Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

a SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 31. 7 Szólhat a muzsika A Balaton-part 42 településén a nyári szezonban esténként — becslés szerint — csaknem százezer nyaralóés kiránduló vendég keres szórakozást. A szabadtéri mozik előadásain, a vidám szórakoztató esteken kívül a nyaralók Jórészt a vendéglátóhelyeket keresik fel. Szerte a tóparton az idén csaknem száz tánc- és népi zenekar gondoskodik majd a jó hangulatról. A nagyobb idegenforgalmi központokban külföldi zenekarokat is szerződtetnek a nyári főidényre. A nagyforgalmú bárokban és éttermekben a legnépszerűbb fővárosi együttesek szolgáltatják a zenét ' Bevonulók Csongrád megyei fiatalok vonultak be katonai szolgálatra a határőrséghez. A nehéz kiképzési feladatok előtt álló fiúk közül elsőként Sinkó Zoltánnal beszélgettünk. A jó kiállású, szimpatikus fiatalember a Csongrád megyei Gabonafeldolgozó Vál- .... . - „ . , . lalat karbantartó részlegénél " f " hazasok "yakrabbadság tér 2 szám alatti lakos elmondta azt is, hogy tavaly megnősült — a felesége női fodrász —, és most mindketten titokban reménykednek, hogy a kiképzés után Zoli Szeged körzetébe kerülhet majd, és akkor esztergályos. ban találkozhatnak. De Zolinak más vágyai is vannak. Egyrészt szeretné folytatni a Radnóti Gimnáművezető. Sokat ziumban tavaly elkezdett tahatárőr élet szép- nulmányait, másrészt az után tisztes — Bátyám is határőr volt — mondja Zoli —, 1968-ban szerelt le, és most a Kábelgyárban mesélt a ségéről is, meg a nehézsé- , , ., , , gekről is. Bátyám elbeszélé- alapkiképzés sei alapjón természetesen tanfolyamra kerülni és valami ndenekelőtt én is a határszolgálat iránt vonzódtam — Jegyzi meg az ifjú határőr —, s ezért kértem már a sorozáson is, hogy határőr lehessek. Slnkó Zoltán, Szeged, SzaKönyvekről sorokban Traverr Akasztottak láza- Észak-Bácska. A bajai jádása. A regény a század ele- rá6 múltját és jelenét tárJén játszódik Mexikóban, gyaló munka a tájegység Hőse Candido, az indián pa- megismerésének szolgálata raszt sok tízezer sorstársához mellett általánosabb érvényű hasonlóan, évekre eladja ön- tanulságok megfogalmazását magát a lelkiismeretlen mun- is segíti. A regionális társakaerőtoborzónak. Két kisfiá- dalomtudományi kutatásoval együtt megy el az óser- kat összefoglaló művek sokadéi mahagóni fakitermelésre, ságóból két fő jellegzetesEgy-egy munkásnak naponta sége révén emelkedik ki a négy tonna r ahogónlt kell szerzői kollektíva munkája: kivágnia. Ai, it ez nem si- vizsgált terület sajátosságai; kerül, azt a munkafelügyelők az eredményesen alkalmakikötik. Így „akasztva" kell zott genetikus jellegű feldolórákat eltöltenie, majd „le- gozási mód, mely e terület vágják", hogy reggel újra társadalmi-gazdasági fejlőmunkába állhasson. Az adós- désének produktumaként ságokkai rabszolgaságnak mutatja a jelen helyzetet Az kényszerített indiánok hulla- elemzés és szemléltetés érnak, mint a legyek: vagy dekében felhasznált eszkönem bírják a dögletes ős- zök között megtaláljuk a törerdei klímát, vagy vadálla- ténelemtudomónyok, a szótok tépik szét őket, vagy ciológia, a néprajz, a közgazegyszerűen elfogy az erejük, daságtan, sőt a zsurnalisztika A munkások egy forradalmár fegyvertárát is — ez színesIndián tanító vezetésével sé, olvasmányossá teszi a megölik a tulajdonosokat és művet (Mezőgazdasági Kia felügyelőket, s „Földet és szabadságot" Jelszóval indulnak az új élet felé. (Kossuth) Róbert Lowell: Régi dicsőségünk. A kötet a nagy amerikai költő három, sajátos drámai trilógiáját alkotó egyfelvonásos színművét tartalmazza. A darabok az amerikai történelem egy-egy kulcsfontosságú epizódját emelik az amerikaiság, az amerikai lét, az amerikai problémák nagyivű parabolájává. Az 1630-as években játszódó Endecott és a György-kereszt