Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

SZOMBAT, WM. MÁRCIUS 31. Thermidor Áz Egyetemi Színpad bemutatója Fekete Sándor már szinte házi szerzője a Szegedi Egyetemi Színpadnak. Petőfiösszállítása után, mellyel a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról, országos vetélkedőn oly fergeteges sikerrel szerepeltek, most a Thermidor (Hőség hava) című darabját mutatták be. Az előadás kezdete előtt Paál István, az Egyetemi Színpad vezetője, a darab rendezője szólt az összegyűlt közönséghez. Arról a szándékukról beszélt, mely a politikai-társadalmi problémához kötődő elkötelezettségükben és a nézőkhöz való közeledésben, az élő-eleven kontaktusban realizálódik. Arra kérte az előadás többszáz nézőjét, legyenek aktív részesei az elkövetkezendő játéknak. A közönség vette a lapot, de ne vágjunk a dolgok elébe... Fekete Sándor Izgalmas dologra vállalkozott, amikor a francia forradalom modelljén keresztül a :ni elmúlt 28 évünkről, ls szól, s felmutatja egy nemzedéki önvizsgálat kórlapját is. Ebből következően a darab három síkon fut. Fiatalemberek bíróságot játszanak, s ez a bíróság a bizonyítás) eljárás során. nagyrészt eredeti dokumentumok (levelek, beszédek, jegyzőkönyvek, stb.) segítségével megidézi a francia forradalom bukásának kiélezett pillanatait és ezen túl a szereplök elmondják saját, egyéni véleményeiket is. Van még egy lehetőség, mely a közönség spontán, s éppen ezért kiszámíthatatlan, váratlan fordulatokat is teremtő reagálásaira épít Nem véletlen az alcím: A közszereplés rövid tanfolyama. Eljátszanak előttünk az Egyetemi Színpad tagjai egy közszereplési példazatot, de a nézőket is kimozdítják a tunya szemlélődés állapotából, és szereplésre, véleménynyilvánításra késztetik. Természetesen nem mindenki szereti, ha tömeg előtt véleményét, szereplését kérik, de az előadás közvetlensége, oldottsága — úgy tűnik —, ledöntheti a falakat nézőtér és játéktér, közönség és színész között. Paál István rendezése ezen célok érdekében a rugalmasságra és lazaságra törekszik. Hiszen az estéről estére, előadásról előadásra változó és a spontán reagálásoktól megújuló produkció varázsa éppen ebben rejlik. A különböző síkokat egyszerű, de kifejező jelzésekkel érzékelteti. A szereplők játékstílusa ls ehhez alkalmazkodva az egyszerűségre és közvetlenségre törekszik. A főszereplők: Fouche — törvényszéki szakértő — Ács János, Billaud-Varenne — ügyész— Papp László, Collot-Desmoulins — törvényszéki elnök — Árkosi Árpád, Danton-Robespierre — védő — Nyíri Béla a hármas-négyes szerepekben természetes egyszerűséggel mozognak, érdekes módon saját magukat játsszák falsul. A játéktér hátterében magasított emelvényen élő frizdíszletként kötögető lányok sora idézi a forradalmi villongások véres, tragikus eseményeit szemlélő népet, akik belekotyogva, véleményt mondva, hozsanázva vagy lehurrogva követik az eseményeket. Az előadás két részből álL Harmadik része, ha úgy tetszik, felvonása, az előadást követő, éjszakába nyúló vita. S az Egyetemi Színpad ezzel a vitatkozásra késztető szándékával, ezzel az értelmes és okos beszélgetéssel nyert igazán csatát. Minden nyersessége és egyenetlensége ellenére is elérte kitűzött célját, amivel kevés színház együttese dicsekedhet: merészséggel és kockázatvállalással olyan előadást produkált, mely itt és most aktuális kérdéseket vetett fel, és egyenrangú partnerként kezelje közönségét. Tand? Lajos Az ostor végén KEPERNYO A norvég tévé estje A nép ellensége: Stock- gát. Doktora könnyen lob- embert, kultúrát, gazdaságot, mann doktor. Vajon Ibsen banó. heves, ugyanakkor A norvég műsorban persze műve — amelyet Magyaror- kissé érzelmes, sok minden helyük volt a kuriózumokszágon a csütörtöki norvég hiányzik belőle ahhoz, hogy nak is. a nemzeti park, a est műsorában láttunk elő- a haladás eredményes har- bergeni akvárium és a ször — a kisvárosban ko- cosa lehessen. Per Bronken