Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

SZERDA, 1973. ÁPRILIS 4. 3 az Operaházban Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából kedden este ünnepi előadáson mutatták be az Állami Operaházban Hacsaturján „Spartacus" című balettjét. Részt vett az előadáson Biszku Béla, az MSZMP KB titkára. Gáspár Sándor a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Czmege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, s a politikai és a társadálmi élet több más vezető személyisége. Jelen volt az előadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lukács Miklós, az Állami Operaház igazgatója üdvözölte az ünnepi előadáson megjelenteket. Biszku Béla rádió- és tévéJSsxfcu Béla, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszabadulasunk 28. évfordnlöja alkalmából április 3-án, kedden, a rádióban 18 óra IS pereikor, a televízióban pedig 19 óra 10 perebor beszédet mondott. — Hazánk felszabadulásának 28. évfordulóján — mondotta — őszinte megbecsüléssel köszöntöm Önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és kormánya nevében. ÁpríBs 4-e: nemzeti szabadságunk,, független államiságunk, társadalmi sorsfordulónk napja. Szabadságküzdelmünket a szovjet hadsereg felszabadító harca segítette győzelemre. Kegyelettel tisztelgünk a szovjet katonák, minden életét áldozó hős emléke előtt, aki hozzájárult, hogy népünk kezébe vehette sorsának irányítását. Az első szabad április 4-én — amelyre ma emlékezünk — az önálló útválasztás feladata, nagy politikai, társadalmi küzdelmek állottak előttünk. Népünk — a társadalmi felemelkedésbe vetett hittel és akarattal — harcban. munkában haladt előre, s immár mögöttünk van a szocialista építés egy jelentós szakasza, mely ma már: történelem. Szabadsagunk születésének évfordulóján felelős önvizsgálattal kell kérdeznünk: hogyan tettünk eleget az 194506 történelmi tavaszon vállalt feladatainknak? Mit eredményezett harcunk és munkánk? Szólt a továbbiakban arról, hogy a kapott lehetőséggel éltünk, valóra váltottuk elhatározásainkat. Az elmaradott, félfeudális ország romjain életerős ipart, korszerű mezőgazdaságot, virágzó kultúrát teremtettünk. Népünk végérvényesen meglelte hónát a Magyar Népköztársaságban, hazánk pedig helyét a nagyvilágban, a szocialista országok családjában. A Magyar Népköztársaság népe, munkásosztálya, pártja vezetésével annak a forradalmi-történelmi célnak a •alóravá' táséért dolgozik, amelyet - hatalom kivívása után m "! elé tűzött. Ezt szolgált eddig megtett utunkka Ez nyer bizonyosságot és ölt testet a már megszerzett vívmáryainkban. Ehhez vagyunk hűes jelenleg is. Ezt követjük és közelítjük a X. kon .. essz-'so megerősített és továbbfejlesztett politikával, mai tetteinkkel. Klomeite ezután, hogy az országban a fejlődés a dolgozó nép munkájának eredményeket* a szűeiaMfcA célok félé halad. E folyamat ellenőrzésében, segítésében és váhbi kibontakozásában tö. a kiemelkedően fontos sae: t a Központi Bizottság 172. évi novemberi állásfoglalása. A párt, az ország vezetése nem ígért és nem ígérhet a továbbiakban sem gond nélküli fejlődést, sima, küzdelem nélküli utak Ilyen a valóságban nincs. A társadalmi élet törvényszerűsége, hogy a fejlődéssel együtt járnak a gondok. Minden elért eredmény rendszerünk stabilitását növeli, a népjólétet erősíti, egyben új és nagyobb igényeket ébreszt A magasabb szinten megújuló követelményeket pedig olykor csak töprengéssel, vívódással, esetenként új megoldások kipróbálásával lehet teljesíteni. Mindez a szocialista fejlődésünkért dolgozni képes embertől munkát és harcot kíván, még tegnapi és mai önmagunkkal szemben is. Megéri-e? Erősen hisszük, hogy minden felelős gondolkodású ember igennel válaszol, mert a fejlődésnek ez az útja számunkra természetes állapot. Tulajdonképpen így jutottunk él ünnepünkhöz is. Áttekintve a végzett munkát, a vajúdással járó társadalmi átalakulást, jogos büszkeséggél látjuk erőfeszítéseink értelmét életünk változásaiban, személyes sorsunkban, szocialista hazánk fejlődésében, erősödésében és gazdagodásában. Érdemes tenni, küzdeni érte. Rámutatott, hogy a szocialista társadalmunk teljes felépítése — történelmileg nézve — a ma élő nemzedékek dolga. Valljuk és