az angol anyaországgal és a királysággal való szakítás, a puritánság és a vallási és faji türelmetlenség megnyilvánulásának egyik korai, mégis Jellegzetes példája. Az Atyafim, Mollneux őrnagy az amerikai forradalom előestéjén, Bostonbnn játszódik, míg a Benito Cereno egy kora 19. századi történet keretében az amerikaiaknak a négerekkel kapcsolatos viszonyát és magatartását mutatja be. Langston Hughes: Jazz. A szerző eredetileg gyermekek számára írt könyve a jazznek alfélé ABC-je. Feldolgozása elsősorban történeti jellegű: bevezetőben bemutatja, hogy az amerikai néger rabszolgák Afrikából hozott ritmusvilága hogvan keveredett el a 19. században New Orleans-ban divatos induló- és tánczenével, és mit adott ehhez a sajátos amerikai néger folklór, n munkadalok és a vallásos dalok dHllam- es ritmuskincse, továbbá a múlt század kedvelt énekes-zenés "színpadi műfaja. Ennek során módot, tálul rá, hogy megismertessen a zenei alapfogalmakkal, a jazz ritmikai, intonációs, formai és előadási sajátosságaival, majd végigvezet a műfaj történetén. melyik Szeged környéki őrsön alparancsnokként dolgozni. Csiszár József Röszkéről, a Felszabadulás utca 12. szám alól érkezett a kiskunhalasi kiképző bázisra. A szegedi Textilművekben segédművezető volt — Őszintén szólva a sorozástól egészen a bevonulás napjáig azon drukkoltam legjobban, hogy milyen fegyvernemhez kell majd bevonulnom. S most boldog vagyok, hogy a határőrséghez kerültem. A határőrökkel ugyan is már úttörő koromban közvetlen kapcsolatba kerültem — büszkélkedik a fiú. — Amikor a röszkei általános iskolában tanultam, mint úttörő több alkalommal jártam az őrsön. Ott határőr témájú filmeket láttam és a határon előfordult történeteket is megismertem. — Az én vágyam is az — mondja Csiszár József —2 hogy tisztes legyek és a kiképzés után lehetőleg Szeged körzetében teljesítsek szolgálatot Szorgalmas tanulással, példás magatartással Sinkó Zoltán és Csiszár József, meg a többi Csongrád megyei ifjú határőr vágya is valósággá válhat Gazsó Béla József Attila nyomában Az autóklub kirándulása elé Fél nap elegendő, hogy gépkocsival végigjárjuk Csongrád megyének azokat a nevezetes helyeit, melyek József Attila emlékét őrzik. Kiszombor, Zöldfa u. 8. (Régi számon: 404/a) özv. Kiss Andrásné lakott itt az ő Ilonka lányát tanította, készítette elő javítóvizsgára 1922. nyarán a fiatal diákgimnáziumi osztályból, ön- dithoz és barátjához, Nagy képzőköri szereplésének szín- Lajoshoz, tere; kedves tanárainak (Ga- József Attila utca 1. (Régen lamb Ödön, Eperjessy Kál- Csáky utca volt). Itt, Galyasi mán s mások) támogatását Miklóséknál volt a „Műveitt nyerte el. rem", a vásárhelyi literátorok Liget n. 3L Villanytelep, és művészetbarátok találkozó Kesztner Zoltán vendégeként helye: emléktábla jelzi ma, sokat tartózkodott itt is a költő. Egy vallomásában, 1929-ben. azt mondotta: éleköltő, s közben másik tanít- te legboldogabb korszaka a ványának, Faragó Máriának szüleinét az ő kukoricásukban kergette a bánáti erdőkből mindig nagy tömeggel iderajzó varjakat — ahogyan Kukoricaföldön című versében megörökítette. De itt született a „kiszombori ciklus" sok szép verse is (Aratásban, Éhség stb.). Makó, Lenin tér. Itt áll Tarr István 1956-ban készült, 1957-ben leleplezett József Attila szobra. Mielőtt tovább mennénk, kis ünnepségre kerül sor: koszorúzás és néhány vers emlékeztet a költő közelgő születésnapjára, amely nemes hagyomány szerint mintegy évtizede a költészet napja is. Kazinczy u. 6. Espersit János lakása volt itt; ő adott hajlékot a fiatal diáknak, amikor otthagyta az internátust, s azután később )s, amikor magánvizsgáira, érettségire készült, sőt utóbb, amikor szegedi egyetemi hallgató korában visszalátogatott öreg barátaihoz. Itt ismerkedett meg Juhász Gyulával, e háznak ugyancsak gyakori vendégével, atyai pártfogójával, útnak indítójával; Ferdén átellenben, a Kazinczy utca és Hajnal utca sarkán álló kis házban is megfordult később, hiszen Espersit utóbb oda költözött át Köztársaság tér 12. Ma általános iskola, annak idején ez volt a DMKE internátusa, amely 1920. októberének első napjaiban befogadta a fővárosból érkező kisdiákot. Itt ismerte meg az első szerelmet: az internátusi igazgatónak szépséges leányát, Gebe Mártát. Szabadság tér 8. Akkor Csanád vezérről, most József Attiláról elnevezett gimnázium. Ide járt a költő két éven át, s itt tette le a magánvizsgáit is a két utolsó makói villanytelep cseresznyefáinak árnyékában telt el. hogy vásárhelyi tartózkodás sai során gyakran megEordult körükben József Attila is. A körút a Szegedre való visszaéréssel zárul. Brüsszeli körút 23. Itt tetMakóról Hódmezővásár- kott a költő 1924. őszétől helyre vezet az utunk. Évek- 1925. tavaszáig, amikor egyekel a makói és szegedi tar- temre járt. tózkodások után került ide Dugonics tér 13. Ma a JóJózsef Attila: 1928 végén ide zsef Attila Tudományegyeköltözött Pestről sógora és tem központi épülete, akkor gyámja, Makai Ödön, s vele a Ferenc József Tudományfelesége. a költő nénje: Jo- egyetem bölcsészeti karának Ián, majd második felesége, székhelye. Ide járt a költő, s József Attila fiatalabb nén je: Eta. Szántó Kovács János n. 24. (Régen Szentesi utca volt). Itt volt először Makaiék lakása. 1932. végén még itt laktak. Ady Endre út 14. (Régen Horthy Miklós út). 1934. tavaszán már innen írja leveleit a költő feleségéhez, Juinnen tanácsolta el őt az egyetem „fura ura", „Horger Antal úr". Az április 8-án, vasárnap de. 9 órakor, a Klauzál térről induló túrára az autóklub irodájában (Marx tér 10—11.) személyesen vagy levelezőlapon lehet jelentkezni. H. J. Kényelmes férj •^.Gceoa — Akkor jössz vissza a vásárlásiról, amikor a fél konyhánk leégett már?! Péter László Irodalmi emlékhelyeink 34. Iskola, Sajtóház, Hungária A József Attila sufiárúlból nyíló Kossuth utcán (a Víz előtt Sóház, még azelőtt, az 1522. évi tizedjegyzékben Sóhordó utca a szép,' jellegzetes neve) a Teleki utca 3. sz. sarokházon találjuk Baghy Gyula (1891—1967) emléktábláját: a kitűnő eszperantó nyelvű író és költő ebben a házban született, ö volt a magyarországi eszperantó mozgalom úttörője. Több regényt és novellát fordított le a nemzetközi nyelvre, és szép számmal írt eszperantó nyelvű verset, regényt. Sokat foglalkozott az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolatával is. Julio Baghy nevét az egész világon ismerik az eszperantó hívei. A Lenin körúton a belváros felé haladva érjük el u Horváth Mihály, es a Deák Ferenc utcák sarkán a mai Vedres István építőipuri technikumot, az egykori főreál iskolát, majd Baross Gábor gimnáziumot (Horváth Mihály u. 2.). Itt tanult Balázs Béla (1899—1902), és itt tanított Babits Mihály (1906—1908). Balázs Béla Álmodó ifjúság című regényében állított emieket iskolájának s főként két kedves tanárának, akiknek magatartása, tanítása például szolgált neki: Hegedűs Tálnak (1858—1906) és Vánky Józsefnek (1849—1941). Az előbbi a magyar irodalom szeretetére, főként Petőfi és a népköltészet megbecsülésére, az utóbbi mint természettan tanára a természet és a társadalom törvényeire nevelte. Babits Mihály, mint leveléből idéztem már, éppen Hegedűs Pál örökébe lépett, amikor a főreáliskola tanára lett. A kezdeti nehézségek után, a Vitéz utcai lakásban, a lassan megkedvelt tantestület körében, a Tisza szálló tanári asztalánál jól érezte magát, Sokat dolgozott, tanított az iskolában, otthon pedig fordított, eszszét és versét írt, olvasott. Angol olvasmányai felé Hegedűs Pál könyvtárának megvásárolt angol könyvei irányították. Hegedűs, a kitűnő tudós, aki Tolsztojnak a művészetről szóló művét magyarra fordította, és Görgeyt is elképesztő stratégiai