gyantaöntés bemutatásának, rábban népszerű doktor filmje pedig színpadi ké- a Faúsztatók a Trysll folyón .egyedülmaradásának drá- pékből áll össze. így aztán című alkotást pedig drámai mája? Több. A haladás és a nem egészen érthető, miért pillanatai magasan a szokámaradiság harca? Ennél vi- ezt a kevésbé ismert és ke- sos riportfilmek fölé emelszont kevesebb. A doktor vésbé jó Ibsen-darabot vá- ték. A faúsztatók ugyan ma felfedezi. hogy a városka fosztották az est műsorának is dolgoznak Norvégiában, gyógyfürdőjének vize éppen szerkesztői. mégis azt kell mondani: ez nem gyógyító, hanem, mert Ibsen és Grieg. a két nagy az összeállítás elcsúszott a erősen szennyezett, minden- norvég művész neve azon- régi népélet, a hagyomáféle súlyos betegség okozója, nal eszünkbe jut. ha a skan- , .. ' m . A város kis- és nagypolgá- dináv országra gondolunk. nyok> a ^ (,gaz- nem m,n" rainak azonban a gvógyfür- Mit jó még tudni a távoli dennapi szépségű táj) megdő pénzforrás. bezárásával országról? Erre a nemzeti mutatása felé, és keveset vagy újjáépítésével tetemes esteken mindig feltett kér- tudtunk meg arról ami minösszegektől fosztanák meg désre ad választ a nemzeti - . „ magukat, egyszerűbb tehát, esteken már megszokott fel- denklt leginkább erdekei, a ha a felfedezést agyrémnek, építésű főműsor előtti össze- mai életről, a mai dolgoka doktort pedig a nép ellen- állítás, amelyben a kisfilségériek kiáltják ki. A nyil- mek dominálnak. Minden jel vánvaló igazságtalanság el- szerint ez a sablon véglegelen az igazság és szabadság sen legjobbnak, legalkalmanevében lázad Stockmann, sabbnak elfogadott egy-egy felfedezése védelmétől eljut ország bemutatására, „vera haszonleső, korrupt város- seny" csak a rövidfilmek tévezetők elleni harcig. Ez a májában-minőségében lejószándékú. tiszta ember hetséges. Norvégia valóban egyedül persze semmire sem távoli ország. természeti, megy. csak azt éri el, hogy földrajzi jellemzői, az emelszigetelődik. A körülötte berek mindennapi életének kialakult légüres térben ha- képei közül nekünk majddakozása igazán nem árt nem mindegyik különleges és senkinek, szenvedélyessége érdekes. Ezért emelhetjük ki rokonszenves, de mosolyog- a kisfilmek sorából a manivaló is egyben. Gisle Stra- gyar tévések összeállítását, ume szerepformálása még amely keresztmetszetet adott erősíti is mosolyunkat. és az országról, a mi szemüvegyengíti a darab drámaisá- günkön keresztül láttatott róL 8. F„ A vita szelleme biztat. Mint rendesen, minap is demokratikus értekezleten döntöttek Szeged zenei életének soros évadjáról, az ősszel induló koncertszezon programjáról. A műsorterv ismeretes, lapunkban is közöltük jó előre, így tiszta az ügy: idejekorán informálni a közönséget, mire számíthat. Szögezzük le, nem panaszkodhatunk: elég égy pillantás a nevekre. Leonyid Kogan. a világhírű szovjet hegedűművész és honfitársa, Rudolf Kerer, a nagyszerű zongorista, Murice André, a koncertvilág keresett trombitavirtuóza, és a jó nevű, NDK-beli dirigens, Günter Herbiq, az amerikai André Watts és a Solisti di Roma, s hogy a hazaiakról se feledkezzünk meg Kovács Dénes és Bácher Mihály, Kocsis Zoltán és a Bartók-vonósnégyes — sorolhatnánk tovább. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendjén van. Ilyen reprezentatív ajánlat előtt le a kalappal, őszintén szólva kevesebbre számítottunk. A szervezés technikájáról annyit: az Országos Filharmónia előzetes helyi információk után készíti el a programtervet, s mielőtt végső formába öntenék, idejönnek, megbeszélik a város zenei életének vezető képviselőivél. 