tudjuk, hogy a helyes célok és a jó tervek, intézkedések sorsa a munkahelyeken dől eL Szólt külpolitikai kérdésekről, s beszédét így fejezte be; — Szocialista hazánk minden felelős állampolgára megtanulta nemzeti értékeinket becsülni és tovább gyarapítani. Otthonosan mozog e hazában, mert a haza tényleges otthona lett. Tudja, hogy a nemzetközi osztályharc frontjain melyik oldalon van az igaz ügy, hol kell cselekedni az emberi haladás érdekében. Minderre történelmi sorsfordulónk, szabadságunk elnyerése, április 4-e példája tanította és tanítja ma is néoünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Népköztársaságunk Elnök-' Tanácsa és kormánya nevében kívánok nemzeti ünnepünkön mindannyiuknak boldogságot és további sikereket az orsaágépító munkaHazánk felszabadulásának 28. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendezett tegnap este Szegeden, a Nemzeti Színházban a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Az ünnepségre az április 4. alkalmából kitüntetetteket. munkában élen járó üzemi és termelőszövetkezeti dolgozókat, a társadalmi és tömegszervezetek, oktatási és tudományos intézetek képviselőit. a forradalmi munkásmozgalom régi harcosait hívták meg. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet a megyei és a városi pártbizottság és tanács vezetői: Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára; dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke; Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára; dr. Biczó György, a városi tanács elnöke — továbbá: Apócsi Jánosné. a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa; dr. Alföldi Lajos, az MTA szegedi biológiai központjának kutatója; dr. Ábrahám Antal, a megyei tanács vb szegedi járási hivatalának elnöke; dr. Balogh Rózsa, az SZTK rendelőintézetének pártalapszervezeti titkára; Baló Ilona, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára; dr. Diós József, a Tömörkény István Gimnázium igazgatója; Eiler Márton, a petőfi telepi kerületi pártszervezet titkára; Fülöp János. az MSZBT országos elnökségének tagja; Géczy István. 1 a Csongrád megyei Húsipari Vállalat szocialista brigádjának vezetője; Hajas László, az SZMT titkára; dr. Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója; Kajdi Ferenc honvéd alezredes: Kenéz András. a Magyar Kábelművek szegedi gyárának szocialista brigádvezetője; Kenéz Antalné, a Szeged városi Vöröskereszt titkára; Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője; Kókal 1

' János, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa; dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára; Lacsán Mihályné, a népfront szegedi városi bizottságának alelnöke; Májer Ferenc olajmunkás, szocialista brigádvezető; Mákos István, a megyei munkásőrség parancsnoka; dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a JATE rektora: Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház művésze; Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára; Oláh Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára; Papp Mihályné, a szegedi textilművek szocialista brigádvezetője; dr. Petii Gábor, az Elnöki Tanács tagja, egyetemi tanár, Sándor Ilona, a Tisza-parti Gimnázium KISZ-titkara; Széli Józsefné, a KSZV szocialista brigád vezetője; Vajda József, az MHSZ Szeged városi-járási titkára; Verők Ernőné, a szegedi Felszabadulás Tsz párttitkára; Vincze Zoltán, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője és Zombori László festőművész. Meghívták az elnökségbea hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg képviselőit és a Temes megyéből érkezett román deleA díszünnepség elnöksége gáció vezetőjét, Darie Trvfont Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött. majd dr. Biczó György mondott megnyitót. Ezután Kiss Károlynak, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagjának nagy tapssal fogadott ünnepi beszéde hangzott el. Zárszó után az Intexnacionátét játszotta a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A művészi műsorban közreműködött Szabó Mária, Gregor József, Kovács János, Király Levente, Tolnai Miklós, Melis Gábor. Simon Péter. Fenyő Ervin, Simon Éva, Szabó István, Éltes Kond, Martin