évvel ezelőtt. Csakhogy, három évvel, sőt még inkább régebben megtette számára az 5 ezer valahányszáz forintos, kisképernyős készülék, a vállalati üdülő, amit két hétig élvezett, s az egyszerűbb villanyborotva. Ma? Nagyképernyős, mindentudó televíziója van, amely nem öt, hanem majd nyolcezer forintba került, és ezerforintos Braun borotvája, a telekről ne is beszéljek. T

úl igényes példát vettem? Nézzünk akkor másikat. A legutóbbi öt esztendőben 33 százalékkal emelkedtek a zöldség- és gyümölcsárak. Ez az érem egyik oldala. A másik — s ezt mindenki saját maga is tanúsíthatja — a növekedésnek tetemes része abból származott, hogy vásárlásainkban előnyben részesítettük a drágább, jobb cikkeket. A primőröket, a mirelitkészítményeket stb. S azt se feledjük, hogy a primőrtermék ma már nem szezoncikk, hanem lassanlassan egész évben kapható nemcsak Budapesten, de Szegeden is. És az legalább ennyire természetes, hogy közvef' i, hisze termelési mód nem olcsó. A termelőnek sem. Vitathatatlan, hogy ez a tendencia érzékenyen érinti az alacsonyabb jövedelműeket, hiszen ők is jót, jobbat akarnak fogyasztani. S még maradjunk a statisztikánál! Egy átlag család húskészítményekre (tökehúsra) csaknem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer, kenyérre és más tésztafélékre, édességre mintegy kétharmad annyit költ, mint az alapvető burgonyára, zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És közben nem fogyasztunk kevesebb fehérjét, kávét, sört, csak azért, hogy megújuló, újratermelődő igényeinket kielégíthessük — másban. Visszalépni senki sem akar, senki nem tud. A másik ösztönző, amely korunkat jellemzi, a divat. A bútorból — amely régen egy életre szóló darab volt — divatcikk lett, a tévét megunjuk, ugyanúgy, mint az egy évig viselt ruhát. Az is tagadhatatlan, hogy legfontosabb használati cikkeinket nem csupán azért mellőzzük, s dobjuk a szemétbe, bizony időnek előtte, ezért közvetve nekünk kell fizetni, hiszen az üvegházi mert minősége gyöngébb, hanem mert már nem szívesen látjuk magunkon, nem érezzük olyan jól magunkat benne, mint az újban. De bűn ez? Dehogy. Csupán költséges, még pontosabban: többletköltség, ami természetesen csakis jövedelmünkből kejülhet ki. És egyre nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a köre, amelyek a luxusból a szükséglet körébe kerülnek. Igen, igen, manapság az autó is ide tartozik. És ide a kulturáltabb pihenés, ide a több színházba járás, a sztereórádió, magnó stb. A csábítás irántuk állandó és tartós, s jobban növekszik mindenfajta jövedelemnél. Olyan igényeket szül, amelyeket az ember nem a pénztárcájához szab. És ez sem bűn ma már, hisz mindenki részesülni akar az élet valamennyi öröméből. Mi derülhet ki ebből? — Az. hogyha az ember természetesen növekvő igényel szerint magasabb követelmények kielégítésére költi el keresetét, jövedelmét, ez legalább annyira meghatározza az életszínvonal emelkedését, mint a drágulás. (Igaz, legalább ilyen fontos számunkra, hogy a szerényebb jövedelműek igényeit se tévesszük szem elöl. Azaz a magasabb igényekre készülő cikkek mellett legyen elegendő olcsó, megbízható cikk, változatlan áron, javuló, de legalább nem romló minőségben. s lehetőleg divatos formában. Mert azok számára is nyitva kell hagyni a lehetőséget. akik valóban képtelenek vagy nem akarnak növekvő igények arányéban többet fizetni.) U