03 A vfta — ismételnénk — demokratikus és őszinte volt, érvek és ellenérvek vitája. Néhány zenész ugyan kijelentette, az együttes nem szívesen dolgozik az egyik vendégművésszel, de ezt a kérésüket is méltányolta a filharmónia. A személyi ügyek persze elenyészőek, jelentőségük is csupán annak a kettős szemléletnek felszíni jelzésére korlátozódik, amely ténylegesen — ha nem is antagonisztikusan — fennáll, amikor a helyi érdekekről és a központi irányításról van szó. Azt mondják a zenekar vezetői, sokat kér tőlük a filharmónia, jóval több szolgálatot (helyi, vidéki, ifjúsági koncerteket együttesen) a korábbinál, pedig a cél egyre inkább a teljesítmények minőségének javítása, semmint a mennyiség növelése. A szegedi társulat fluktuál, betöltetlen státuszait, hiányzó zenészeit nehezen pótolhatja, fiatalokkal dolgozik, akiknek nehéz ez a műsorterv, igényes 20. századi muzsikával. Klasszikus és barokk zenén nevelkedtek, játékuk nélkülözi még a modernekhez szükséges zenekari kultúrát, készséget, rutint. Ehhez persze kevésbé tud igazodni a filharmónia — s legyünk őszinték, a közönség sem. A kívülállót jobbára a látszat érdekli, abból következtet, ítél, noha a látszat mögött olyan valóságos (és országos) gondok húzódnak meg, melyeket kár lenne letagadni, elhallgatni. Kevés jól képzett muzsikus „szaladgál" az országban, és ehhez képest viszonylag sok szerződik külföldre. Ügy látszik, ezen a területen nem működnek megfelelően azok a bizonyos szabályzók, hogy a kereslet és kínálat kellő és szükséges arányát garantálhatnák. Ha valaki a magyar állam fölbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi segítségével mondjuk orvosi diplomát szerez egyetemünkön, értelemszerűen nem választhat munkahelyet egy nyugat-németországi kisvárosban. És ha zenész az illető, miért teheti könnyebben? Az ostor vége itt csattan, vidéken, Szegeden. A fővárosi zenekarok előnyösebb ajánlataikkal, külföldi, rádiós, televíziós vendégjátékok ígéretével még csakcsak beszerzik a szükséges zenészeket — netán vidékről. De egy vidéki zenekar, a szegedi, honnan? Budapestről, aligha. Zenei intézményekből? A tapasztalatok szerint jelenleg is diákok segítik ki a szegedi szimfonikusokat, s ez a segítség bármennyire esetleges lehet, nélkülözhetetlen. Mennyire maradhat tartós? zenészek fizetését is rendezni, sőt jutalomforintokat (Szegedről, a minisztériumból) sem osztanak ritkán a Festő utcában. Nincs viszont zongora. Azon a bizonyos filharmóniai értekezleten szóvá tették: a Móra kultúrotthon agyonhasznált, „hangokat kiadó mennydörgős ládája" nemcsak alkalmatlan igényesebb zenei elvárásokhoz, de lassan szégyenkeznek miatta, ha nevesebb vendégművészt fogadnak (amire pedig a jövő évadban ugyancsak számíthatnak). Valamennyi résztvevő egyetértett, a próbatermi zongora ügyét tisztázni kell; megfelelő ajánlatok is elhangzottak, sőt szóba került egy cemballo szükségessége a konzervatóriumban, lévén, hogy a kamarabérlet műsorainál eleve számításba vették, de oktatási célokra ls elkelne. Amikor Vaszy Viktorral. a szimfonikusok vezető karmesterével beszélgettünk az együttes jövőjéről, a társulat stabilizálásáról, .két szempontot tartott fontosnak. A színháznál már megoldódni látszó lakáskérdés enyhítését (a zenészek letelepítéséhez néhány lakás elégnek — és elengedhetetlennek tűnik), meg az együttes megfelelő otthonának kialakítását. Valószínűleg ezekre sem kell várni sokáig. 151 Zenei naptár Kiss Gyula A fluktuációból, úgy tűnhet, nincs még elég ösztönzőnk a zenészek letelepítéséhez. A valóság azonban bonyolultabb. Pillanatnyilag két hegedűs, egy-egy bőgős, brácsás, fagottos, ütős és trombitás helyre keresnek embert, ami az országos gondokhoz (kiváltképp a vidéki együttesekhez) viszonyítva még előnyösnek is mondható. Ugyanakkor a városi tanács — bátran mondhatjuk — rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy a fiatal, önállóan, alig három és fél esztendeje működő szegedi zenekar létét intézményesen biztosítsa. A két és fél milliós költségvetés döntő többségét adja, az elmúlt időszakban éppen a város pénzén szerezte be az együttes elsőrangú hangszerparkját. Amerikai rézfúvók, pozanok, japán fuvolák, kitűnő szovjet hárfa, két celesta, modern, széles skálájú xilofon