Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

a SZOMBAT, 1913. MÁRCIUS 1*. Könyvekről sorokban Apollinaire hazai kultusza közel fél évszázados: az első fordítások még a költő életében, Kassák avantgard folyóirataiban jelentek meg. Igazi megismertetésére a A kötet számos, igen jó tájékoztatási segédanyagot tartalmaz: mindenekelőtt a fejezetekhez kapcsolódó térképanyagot és terjedelmes bibliográfiát, valamint az Nyugat „harmadik nemze- egyes témakörök forrásmundéke" vállalkozott (Radnóti, káinak jegyzékét. Táblázatok Vas, Rónay). A korábbi vá- ismertetik a népesség, a melogatásokkal szemben, az zőgazdaság és az ipar staEurópa Kiadónál most meg- tisztikai adatait, az 1861-től jelent Apollinaire válogatott 1918-ig történt pártalakulámúvei című gyűjtemény már sokat, a kormányok időrendi teljes életmű-keresztmetsze- adatait és személyi összetétet nyújt. A kötet törzsét természetesen a Szeszek és a Kalligrammáka című verskötetekből való fordítások alkotják. Apollinaire érett költészete ugyanis életérzés és megjelenítő formák tekintetében is a huszadik századi világlíra kezdete. Fontos könyvkiadó, szakíró, történeti dokumentum a ®"ar könyvművészet telét. A személyes vonatkozások részletes névmutatóból kereshetők vissza. A könyv az egyetemi, középiskolai történelemoktatás és a könyvtári tájékoztatás segédkönyve. Kner Imre nyomdász, a maegyik Telresziasz emlői című da- legnagyobb alakja volt. Műrab előszava és költői proló- ködésének különös jelentőségusa. Tizennégy elbeszélés Set ad, hogy nyomtatványai Ismertet meg a prózaíróval; igényességével és szép kiálesapongóan játékos és gro- Hasával nem bibliofil céloteszk az áttételes önélet- kat kívánt szolgálni, hanem rajz, A meggyilkolt költő. A a géppel készült, modern modern festészet és szobrá- könyvek művészi megformásxat első esztétikai alapve- Wsával, „mestersége nemes tésai a kubista művészba- eszközeivel, a technika terMind az idősek, mind pedig a fiatalok számszerű növekedésével, sőt a növekedés felgyorsulásával a jövőben is számolni kell. (Például jelenleg a lakosság 20,5 százaléka 15 éven aluli.) Ez a tendencia még a munkában nem lépők esetében abból fakad, hogy egyre több fiatal igyekszik minél magasabb képesítést megszerezni. Ez azt eredményezi, hogy a fiatalkoNapjainkban világjelenség nak. Az eddigiekből világo- sének üteme tehát nem a rúaknak a társadalom-muna törvényes munkaidő rövi- san következik, hogy a tech- jogalkotó kizárólagos akarat- kájába történő bekapcsolódá-j A munkaidő nagysága dítésére törekvés. Ez az igye- nika fejlettsége objektíve elhatározásától függ, hanem kezet természetesen más és meghatározza a társadalom annak feltételei a termelés más tőről fakad mind a ka- tagjainak államilag elismer-, és szervezés, valamint a kupitalizmusban, mind a szo- hető igényszintjét (életszíncializmusban. E jelenség ál- vonal) és ennek az igénytalánossá válása indokolttá szintnek a kielégítéséhez opteszi azoknak a tényezőknek timálisan szükséges munkaa felvázolását, amelyek a idő nagyságát is. törvényes napi-, heti stb. munkaidő nagyságát meghatározzák, illetőleg befolyásolják. A meghatározó tényezők közé tartoznak: a tulaj doni viszonyok, a élettani sajátosságai, a termelőeszközök fejlettsége, valamint a társadalom tagjainak életnívója. A munkaidő nagyságát viszont közvetett módon befolyásolják — számos esetben meghatározzák Meggyőződésem, hogy hazánkban