Márta, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar Vaszy Viktor vezényletével. Az összekötő szöveget Tandi Lajos írta a műsort Jachmek Rudolf rendezte. Kiss Károly ünnepi beszéde A díszünnepség szónoka bevezetőben méltatta április 4-e történelmi jelentőségét. A létért küzdő emberiség, a világ és Európa népei számára a második világháború véres napjai sorából nem emelkedett ki különösebben 1945. áprilisának negyedik napja — mondotta —, de a magyar nép számára ez a nap különleges jelentőségű: újkori történelmének sorsdöntő fordulatává vált. Népünk visszanyerte a nemzeti függetlenségét, és megnyílt előtte a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége. A népek szabadságának legkövetkezetesebb harcosai, a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről a megszálló fasiszta erőket. Sok ezer szovjet harcos öntözte vérével a magyar földet, s mi mély. és el nem múló hálával gondolunk ezekre az áldozatokra. Vázolta a szónok azt az örökséget, amely a második világháború pusztításai után ránk maradt. Az ország falvai és városai romokban hevertek. s alig volt család, ahol ne gyászoltak volna. Óvatos reálpolitikusok is legalább húsz-harminc évet jósoltak az újjáépítésre, az élet normalizálására. Ezekben a napokban — a csüggedés. az elkeseredés napjaiban — a haza és a régi nemzet romjain egy szebb hazáról, tisztult magyarságról álmodtak a kommunisták, akik meghirdették az újjászületés jelszavát. Ez a párt élesztette a bizalmat és a reményt az egész nemzetben, S amikor az emlékezés visszavezet bennünket a múltba, büszkén gondolhatunk arra. hogy Csongrád megyének és Szegednek megtisztelő szerep jutott az újjáépítésben, és a társadalmi haladás elindításában. Itt alakult meg a párt legális központi vezetősége, a munkásosztály itt kezdte meg legelőbb a helyreállítást, és a termelést, itt bontakoztak ki a demokratikus szervezetek. Szeged munkásságának. Csongrád megye haladó erőinek emlékezetes szerepük van abban, hogy a magyar újjászületés nem húzódott él húsz-harminc esztendőre, hanem pár esztendővel a felszabadulás után létrejött a punkásegység, megszilárdult a munkás-paraszt szövetség és kivívtuk a proletárdiktatúrát. A munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában a szocialista fejlődés útjára vezette az országot. A szocialista forradalom nagy győzelmeiért, az építés nagy eredményeiért a köszönet és a tisztelet mindenekelőtt a dolgozó népet illeti meg, azokat a milliókat, akik olykor nagyon nehéz kórtömények között, de lelkesen és odaadóan dolgoztak hazánkért, a szocialista Magyarországért. Országunk ezzel szerzett tekintélyt és megbecsülést a világban is. hiszen a nemzetközi haladás élvonalába emelkedett. Egész építőmunkánkban szüntelenül éreztük a szocialista tábor legerősebb hatalmának, a Szovjetunió anyagi, erkölcsi és politikai támogatását, melyre szilárdan építhet népünk további munkálkodásában is. Jelenleg a X. pártkongresszus határozatainak megvalósításán munkálkodunk, a szocializmus építésének meggyorsítása, magasabb színvonalra emelése a programunk. Ehhez erősítenünk ktell a marxizmus—leninizmus hegemóniáját és növelnünk kell társadalmunk erkölcsi arculatának szocialista karakterét. A ránk váró politikai, gazdasági és társadalmi feladatok következetes megoldásához felbecsülhetetlen segítséget nyújt az MSZMP KB novemberi állásfoglalása. amely különleges figyelmet fordít a munkásosztály helyzetére. A világtörténelem során először alakult ki olyan helvzet. amikor a forradalmárok feladata nemcsak a régi rend megdöntése, hanem az új társadalom megteremtése is — mondotta Kiss Károly. Ezért naDiaink építőmunkáját joggal tekintjük a mindennanok forradalma időszakának. A szónok a következőképpen fejezte be ünnepi beszédét: A felszabadulás óta eltelt 28 év alatt népünk győzelemre vitte a szocialista forradalmat. megteremtette az új. szocialista hazát. Népköztársaságunk megtestesíti mindazt, amiért munkásosztályunk. nAoünk nem-^ink leviobbio! VTl-7ri8++eV "Tost •"•—n ipl i "i — -4 a - — i«m*t Tüt-*--. '-"tn^—;pi ^fit-r".- szocialista éoítAs úi to+fkot kíván. Ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy erőnket nem kímélve, mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért