Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 10. Az ember és a gép Mindig arról beszélünk, a fogyó emberi munkaerő sür­geti a több gépet a mező­gazdaságban. A műszaki fej­lesztés nem csupán több gé­pet jelent. Kertészek pa­naszkodnak például, hiába gépesítik a zöldségtermesz­tést, ha a vetőmag eleve nem ígér piacon kedves, él­vezhető, jó termést. A ne­mesítés, az új fajták terem­tése is bekerül a műszaki fejlesztés címszava alá csak­úgy, mint a kémia, a maga műtrágyáival, növényvédő szereivel. Óriásira ugrott ter­méseredményeink — elég csak a kukoricát vagy a bú­zát említeni — beszédesen bizonyítják, érdemes volt ál­dozatokat hozni a mezőgaz­daság teljes rendszerének át­szervezésére. Napról napra megállíthatatlanul fogy a munkáskéz a földekről, mégis többet terem a határ. ra Messze járnánk az Igaz­ságtól, ha megfeledkeznénk az itt dolgozó emberekről. Óriásira nőtt felelősségük — vegyük előre ezt a szempon­tot ötven kapásból, ha „mű­szaki hiba" miatt kiállt az­előtt egy, a mák is, a cu­korrépa is megtermett azért. Ha most az az egyetlen em­ber áll ki a sorból, aki a gépével az ötven kapás mun­káját egyedül pótolni tudja, az egész gazdaság megérzi. Vagy ha szakértelem hiá­nyában rosszul keveri vegy­szerét, az is tönkremegy, ami különben „vigaszdíj­ként" megmaradna. A mű­szaki hiba itt hatalmas vesz­teségeket jelent egyetlen al­katrész romlása miatt na­pokig állhat az ötven kapás munkáját .átvállaló gép. Ha a műszaki fejlesztés­nek csak a technikai vonat­kozásait vizsgáljuk, észre­vesszük, hogy gépóriások kezdenek dolgozni a földe­ken. A szakemberek nem úgy számolnak már, hány ember helyett tud dolgozni az új gép, inkább így: hány régi traktor munkáját végzi el az új. Minek pöfögjön egymás nyomába három­négy, mikor egy is elvégez­heti egyetlen fordulóval, ere­jéhez igazodó munkagépek komplikált sorával, mond­juk a talajmüvelés minden Nem lehetne a traktor fülkéjét annyi kényelemmel fölszerelni, mint mondjuk egy személygépkocsiét? Hogyne lehetne. Hallottunk olyan traktorcsodáról — a munkája miatt csodálják —, amelyiken szabályozható a fülke hőmérséklete télen is, és füllesztő kánikulában is, és egyetlen gombnyomásra akár kávét is főz a masina. Erre a csodára a mi gaz­dasági embereink azt mond­ják legtöbbször, nem kell. Luxus. Minek a „presszó­gép" a barázdába? És nem kalkulálják bele a játékba, hogy a fáradt traktoros mos­tani gépéről leakasztja az ekét, bepöfög a presszóba — tíz-tizenöt kilométer! — és a kávé mellé — ha már itt van — megissza a pálin­kát is. Munkaerőben nálunk is szegényebb országok rájöt­tek, mennyire kifizetődő, sőt mennyire elkerülhetetlen, hogy a gépek kezelőire több gondot fordítsunk. Mi még valahol ott tartunk: jobban tejel a Riska, ha kedvében járunk, meg is adunk neki mindent — de az embernek néha azt mondjuk, menjen máshová, ha éppen nem tet­szik neki, ami van. A mezőgazdaság gépesíté­se óriásit fejlődött — és a gé­pesítéssel fejlődött óriásit a mezőgazdaság —, de mos­tani új gépeinkre tíz év múlva föltehetően úgy né­zünk, ahogy a körmös Hof­ferra most. Ezt a fejlődést anélkül elképzelni se lehet, hogy a gépeken dolgozó em­berek igényeit figyelembe ne vegyük, akár decibellel mérik a munkahelyi ártal­makat, akár a vegyszermér­gezés dózisával. Egyszerűen arról van szó: nem előírás a technikai fejlődés mai szintjén sem, hogy gyomor­süllyedésig rázassa magát, aki géppel termeli az ország kenyerét. Ha többe kerül a kényelmes fülke, mint a ré­gi, többet kell adni érte. H. D. a Zrínyiben Szülőket, érdeklődőket vár­nak izgalommal a Zrínyi Hona általános iskolába a március 10-től 17-ig tartó iskolahétre. Ennek a dicsé­retes kezdeményezésnek a célja az, hogy jobban meg­ismerjék a tanulók szü­lei, hozzátartozói a gyere­kek második otthonát. Ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor nyílt tanítási órák lesz­nek, amelyeken a vendégek is részt vehetnek, majd li­kőr Joó Ferenc igazgató megnyitja a tanulók mun­káiból összeállított kiállí­tást. Ezt reggel nyolctól es­te hatig láthatják az érdek­lődők március 12. és 17. kö­zött. Ma délután a Bartók Béla művelődési központban 16 órakor kezdődik a Petőfi­emlékünnepély. Ugyancsak a Bartók Béla művelődési központ lesz a színhelye az úttörőcsapat kulturális be­mutatójának, melyet egy hét múlva, március 17-én dél­után négykor rendeznek. m Ha ezeken a gépeken tö­rik egy alkatrész, nehéz fo­rintokkal kifejezni a káro­sodást Az egész munkafo­lyamat leáll Ha ilyen kö­rülmények között dől ki a traktoros a sorból, egyetlen­műszak is nagy vesztesége­ket teremt Gazdasági szá­mitások írják elő a nyújtott műszakot, a két vagy három műszakot is, hiszen a gép akkor hozza a legtöbb hasz­not, ha dolgozik. Fejtegetésünk most oda akar kilyukadni, hogy gon­dolunk-e eleget a gépek je­lenlegi és jövőbeni kezelői­re? Egyetlen statisztikai adat kiábrándíthatna ben­nünket álmodozásainkból: a traktoros iskolát végzett em­berek zöme nem marad meg a traktoron. Jogosítványát teherautón hasznosítja, vagy elmegy sofőrnek valamelyik személygépkocsira. Naivság lenne kérdezni, miért? Igen kevés a nyugdíjas traktoros. Egészségre ártalmas a trak­tor még akkor is, ha jól le­het keresni vele. CSILLAGOSOK Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a Dóc községi három Lele fiú együtt katonáskodik Kiskun­halason. Hat hétig Feri és Levente újon cki képzésen volt Ott az öcskösük, Árpi közvetlen alárendeltségében dolgoztak. Az alapkiképzés után a két újonc tisztestan­folyamra került, és március elején Feri is, meg Levente is órvezetők lettek. • A fiúknak tehát sikerűit a tervük. Tisztesek lettek, és most Kiskunhalason al pa­rancsnokok. — Nem volt könnyű a tanulás — mond­ja a két őrvezető. — Ami­kor az alapkiképzésről a tisztestanfolyamra kerültünk, újra átéltük az újonckikép­zés néhány kellemetlen epi­zódját. És a sok tanulás mellett a parancsnokoskodás gyakorlása is nehéz volt De sikerült — mesélték öröm­mel a fiúk —, és ahogy an­nak idején Árpi, most mi is megkaptuk az egység élen­járó címet Visinka Ferenc hadnagy — a fivérek szakaszparancsno­ka — tájékoztatója szerint Feri is, meg Levente is min­den tantárgyból kiválóra vizsgázott. De mégsem let­tek a határőrség kiváló ka­tonái. Mégpedig azért nem — magyarázta a parancsnok —, mert Levente az alapki­képzésen az egyik kézigrá­nátot dobó gyakorlatot ered­ménytelenül hajtotta végre, Feri pedig az egyik lőgya­korlaton rosszul célzott • — A sikertelen lövészetet megelőző napon összekoc­cantam az egyik harcostár­sammal. Az történt ugyanis — meséli Feri —. hogy konyhamunkára vezényelték a rajunkat. Mindenki fel­szolgált, majd az ebéd után szorgalmasan mosogattunk és takarítottunk. Csak Törö­csik „lógott ki a sorból". Ki­húzta magát a közös mun­kából és állandóan az ab­lakba könyökölt Többen is Fotó: Török Lövészeten a két Ldle ffű. Ferencnek Kiss Péter tize­des, rajparancsnok tanácsokat ad AZ ALGYŐI ÁFÉSZ MEGKEZDTE A vágógalamb ós nyúl fölvásárlását Első