az állam tudomátatás eredményei, illetőleg azok felhasználásának a szférájában valósulhatnak meg. Köztudott, hogy minden társadalomban a népiesség kisebb-nagyobb hányada a suk ideje kitolódik, s ennek következtében a munkában levő fiatal dolgozók átlagos életkora is egyre nő. A nyugdíjas réteg számának növekedése (1965-ben a nyugdíjasok száma: 1101 000 volt, 1971-ben 1 535 000-re emelkedett) szociálpolitikai hrzLzSJrsz aTSTM Si.vr.fc « sebb egy-egy társadalomban az a réteg — a javakat állandóan feltételezve —, amely csak fogyaszt, annál magasabb lehet a lakosság életszínvonala és rövidebb •kenysége folytán a társadal nr.^vr milag elismerhető igények a aoigozoK ;ehetőségekkel, valamint a törvényes munkaidővel összhangban vannak. A mai technika hazánkban magasabb igényeket — a hatályos munkaidő mellett — nem tudna kielégíteni. Ezért cséri. Az eddigi és várható növekedés alápvető indokai: az élet- és munkakörülmenyekben beálló gyökeres és pozitív változás, az egészségügyi és szociális ellátás rohamos fejlődése (a mi tára dolgozók munkaideje. Az sadalombiztosításunk gyakor -- minden nlvan törekvés is ismert- hoSV társadalmi ^ag népbiztosítást jelent), - a tágabb értelemben vett Xlv változatlan munkaidő berendezkedésektől függően végül az el6z6ek következmétermészeti, környezeti ténye- ^"asabb mós és más okok Játezanak nyeként az átlagos életkor zők, az ezekhez kapcsolódó "XÍket Tkar államXg el- szerepet abban, hogy kik, nü- jelentős kitolódása. Ac „ igényeket auar aiiamnag ei , , . mértékben ré- . ... rátokat méltató cikkek. A jegyzetek nemcsak a művek, • kor megismeréséhez Is hozzásegítenek. Források Budapest múltiából, ITL A négykötetesre tervezett dokumentummészetes és becsületes lehetőségeivel" szép és művészi könyveket akart létrehozni. A modern tipográfiát a könyvnyomtatás legnemesebb tradícióival összekötve a legszélesebb rétegeknek gyűjtemény harmadik része ^^ könyveket készí• főváros történetét, a Ta- bsni- Kner Imre: A könyv nácsköztársaság megdöntésé- bűvészete című kötetének tői a város felszabadulásáig iMtfűbb jelentősége, hogy a fogja át. A korszaknyitó és színvonalú tanulmá-záró megnyilatkozások Jelképesek: a fehér lovon benyok egy művész! érzékű, a nyomdászat elméleti és gyavonuló Horthy Budapestet korlatl Problémáiban jára„bünös" — tehát a forrada- tos, s a korabeli gazdasági lomért felelős — „városként" élet körülményeivel számoló ostorozta; a nyilas polgármester 1944-ben „fertőző gócnak", „rosszvérű, idegen konglomerátumnak" nevezte. Ebben az Időben zuhan • mélypontra a városi tömeektív nyomdász tapasztalataiból leszűrt elveket tartalmaznak, s olyan ismereteket közölnek a tipográfia történeti, technikai és művészi problémáiról, amelyek Péter László Irodalmi emlékhelyein]! gek nyomora is (szegényte- az olvasók jelentékeny része lepek, ínségkonyhák, a szo- számára 30—50 év múltán elálls ellátás minimumának ma is ismeretlenek, hiánya). A kiadvány — az előzőektől eltérően — nem használ tartalmi csoportosítást; a 293 dokumentumot kronohw glkusan, korszakos tagolásban nyújtja (határévek: 1925. 