Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

SS HÉTFŐ, 1973. IPMHS 39, Meglepetés AZ ELSŐ AUTÓ „Efféle szaladó csoda nem járt még itt a mi ős erkölcsű városunkban" — írta 1903. április 30-án a Szegedi Napló. Az első automobil — mert ugyebár ez a teljes neve — ekkor jelent meg először Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút végén. Nagy volt a csudálkozás a ló nélkül futó alkotmány körül. Az első gépkocsi ugyanis itt, a mostani ruhagyár előtt megállt, mégpedig nem vezetőjének jószántából. A Szegedi Napló így írja le az esetet: „Kövér Miklós torontáli gazdag földbirtokos ugyanis a fővárosban jártában vásárolt egy automobilt, és föltette magában, hogy azon fog hazagurulni. Tegnap reggel indult el, és délutánra már Szeged határába érkezett. A dolog teljesen jól ment egészen a kisteleki földekig. Itt ugyanis derék vendégmarasztaló homok fogadta a drága alkotmányt, amely alaposan megfeneklett. Lovakat kellett fogadni, hogy bevonszolják a műútig. Innen kezdve megint vígan pöfögött a szaladó csoda a szegedi dohánygyárig, ahol elfogyott belőle a benzin. A maradi Szegedi Híradó nem titkolt gunyorossággal, kisaé másként írja le a dolgokat. Szerinte az ördöngös gépezet „szégyenkezve osont tovább Temesvár felé, EGYENLŐ ALAPON csak ez a fontos. Miközben az anyanyelvi kultúrát terjesztik, e csoport tagjai roppant értékes, s később széles körben szétsugárzó önművelő munkát végeznek. A legutóbbi felmérések szerint a nemzetiségi kiskönyvtárakban csaknem kilencvenezer szerbhorvát, szlovén, és román könyv található. Nagy többségük olyan, amelynek a „forgalma" igen nagy. Fontos szerepe van Magyarországon a hetente mintegy 80 ezer példányban megjelenő nemzetiségi sajtónak is. E sajtóhagyomány ápolásában különösen nagy szerepe van a nemzetiségi orgánumoknak, a horvát-szerb nyelvű Narodne-Novine-nek, a német Neue Zeitungnak, a szlovák nyelvű Lodové Noviny-nek és a román nyelvű Foaia Noastra-nak. A nemzetiségi kulturális tevékenység egyik figyelemre méltó jelzése az a tény is, hogy gyarapszik azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek a nemzetiségi lakosság népi hagyományait, szokásait, népdalait, folklórját dolgozzák fel. Mind több olyan monográfia — közöttük nem kis számban magas tudományos igénnyel megírt mű — jelenik meg, amely egy-egy nemzetiségi község történetét dolgozzák fel. A helytörténeti pályázatra, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium hirdetett meg másfél évvel ezelőtt, több mint 30 nagylélegzetű, értékes pályamunka érkezett. Nemzetiségi állampolgáraink és szövetségeink élete, amint azt a művelődésben elért eredményeik és törekvéseik jelzik egészségesen fejlődik, színes és tartalmas. S a nyugodt légkör, mint a jó politikai közérzet jele, kifejezi, hogy a szocialista építőmunkában, annak kulturális területén is, harmonikus az együttműködés. TAMÁS ISTVÁN ahová valószínűleg még e hét ft>í lyamán megérkezik, ha váltott előfogatok várnak rá a falvak határain." A Szeged és Vidéke szerint a kocsitulajdonos nem volt ilyen borúlátó. Öt órától fél hétig vesztegelt ugyan a járgány, de Kövér Miklós és két útitársa magabiztosan jelentette ki, hogy este tízre Temesvárott lesznek... fgy lett-e, nem-e, arról nem szól a krónika. A premier mindenesetre a zökkenők ellenére ia sikerült. Néhány év múlva már elterjedt Szegeden is a gépkocsi, 1908-ban Juhász Gyula már verset is írt Töf-töf nóta címmel az első híres autóvezetőkről, két ismert színésznőről, Fedák Sáriról és Petrás Sáriról: Fedák Sári libát gázolt a réten, Mikor fönn volt csillaga még az légen. De csillaga lehanyatlott, A hírrovat nem igen róv róla, Oda van a