átvételi nap: 1973. március bó 12-én reggel 6 órakor, Szegeden, a Marx teri kekpavilonnál. Átvé­teli súlyhatár a galambnál: 40 dkg, üres beggyel, a nyúlnál: 2,30 kg-toL figyetmeztették már, de a barátunknak nem használt a szép szó. Én viszont nem vagyok valami nyugodt ter­mészetű — folytatta a törté­netet Feri —, s mondanom sem kell, hogy Törőcsik vi­selkedése nagyon „begurí­tott". Megragadtam a zubbo­nyát és elrántottam az ab­laktól. Ezt követően Törő­csik is dolgozott. A rakon­cátlan fiút a helytelen visel­kedéséért természetesen nemcsak a rajkollektívánk, hanem a szakasz minden tagja elítélte. Az eset óta Törőcsik is jó közösségi em­berré formálódott és jó alpa. rancsnok lett Én viszont még a lőgyakorlat napján is az „összeütközés" hatása alatt voltam, és eredménytelenül lőttem, ami a kiváló osztály­zataimat — az átlagértéke­lésnél — jórendűre csökken­tette. Levente nem tudja miben, vélni a kudarc okát. — Az biztos — mondta —, hogy akkor a meghatározott cél­ponttól messze repült a grá­nátom. — Egyébként az alapki­képzésen is, meg a tisztes­tanfolyamon is példásan helytálltak a fiúk — jelen­tette ki Visinka hadnagy —. Feri gyakorlati. Levente meg az elméleti foglalkozásokon jeleskedett jobban. De mind a ketten jó parancsnoki tu­lajdonságokkal rendelkeznek, s bizonyosan jó aiparancsno­kok lesznek. • A tapasztalatok szerint az új közösségbe gyorsan beid leszksdnek a fiúk, ami — a testvérek szerint — minde­nekalóu annak a következ­ménye, hogy már Dóc köz­ségben is közösségi emberek voltak. Feri KlSZ-titkár, Le­vente pedig a KlSZ-alap­szervezet sportfelelőse volt. A határőrségnél is csak a kollektívában érzik jól ma­gúikat. Szellemi vetélkedő­kön, sakk-, rex-, asztali te­nisz-versenyeken vesznek részt. Levente focizni is na­gyon szeret, s ielenleg a kiskunhalasi MÁV futball­csapatába igazolták. Bevonu­lása előtt a sándorfalvl me­megyei I. osztályú csapat­ban rúgta a labdát Feri, amikor a szabad ide­jében nem talál szórakozó­társakat, olvasni szokott. A feszitett kiképzés és a sok közösségi munka mellett né­hány hónap alatt közel húsz szépirodalmi könyvet olva­sott Újabban a katonai té­májú regényeket kedveli. A Lele fivérek szabad időben a színházat js látogatják. A Lele testvérek: Árpi, Feri, Levente március kö­zepétől a Kiskunhalasra be­vonult Csongrád megyei és Bács-Kiskun megyei fiatalok kiképzését segíti, rajpa­rancsnokként. Gazso Béla Érvek és ellenérvek — Na, sikerült-e meg­győzni? — kérdezik a cso­portvezetőt, aki válaszul csak a fejét ingatja. Lemon­dóan legyint így járt már a brigadéros, a szakszervezeti bizalmi is, s a pártbizalmi szava sem volt elég, hogy belátásra bírja Pali bácsit. De miért ez a nagy győz­ködés? Március van, elkép­zelhető, mi az ok. Pali bácsi, mondják, nincs megelégedve a béremeléssel. Kétségtelen, hogy a legkevesebbet kapta a műhelyben. Csak annyit, amennyi kötelezően kijárt neki. Ezt a minimumot, sze­rinte, nála is meg kellett volna toldani, ennyit meg ennyit — mondja — 6 is megérdemel. És sorolja a neveket, sorolja, miért nem ér ő legalább annyit, mint X vagy Y! Bizonyára meg is van győ­ződve igazságáról. Látszólag mellette érvel az is, hogy több mint tíz évet töltött az üzemben. Törzsgárdatagnak vallja tehát magát S mégis, éppen vele nem gondoltak a ráadás szétosztásakor? Csakhogy a műhelybeli közösségnek is volt, és van érve Ellenérve. Mégpedig az, hogy „helybenjárás" is lehet az egy helyen töltött idő. Hogy a törzsgárdatag­nak a jelenléten