tanulmányt írt az angol—búr háborúról, a vidéki zseni tipikus példája volt Éppen könyvtára alapján Babits rajzolta meg szellemi arculatát. A „magántudós" egyik példányát viszont az iskola testnevelő tanáráról, Bérezi Edéről (1866—1936) mintázta meg: „félbemaradt zseni" — írja róla, aki nagyszerű matematikus, természetjáró és polihisztor. Legbensőbb barátja Szegeden Kun József (1873 —1912) volt, nem kevésbé érdekes és különös ember. Gépészmérnök, felsőipariskolai tanár — és költő, Kiss József rokona, A Hét munkatársa. Itt lakott, közel a Deák Ferenc u. 22. sz. házban. (Megszállt benne 1908. február 9-én Kiss József is.) Barátságukat jól jellemzi az a levél, amit 1908 nyarának végén még Palicsról írt Kun József a Szegedről Fogarasra helyezett Babitsnak: „Holnap vonulok be Szegedre, egy új és nehéz év elébe. Egyrészt ez, másrészt pedig, hogy te már nem vagy ott, igen lehangol. Azt még el tudom képzelni, hogy az új felső ipariskolán reggeltől estig kell robotolnom, de azt, hogy téged már nem talállak esténként a Tisza-kávéház asztalánál, azt sehogy se tudom elképzelni. Évek óta te voltál az egyetlen ember, akivel szemben a mindennapi barátság közönyös érzése mély, szerető vonzalommá alakult, sőt mondhatnám, hogy te voltál az egyetlen Szegeden, kit barátomnak éreztem." Levelezésben maradtak később is, Kun Józsefnek korán, 1912-ben bekövetkezett haláláig. Babits méltatta verseskötetét, és nekrológot is írt barátjáról. Utunk végén olyan épületekhez érkeztünk, amelyeknek neves író és költő látogatóit számba se tudjuk venni. Hiszen az iskolák, szállódák, színházak, mozik, művelődési házak látogatói, vendégei annyian vannak, hogy senki sem győzi őket nyilvántartani. Magától értetődő, hogy • szegedieket mindenütt említhetnénk, hiszen e nyilvános helyeken ők életük során nem egyszer megfordultak, igen gyakran szerepeltek is, így fölsorolásuknak nem volna értelme. De sokszor megfordultak nálunk írók, költők, anélkül, hogy a korabeli tudósításokból kiderült volna, hol szálltak meg, hol tartózkodtak, hol tették ezt vagy azt Ezért természetes, hogy a most következő fölsorolásunk még kevésbé számíthat teljességre, mint az eddigiek. (Mert hiszen a korábbiakból is hiányozhat ez vagy az; ezután is kerülhetnek elő új adatok.) Itt van mindjárt a Sajtóház (Magyar Tanács, köztársaság útja 10.), amelyben a fölszabadulás után. amikor a Nemzeti Parasztpárt dél-magyarországi kerületi titkárságának székhelye volt, rendszeres vendégként fordult meg Erdei Ferenc és Veres Péter, s amióta a szerkesztőségeknek ad otthont, élő és elhalt klasszikusaink, jeles íróink, költőink .szép számmal látogatták meg. Veres Péter, Illyés Gyula, Darvas József — hogy csak a legjelentósebbeket említsem, de külföldiek is, mint a kitűnő szlovák költő és műfordító, Juhász Gyula verseinek is átültetője, Jún Smrek. Érdemes lenne legalább mostantól vendégkönyvet vezetni a szerkesztőségekben, mert egyszer ebből is irodalomtörténet, művelődéstörténet lesz. A Hungária szállónak (Dobsa György u. 1—3.), a régi Kassnak szintén nem ismerjük vendéglistáját. De azt tudjuk például, hogy 1908. február 9-én Kiss Józsefet ünnepelték itt; 1925. április 2-án itt hangversenyezett Bartók; nagyon valószínű, hogy Juhász Gyula társaságában itt volt József Attila is. 1925. június 29-én hírlapírók (Feleky Géza, Hegedűs Gyula, Lázár Miklós, Róna Lajos stb.) társaságában itt volt Krúdy Gyula: a város ebédet, a Délmagyarország szerkesztősége vacsorát adott tiszteletükre. Ezen a vacsorán olvasta fői Juhász Gyula Krúdy Gyulának című versét: Gordonkahang,fán sírvavigadasnak Csak mondj tovább igaz magyar mesét, Ig.v vége lesz tán majd az éjszakának, S" hajnalra pirkad majd e szürkeség! A Bethlen Gábor Kör irodalmi estjén 193A május 2-án verseivel Szabó Lőrinc, előadásává Fája Géza ugynnesak itt szerepelt