Fedák Sári, Illetőleg Sári Fedák Gyilkos autója! Petrás Sári nem oly jeles Sári, De barátja volt az Eszterházy. Eszterházy jó Pali volt, A hírrovat eleget írt róla, Illatos a Petrás Sári, Illetőleg Eszterházy Ilyen-olyan drága autója. P. t. Napjainkban a hazai nemzetiségi politika egyetlen szektorában sincsenek olyan jelenségek, amelyekből ellentmondásokra, feszültségekre, elvi tisztázatlanságokra lehetne következtetni. Jogos tehát a megállapítás, hogy a nmezetiségiek hazánk egyenrangú állampolgáraikent dolgoznak, érvényesülnek. Ezért nemzetiségi politikánk nem szorul felülvizsgálatra, változtatásra. Ez a politikai bázis és a teljes egyenlőség e gyakorlati megvalósulása tette lehetővé, hogy a nemzetiségek művelődési tekintetben is új, nagy eredményeket érjenek el. A nemzetiségi lakosság teljes erejével részt vesz társadalmi feladataink megvalósításában. Amint a párt X. kongresszusa megállapította; „Hazánk nemzetiségei dolgozó társadalmunk egyenrangú tagjaként építik a szocialista hazát". Ebből az következik, hogy életviszonyaik tekintetében — természetesen a lakóhelyük, a vidék adottságainak megfelelően — nincs különbség köztük és a magyarajkú lakosság között. Egyenlőek a jogok és a kötelezettségek tekintetében, a gazdasági javakból ugyanúgy részesednek. És minden kulturális tevékenységnek ez az alapja! Művelődés ingatag gazdasági alapokon, bizonytalan létfeltételek közepette aligha volna lehetséges. S a társadalmi egyenrangúság híjával sem, természetesen. Alkotmányunk biztosítékot nyújt a nemzetiségi jogok gyakorlati érvényesítésére — s hogy miként élnek ezzel, arra szolgáljon példáként a következő felsorolás, amelyben megkíséreljük felvázolni, milyen művelődési lehetőségek állnak hazánk nemzetiségi lakosságának a rendelkezésére. Az első és legfontosabb az oktatásügy. Ez minden későbbi közművelődési tevékenység — kollektív és egyéni — alapja. S ebben a tekintetben mind jobb a helyzet. Jelenleg 415 magyarországi oktatási intézményben több mint 25 ezer nemzetiségi tanuló részesül anyanyelvi oktatásban. Az óvodai férőhelyek száma örvendetesen gyarapodik, azokban is folyik az anyanyelvi oktatás. 1968-ban 36 nemzetiségi óvoda működött, jelenleg már 86. Ezen belül a szlovák óvodák száma 15-ről 28-ra, a német óvodáké 6ról 32-re emelkedett. Héttel gyarapodott a román nyelvű óvodák száma. Emelkedett az úgynevezett nyelvoktató általános iskolák aránya is. Német nyelvterületen az idei tanévben nyolc iskolában indult meg az anyanyelvi oktatás. Az anyanyelvet oktató pedagógusok száma mintegy 10 százalékkal emelkedett. A tanulmányi színvonal emelése érdekeben jó kezdeményezés a Bács-Kiskun megyei. Császártöltésen nyitották meg az első német nemzetiségi tagozatos osztályt, s a példát a megye háromnégy másik nemzetiségi iskolája is követi. Az idei tanévben kiegészítő tankönyvek jelentek meg, amelyek az általános tantervekhez kapcsolódnak, s nagymértékben segítik a pedagógusok és a tanulók munkáját. A nemzetiségi tankönyvellátásban Csehszlovákia, Jugoszlávia és az NDK tankönyvkiadó vállalataival szoros együttműködést épített ki a Művelődésügyi Minisztérium; egyes tankönyveket magyar, német, csehszlovák, délszláv szerzők közösen írnak. Az öntevékeny kulturális mozgalom különösen élénk a nemzetiségi lakosság körében. Művészeti csoportjaik népük kultúrájának legértékesebb alkotásaiból hoznak felszínre igen sokat. Bemutatóik a nézők (s örvendetes, hogy mind gyakrabban a tévénézők) örömére szolgálnak. Ismét egy számadat: csaknem félszáz nemzetiségi művelődési csoport működik Magyarországon. Túlnyomó többségük rangos produkeiókkal szórakoztatja közönségét De itt nem-