1930, 1934, 1941). tgy a politikai, gazdasági, művelődéstörténeti, munkásmozgalmi vonatkozású iratok és cikkek egymást kölcsönösen „értelmezik". A kötetet statisztikai összeállítások, névmutató és kronológia egészíti ki. Összefoglaló egyetemi tankönyv a Magyarország története, TV. kötet: történelmünk 1849-től 1918-ig terjedő Időszakát öleli fel. Hézagpótló munka: egységes, tudományos igényű, marxista szellemű feldolgozása a felszabadulás óta váratott magára. A könyv 25 fejezetre tagolva elemzi az egyes korszakok politikai, gazdasági és katonai eseményeit, és azok hátterét, vizsgálatait minden esetben kiterjesztve a nemzetiségek problémáira is. Részletesen foglalkozik a horvátok, a szerbek, a szlovének stb. törekvéseivel, a nemzeti önállóságért folytatott küzdelmeivel. Miként a jó történeti munkák, tűi is mutat a tárgyalt koron: a két világháború közötti, sőt a mai KeletEurópa történetének Jobb megértését is segíti. igények és szokások, a törté- teöni ért és milyen mértékben rénelmi tradíciók, a népesség '^jfnnyé tenni ~ kép" « -vedekulturális színvonala, az eltartottak és az eltartók egy- A jövő munkaidejének öszméshoz viszonyított aránya szetevői tehát: technika, élet- vennének, stb. színvonal. E komponensek Hazánkban szesednek a nemzeti jövede lemből anélkül, hogy annak megtermelésében eltartásra Az állam mindkét réteg eltartásáról, illetőleg az eltar, . tás fedezetéről intézményesen reszl gondoskodik. Életszínvonaluk a lakosság többi rétegéhez hasonlóan — az ismert kortényezőcsoport közül döntő és a másik két szoruló népességet három — m4nvlntézk«iések következ .. hatásfoka föld- tényezőre kiható jelentősége egymástól viszonylag jól el- ^n - egyre javítL Szükrészenként, társadalmanként a technikának van. Vélemé- különíthető — csoportra le- kjeiégftése azonban és országonként más és más. nyem szerint az igények het osztani. Az első két cso- nemcsak> ^ alapvetően nem Ebben a cikkben hazánk vi- gyorsabb ütemű növekedésé- portba tartozók életkori sa- költségvetésj hányadot jelent, szonyalra és csak azokra a nek tagadása nélkül a tech- játoeságuk folytán nem vesz- Megélhetésük áruformát jetényezőkre térek ki, amelyek nika fejlődése ma is — csak- nek részt a társadalom mun- jgény amelyet a mun— úgy gondolom, — hogy a úgy, mint a történelmi múlt- kajában — közelebbről a kában levő* dolgozóknak kell legközvetlenebbül érintik a ban — és a jövőben is ké- nemzeti jövedelem termelése- meetermeinj_ A szocialista 1U..X I - - ' J - J ' - • ' - 1 „1...IÁ 1 „ „„„ L a/<«. n r«rtrt Uam A U o i-i.i -írlilr í«crtr\Arf n/a ® jövő munkaidejének alakulá- pes lesz arra, hogy a meg- ben. A harmadik csoportba sát. A meghatározó tényezők levő és az általa keletkeztekőzőtt soroltam fel a terme- tett új igényeket egyre röviaz időleges munkaképtelenek tartoznak, akiknek az eltar16 eszközök fejlettségét és a debb munkaidő alatt kielégít- tásáról az állam — az előzőekhez hasonlóan — intézményesen gondoskodik. Életkori sajátosságuk folytársadalom tagjainak élet- se. Ez azonban csak a két színvonalát. E két tényező tényező kölcsönhatásában, e egymástól elválaszthatatlan; kölcsönhatás folyamatában egymásból erednek és egy- objektíve benne rejlő lehető- tán egyrészt a fiatalkorúak nejt . P® állam ezeket a szükségleteket sem hagyhatja figyelmen kívül, amikor a törvényes munkaidő nagyságát meghatározza. Végül a jövő munk-aldejéa jövő munkaidejeeApektivájáról kell másra hatnak. A kölcsönha- ség és nem valóság. Társatás kétirányú. Egyrészt a dalmi és történelmi tapasztatermelő eszközök fejlettsége latok egész sora bizonyítja, objektíve meghatározza a hogy minden objektíve léte— pontosabban a még mun- szólni. Az eddigi fejtegetékába nem lépők — másrészt sekbol ugy