kívül tenni is kell valamit azért, hogy a megbecsülést kivívja. Mint a gárda többi tagja, X és Y. Ki, mit tesz az asztalra — annyit vehet el a terítékről — mondogatják neki, meg a többi Pali bácsinak is a többi munkahelyen. Mert akadnak máshol is ilyen megrőkönyödöttek. Kevesen, egy-kettő, egy-egy műhely­ben, munkateremben, de akadnak. S van, aki azt haj­togatja: szedi a sátorfáját. Kilép. Számunkra azonban fon­tosabb a többség véleménye. A szakszervezeti bizalmié például, aki a legdemokra­tikusabb, legkorrektebb el­járásnak nevezi a mostani bérrendezést. Nem 6 áll egyedül ezzel a véleményé­vel, inkább a Pali bácsik, a magukéval. Igen, most a differenciá­lásból is vizsgáztak az üze­mek kollektívái. Olyanok esetében, akik eddig a cso­portbérezés révén „elevie­kéltek" a többiek sodrában, most megnézték a megkü­lönböztető jegyeket. így van rendjén. Ami pedig a Pali bácsik esetleges kilépését il­leti, hadd tdézzük a brigád­vezető vélekedését: „Nekem az az érzésem, hogy másutt is dolgozni kell ám." S, Ma Tanácsülés Sántforíalván Tegnap, pénteken délután tartotta a ciklusbeli utolsó ülését Sándorfalván a nagy­községi tanács. Mint a leg­több cikluszáró tanácsülé­sen, ezen is a legfontosabb napirend, a tavalyi költség­vetésről és fejlesztési terv­ről, az idei költségveté­si és fejlesztési felada­tokról szóló beszámoló volt, melyet Bálint Sándorné vb­titkár terjesztett elő. A teg­napi tanácsülésen számolt be a megyei tanácsban vég­zett munkájáról Kiss Rozá­lia, a helységben megválasz­tott megyei tanácstag. Tavaly óvatosan bántak a nagyközség vezetői a pénz­zel, hiszen 1971-ben nem tudta a tanács teljesíteni a bevételi tervet. Többek kö­zött ez az oka annak, hogy jelentékeny összeg maradt meg 1972-ből. A lakosság ál­tal fizetett különböző fej­lesztési hozzájárulásokból, '-.özterület foglalási díjakból, és a házhelyek értékesítésé­ből — az előző évi pénzma­radványt is beszámítva — l millió 400 ezer forintot könyvelhettek el fejlesztési alapjukon bevételként Ju­tott ebből több mint két ki­lométer járda építésére, új piactér létesítésére, a vil­lanyhálózat fejlesztésének támogatására is. Ebben az évben költség­vetési célokra 6 millió 355 ezer forintja lesz a nagy­községnek: ez az összeg a lakosság, a vállalatok és szövetkezetek egyes adóiból, valamint a majd 2 millió fo­rintos állami hozzájárulásból adódik. A fejlesztésre 540 ezer forintot kívánnak fel­használni, a bevételként ter­vezett 1 millió 105 ezer fo­rintból. Járdák építésére 280 ezer, a strandfürdő új kút­jának fúrására 196 ezer fo­rintot használnak föL Szeré­nyebb összeget szánnak a művelődési otthon vételárá­nak törlesztésére, valamint — az előző évhez hasonlóan — a sportkör támogatására. ÁRAMSZÜNET ! Felhívjuk fogyasztóink figyelmét, hogy ZÁKÁNY­SZÉK község kül- és belterületén 1973. március 12-én 7-től 15 óráig karbantartási munkák miatt * áramszünet lesz Fogyasztóink szíves einezéset kéri a DÉMÁSZ V. mórahalmi kirendeltsége. Moszkva— Taskent — Buhara — Szamarkand 11 nap repülővel május 12—22. 5050 Ft + költőpénz. Bécs ~ Semmer ing 5 nap autóbusszal áprilisban 1870 Ft + költőpénz. Egynapos gyu ai kirandu'ás március 25-én különautóbus., vacsora, programok biztosításéval 120 FtVfő. Dunántúli körutazás autóbusszal március 31—április 4-ig, <b nap) szállodai elhelyezés 720 Ft/fő. Jelentkezés és felvilágosítás : Express Utazási Iroda Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 11-782. I

Next

/
Thumbnails
Contents