' jabban forgalomban van ez a kifejezés: „életviszony minősége''. Amikor magasabb árakról beszélünk, jó ha ebben a kategóriában gondolkozunk, hisz az életviszonyunk minősége pontosabban meghatározza helyzetünket. Ráadásul segít is eligazodni a csöppet sem egyszerű egyenletben — mert egyértelműen válaszol. Drágábban étünk, de igényesebben. Akár kisebb, akár viszonylag jobb keresetű emberről, családról van szó. ha így vesszük: többet költünk — de sokkal jobban élünk. S akárhogy nézzük — ez a legfontosabb. Matkó István son. Szegeden július 23-tól megrendezzük a „Budapest 100 éve" című történeti kiállítást. De hasonló kiállítás nyílik majd Hódmezővásárhelyen „Pestbudai városképek" címmel. Miután Csongrád'megye testvér kerülete a főváros VII. kerülete, megszervezzük megyénkben a VII. kerület képzőművészeinek kiállítását, s mi is kiállítást állítunk össze a A megye párt- és tanácsi vezetői már jártak a fővárosi VII. kerületi vezetőknél és máris több vonatkozásban kicserélték a párt- és tanácsi munka tapasztalatait (Ágazati szinten is több témában tapasztalatcserét szervezünk.) Bízunk abban, hogy a VII. kerületből egyrészt a párt- és tanácsi vezetőket, de intézmények vezetőit és dolgozóit is ugyanKollégiumi konferencia A Magyar Kommunista If rencia felnőtt és ifjú részvejúsági Szövetség Közpbnti vői megvitatják a közösségi Bizottsága és a Művelődés- élet, a tanulói önkormányügyi Minisztérium április zat, önállóság, öntevékenység 11—12—13-án a fővárosi fejlesztését a bentlakásos in....... , . tezményekben, kulonos temuvelodesi hazban rendezi kintettel a fiatalok társadalmeg a III. országos koílégiu- mj aktivitására és közéleUM konferenciák A koote- tísegre neveiesére. Kubai szakszervezeti vezetek Szegeden A SZOT és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete vendégeként Magyarországon tartózkodó kubai szakszervezeti vezetők tegnap délben, háromnapos CsöngJános gyárigazgató adott tájékoztatást az üzemről, majd körbejárták a műhelyeket, ahol elbeszélgettek a dolgozókkal. Délután a KSZV ifjúsági Selejtezik az öreg teherautókat Az elöregedett tehergépjárművek kiselejtezéséről tartott sajtótájékoztatót szombaton a KPM autófelügyelet budapesti igazgatósága. Mint dr. Cseh Lajos, a KPM csoportvezető főmérnöke elmondotta, elsőként Komárom megyében indult meg az egész országra fokozatosan kiterjedő nagyszabású munka. Az első tapasztalatok kedvezőek. Az ötnél több elöregedett teherautót üzemben lartd vállalatoknál indul az országos akció, természetesen megyénkénti sorrendbea. Egyéni elbírálás alapján lehetőség nyílik az üzemben tartás meghosszabbítására is bankhitel felvételére az új autó vásárlásához. Fontos kedvezmény, hogy most már a kiselejtezett kocsi pótlására beszerzett új tehergépjármű költsége nem a vállalat fejlesztési alapját terheli. rád megyei látogatásuk első klubjában baráti beszélgetéállomására, Szegedre érkeztek. Jesus Castilleros Sandóval, a kubai textilszakszervezet szervező titkára és Jüan De ha Cuesta, a havannai terület szakszervezeti titkára először a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Kenderfonógyárát kereste fel, ahol fogadta őket Tóth László vezérigazgató és Harkai Vilmos, a vállalati szakszervezeti tanács titkára. sen találkoztak a vállalat KISZ- és szakszervezeti vezetőivel, valamint több szocialista brigád vezetőjével. Ma városnézés szerepel a programban, többek között megismerkednek a tarjáni városrésszel, és ellátogatnak az olajmezőre. Csongrád megyei tartózkodásuk hétfőn ér véget: ekkor Vásárhelyre utaznak, ahol a HÖDIKÖTöt keresik fel, délután pedig A vendégeknek dr. Kardos visszautaznak a fővárosba. Elutazott a Temes megyei román párt- és tanácsi küldöttség Tegnap délelőtt hazautazott az a román párt- és tanácsi küldöttség, amely Csongrád megye testvér megyéjéből, Temes megyéből látogatott hozzánk, Darie Trifonnak, a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottsága titkárának vezetésével. A ' g^ciót ""üylnki hat' !._ zsa István is Szabó . jor, a megyei pártbizott ág titkárai, valamint dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese búcsúztatták eh