gondolom, elegge a nyugdíjasok azok, akik meggyőzően kitűnik: a közvetlenül nem vesznek vényes munkaidő törtovábbl társadalom által elismerhető ző lehetőség valósággá csak részt a nemzeti jövedelem «bkkent&e nem egyszerűen igények szintjét és ennek tudatos emberi cselekvés út- termelésében, de a társada- elhatarozas kérdése, nem a megfelelően az opümális ján válik. Itt a jövő munka- lom javaiból való részesedés- J°g szférájába tartozik, naszükséges munkaidő nagysá- idejére vonatkozó kérdés re jogosan igényt tartanak, "em annak szigorúan KöTUlgát; másrészt a dinamikusan megoldásának és megvalósí- A két ellentétes póluson el- határolt feltételei és korlátai fejlődő termelőeszközök a tásónak kulcsa. A jelenlegi- helyezkedő réteg mind abszo- va""alc- E feltetelek KiaiaKikorábbi igényeket rövidebb nél rövidebb munkaidőben lút számban, mind pedig re- tását kormányszinten es jogmunkaidő alatt is képesek történő foglalkoztatás feltéte- latíve — a munkában levők- szabalyokkal elo lehet segikielégfteni, de egyben új igé- leit kizárólag a vállalatok, az hoz viszonyítva — állandóan ten|> de megteremteni <sax nveket ls keletkeztetnek intézmények keretei között növekszik. S ez a hosszú ide- azok tudják, akik:a nemzeti " . ' V^KK lehet és kell megteremteni, je tartó tendencia nagyon jó, Jövedelem termelésében kozamelyek előbb vagy utóbb, növekedésének és s egy egészségesen fejlődő vetlen vagy közvetett modon de mindenképpen társadal- kielégítésének, valamint ' milag elismert igénnyé vál- munkaidő további csökkenté társadalom szükségszerű kö- részt vesznek, vetkezményeit tükrözi. DR. SIKLÓS SÁNDOR 19. „A munkásotthon homlokára" Nem sokkal az őszirózsás forradalom győzelme után, 1918 decemberében a szegedi munkástanács kérésére a Berlini (most Moszkvai) körút 16. sz. alatti honvédlaktanyát a hadügyminisztérium Munkásotthon céljaira engedte át E hírt a Szegedi Napló december 19-i számában Az új ház című névtelen cikkben Móra Ferenc kommentálta. egyebek közt így: „Ez az az „új ház-, amiről igazság szerint vezércikket kellene ími, de semmi esetre sem lehet róla egy sablonos közigazgatási hírben tudomást venni. Még'scsak más ez, mint azok a „lakhatási engedélyek--, amiket az úgynevezett illetékes hatóságok ki szoktak adni. Itt egy világeszme kapott lakhatási engedélyt egy olyan házra, amely egy másik világeszme számára készült. A maga emberségének hermelinpalástjádott nevelődni a Fekete Ház zugaiban és sikátoraiban, méltóságát, egységét, minden személyi érdeken felülálló szervezettségét, ami legnagyobb erejét adja, őrizze meg a napos, levegős új otthonában is. s amit a tűrés és szenvedés kovácsolt össze, azt ne lazítsa meg, és ne bomlassza szét a hatalom birtoka sem." A szükséges atalakitási munkák után az új Munkásotthon megnyitására 1919. május 1-én került sor. Juhász Gyula így írt a Délmagyarország április 30-i számában a másnapi avatásról: „Az ünnep biztosan szép lesz, ha nem is hangos, táncos a vigasságtól. Jelképezni fogja a reményt és a csüggedetlenséaet. az erőt, hitet a proletárság és az egész emberiség jobb jövőjében. Bús kaszárnyából lesz még egyszer boldog munkásotthon ez a világ!" Két nappal a megnyitás után, május 3-án az ellenforradalmi tisztek a francia megszállók segítségével eltávolították a helyőrség éléről Tabódy Zsolt ezredest, újabb két nap múlva lefegyverezték a kommunista katonákat s ezzel győzött Szegeden az