érkezett már a társulat próbatermébe — és a jelek szerint sikerült a A szándékok adottak. \ tanács fennhatóságával működő szimfonikusoknak és a koncertprogramot adó filharmóniának közös óhaja, hogy minőségi zenei élet legyen Szegeden. Ehhez persze az operáról sem feledkezhetünk meg, a színházon belül (például a tájelőadások szervezésekor) is rugalmasabb egyeztetésre lenne szükség, de a koncertek műsorainak megtervezésekor is jobban lehetne figyelni a helyi erőkre, énekesekre, hangszeresekre. Horváth Eszter és Gregor József komoly sikerű dalestje, a szimfonikusok fiatalokkal produkált emlékezetes kamarakoncertje figyelmeztet: bátrabban, gyakrabban érdemes foglalkoztatni szegedi művészeket. A filharmóniánál sem gondolkodhatnak másképp. Szeretnék, ha az alkalmi lehetőségek fölajánlásán túl a zenei élet programozásában szemléletté válna, hogy Szegeden a szegediekkel. Ha van hozzá elegendő erőnk, nincsen ebben semmi rossz lokálpatriotizmus. Aki gyakran látogatja a koncertekei, tudja. Ntkolényi István elÉrtesítjflk tisztelt ügyfeleinket, hogy az analitikai részlegünk telefonsiőma: 11-231-es számra változott Kérjük, hogy a hibabejelentéseket és a megrendeléseket ezen a számon közölni szíveskedjenek. Szegedi Mérlegkészítő és Javító Ipari Szövetkezet A Szegeden már több ze- mondanivalójában való nekari hangversenyen szere- mélyülést pelt Kiss Gyula, Kadosa Pál Schumann g-moll szonátáneveltje a Mesterbérlet ke- jában a lendületes tempók retében mutatta meg igazi miatt, amelyeket a zeneszerzenei profilját. A maga vá- zó kíván, különösen fontos fosztotta stílusban elsőnek a a hangerő kifejtésével való virtuóz hangszeres előadó- takarékoskodás. Dicséret ilművészt ismertük meg. Kár, leti az első és negyedik téhogy ebben a formavilágban tel melléktémáinak őszinte annyi dinamikai, ritmikai és átélését, lírai tartalmassátempóbeli túlzás szorította gát, valamint az andantinoháttérbe a Schumann-, tétel bensóségét, póztalanBrahms- és Liszt-művek köl- ságát. A hangverseny legmatői mondanivalóját. Ez a be- gasabb szintű kamarazenéjenyomásunk végig zavarta a ként a három Brahms-interzenei hangszínek kibontako- mezzót emeljük ki. ... _ , ..,.,, Cizellált technikai bravuzasat. az egyes zenekoltők rok tették éiményszerűvé Liszt Villa d'Este szökőkútjainak tolmácsolását, ami fokozódott a romantika európai vezérének zenekarszerű Dante szonáta-fantáziájába beleszőtt intim hatású részletekben. A tapsokat Chopin- és Bartók-ráadásokkal köszönte meg a fiatal művész. Szatmári Géza A Szegedi Közlekedési Vállalat villamoswocsi-vezetői tanfolyamot indít A kiképzés idejere munkubért fizet. Jelentkezni lehet április 6-ig Külső Pulz utca 2. szám alatt, a forgalmi osztályon. — Párttag? — Pártonkívüli vagyok. — Mégis majdnem 30 ében át kommunista napilapok előállításán dolgozott. — Kezdettől fogva egyetértettem a párt politikájával, céljaival, a fokozatosan megvalósuló szocialista társadalommal. Varga Ferenccel, a Szegedi Nyomda szedőjével folyt ez a.röpke párbeszéd, aki 41 év után ma este veszi kezébe utoljára a vinkelt, és működik közre a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország előállításán. Nyugdíjba megy... * — Ismerte Móra Ferenc kéziratait is, hiszen nem egy tárcáját szedte ki... — Mint inas, a lakásán is jártam valami írásműnek a folytatásáért. Kedves, barátságos ember volt. de a kézirata apróbetűs, kuszált. Nem volt könnyű a kiszedése. • Varga Ferenc dinasztiaalapitó is: hét gyermeke közű! 4 lett nyomdász, követve apjuk nyomdokait. — Milyen volt az eltelt négy évtized abbén e szakmában? — Szép. Ha újra kezdeném, ismét nyomdász lennék. Fóleg lapot előállító. Sok idegességgel jár, d- én szeretem a hajszát. A legkényelmetlenebb. hogy este-ejszaka kell dolgozni. De ezt is meg lehet szokni. — Fáj a búcsú a tünkéitől? — Mit tagadjam: fáj. de a pihenés is jól jön már a 41 év után. Köszönjük közel 30 éves közreműködésétl \