ellenforradalom. Most lett igazán otthonná a Munkásotthon: itt szerveződött az ellenállás, ez lett az ellenforradalommal szembenálló erők bástyája. Jól tudta ezt az ellenforradalmi hatalom Is: mindenáron a Munkásotthon bezárására törekedett. Mentek a besúgók, kémek jelentései a Munkásotthon életéről: Vörös Újságot olvasnak, sztrájkra készülnek, a „szovlet kormány" — azaz a Tanácsköztársaság — melletti kitartásra buzdítják a meoie'enteket. Június 6-án újságíró- és nyomdás-sztráikot mondták ki a Munkásotthonban gyűlé^-"ők. június 15-én pedig ki'ört az általános politikai sztrájk: a „szegedi kormány" lemondását követelték. Másnao, 16-án hainalban Tlrts Bé'a csendőrőrnagv és Gertoux francia rendőrfőnök e»v s-ázod -uitiroi éo o üőrség tAgiaival megszállta a Munkásotthont. Ezen a nanon 22 ba öltözött felséges uralkodó, a Munka vonul be mu-kásvezetőt, majd 28-án újabb 35-öt tartózabba a szomorú palotába, amelynek köveit a kl- tattak le. zsákmányoltak, a szegények, a nyomorultak verejtékével ragasztották össze, hogy vára legyen az erőszaknak, az elnyomásnak, a világbíró militarizmusnak." A forradalmat, mondja Móra, semmi sem jelképezheti szebben, mint a munkásklubbá változott kaszárnya. Cikkét így fejezte be: „A munkásság amely lenvomva, leoezve, semmibe véve naggyá és hatalmassá tuA harc mégis eredménnvel lárt. Jelentős szerepe volt, a^üan. hoev a Habsburg-"árti, feudáa Munkásotthon című hírében ezeket írta: „A munkásság bevonulása a Munkásotthonba egyébként egyszerűen, de mégis ünnepélyesen folyt le. Az egyik pártvezetőségi tag fölolvasta Juhász Gyulának, a kiváló poétának A Munkásotthon homlokára című szép alkalmi versét, amelyet a Délmagyarország közölt. A munkások lelkesülten hallgatták végig a munka gyönyörű himnuszát, és meleg ünneplésben részesítették a távollevő költőt." 1959-ben a Szakszervezetek Csongrád megy ed Tanácsa és a Városi Szakmaközi Bizottság emléktáblával jelölte meg a nagy sztrájkharcok emlékezetére az egykori Munkásotthont. Kár, hogy „a Munkásotthon homlokára" elfelejtették fölvésni a költő versét vagy legalább egyik szakaszát. Még mindig nem késő. A költő szava máig visszhangos: KI itt belépsz, templomba lépes be, Szentség a munka, és erf. Ez a JBvé nagy menedéket Embert egekbe emeld. A munka a rend és a béka. Az életünknek lelke 6. Csak az bitang, és az hazéVan, Kl here módra él magában I KI Itt belépsz, hozd el magaddal Piros zászlónak a reményt. Ki Itt ktmégysz, vidd diadallal A mély hitet, vidd szerteszét: Dolgozni, (81, mind, lankadatlan, Amíg az élet fénye ég! Rüdcszl.k: Itt nem boldogul más. Csak aki alkot, aki munkást A Berlini köiűt 16. sz. ház nem sokáig maradt a szegedi munkásság otthona. Az ellenforradalom hamarosan újból kaszárnyát csinált belőle. 1920. április 20-án át kellett költözniük a Maros u. 4. szám alatti öreg. történelmi múltú „kiskaszinóba", mely a Bach-korszakban. 1851lis Károlyi Gvutá-kormánv megbukott, és he- tői 1860-ig a nemzeti ellenállás fő féstke voít Ivét a P. Abre^ám Dezső-féle a^kulatnak kel- Csak 1926. augusztus 1-én nyílt meg a munkáiéit átáznia. Ábraüirn-% kénytelenek valtak sok filléreiből épített Hétvezér u. 9. sz. aláttt meghátrálni a munká'tömeeek nvomása elől. és új Munkásotthon, amely a német megszállásig a fron-iákkal visszaadni a MunMmtthont. tanuló iskolája valóban második otthona volt a A Délmagyarország július 17-én Újra megnyílt szegedi munkásoknak.